| CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Egyéb cikkek

Tűzfalak

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Tűzfalak
Egyéb cikkek

Tűzfalak

2006.04.04. 11:20

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Belecz Péter

Letölthető dokumentumok:

Belecz Péter és B. Nagy Anikó pályázati terve a 10. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjára

“Kék szikra izzik a hideg palán,
S bibor téglák a tűzfal oldalán."
(Tóth Árpád: Bús bérház-udvar ez…, 1918)

Belecz Péter tűzfalai

A metaváros eleven élménye a tűzfal.

A rontás ellen oltalmazó, a regula szerint rés nélkül rakott fal a házon túl, mellette, és meghaladván a tető héjazat síkját: fölötte áll. Nyilvános homlokzatok mögé zárt titkait csak a legerélyesebb gesztus, a bontás hozza napvilágra.

Metaforikus értelemben menedék az informatikai ártalmak, a kémek, férgek, vírusok, trójai falovak ellen.

A fal két tűz közt is állva marad, porig rombolt városokban is kitart, önmagában is helytáll. Feltárja a történelmi szövet szakadásait, a felszín alatti töréseket, közreadja az eltakarított történeteket. Egymásra hordott rajzolatai a szétdöntött, kibelezett házakban töltött idő tényleges barázdái, valóság vájta metszetei.

Titkon, engedély nélkül bontott nyílásai, felderülő légudvarai fényt, levegőt, reményteli távlatokat ígértek, melyekért senki sem szavatolt. A státusz és a kilátások változnak, a városlakók bontanak és építenek. 



 

A budapesti tűzfalak némelyike kidől majd, némelyike még kivár a történeti táj és az új akaratok szorításában.  Újabb házak visszarekesztett támaszai, kocsmák, szabadtéri mozik jelhordozó felületeivé válhatnak. A falak Belecz Péter ott járta előtt nem épp így mutatkoztak, s miután elment, megváltoztak, eltűntek, máshol újabb alakzatok fakadtak föl. A kiállításon bemutatott képek ilyen, megismételhetetlen pillanatokat rögzítenek.

Az alkotó értelmezésében a fal ábrázata a város engesztelő kegyképe. Képzeletében a megszaggatott tűzfalak képei a lefokozott, nemegyszer sorsára hagyott, díszeitől megfosztott, elkótyavetyélt velencei magyar pavilon termeiben az architektúra profán szakramentumai a pillanaton túl, mellette és fölötte. Az épület átriumában falbontó daruról belógatott zúzógolyó ing. A baljós mozgás felkavarja, az oltalmazó képek metafizikus ereje megbékíti a szerencsétlen sorsú tér látogatóit. 

Műleírás
Az installáció magva a foghíjként fölfogott pavilon átriuma, melyben a rombolás és a teremtés eszköze, a fölülről belógatott zúzógolyó ing. A belső udvar aljzatára öntött víz a láncon függő golyót tükrözve a nagyobb épületek bontásakor ténylegesen alkalmazott portalanító locsolásra utal. Az átrium befedésére egy motorikusan vezérelt, megadott ritmusban szétnyíló és összezáruló sötétítő tolótetőt - mobil fényadó, fényfosztó instrumentumot rögzítünk.

A négy és fél tonnás zúzógolyót a pavilon főbejáratához tolt daruról lógatjuk be. Ekképp az installáció mintegy nekiront a főhomlokzatnak és a látszatra beszakított födém allúziójaként hat.



 

A belső terek három nagy falfelületére tűzfalakról készült fotókat vetítünk. A kép a két szemközti fal teljes felületét beteríti, a harmadik falon csak az apszis ívében mutatkozik. Az átrium felé nyitott üvegfelületeket tükröződő transzparens üvegfóliával borítjuk, így a tolótető mozgatásának üteme megadja a vetített képek visszaverődésének intenzitását, illetve az átriumra való kilátás ritmusát. A sötét fázisban a fólián élesen jelenik meg a tűzfal, a derengő fázisban a kép elhalványul, végül áttűnik a napfényes átrium, amelynek víztükre fölött a zúzógolyó leng.

A pavilonbelsőben fölmutatott roppant falak közeli részleteit, a csempézett felületekről, falpótlásokról, légaknákra táruló nyílásokról készült felvételeket az előtérből jobbra és balra nyíló centrális terekben vetítjük. A "toronyalja-szerű" fülkékben a falakra hordott adathalmazból bensőséges emberi történetek, életnyomok, végső soron a tűzfalak poézise tárulkozik föl. Itt a vetített képek váltakozásának taktusát Parti Nagy Lajos ez alkalomra írandó szövegei szabják. 

B. Nagy Anikó
művészettörténész/kurátor
Budapesti Történeti Múzeum, Metszettár

 

Ajánlás B. Nagy Anikó és Belecz Péter koncepciójához 

Belecz Péter munkája egyetlen motívumot, a Tűzfalat állítja a középpontba. A Tűzfal jelen esetben egyfelől konkrét építészeti fragmentum, másfelől az építészeten túlmutató, széles jelentéstartománnyal bíró, több szinten feldolgozható és értelmezhető metaforikus elem. A tűzfal, mint építészeti fogalom az épület szerkezetének meghatározó része, amely kitüntetett szerepet játszik az emberi élet és az anyagi értékek védelmében. Maga a fogalom idővel túlnőtt az építészeti szakkifejezésen, és mint a megsemmisülés elleni védelem legfőbb eszköze az informatika egyik kulcsszava lett.

Belecz Péter munkáiban a Tűzfal olyan információs felületként működik, ahol a feltárás (kutatás) és a "felmutatás" fontos szerepet játszik. Ezek a felületek, "időnyomok" szembesítenek a folyamatosan változó struktúrákkal, szűkebb-tágabb értelemben az építéstörténettel, és ezzel párhuzamosan az emberi történetek dimenzióival is. Ezek a metszetek a legteljesebb mélységben tárják fel ezeket az egyébként rejtett rétegeket, amelyek paradox módon a bontás (pusztulás-pusztítás) következtében válnak láthatóvá. Távolabbi értelemben ide tartozik az az élmény is, amely napjaink világeseményeivel kapcsolatos. Manapság a médiából felénk áradó képek többsége természeti katasztrófák következtében vagy háborús konfliktusok nyomán lerombolt épületek tömegéről szól. Olyasfajta intimitás részeseivé válunk e képek által, amely alapvetően a pusztítás okozta kiszolgáltatottságból fakad. Akaratlanul részeseivé válunk a magánszférának, amelyet normális körülmények között szigorú jogi szabályok védenek. Az intim világnak - konkrétan az épületeknek, az otthonoknak, a legbelsőbb világnak ez a fajta feltárulkozása, az otthonukat elhagyni kényszerülők látványa alapvetően a védelem hiányát és a kiszolgáltatottság következményeinek szociális-társadalmi aspektusait is felveti.

A tűzfal, mint az épület alapeleme, szigorú szabályok szerint megtervezett - láthatatlan - funkcionális elem.

A hozzá tartozó épület nélkül paradox módon mégis úgy jelenik meg, mint egy természeti jelenség, mint az épület "tudattalanja". Az egymásra rakódó rétegek, "időnyomok", struktúrája, a fal- és csempemaradványok, egyszerre "beszélnek" az egyéni és kollektív történelemről és mutatnak fel esztétikai értékeket.

B. Nagy Anikó és Belecz Péter koncepciója leginkább a pályázati kiírás tekintetében olasz pavilon gondolatköréhez áll legközelebb, vagyis "az új létrejötte, és a régi megőrzése, a történeti táj és az új helyzetek viszonylatában járja körül a fenti kérdéseket." A pavilonban megjelenő zúzógolyó radikálisan hangsúlyos motívuma (a lebontásra, egy meglévő építmény elpusztítására szolgáló eszköz) jelen esetben sokkal inkább ennek a feltáró jellegű, szemlélődő és megőrző attitűdnek és ezen túl az "új helyzet" kijelölésének az eszköze, mint a rombolásé. 

Sasvári Edit
művészettörténész
 

 

“...sóhajok, párák, sikoltások, ágynyikorgás, zsírszag" 

Mikor Belecz Péter megmutatta a tervezett projekt fotóit, rögtön igent mondtam a kérésére, hogy, mintegy a dolog részeként, írjak szövegeket - tűzfal-tárgyban. Ami megtetszett, az mindenekelőtt a tárgy kézenfekvősége, egyszerűsége, s hogy ezzel együtt kimeríthetetlen anyag, nyom-együttes, önmagáé s a valahai épületé, mely hajdan hozzá tapadt, s melynek lenyomata végérvényesen része a felületnek. Hogy a homlokzattal mit tesz az idő, ismerjük, látjuk, de hogy mit tesz egy épület oldalsó, hátsó, nem a szemnek szánt viszont sokkal őszintébb falaival, erről kevesebbet tudunk. Hogy mit fogok írni, mennyit, s ez miként lesz része a projektnek, pillanatnyilag nem tudom, azt tudom, hogy szépírói eszközökkel, az épülő-romló nyelv eszközeivel kísérlem meg "körbeírni" azt, amit a képek, a belógatott bontás-brutalitás- és múlandóság-metafora sugallnak illetve jelentenek.

Egy tűzfal a hajdan rá támaszkodó lakások nyomaival mindig történetek, történet-fragmentumok sorozata, lichthóf vájatának két oldalán mint egy képregény kockái sorakoznak a még látható és a láthatatlan, de sejthető rekeszek: konyhák, cselédszobák, fürdőszobák négyszögei, hol hajdan emberek, sóhajok, párák, sikoltások, ágynyikorgás, zsírszag - egy ház nyoma, ami nincs többé, s egy másik házé, mely más lett attól, hogy kibontották, egyszerre lett védtelenebb és hatalmasabb.

Egy ajtónyom a semmibe, egy padlásmagas, semmibe vezető kémény-torzó. Megannyi jel, nem arra és azért, hogy lefordítsuk, hanem hogy dolgozzunk vele. Az idővel. 

Parti Nagy Lajos
író
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.