Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – Mesteriskola 2. csapat

Részletesen bemutatjuk az Újpalota Közösségi Ház ötletpályázatára a Mesteriskola 2. csapata (Szepesi János, Ráti Orsolya, Korényi Balázs, Kendelényi Péter, mester: Kalmár László) által készített pályaművet.

MŰLEÍRÁS    
"Minden közösségnek, csoportnak alap célkitűzései mellett van egy tudatos-tudattalan védelmi, a másikat oltalmazó, megőrző, az egymás iránti figyelmet felerősítő funkciója is. Minden kisközösség bensőséges bázis az ember számára, ahol nem csupán megoszthatja magát, őszintén feltárulkozhat, hanem a másiktól megértést, védelmet, törődést kap. A másik, a csoport figyelme önzetlenül az ember élete ezernyi területére kiterjed. Szükséges a lakótelep számára egy folyamatos frissülő bűnmegelőzési koncepció, amely figyelembe veszi az újpalotai ember sajátos helyzetét, az életkörülményeit, de ez nem lehet elég hatékony, ha a lakótelepi nagyközösség nem rendelkezik kisközösségek, bázisközösségek sokaságával (s most e tekintetben mindegy, hogy melyek az alapcélkitűzései, természetesen a jó erkölcs, és emberiesség keretein belül). Ha a lakótelep rendelkezne 50-60, egymással is folyamatos párbeszédben élő kisközösséggel, az olyan szolgálatot lenne képes elvégezni a mindennapos egymásra figyelés, törődés szempontjából, amelyet se az Önkormányzat, se semmilyen hivatalos szerv nem képes ilyen mélységben elvégezni. Ez erőteljes kihatással lenne a növekvő közbiztonság érzésére is. A kisközösségek számára javaslom (magam is, mint egy kisközösség, az újpalotai református gyülekezet lelkésze), hogy nem elég jó, értelmes programokat szervezni és arra hívogatni. Az őszinte törődés, gondoskodás élményét kell az embereknek megtapasztalni a közösségen belül. Az emberek itt a lakótelepen is nem annyira programokat, hanem megtartó bázisokat keresnek."
(Fogarasi Gábor - református lelkész)

 

 

Ez a gondolat vezetett bennünket a lokalizált terek koncepciójához. A terület szövevényében elhelyezett "dokkolók", "mobil állomások", elszóródva a lokális terekben megerősödnek, majd folyamatos fejlesztés eredményeként kinőhet belőlük az a mindig helyhez igazított, kis léptékű megoldás, mely segíti a "bázisközösségek" kialakulását. A nagy intenzitású beépítés miatt a távolságok kicsik, gyalogosan, kerékpárral vagy akár villamossal könnyen áthidalhatóak, így a lokális terek koncepciója könnyen kifejthetővé válik. A funkciók spóraszerűen szétszóródnak, és a teljes lakótelepet behálózzák. A közösségi ház a lokális terek középpontja.

A területet zöldben úszó lakótelepi panelek alkotják. Célunk, hogy a főút mellett is megjelenjen a zöld, amely végigkíséri a belső forgalmat, így enyhítve annak negatív hatását. Fontos, hogy a zöld útvonal a gyalogos közlekedést is szervezze, és a jellemző pontokat összekösse. A lakótelepet négy részre osztó két út jelentős zajjal terheli a környezetét. A belső zöldterületeket magas épületek védik a zajtól, így ott nyugodt lakókörnyezet alakult ki. A főtér alapproblémája, hogy szinte a zajnak legjobban kitett területen fekszik. Fontos feladatnak tekintjük, hogy az új beépítés megvédje a környezeti hatásoktól. Megfigyelhető, hogy a főút középen értékes zöldsávot fog közre, mely jelenleg használhatatlan. Az észak felé haladó forgalmi sávokat a túloldalra csoportosítjuk át. E sávok helyén célforgalmat szolgáló, forgalomcsillapított belső útszakaszok létesülnek parkolóval szegélyezve, így a főtér és a középen futó fasor összekapcsolható, egyúttal a parkolószám is jelentősen megnő. A forgalom tervezett átszervezésével a középső zöldsáv és a kettős fasor új életre kel, a senkiföldje közösségi térré válik. Az újra felfedezett sétánnyal a központi tér hatását szárnyszerűen kiterjeszthetjük északi és déli irányban, másrészt ezzel a módszerrel növelhetjük a főtér zöldfelületét is.

 

 

A Budapesti Közlekedési Központ által tervezett új villamos-gerincvonal a budapesti tömegközlekedési hálózat több jelentős problémájára adna megoldást. A terv 3 metróvonal keresztezésével, szakaszonként építhető, az Astoriától Újpalotáig húzódó vonal minden egyes üteme hatékonyan kihasználható. Újpalotai szakasza jelentősen csökkentené az autós forgalmat, és az autóbusz forgalmat is ritkítani lehetne ennek megfelelően. A villamos a zajterhelést is enyhíthetné, így jobban beleillene a "zöld" főtér koncepcióba.

Újpalota a biciklis közlekedésből jelenleg kiesik, tervünk célja ennek megváltoztatása. A főút melletti zöldsáv ennek lehetőségét is megteremtené. A belvárosba vezető kerékpáros útvonal a kisközösségeket kiszolgáló rendszer része, a zöldsáv mentén (ideális esetben a benzinkút helyén) biciklikölcsönző-javító épülettel bővülhetne. Tervünk ötletpályázati szinten mutatja be a forgalom átszervezését, melyet a tervezés folyamata során alapos közlekedési vizsgálattal kell igazolni. Az ábrázolt mintakeresztmetszetek lehetséges variációkat jelenítenek meg, melyek időbeli ütemezést is lehetővé tesznek.

 

 

Az új beépítés nem a hagyományos zártsorú főterek rajzolatát mutatja, de mégis azok karakterét hozza létre, ugyanakkor igazodik a paneles szabadonálló rendszerhez. A zöldben úszó főtéren elhelyezett két épület sajátos térbeli viszonya feszültséggel teli, intenzív teret hoz létre, térfalat alkot, de nem zárja le a teret, ellenkezőleg, bevonja a közösséget. A gyalogos forgalmat észrevétlenül bevezeti a főtérre. Az épületek pozíciója kiemelt helyzetbe hozza az alapkő emlékművét.

Az Újpalotai Napok kísérőrendezvényeit nem csak a főtérre szervezzük, hanem a lakótelep más alkalmas helyeire is, például a zárókoncertnek ideális helyszíne lehet a szánkódomb, mely így az idősebb lakókat sem zavarja, és a főtér fái is megkímélhetők. Az új közösségi ház terv szerinti elhelyezésével az összes fát meg tudjuk menteni. Az épület a főtéren áll, transzparens, és mindenki által megközelíthető. Földszintje nyitott. A nagytermet a térszinttől elemeltük, védett, piano nobile szerű elhelyezéssel. Tömege rejtve marad, a fák lombjai közt megbújik, építészeti karakterét ez az alapvetés határozza meg. Az épület pillérei, úgy rendeződnek el, mint a fatörzsek a téren, a zöld homlokzatú felépítmény a lombkorona részévé válik.

 

 

Az együttes funkcionális tagolását a közösségi ház és a klubház között megosztottuk. A közösségi ház a nagyobb forgalmú rendezvényeket is szolgálná, méltó előtérrel, többfunkciós nagyteremmel, hátsó kiszolgáló zónával, öltözőkkel, irodákkal. A belső elrendezés akusztikailag is méretezett mobil elválasztófalakkal rugalmasan átalakítható, emiatt helytakarékos. Földszintjén recepció, és hangulatos kávézó fogad, melynek üvegfala változtatható mobil térelhatárolásra ad lehetőséget, a mindenkori igényeknek megfelelően. Télen a korcsolyapálya büfé-melegedőjeként is működik.

A klubház otthonos hangulatú kistermei még vonzóbbak lehetnek a kisközösségek számára. A kettő együtt szervezi a főtér és az egész terület közösségi életét, segíti a bázisközösségek programjait. Emellett a cukrászdát, és a téren lévő kisboltot, trafikot is befogadja. A két épület így bőséges térhasználati választékot ad, viszonylag kis építészeti beavatkozással válik a terület központ-szervező erejévé. Minden lakó megtalálhatja a számára megfelelő hangulatú környezetet, az építés ütemezhetővé válik, ugyanakkor az üzemeltetés is könnyen szervezhető, takarékos lehet.

A beépítés jellege és a közösségi házak építészeti megfogalmazása több szempontból is tudatos döntés eredménye. A terv nem igényel kifejezetten exkluzív anyaghasználatot, kifinomult kivitelezési technikát, belsőépítészeti dizájnt. Az építészeti gondolat takarékos költségvetésből is megvalósítható. Sőt, éppen így válhat kifejezetten barátságossá, otthonossá. Az épületek megfogalmazásakor enyhíteni próbáltuk a lépték elidegenítő hatását, reményünk szerint az új épületek így könnyebben befogadhatóvá válnak a lakók számára.

 

 

Tervünk szerves része a kiskertek bázisközösségek útján szerveződő hálózata. A meglévő művelődési ház műszakilag és hőtechnikailag is korszerűtlenné vált szerkezetét pillérvázig visszabontjuk. A tiszta vázszerkezet geometriailag kiegészül és a loft hangulatát folytató, szerelt polikarbonát burkolatú üvegházzá válik. Az élelmiszerbolt oldalán kiszolgáló sáv épül, gazdasági bejárattal, kis gondnoksággal, vizesblokkal, műhellyel, szerszám- és anyagraktárakkal. A két tömeg összekapcsolódik, és védett kiskertet hoz létre. Ez a funkcionális szempontból kedvező helyzetű, jól feltárható együttes kiinduló pontjává válhat a kiskertek szövetének. A rendszer mintaadó lehet, és a lakótelep más pontjain folytatható gondolatot valósít meg. A tervezett "dokkolók" ebben segítenék a lakókat. Ezek a kis építmények tartalmaznák a locsoláshoz szükséges víztartályokat, melyek a panelek lapostetején keletkező vizet gyűjtenék, lenne bennük szerszámtároló, és elektromos csatlakozás. A kiskertek gondozása átformálhatja a lakók környezethez való viszonyulását, a rendezett lakókörnyezet felé vezető fontos lépésnek tekinthető. A senkiföldje hasznos közterületté válik.

 

Kapcsolódó oldal:    
Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – a Mesteriskola hallgatóinak pályázatai 1.