Nézőpontok/Kritika

Tételesen itt van, hogy miért ciki a készülő Városligeti Építési Szabályzat

1/2

Városliget

Városliget
Helyszínrajz
Városliget
Helyszínrajz
1/2

Városliget

Tételesen itt van, hogy miért ciki a készülő Városligeti Építési Szabályzat
Nézőpontok/Kritika

Tételesen itt van, hogy miért ciki a készülő Városligeti Építési Szabályzat

2014.03.31. 14:25

Cikkinfó

Szerzők:
Bardóczi Sándor
Pákozdi Imre

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
13

A Városligeti Építési Szabályzat partnerségi egyeztetésére való felhívás alapján a civileknek is lehetőségük nyílt véleményt nyilvánítani a tervezett beépítésről. Íme Bardóczi Sándor és Pákozdi Imre közösen összeállított partnerségi véleménye, amelyet eljuttattak a fővároshoz.

A Városligeti Építési Szabályzatról, „a partnerségi eljárás” keretében

1. A Városligeti törvény 7. paragrafusának 2. bekezdése előírja, hogy a Városliget zöld felülete nem csökkenhet. A fejlesztők célként tételezik „a zöldfelület biológiai aktivitásának növelését”. A törvény előírásának betartása azonban csak a jelenlegi felületminőségek biológiai aktivitásának felmérésével és a tervezett változások Biológiai Aktivitás értékről szóló rendelet 2. melléklete szerinti súlyozásával lehetséges. Ennek a felmérésnek a haladéktalan elvégzése tehát egyaránt szükséges a törvény betartásához és a fejlesztő szándékának megvalósításához. (Bár kétséges, hogy a biológiai aktivitás érték növekedni tud ilyen körülmények között. Papíron: lehet)

2. A Petőfi Csarnok mögötti terület ma sportpályákkal tarkított, ligetes, fás park. Ide építeni egy hatalmas, leendő Nemzeti Galériát + Ludwig Múzeumot, nem csupán a fenti funkciókat lehetetleníti el, hanem beárnyékolja a Hermina út házait az adott szakaszon. Félő, hogy ez pontosan azt a botrányos takarási állapotot idézi majd elő, amely a Duna pesti, belvárosi oldalán, a valamikori Hotel Intercontinental (ma Marriott) felépítésével az Apáczai Csere János utcában előállt. Ez az amúgy is felesleges*, 25 ill. 40 (!) méter magasra is feltörő épület itt zavarna, kártékony, többlet-forgalmat generáló, a Hermina utcát beárnyékoló, elnyomó és ellehetetlenítő lenne. A 40 m magas épületek nem felelnek meg annak az illeszkedési szabálynak, amelyre a tervpályázati kiírás általános része ígéretet tesz.

3. Az Ötvenhatosok terére tervezett három épület (az Építészeti, a Fotográfiai és a Néprajzi Múzeum) elfoglalná a jelenleg betonnal burkolt parkoló terület legalább felét. Ezzel meghiúsulna ennek a területnek a füvesítése és parkosítása, ami pedig alapvető a Liget Dózsa György úti oldala por, zaj és hőmérsékleti viszonyainak parkszerűvé tételéhez**.

Helyszínrajz
2/2
Helyszínrajz

4. A Városliget Ajtósi Dürer sori oldala rendkívül zajos. Az Ajtósi Dürer sor távlati terveiben szerepel a forgalomcsillapítás, egyes forgalmi sávok párhuzamos parkolókká való átalakítása, fasor képzése. Ha azonban ide kerül egy hatalmas új (szintén 40 méter magas) múzeum, és egy gyermek- és ifjúsági központ, akkor a forgalmi terhelés marad, sőt valószínűleg fokozódik.

5. A Gasztrofalu projekt értelmetlen, ugyanakkor tovább csökkenti a zöldfelületet. Vendéglátó hely így is van elég a Ligetben és annak közvetlen környezetében.

6. Ami viszont elemi szükséglet, az négy-öt nyilvános WC telepítése a Városliget területén. A jelenlegi helyzet mind járványügyi, mind esztétikai szempontból abszurd.

7. A Gyermek és Ifjúsági Tudás és Élményközpont nem Királydombot kellene terhelje, hanem valahol máshol, akár a Liget körüli épületek egyikében lenne célszerű. A Királydomb környéke maradjon park. A Királydomb alá tervezett építmény megszünteti a talajkapcsolatos zöldfelületi minőséget és fenntartás érzékeny tetőkertté alakítaná ezt a biológiailag aktív foltot. Az ehhez létesített mélygarázs és lehajtója veszélyezteti az Olof Palme sétány kettős platánfasorának történeti tengelyét.

8. A Pajtaszínház fölösleges, amiképpen megbukott a valamikor ide telepített szabadtéri színjátszóhely is (a Városligeti Sörsátor eredetileg ez volt). Budapesten több mint száz állandó társulat működik, ha a Ligetben akarnak játszani, hasznosítsák a Vajdahunyad Vár évi 365 napon át, a Mezőgazdasági Múzeum által alig kihasznált termeit.

9. A magyar Zene Háza kiszabályozott területe részben értékes, József Nádor korabeli platánokat veszélyeztet az építési munkák által, helye nem szerencsés. Az Olof Palme Ház e funkciót sokkal jobban szolgálná, már csak azért is, mert egyrészt közel van a nagyon komoly zenei kultúrával rendelkező I. István Gimnáziumhoz, másrészt távol esik a téli szezonban hangos tánczenét sugárzó Műjégpályától.

10. A tervezett fejlesztésekkel sem a közparkokra általánosan érvényes 3% maximális beépítési arány, sem a max 5%-os beépítés (OTÉK alóli felmentés) nem érvényesíthető. A beruházás volumene túlzó és azt a tervezett bontások nem kompenzálják. Így van megszűnik részben vagy egészben a terület közparki jogi státusza és a szabályozás azt kénytelen beépítésre szánt kategóriába sorolni, vagy törvényen kívüli lesz a kialakult megoldás. Mindkettő elfogadhatatlan egy értékalapú, jogbiztonságra törekvő és polgári értékrendű társadalomban és nem szolgálja Budapest stratégiai érdekeit, továbbá gyökeresen ellenmond minden olyan fejlesztési dokumentumnak, amely Budapesten eddig a Városliget vonatkozásában keletkezett.

Bardóczi Sándor
Pákozdi Imre

Jegyzetek:

* A Magyar Nemzeti Galéria véleményünk szerint nem lehetne jobb helyen, mint ahol most van, a Várban. Presztízzsel, történelmi múlttal egyaránt bíró magaslaton, mégsem túl magasan helyezkedik el, veretes, de tartós, jó állapotú épületben működik. Termei tágasak, mégis jól berendezhetők. Az egyedüli valódi múzeumtechnikai probléma az ablakok nagy száma és tágassága. Ez azonban pl. a Louvre esetében is meglévő adottság, amit zsalugáterrel, kartonfallal, függönnyel, paravánnal megoldható.

** Nyomatékkal felhívjuk a figyelmet az ezzel kapcsolatos szakirodalomra, már csak azért is, mert a parkfelületek lekövezése sajnos gyakori. Tehát: Ormos Imre: A kerttervezés története és gyakorlata (Mezőgazdasági Kiadó). Különösen ld. a „Kerttervezés a városépítés, városrendezés kapcsolatában” fejezet 354-359. oldalait.

 

 

 

Vélemények (13)
zim
2014.06.05.
13:01

Városligetről EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS, 2014. június 12-én 9:30-kor aBelügyminisztérium színháztermében (1051 Budapest, József Attila u. 2-4). 2014. június 6-ig tudnak azok bejelentkezni, akik véleményt küldtek itt: varosliget@bfkh.hu. (Aki nem adott meg e-mailt, azt nem értesítik külön.)

alfoldi2011
2014.05.08.
18:36

Ilyen gyorsan sikerült elfelejteni, hogy azt sem tudjuk, tudtuk, a szakaemberek sem, definiálni, hogy mi is az a zöldfelület?

Ilyen csekélység megint nem számít?

Pákozdi Imre
2014.05.08.
20:25
alfoldi2011
2014.05.08.
20:47

@Pákozdi Imre: Kénytelen vagyok megkérdezni ismét, ha

van egy 6 m széles aszfaltos utcaburkolat,a falak tövén, mindkét oldalon aszfaltos a járda, 2-2 m szélességben,a járdák és az út között, az út mindkét oldalán van egy árok, melynek szélessége kb. 2,5 m,az árok rézsüjében mindkét oldalon van egy hársfa sor, melynek mellmagassági átmérője 40 cm.Mennyi itt a zöld felület, vagy a zöld terület ebben a primitív példában, ha már ilyen sok jó definíciónk van?

zim
2014.05.05.
19:52

Hová tűnt a Városliget "egyeztetési anyaga" a fővárosi infószabadság oldalról? Trockijt kiretusálják a 'Lenin elvtárs és az ünneplő tömeg' képről..? (Innen eltűnt: http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx)

bardóczi
2014.05.06.
18:54

@zim: Megszokott tény, hogy a főváros infoszabadsága abból áll, hogy gyakorlatilag lehetetlen bármit megtalálni a portálon. Hozzáteszem, hogy e nemes hagyomány egészen a Demszky időkig nyúlik vissza, a jó dolgokon meg ugye minek változtatni? Az a hír viszont eljutott hozzám, hogy a városligeti szabályozás partnerségi egyeztetése alatt több mint 200 (!) civil és szakmai vélemény keletkezett és jutott el a szabályozást készítőkhöz. Ez jelzi, hogy a civil társadalom működik és megfeküdte a gyomrát az, ami készül.

Pákozdi Imre
2014.05.07.
10:13

@bardóczi: Én meg azt olvastam, hogy már két héttel ezelőtt másfél ezer pályázó volt... Ami arra utal,hogy az építészek gyomra erős (és üres).

zim
2014.05.07.
10:43

@Pákozdi Imre: Ez csalóka. Már ahhoz, hogy valaki megismerje a kiírást regisztrálni kell. Nyilván minden regisztrációt már "pályázóként" számolnak a sajtóanyagokhoz...

De bizonyára sok pályázat fog beérkezni. A fő felelősség azonban mindenképpen a kiíróé és a zsűrié ebben a témában, azonban még ennél is komolyabb a Városligeti Építési Szabályzat készítésében közreműködők felelőssége. Még hátravan ugyanis egy második fordulója a pályázatnak, ahol még az egész programot át lehetne gondolni...

Ha lenne valódi párbeszéd a témában.

Pákozdi Imre
2014.05.07.
20:44

@zim: Igaza lehet és a felelősség megoszlásában, annak mértékében is egyetértek. Itt sajnos kolosszális politikai hiba - a politikusok hibája - forog fenn, elsősorban abban, ahogyan a kifogásokat és az ellenvéleményeket kezelik. Mintha meg se hallanák, hogy türelmesen, civilizáltan ismételjük a magától értetődő kérdéseket: mekkora a jelen zöldfelület? (Amihez képest nem szabad csökkenjen...) Mekkora Budapest jelenlegi látogatóinak éves száma? (Amihez képest másfél- ill. egymillióval több lenne, ha készen lenne a Liget Budapest. Kiket is számítunk látogatónak?) Meg se hallják, hogy ismételjük: Budapest egész területét és lakosságát számítva 14,4 nm az egy főre jutó zöldterület, ami a Hungária körúton belül ennél is kisebb. A 14,4 nm a bécsi érték nyolcada (!), az átlagos német nagyvárosokénak fele. Ezt akarják csökkenteni? Oda se fütyülnek, amikor hajtogatjuk: olcsóbban és színvonalasan, a város lényegéből következő, szerves módon meg lehetne oldani a három fontos, hontalan múzeumnak az elhelyezését a létező, nagy és igényes középületekben, netán a Margit körúti Millenáris Park kiterjesztésében.

Látva ezt a nagyon költséges áldemokrata bohózatot, az ellenvélemények ballisztikus ívű letojását, Baksa Soós egy negyven évvel ezelőtti, elkeseredett színpadi kiáltása jut eszembe: "Emberek! Itt palira vesznek minket!"

Pákozdi Imre
2014.05.08.
06:49

@zim: Helyesbítés: a jelenlegi zöldfelületek mértéke megtalálható a http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx linken, a mellékletek közül az elsőben, az 1.5.5 pontban (37. oldal). Ezek szerint a városligeti ingatlanon (pontos meghat. ld. az anyag elején) a zöldfelület mértéke 565 059 nm, ami 58,1%-ot jelent. A "városi parkban" (meghat. ld. ugyanott), amelyik jobban körülírja a beavatkozási területet, ugyanez az arány: 61,1%. Az anyag szerint ezek a 2013. dec. 31-i állapotot tükrözik.

Pákozdi Imre
2014.04.01.
15:03

Nagyon klassz zim hozzászólása. Én is kérem, küldje be saját neve alatt a varosrendezes@budapest.hu e-mail címre április 16-ig, megjelölve, hogy ez az ő véleménye a Városligeti Építési Szabályzatról, „a partnerségi egyeztetés” keretében. 

zim
2014.04.01.
10:31

A Főváros honlapján publikált "egyeztetési anyag" öt oldalnyi terjedelme az egy darab vázlatos helyszínrajzzal, sajnos a komolytalan kategóriába tartozik (csak összehasonlításképpen, a Restaurálási Központ szintén most zajló egyeztetésére több mint 150 oldalnyi anyagot tett közzé a Főváros).

Egyáltalán milyen beépítési és szintterületi mutatókat tervez a Főváros? Terepszint alatt és felett? Milyen zöldtterületi mutatókat? Milyen övezetet? Milyen építménymagasságot?

Hol van az ilyen léptékű fejlesztéseknél kötelező környezeti hatástanulmány? Hogyan lehet anélkül érdemben véleményt nyilvánítani egy ekkora beruházásról?

Mekkora forgalomnövekedést eredményezne ez a koncepció? Mekkora lenne az ebből eredő többlet-zajterhelés azokon a területeken, ahol már most is konfliktusos helyzet van a Főváros stratégiai zajtérképe szerint?

Mekkora többlet-levegőszennyezéssel lehet számítani, ott ahol már ma is évente tucatnyi alkalommal rosszabb a levegő minősége az egészségügyi határértéknél? (Nota bene, pont a PM10 porszennyeződés miatt folyik kötelezettségszegési eljárás Mo. ellen)

Mit jelentene egy ilyen léptékű, bizonytalan ideig elhúzódó kivitelezői felvonulás a Liget élővilágára? A mélygarázsok építéséhez szükséges vízszint-süllyesztés vajon hogyan szívná el a vizet a mocsári viszonyokat kedvelő 200-éves platánoktól?

Miért nem szól a dokumentum arról, hogy minden felmérés szerint a Liget már most is túlterhelt? (Vajon most milyen célból készít a Budapesti Corvinus Egyetem - Ormos Imre Alapítvány 'ligethasználati szokásokról' tanulmányt?)

Mi lesz a zöldfelületeket teljes egészében nélkülöző Külső-Erzsébetváros ("Csikágó") parkhasználóival?

Hol a közlekedési koncepció? Hova fog áttevődni az M3-as bevezető / kivezető forgalma? Mi lesz a Ligeten átmenő trolijáratokkal? Hogyan lesz megoldva a helyiek parkolása?

És akkor nézzük a városszerkezeti összefüggéseket is. Itt most az Andrássy út - Hősök tere kompozícióval konkuráló új tengely létrehozása rajzolódik ki. De hát nem éppen azt az eredeti koncepciót kellene erősíteni a Liget még erőteljesebb zöldterületi kontrasztjával?

Ha már zajlik egy tervpályázat az épületekre, akkor miért nem várja meg a Főváros azt, hogy ezek bemutathatóak legyenek a városlakóknak? A tervekkel ugyanis ténylegesen be lehetne mutatni, hogy milyen beépítési volumenekről van szó, hova gondolja a beruházó a kiszolgáló forgalmat, behajtásokat, lehajtókat, parkolást, hőtávvezetéket, infrastruktúrákat, tömegközlekedési megállókat, a turistabuszok mozgatását stb...

Garay Klára
2014.04.01.
12:47

@zim: Nagyon egyetértek Önnel! Kérem, hogy ezt, így ahogy van jutassa el a fővárosnak is. Tartok tőle, ha nem írunk elegen, még beleegyezésnek tekintik.

https://www.facebook.com/VarosligetBaratai

oldalamon a NEM ! címszó alatt találja az én véleményemet... Gyakorlatilag azonos az önével, csak kicsit bővebb lére eresztve.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk