Tipikusan atipikus üdülőház a szlovén Alpokban

Mit tegyünk, ha egy öttagú család számára szeretnénk kényelmes üdülőházat elrejteni a hegyoldalban? Visszahúzódik, mégis minden eszközzel nyit a környezetére a szlovén Prima iroda építészei által tervezett pihenőház, amely jól illeszkedik az országban egyre jobban fellelhető, a finom részletekre fókuszáló építészeti irányzatba. Bán Dávid írása.

Első ránézésre könnyeden belesimul a környezetébe, a lazán elrendezett szórvány nyaraló- és falusi házak közé, de ahogy közeledünk az épülethez, mégis mást, többet, kiemelkedőbbet nyújt számunkra. A Júliai-Alpokra néző pompás panorámájú hegyoldalban nem könnyű rábukkanni arra az üdülőházra, amely jól illeszkedik az utóbbi években kibontakozó szlovén építészeti tendencia sorába. Délnyugati szomszédunk, a számos természeti kincset rejtő kis ország építészei jó érzékkel használják ki a természet adta lehetőségeket és sorra jelennek meg a hegyoldalak lankáin és a tengerparton a környezetükbe behúzódó, mégis újszerűt, frisset nyújtó épületek. A nagyotmondás, a hivalkodás, a feltűnés, a túlépítés helyett a finom megoldásokat szem előtt tartó, környezetükre jól rezonáló, újszerű, emberléptékű házak épülnek országszerte. És erre látunk jó példákat a nagyobb köztér megújulásoknál, a városi léptéknél is: a finom részleteken van a hangsúly és nem a harsogó megoldásokon.

Az elmúlt hetekben kisebb kirándulást tettünk a szlovén hegyvidéken, bemutattunk pár megbújó, egyszerűségében szépen kidolgozott, nagyon mai szellemiségű üdülőhelyet. A sort sokáig folytathatnánk, hiszen Szlovénia-szerte találunk minőségi, kisebb volumenben kiteljesedő nyaralókat, üdülőket. A Ljubljanától alig egy órányi autózásra levő magashegyek közötti völgyben, a Júliai-Alpok árnyékában húzódik meg a Kranjska Gora síparadicsom. Míg a kisváros központja a hagyományos alpesi építészet jegyeit mutatja, addig a településhez lazábban kapcsolódó üdülőházas övezete egy mai, nem különösen kiemelkedő építészeti képet mutató szórványt alkot. Ám ezek között megbújik néhány rejtett meglepetés, kiforrott építészeti gondolat, így a ljubljanai Prima stúdió építészei, Jernej Prijon és Vid Razinger tervezte, visszafogottsága ellenére meglepően nagy és tágas üdülőépület.

"Az ötfős család számára épített, kis területen megvalósított 180 négyzetméteres téli pihenőház programjának lényegét mindenképpen a lejtős terep és a fantasztikus kilátás határozta meg." – írták az építészek. A két, hasonló formájú, a hagyományos nyeregtetős hegyvidéki építészeten alapuló tömb, adekvát válasznak tűnt a helyszín adta adottságokra. A két teljesen különálló épület csak egy esővédő tetővel kerül összeköttetésbe, mégis szoros kapcsolatban állnak egymással. Egységet, és a kettős homlokzat, a dupla oromzat ellenére egy közös tömböt alkotnak. A garázst és tárolót magában rejtő kisebb, egyszintes részre lényegesen nagyobb mérete ellenére sem borul rá, nem nyomja el a lakóterek egysége, amely a terepviszonyokat jól kihasználva, három szintre osztja el belső terét.

A hegyoldal lejtőjét jól adaptáló, a környezetében megszokott tömegeket nem túllépő, egyszerű elrendezésű tömböket képzeltek el az építészek. Éppen azért, hogy a vidéken megszokott méretekből ne lépjenek ki, de egyben a megrendelői igényeket is ki tudják elégíteni, két nagyobb egységre osztották a funkciókat. A főépület pozicionálását egyértelműen adta a telek elé táruló panoráma, amit a ház nappali részlege is a lehető legnagyobb mértékben, több irányból is befogad. Éppen ezért, a völgy felé néző homlokzat teljes egészében, beleértve az oromzatot is, üvegfelületet kapott. A ház mindkét oldalán van kijárat, így minden irányból közvetlen kapcsolatba lép a természettel, a nappalit körbefonják a környező hegycsúcsok. A hátsó és az oldalsó homlokzatra a természetes benapozás napi járását követő kisebb ablakok kerültek, a felső szint a tetőablakokból is kap közvetlen bevilágítást. A belső elrendezés gerincét a földszinten elhelyezett nagyterű nappali-étkező adja, a hátterében a konyhával, kamrával és vizesblokkal, a szuterén és a manzárd szinten hozták létre az intim tereket, a fürdőkkel és megfelelő tároló gardróbokkal kiegészített három hálószobát. A felnőttek és a gyerekek szintje erőteljesen elválik egymástól.

Anyaghasználatában a kettősség jó harmóniája jelenik meg, míg a külső homlokzat három oldala nyersen hagyott, de kellőképpen kezelt vörösfenyő deszkaburkolatot kapott, a főhomlokzat viszont a sötét alumínium keretes nagy ablakfelületeknek hála teljesen megnyílik. Leginkább domináns eleme a földszinti nappali előtt végighúzódó 7 méter hosszú ablakfelület, amelynek belső oldalát, teljes hosszban egy fűthető fapad követi végig. A padon ülve zavartalan kilátást kapunk, hiszen a földszintet úgy pozícionálták, hogy az a környező házak tetőszintje fölé került, így a Júliai-Alpok hófödte hegycsúcsai beköszönnek a kellemesen fűtött, meleg faburkolatú nappaliba, ezáltal menedékházban érezhetjük magunkat. A terhet viselő vasbeton tartógerendát az ablakfelület fölé, az emelet mennyezetébe rejtették. Ezzel a megoldással az egész nappali teljes üvegfelületével tud megnyílni, a filigrán ablakkeretezésen kívül semmi nem zavarja a kilátást. Míg belül a fehér falakat a falambériák osztják meg, addig a kontrasztos anyaghasználat leginkább a külsőben, a természetes és meleg hatású faburkolatok és a garázs bejárati oldalánál megtalálható sötétszürke alumíniumlemezezés között mutatkozik meg. Az ipari megjelenéshez képest jóval kifinomultabb, de környezetében mégis szokatlan, a tetőoromzatot is magába foglaló teljes fémmel burkolt falfelület az automata garázskaput rejti magában.

A kertben kialakított kisebb tereket úgy tagolták, hogy mindezek igazodjanak a különböző évszakokhoz és időjárási viszonyokhoz, így találunk itt kellemes napozóteraszt és szélvédett kültéri társalgót, étkezőt egyaránt. A négyévszakos, de leginkább a téli tájra hangolt üdülőház melegségével és nyitottságával optikailag is megnöveli a komoly méretű, de jó elosztása és szintbe rendezése miatt visszafogott hatású belső teret. Kívülről nem látunk mást, mint a fenyők által ölelt, vörösfenyőbe öltöztetett, megszokott formájú és tömegű kettős tömböt. A ház egyszerűségében, a környezet és belső tér adta harmónia megteremtésében, valamint a terepviszonyokhoz való remek alkalmazkodásában rejlik annak nagyszerűsége.  

Bán Dávid