Épülettervek/Középület

Újpalotai közösségi ház tervpályázat - Bődi Imre és Frikker Zsolt I. díjas munkája

1/0
Hirdetés
1/0
Épülettervek/Középület

Újpalotai közösségi ház tervpályázat - Bődi Imre és Frikker Zsolt I. díjas munkája

2014.10.03. 10:12
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bődi Imre, Frikker Zsolt

Közösségi ház, Újpalota

Tervezés éve:
2014

Stáblista

tervezők: Bődi Imre, Frikker Zsolt
makett: Bajusz Csaba

MÉD:

A Budapest határában a '60-as évek végétől épített újpalotai lakótelep is olyan, ahol az otthonok megépültek, de a közösség épületei már csak részben, vagy egyáltalán nem. Elmaradt a kulturális és közösségi központ megvalósítása. Ennek pótlására kíván most kísérletet tenni az önkormányzat és tervpályázatot írtak ki. Bemutatjuk a nyertes szerzőpáros munkáját.

Városépítészet

Jelen tervpályázat helyszíne Újpalota 1968-tól felépült óriási lakótelepének központi tere. A lakótelep eredeti tervezői: Tenke Tibor, Mester Árpád, Callmayer Ferenc elképzelése csak részben valósult meg, az utcaszerűen telepített panel lakóépületek megépültek, de a Fő térre tervezett kulturális, közösségi központ nem valósult meg.

A város szempontjából a közösségi tudat, identitás a legfontosabb fejlesztési erőforrás, fontos hogy legyenek tudatos és öngondoskodásra képes térségi közösségek. Nehéz egy városrész identitását, szellemiségét megváltoztatni, de a szellemi decentralizáció, a közösségi élet, a fiatalság, alternatív véleményformáló erejével új utakat nyithatnak meg a városrész fejlődésében. Egy városrész, de akár egy épület jövőképének tervezését közösségi bevonásnak kell kísérnie.

Célunk egy élő, folyamatosan pezsgő közösségi ház és fő tér létrehozása, mely maximálisan az itt lakók hasznára válhat.

Fő tér - park

A fő tér - park kialakításának alapkoncepcióját három alapgondolat határozta meg:

  • a meglévő értékes ligetszerű faállomány lehető legnagyobb mértékben történő megtartása, megóvása,
  • a közösségi ház belső térrendszerének szerves kapcsolata a főtérrel,
  • szerves kapcsolat a közösségi közlekedés, és a városi gyalogos közlekedés gyalogos tengelyeihez.

A lélektani vizsgálatok bebizonyították, hogy a vonalaknak is van kifejezésbeli tartalmuk. Vonalakkal rendkívül kifejező módon lehet érzelmeket ábrázolni, minden egyes érzelmi állapotnak bizonyos formabeli elemek felelnek meg. A nyugodt, lágy, íves vonalak, alakzatok harmóniát, nyugodt hangulatot, humort jelenítenek meg.

A fő tér kialakításának koncepciójánál az alapgondolatunk az volt, hogy a panelházak szigorú geometrikus épület kubatúrái, felfelé törő irányultságú egyenes vonalai közé egy lágy zöldfelület szigetekkel, közlekedési vonalakkal átszőtt teret-parkot terveztünk.

A meglévő gyalogos főirányokat és az új közösségi ház előtt kialakított teret különböző léptékű zöld szigetekkel tagolt felületekkel kapcsoltuk össze. A létező gyalogos főirányok vonalához igazodóan a tölcséresen kitáguló, szűkülő, zöld szigetek közt áramló burkolt sétányok mozgalmas felületté állnak össze. Ezek az emberi léptékű, izgalmas felületek egyfajta szűrőként működhetnek, egyrészt biztosítják a gyalogos forgalom bekapcsolását a közösségi ház kulturális, közművelődési, közösségi életébe, másrészt a közösségi ház előtti tér egyes részeinek intimitást is adnak. A szigetekkel elválasztott belső térrészek mentesülnek a közösségi gyalogos közlekedés zavaró hatásaitól, így a többfunkciós burkolt térhez kapcsolódóan állandó pihenő és rekreációs terek, gyermekjátszótér, kávézó, étterem, közösségi ház nyugodt biztonságos környezetben kaphatnak helyet. A többfunkciós Fő tér pihenő tér jellegét, intimitását az azt körülölelő nagyobb összefüggő intenzív zöld felületek biztosítják.

A közúti forgalomtól védett fő tér-agóra a rekreációra, szabadidő és várakozási idő eltöltésére éppúgy alkalmas, mint a reprezentatív városi funkciók betöltésére a különböző generációk számára a nap minden időszakában.

A tervezett gyalogos sétányokat indulásaiban különböző, kisebb léptékű fogadótereket alakítottunk ki (Zsókavár , Nyírpalota u. buszmegálló, áruház előtti tér, és a tervezett közösségi tér Zsókavár u. sétány) , melyek a gyalogos sétányok érrendszerével szervesen kapcsolódnak a közösségi ház előtti tér életébe.

A kör mit formai alapegység, sejt

  • jelentősebb fa körül zöld felület
  • pihenőpad
  • virágokkal, cserjékkel beültetett sejt
  • meglévő szökőkút helyett új vízarchitektúra, vízelem
  • szabadtéri képzőművészeti alkotás helye, talapzata
  • információs pont formai alapelem
  • gyermek játszótér formai alapelem
  • felnőtt játszótér formai alapelem
  • jégpálya formai alapelem

Ideiglenes rendezvények

A tér burkolt felületein a tervlapokon bemutatott használati elemző ábrák alapján a tavasztól-őszig terjedő időszakban az alábbi funkciókat javasoljuk:

  • mobil színpad, szabadtéri nagy és kisebb koncertek, akár a közösségi házban tartott koncerttel párhuzamosan,
  • szabadtéri ünnepségek,
  • szabadtéri alkalmi vásárok, piacok, akár a közösségi házban tartott vásárral közösen,
  • szabadtéri kiállítások,
  • szabadtéri kézműves foglalkozások, gyermekprogramok.

Téli időszak javasolt rendezvényei:

  • ideiglenes jégpálya elhelyezése a téren, melegedőkkel, teázókkal a közösségi házban,
  • karácsonyfa elhelyezés, karácsonyi vásár,

Térburkolat

A sétányok és a központi tér burkolata egyedi kőburkolat. A kőburkolat mintázatát, struktúráját a közösségi ház homlokzati architektúrájában megjelenő szerkesztés határozta meg. A néhány alapelem legyártásával készíthető burkolat struktúra egyszerű, játékos rendszerével jól illeszkedik az összefüggő és a zöld szigetekkel tagolt térstruktúrába.

Zöld felületek

A zöld felületek kialakítása során a meglévő értékes növényzet, faállomány lehető legnagyobb mértékű megtartására törekedtünk. A meglévő faállományt alapul véve azt kiegészítve, a tér burkolt és parkosított alapstruktúrájának újrafogalmazásával alakítottuk ki a zöld felületek koncepcióját.

A főtér megújításának fontos eleme a tér és a csatlakozó zöld felületek növényállományának megújítása is. A parkban lévő faállomány nagy része változatlan marad. A parkot keretező és a fák alatti hiányzó aljnövényzetet ki kell egészíteni, árnyékkedvelő és tűrő alacsony cserjékkel és évelőkkel.

A tervezett növényzet kialakításának koncepciója az átláthatóság és a színesség. Fontos, hogy minden évszakban megfelelő hangulatot adjanak a parknak.

Utcabútorok

A téren kialakítandó utcabútorok kialakításánál az önálló, gyártmány utcabútorok, padok helyett a tér struktúrájából kinövő szoborszerű egyedi karakterű bútorok kialakítására teszünk javaslatot. A zöldfelületek szegélyeiből kiemelkedő ülőfelületek szervesen illeszkednek a tér struktúrájába.

Információs felületek

A tér fő megközelítési pontjaiban alakítottak ki információs pontokat, felületeket, melyeken a közösségi és gyalogos közlekedés valamint a tér és a közösségi ház aktuális programjairól kaphatnak információt a téren közlekedők. A hagyományos információ hirdető felületeken túl a közösségi ház homlokzatán megjelenő korszerű vetített, fény, lézertechnikával megjelenített interaktív felületek is segíthetnek a közösségi ház és a tér közötti kapcsolatban, információáramlásban. A tér és a közösségi ház így nappal és akár éjszaka is intenzíven kommunikál egymással.

Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciók

A tervezett gyalogos sétányokat indulásaiban lévő kisebb léptékű fogadótereken elhelyezett buszváró és kereskedelmi pavilonok struktúrája a közösségi torony építészeti karakterének játékos elvét folytatják.

Közösségi ház - közösségi torony

Az 1952-ben felfedezett jerikói torony a régészek szerint a Föld, az emberiség első „közösségi építménye". A torony építmény mintegy négy méterrel emelkedett a várost körülölelő fal fölé. Léte a kutatók szemében Jerikót a világ első városának előkelő helyére emelte. Feltételezéseink szerint a kúpalakú torony a lakosokat a környező hegyekkel és a lemenő nappal mint égi elemmel összekötő földi elem volt.

A közösségi ház épületének koncepciójának kialakításában a panel lakótelepek építészetben „hagyományosan" kialakult magasházak közötti egy-két szintes kiszolgáló funkciókat tartalmazó építmények képletét nem tartottuk követendő példának.

Koncepciónk szerint a közösségi háznak tömegével és homlokzatformálásával hangsúlyosan részt kell venni a tér alakításában, tükröznie kell a közösségi, közművelődési funkciót.

A panel lakóépületek zárt világával szemben a közösségi háznak nyitottságot kell sugároznia, így intenzív kapcsolatot tud teremteni a főtérrel, és az itt lakó emberekkel.

Mindezek alapján a közösségi házat mi egy közösségi toronyként képzeltük el. A közösségi funkciók az előcsarnok átriumos, többszintes közlekedő rendszerére felfűzve egymás fölött helyezkednek el. A közösségi funkciók, az előcsarnok, kávézó étterem, átriumos közlekedő, emeleti közösségi termek mind a tér felé nyitnak, folyamatos kapcsolatot teremtve a fő térrel.

A torony könnyed, korszerű homlokzati acél-üveg struktúrája transzparenssé teszi az épületet. A közösségi torony tömegformálása Újpalota építészeti tradíciójából fakad, a korszerű homlokzati struktúra tudatos szembe fordulása a panelek beton homlokzati struktúrájával pedig egy új jövőkép irányába mutat.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.