Emberek/Interjú

„Utolért a társadalom” — Interjú Baliga Kornéllal

1/18

Baliga Kornél

Baliga Kornél
Gyerekként álmom volt, hogy így nézzen ki az otthonom, de egyfajta bemutatóteremként is szolgál., fotó: Pleskovics Viola
Mária Terézia és egy Mackintosh-féle Willow szék egy térben, fotó:Pleskovics Viola
A Gundel Étterem Erzsébet Királyné terme
A Gundelbe nem mindig lehetett elvinni a megrendelőket, de ide igen., fotó: Pleskovics Viola
21. században is XVI. Lajos! A barokk bútorok közt bizony ott vannak Philippe Starck Louis Ghost Chair darabjai is!, fotó: Pleskovics Viola
Ars poeticám a történelmi komfortérzet., fotó: Pleskovics Viola
Grassalkovich Antal castrum dolorisának, sírboltjának terv, fotó: Pleskovics Viola
A fertődi Esterházy-kastély díszterme, fotó: Baliga  Kornél
A Mária Terézia látogatására készített gödöllői pavilon terve, Baliga Kornél tervrajza
A Generali Biztosító Teréz körúti székháza, fotó: Google Maps
Eiffel Palace, fotó: DVM Group
A pécsi Palatinus Hotel részletei, fotó: Baliga Kornél
A Királyi Palota 1932-ben, fotó: Fortepan
A Királyi Palota hajdani trónterme, fotó: Hungaricana
A budai vár átépítése 1963-ban, fotó: Fortepan
A Rumbach utcai zsinagóga homlokzati terve, fotó: Pleskovics Viola
A műteremben a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika átépítés előtti terve és Breuer Marcell székek nyújtanak kellemes kontrasztot, fotó: Pleskovics Viola
Baliga Kornél
Gyerekként álmom volt, hogy így nézzen ki az otthonom, de egyfajta bemutatóteremként is szolgál., fotó: Pleskovics Viola
Mária Terézia és egy Mackintosh-féle Willow szék egy térben, fotó:Pleskovics Viola
A Gundel Étterem Erzsébet Királyné terme
A Gundelbe nem mindig lehetett elvinni a megrendelőket, de ide igen., fotó: Pleskovics Viola
21. században is XVI. Lajos! A barokk bútorok közt bizony ott vannak Philippe Starck Louis Ghost Chair darabjai is!, fotó: Pleskovics Viola
Ars poeticám a történelmi komfortérzet., fotó: Pleskovics Viola
Grassalkovich Antal castrum dolorisának, sírboltjának terv, fotó: Pleskovics Viola
A fertődi Esterházy-kastély díszterme, fotó: Baliga  Kornél
A Mária Terézia látogatására készített gödöllői pavilon terve, Baliga Kornél tervrajza
A Generali Biztosító Teréz körúti székháza, fotó: Google Maps
Eiffel Palace, fotó: DVM Group
A pécsi Palatinus Hotel részletei, fotó: Baliga Kornél
A Királyi Palota 1932-ben, fotó: Fortepan
A Királyi Palota hajdani trónterme, fotó: Hungaricana
A budai vár átépítése 1963-ban, fotó: Fortepan
A Rumbach utcai zsinagóga homlokzati terve, fotó: Pleskovics Viola
A műteremben a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika átépítés előtti terve és Breuer Marcell székek nyújtanak kellemes kontrasztot, fotó: Pleskovics Viola
1/18

Baliga Kornél

„Utolért a társadalom” — Interjú Baliga Kornéllal
Emberek/Interjú

„Utolért a társadalom” — Interjú Baliga Kornéllal

2019.01.01. 09:15

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Budapest, Pécs, Gödöllő, Fertőd, München, Augsburg, Pierrefonds

Építészek, alkotók:
Baliga Kornél

Vélemények:
16

Gimnáziumból hazajövet megdörrent felette az ég. Feltekintve a Várhegyre látta, ahogy a baljós porfelhő mögül a Teleki-palota roskad épp össze. Végignézte miként épül a vár helyén egy új korszak szimbóluma, ahogyan azt is, miként tűnnek el a föld felszínéről menthető századfordulós gyöngyszemek. Furcsa érzés hallgatni, hiszen én pont mást élek meg. Manapság historista architektúrák emelkednek a semmiből. Rekonstrukció vagy konstrukció, neobarokk kontra későmodern, Hydrocephalus vagy Hauszmann-kupola? A történelmi architektúrák újraálmodója, Baliga Kornél építész, belsőépítész mesél minderről otthonában. 

 

P.V.: Abban a korban tanulta a szakmát, mikor szó sem lehetett stílszerű rekonstrukciókról.  Hogyan sikerült mégis az irányzat élére kerülni?

B.K.: Gyerekkori álom volt, amit elhatároztam, hogy meg is valósítok. A gipszbe faragott rokokó minták persze nem nyerték meg a Kisképző felvételi bizottságát, viszont annak a gimnáziumnak a tanárai, ahová végül kerültem támogatták az építészettörténeti tanulmányaimat. Azért az osztályfőnököm figyelmeztetett: „Kornél, a 20. században nem lehet barokk stílusban tervezni!" Be kellett bizonyítnom neki, hogy ez nem így van. Friss diplomásként a KERTI-nél  Szörényi Béla lett a főnököm, akit akkoriban bíztak meg a Gundel Étterem belsőépítészeti felújításával. Egy leszakadt stukkómennyezetet kellett pótolni, rajzolt is hozzá a Kádár-korban közkedvelt kazettás megoldásokat. Én el nem tudtam volna képzelni, hogy a Gundelba ilyen készülhessen. Végül az asztalán hagytam az én rajzaimat, amiket saját kidolgozott koncepciók híján Szörényi el is vitt az egyeztetésre. Meglepetésére tetszett nekik, és három terem mennyezetére is megbízást kaptam. Azóta folyamatosan kapom a feladatokat. Igen, a modernizmus volt a követendő példa, de ettől még egy-két ember specializálódhatott másra. Senki nem akadályozott abban, amit csináltam. 


A Gundelbe nem mindig lehetett elvinni a megrendelőket, de ide igen., fotó: Pleskovics Viola
5/18
A Gundelbe nem mindig lehetett elvinni a megrendelőket, de ide igen., fotó: Pleskovics Viola

 

A neobrokk szobákat tekintve úgy sejtem, többről van itt szó álmai otthonánál.

Ezeknek a helyiségeknek a falburkolatait szintén a Gundelbe terveztem, de csak jóval később. A rendszerváltás után Láng György vásárolta meg az éttermet. Ő monarchia korabeli atmoszférát szeretett volna teremteni, de rábeszéltem a francia rokokó stílusra is. Úgy adtam elő, mintha ennek a díszítése volna a legegyszerűbb a világon. Nem is járok egyébként messze az igazságtól. Akárcsak a LEGO, négy-öt motívumot kell különböző módokon variálni. Egyik megbízásomnál a tulajdonos nem fizetett ki, de a kivitelező cég úgy döntött, kárpótol helyette. Megcsinálták nekem azokat a falburkolatokat, melyek mintái már készek voltak a Gundel számára. Minden olyan szakma bemutatkozott itt, amiket érdemes életben tartani. Gyerekként álmom volt, hogy így nézzen ki az otthonom, de egyfajta bemutatóteremként is szolgál: a Gundelbe nem mindig lehetett elvinni a megrendelőket, de ide igen.


A Gundel Étterem Erzsébet Királyné terme
4/18
A Gundel Étterem Erzsébet Királyné terme


Mária Terézia és egy Mackintosh-féle Willow szék egy térben, fotó:Pleskovics Viola
3/18
Mária Terézia és egy Mackintosh-féle Willow szék egy térben, fotó:Pleskovics Viola

 

Több kell az esztétikai minőségnél?

Sokszor az eredeti technikák jóval drágább megoldások, cserébe viszont minimum 100 év az időtartamuk. Eleinte erre nem volt igény, falikárpitos például egy, vagy maximum két ember volt az országban. Nem csupán a formai minőségre, de a szakmai hitelességre is törekedni kell. Így van ez a tervezéssel is. Potzner Ferenc köré most egy egész szakemberi és tervezői gárda alakult ki az utóbbi években. Fiatalemberekről van szó, akiknek a munkájában nem lehet hibát találni. Inkább hatodszor kezdek neki én is egy szerkesztésnek, ha látom, hogy a rajzasztalon egy sarok elem nem úgy jött ki, ahogy a fotón látszik. Sok esetben ez plusz napokat igényel. Nincs olyan, hogy rutin, minden nap újra és újra tanulnom kell ezt a szakmát!



A fertődi Esterházy-kastély díszterme, fotó: Baliga  Kornél
9/18
A fertődi Esterházy-kastély díszterme, fotó: Baliga Kornél



És ha nincs fotó, se terv, sőt az épület olyan régi, hogy párhuzamokból is alig akad példa?

Középkori épület rekonstrukciójára például éppen ezért nem vállalkoznék. Nincs hozzá elég tudásom. Viszont nem egy tervrajzom van, amit csupán leírások után készítettem. Elveszett terveket próbálok ilyenkor újraalkotni, főként tudományos munkák illusztrációjaként. Így jelenítettem meg  a Mária Terézia gödöllői látogatására készített pavilont is. Korabeli metszetek stílusában rajzolok azzal a tréfával, hogy magát a feliratokat is latinul németül, régi betűstílusban írom. Bor Ferenc nagyot kiáltott, amikor meglátta a pavilon tervét: „Csak nem meg lett a gödöllői tervrajz?"


A Mária Terézia látogatására készített gödöllői pavilon terve, Baliga Kornél tervrajza
10/18
A Mária Terézia látogatására készített gödöllői pavilon terve, Baliga Kornél tervrajza



Grassalkovich Antal castrum dolorisának, sírboltjának terv, fotó: Pleskovics Viola
8/18
Grassalkovich Antal castrum dolorisának, sírboltjának terv, fotó: Pleskovics Viola

 

Létezik-e kortárs Baliga Kornél terv?

Partner nélkül én soha nem dolgoztam, de a Teréz körút és a Szondi utca sarkán álló Generali Székház posztmodern homlokzatának tervezésében például részt vettem. Terveztem modern üzletportálokat a fővárosban és Cegléd városközpontjában is. A kortárs építészet fogalma azonban relatív. Első, önálló munkám a pécsi Palatinus Szálló belsőépítészeti munkája volt. Ez egy 1910 körüli épület, melynek belső kialakítását az első világháború miatt végül nem fejezték be. Mi már a modern gépészetre reflektálva tudtuk kialakítani a századfordulós enteriőrt. Ez nem rekonstrukció volt, hanem konstrukció. Ezt én terveztem. A Sándor-palota mai képe sem egy valamikori  állapotot rekonstruál. Kortárs belsőépítészek munkája, ahol mind a Pollack-, mind az Ybl-, mind a Hikish-féle átépítésekre emlékezve szenteltünk egy-egy termet. Ez olyan, mint amikor Liszt Ferenc feldolgoz egy Haydn témát. Akárcsak a zenében, nevezzük mi is ezt rekonstrukció helyett parafrázisnak.


A Generali Biztosító Teréz körúti székháza, fotó: Google Maps
11/18
A Generali Biztosító Teréz körúti székháza, fotó: Google Maps



A pécsi Palatinus Hotel részletei, fotó: Baliga Kornél
13/18
A pécsi Palatinus Hotel részletei, fotó: Baliga Kornél



Tehát a stílszerű építészet működhet jelenkori alkotófolyamatként a kortárs formák mellett. És az újjáépítések?

Ráday Mihálynak nagyban köszönhető volt, hogy a historizáló építészetre elkezdtek visszavágyni az emberek. Én ekkor már nyakig benne voltam a tervezésben, de attól a ponttól a társadalom is utolért. Találkozott két sín, ami eddig szöget zárt be és most párhuzamosan halad tovább. Európában ez egy teljesen elfogadott dolog. A háború után a lengyeleknek engedték a visszaépítéseket, de a németeknek nem. Augsburg városházának Aranytermét ugyan eleinte didaktikusan renoválták, de aztán felhajtás nélkül a teljes rekonstrukcióba is belekezdtek, és a  Münchner Residenz termeinek rekonstrukciója is tart a mai napig. A német kortárs építészet ettől még nincs veszélyben. Nagyon jó, progresszív kortárs örökséget kell létrehozni, de mellette miért ne épülhetnének jó rekonstrukciók is?


Eiffel Palace, fotó: DVM Group
12/18
Eiffel Palace, fotó: DVM Group

 

Ezt az épületek közönsége, emlékezetkultúrája dönti el, de mennyi szerepe lehet a politikának?

A 30-as évek végére, de még a háború előtt megkezdődött egy szemléletváltás: ha nem is volt általános, de néhány építész már körzővel és vonalzóval a kezében várta, hogy lebonthassa az avíttat, a régit és tervezhesse az újat. Nem terveztek értéktelen dolgokat. Viszont mindig szegények leszünk, ha kidobunk valamit, ami értékes, csak most éppen nem divatos. Lehet, holnap már az lesz. A kommunizmus gondolkodásmódjába sem fért bele a régi királyi palota helyreállítása, bár megmenthető lett volna. Ez tisztán politikai döntés volt, mégis, a szellemiség már ott is találkozott az építésztársadalom törekvéseivel.


A Királyi Palota 1932-ben, fotó: Fortepan
14/18
A Királyi Palota 1932-ben, fotó: Fortepan


A Királyi Palota hajdani trónterme, fotó: Hungaricana
15/18
A Királyi Palota hajdani trónterme, fotó: Hungaricana



Azt mondja, ne bontsunk el olyat, ami épp nem divatos. Mi a helyzet a Budavári Palota kapcsán megfogalmazott elképzelésekkel?

A BTM már megnyitott, de a Nemzeti Galéria helyén még folytak az építkezések, amikor fiatalon ott jártam. Felmerészkedtem a trónterembe, ahol láttam még bontásra ítélt aranyozott stukkómaradványokat. A tervező, Németh István a tanárom volt. Ha eltekintek attól, hogy a várba készült, kimondhatom, hogy korának belsőépítészeti csúcsteljesítményét hozta ott létre. Volt rá forrás, akarat és minőségi anyagok. Viszont számos térszervezési hiba is történt a kiállítások szempontjából. Ami a homlokzatokat illeti, a Hauszmann-féle sziluett egy dombszerű megoldás volt, ahol a kupola felé fokozatosan emelkedett minden idom. Hidasi Lajos ezt a harmonikus arányrendszert rontotta el, mikor két csontos váll fölé emelt hydrocephalust a város egén. A jelenlegi építkezések egyébként olyan rekonstrukciók, melyek helyén csak a gaz nőtt. Sem az új Főőrségi épület, sem a Stöckl-lépcső, sem a Lovarda visszaépítése nem pusztított el semmit. Az értékes részletek bontásával én sem értek egyet, de a 60-as, 70-es évek hibáit mindenképpen orvosolni kell.


A budai vár átépítése 1963-ban, fotó: Fortepan
16/18
A budai vár átépítése 1963-ban, fotó: Fortepan

 

Mit gondol, miként tekintenek majd vissza a munkásságára több száz év elteltével?

Nem egyszerű dolog erről beszélni, hiszen nekem nagy álmom, hogy a Gödöllői Királyi Kastély, a fertődi Esterházy-kastély, vagy a Budavári Palota helyiségei újjáépüljenek. A sors ezt az utat szánta nekem és én emiatt roppant elégedett ember vagyok. Ez a kor is bele fog simulni a történelembe, mint a többi. Pierrefonds kastélyának Viollet-le-Duc általi újjáépítése ellenérzést váltott ki a maga idejében, ma pedig építészettörténeti fordulópontként tekintünk rá. Ars poeticám a történelmi komfortérzet. Ha az ember belép ezekbe az épületekbe, nem érezhet hiányérzetet. Gondolja azt, hogy ez egy teljes egész. Hibátlan, kedves, szeretni való. Erre törekedtem mindig is. Ha jót tervezünk és építünk, akkor azt a jövő is értékelni fogja.

 

Pleskovics Viola

 

Vélemények (16)
rgb
2019.01.01.
14:09

"Így jelenítettem meg  a Mária Terézia gödöllői látogatására készített pavilont is. Korabeli metszetek stílusában rajzolok azzal a tréfával, hogy magát a feliratokat is latinul németül, régi betűstílusban írom. " minden tisztelettel, ez mímelés semmi több... amellett hogy leírások alapján készült.Előszeretettel példálóznak a lengyeleknek engedett újjáépítésről/ visszépítésről. Az a hiány ami akkor ott keletkezett léptékében talán volt akkora hogy ez megvalósulhasson.  De az hogy részletekből találunk ki dolgokat továbbra se örvend nagy támogatottságnak szakmai köröben. Direkt összemosása ez az anakronizmusnak és a tudatos értékmegörzésnek. 

gádor
2019.01.02.
13:01

@rgb: Tisztelt rgb!

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen megalapozottsággal, támogatottsággal tesz olyen kijelentést, hogy "az hogy részletekből találunk ki dolgokat továbbra se örvend nagy támogatottságnak szakmai körökben"? Mely szakmára gondolt?

Az interjúban egy óriási szakmai pályafutással és referencialistával bíró alkotó fejtette ki a véleményét. Ő nem tartozik a szakmai körökbe? Őszintén érdekelne, hogy a saját szubjektív véleményén, szakmai tudásán, tapasztalatán túl, mi készteti ilyen kijelentések tételére, Illetve, hogy a szakmai pályafutása alatt hol találkozott olyannal, hogy nem a részletekből találunk ki dolgokat? Mást se csinálunk egy épület(felújítás) tervezésekor...Persze, lehet, hogy én csinálok rosszul valamit.

Az már egy érdekesebb kérdés, hogy egy politikai hatalom miért nem bízik a kortárs építészekben, miért fordul a múlt felé. De sajnos, nem ezt a(z önkritikára is késztető) kérdést tette fel, hanem egybites kijelentésével mímelésnek minősít egy tervezői hozzáállást. Ez így nem fair, ennél komolyabb erőfeszítést kell szerintem egy ilyen interjúhoz fűzött hozzászólásba fektetni. Sajnálatos, hogy itt az Építészfórumon mára a wikipédia lett a hivatkozási alap, meg a görög nyaralásokon látottak...De azért ehhez nem kötelező alkalmazkodni, szerintem...

Üdvözlettel:

gádor

rgb
2019.01.04.
12:25

@gádor: Tisztelt gádor! A kiragadott mondat valóban hibás elnézést kérek érte. Részletekből áll valóban az egész, részletek összefüggéséből. Kérdés hogy mennyire lehet hiteles az összeállított egész az egyes részletek spekulatív kitalálásából? Hosszan értkezehetnénk itt az egyes kartákról és azok szakmai aktualitásáról és tartalmáról. De legyen ez magánügye mindenkinek és persze a szakmáé...Az hogy a politikai hatalom miért nem bízik? Nem gondolom hogy bonyolult kérdés lenne. És ez nem feltétlen önkritikai kérdés....bár valahogy mindig más önkritikáját hangsúlyozzuk. Itt a fórumon is számtalan cikk jelenik meg, hogy csak egy témát említsek a várnegyed témája... ami ezt a kérdéskört feszegetni... Ha egyszerű választ szeretnék adni, ahogy Ön fogalmaz egybitest, akkor azt mondanám hatalmi reprezentáció céljából épít múltbéli épületeket vissza. Mert a magyarság dicső fényét mi sem mutatja be jobban mint a múlt....-hagyjuk is Magamat ismételve, az anakronisztikus jut újra eszembe a hatalmi építészetről és a szakmai értékek figyelmen kívül hagyása. Ha valami hát ez NEM fair...Vasbetonból építünk fel díszpárkányokat és stukkókat, hogy múltunkat idézze. Várom a percet amikor újra az ekhós szekér lesz a divat! Apropó görög nyaralások, égve várom a pillanatot az Akropolisz visszaépítésnek befejezéséről illetve átadásáról, ha máskor nem is, akkor biztosan meglátogatom Görögországot. Javaslom a cikkek tanulmányozását építészforumon hogy csak egy kivállót említsek Vissza a jövőbe - Ferkai András

arja
2019.01.04.
17:29

@rgb: Bármennyire szeretnék csak olvasója maradni az éf nem túl magas horizontú kommentekkel ékített cikkeinek, most ismét meg kell szólalnom és sajnálom, de ez személyeskedő lesz. gádor személyében egy új megmondóembert talált magának az éf.Megjelent a „kis ötös” és „1 bit”osztás, ami teljesen lenullázza a további értelmes (már majdnem szakmai) véleményezést, még akkor is, ha a megmondások egy részével egyet is lehetne érteni. Teszem mindezt azért, mert a vérszegény vélemény nyilvánítás így aztán végképp megfeneklik.  Miért jó ez nekünk? És ha már éppen Baliga Kornél, tanúja lehettem egy beszélgetésnek, ahol öntudatos kolléga szállt vitába vele.A témában való tudásbéli különbség nyilvánvaló volt, csak a kolléga számára nem. BK olyan elegánsan adta ezt tudtul, hogy a vitapartner véleményét újragondolva léphetett vissza.Ferkai András válaszában(az ajánlott cikkben) is ugyanezt a fajsúlyt és eleganciát fedezem fel.Nem egyező véleményük kifejtésére nincs szükségük minősítéssel alázásra,sőt.

gádor
2019.01.04.
20:17

@rgb: Tisztelt rgb!Természetesen szükségtelen elnézést kérnie! Hozzászólásomnak, annak provokatív hangvételének egyetlen célja volt: felhívni a figyelmet a hozzászólások szakmaiságára...Reményeim szerint sikerrel jártam (üzenem arja Úrnak is).

Abban azonban továbbra is vitában állok Önnel, hogy Baliga Kornél építészeti hitvallása, illetve a mai historizálás, mímelés lenne. Szerintem erre még az utalás is alaptalan, ismételten a "szakmai értékek" semmit mondó fogalma mögé bújva. Azt gondolom, hogy a modern építészet letisztultsága éppen ennyire mímelés, csak ellentétes előjellel, de éppen annyira kárhoztatható/kárhoztatandó mértékben. Egyszerűen egy rossz beidegződés uralja az építész szakmát és sajnálatosan nem csak ebben a kérdésben.

A vasbeton párkányzat és az ekhós szekér párhuzamát pedig inkább nem kommentálom. Számomra, a témában független, semleges álláspontot képviselő (gyakorló) építész számára Potzner Ferenc MMA-s konferencián tartott előadása végtelenül hiteles és lenyűgőző volt. Azt gondolom, hogy a múlthoz való viszonyunkon lenne mit átbeszélni, nekünk építészeknek is. Szerencsémre nekem ez a mindennapi praxis része...kétségekkel, sikerekkel, kudarcokkal.

Válaszát köszönöm, Ferkai András írását igyekszem mihamarabb elolvasni.

Üdvözlettel:

Erhardt Gábor építész

gádor
2019.01.04.
20:38

@arja: Tisztelt arja!

Nagyon köszönöm szíves hozzászólását, mégha nem is értem minden mondatát.

Mentségemre legyen mondva, hogy (faragatlannak tűnő) hozzászólásaim célt értek: Ön is megszólalt, megfogalmazta véleményét, illetve rgb is kijavította korábbi mondatait, (részben) igazat adva nekem. Valóban kívülállók számára a kisötös és az egybites bántó lehet, elnézését kérem érte, bár nem Önnek címeztem őket... A válaszában sérelmezi az én minősítéseimet, de azon túl, hogy Ön is minősít, mást nem tesz...

Alapvetően lelki alkatomtól nem áll messze a megmondóemberi szerep és éf-os hozzászólásaimat éppen a korábbi megmondóemberek (Pákozdi Imre, Zöldi Anna, stb.) hozzászólásai kényszerítették ki. Azok elfogultsága és szakmaiatlansága. Örülnék, ha a felszínességet (wikipédia, formai hasonlóság, külföldi utazási élmények stb.) helyét átvenné a szakmai vélemény megfogalmazása itt, a legolvasottabb szakmai fórumon. Ha erőfeszítéseimet sutának is ítéli, a jó szándékot fogadja el mögöttük...

Az Ön kedvéért megpróbálok tisztábban fogalmazni: véleményem írásakor arra próbáltam célozni, hogy Baliga Kornélt olyan szakmai etalonnak tartom, akinek gondolatébresztő mondatait nem lehet annyival elintézni egy szakmai portálra írt hozzászólásban, hogy "mímelés", "direkt összemosása az anakronizmusnak és az értékmegőrzésnek". Mindezt a "szakmai körökre" hivatkozva. Ha ez minősítéssel alázás, akkor elnézést kérek rgb-től és Öntől is. Mégha rgb fenti válasza engem is igazol...

Ferkai András elegáns, fajsúlyos válaszát egyelőre keresem a hozzászólások között, de amíg meglelem, megköszönném, ha megosztaná velem szakmai véleményét azzal kapcsolatosan, hogy a Baliga Kornél által is művelt (nem mímelt!) historizáló újraépítés (elnézést a leegyszerűsítő fogalomhasználatért) miért oly' kedves a mai politikai döntéshozók számára...

Üdvözlettel:

Erhardt Gábor építész

rgb
2019.01.04.
21:28

@gádor: Nem gondolom, hogy válaszom bármiféle hivatkozási alap lenne annak irányában, hogy részben igazat adnék Önnek. Kifejtettem röviden mire gondolok a részlétekkel való munka során amit provokatívan kicsit talán direkt is nehezményezett. 

Másrészt állításaimat továbbra is fenntartom és hivatkozási alapot (karták) is említettem korábbi hozzászólásomban, megjegyezve azok problémásságát is. Az ekhós szekér hasonlat pedig nem is áll olyan messze a valóságtól.

Tisztelettel.

Pákozdi Imre
2019.01.04.
21:28

@gádor: Látom, nagyon keresi a Ferkai-cikket, úgyhogy segítek - ha már az ÉF keresője hónapok óta rossz. Az írás linkje: http://epiteszforum.hu/vissza-a-jovobe-ferkai-andras A megtalálás módja: a "Google" software alkalmazás behívása után, annak keresőjébe bemásoljuk az rgb írásában megadott "Vissza a jövőbe - Ferkai András" szöveget. A keresés indítása után a találatok listája az első oldalon tartalmazza a cikk címét és linkjét, amelyre rákattintva, az írás pillanatokon belül olvasható. (Ld. még: "számítástechnika", "tájékozódás", "építészettörténet").

gádor
2019.01.04.
22:11

@Pákozdi Imre: Kérem, hogy olvasson figyelmesebben:

A Ferkai cikket igyekszem elolvasni.

Az arja által említett fajsúlyos és elegáns Ferkai választ keresem. Ez ironia akart lenni, mivel arja tévesen Ferkai aláírásának olvasta rgb cikk hivatkozását, csak azotabetoldott egy zárójeles kiegészítést.

Érti? Nem érti. Késő van már, nagyon késő... Szakmailag.

arja
2019.01.04.
22:25

@gádor: Ha most belemerülnénk a politikai döntéshozók építési törekvéseinek mikéntjébe,abból szakmai vélemény semmilyen nem tudna kikerekedni. Úgyhogy ezt a szálat hagyjuk. Ha Önnek gádor, az volna az egyébként méltánylandó törekvése, hogy visszahozza a szakmaiságot az éf oldalaira, akkor legalábbis a Vargha Mihály-Pásztor Erika alapító korszakáig kellene visszamenni. Sajnos az éf jól kezelhető archivuma eltűnt ide: Unauthorized access to internal API. Please refer to https://support.google.com/customsearch/answer/4542055 nem gondolom, hogy van bárkinek annyi felesleges ideje, hogy így kutasson archiv témákban. Az ott olvasható élénk, minőségi és sokszereplős szakmai jelenlét múltidő.Persze Móré Levente kiváló összeállítását(ami eminensen szakmai!) elnézve 2019 Magyarországának építészeti történéseiről, meglehet kár a fáradtságért. Ami a múlthoz való viszonyt illeti, kombinálva nyaraló vagy nem nyaraló tanulmányutakkal,a spanyolokat tudnám ajánlani, ők már túl vannak a nehezén, hogy eldöntsék kiállítási vagy használati tárgyként tekintsenek épített örökségükre, ennek összes mai építészeti konzekvenciájával.

arja
2019.01.04.
22:28

@gádor: kérem olvasson figyelmesebben,nem tévedés Ferkai ad választ ebben a cikkben a fogalmazás meglehet félreérthető volt tényleg késő van

gádor
2019.01.04.
22:39

@arja: Természetesen említhetünk külföldi példákat, számomra is nagyon szimpatikus az osztrákok hozzáállása és elgondolkodtat a szlovénok elfordulása a múlt korok stílusaitól.

De fájó, ahogy az idő nem forgatható vissza a Vargha Mihály fémjelezte korba, úgy a magyar ember (a zember) sem kódolható át egykönnyen. Mi hát a teendő?

A kérdés természetesen költői (mielőtt Pákozdi úr megválaszolná).

Pákozdi Imre
2019.01.05.
06:22

@arja: Kedves arja, pedig bele kéne merüljünk a "politikai döntéshozók építési törekvéseinek" elemzésébe, mert ott a szakmai ballépések magyarázata is. 

Ahhoz, hogy valaki a Budai Várat a XXI. században a Hauszmann-Ybl-féle, végeredményben XX. század eleji neoreneszánsz-neobarokk utánérzések szerint építtesse újjá, mindenek előtt meghamisított történelemszemléletre van szüksége. Egyrészt annak elfelejtésére, hogy a Monarchia (1867-1918) idején a Budai Királyi Palota milyen szerepet játszott a Magyar Királyság uralkodója, a magyar király székhelyeként (semmilyet, Ferenc József állítólag egyetlen egyszer sem aludt ott). Másrészt fontos elfelejtenie, hogy Magyarországnak a Habsburg Birodalomban, majd a Monarchiában betöltött, korántsem társállami, hanem vazallusi szerepe - elsősorban külpolitikai és hadügyi alávetettsége - hová vezetett: a Nagy Háborúba, amelybe semmiféle magyar érdek nem vitt bennünket, csakis a status quo fenntartásának illúziója. Az a háború a belső viszonyok rendezése és a nemzetiségekkel való korrekt kiegyezés helyett egy vakmerő ugrás volt a tragédiával terhes ismeretlenbe. A Budavári Királyi Palota hauszmanni átépítése már eredetileg is ennek a szolgalelkű illúzióvilágnak volt az építészeti szimbóluma: királyi székhely király nélkül, szuverenitási szimbólum függetlenség nélkül. Méghozzá méltó szimbóluma, mert eklektikus stílusával, tekintélyes tömegével és kiemelkedő helyzetével egyaránt, már eredeti átadása, a XX. század legeleje pillanatától, a történelemhamisítást, az emlékezetpolitikai csalást szolgálta. Aki ezt ma restaurálni kívánja, ugyane nyomokba lép, magyarán, tovább csal. És nem mentség erre, sem történelmi, sem építészeti szempontból, hogy a szocializmusnak nevezett, rossz hatásfokú kizsákmányoló diktatúra negyvenegynehány éve alatt mit tettek a Budavári Palotával. Hiszen amit tettek, az – bármilyen furcsa – a használat és az épület demokratizálása, közhasznúvá tétele volt, méghozzá a kor legmagasabb építészeti és belsőépítészeti színvonalán. Ez az épületegyüttes 1975 (az MNG átadása) ill. 1985 (az OSZK átadása) óta a magyar kultúrát szolgálja, valamint Budapest és Magyarország legvonzóbb turisztikai látványossága. Ezektől a szerepeitől akarja megfosztani a mai kormányzat, elsősorban a kormányfő.

Az pedig, ami a Királyi Palota tevékeny építészi közreműködéssel történő visszahamisítását a Polgárvárosban kíséri, egyszerűen abszurdum. A Polgárváros lakosságát amúgy is évtizedek óta fenyegeti a turizmus; ehhez most az állami intézmények, pl. legalább három minisztérium betelepítése járulna. Mindez ráadásul a Szentháromság téri, Rados Jenő tervezte szép, neogót épület lerombolásával és a már saját korában az utánérzések utánérzéseit produkáló Fellner Sándor hajdani művének utánzásával, egy régi-új minisztérium épületének megépítésével.

Ld. még: http://epiteszforum.hu/a-budai-var-vedelmeben

gádor
2019.01.06.
22:09

@Pákozdi Imre: Tipikus kétdimenziós vélemény egy háromdimenziós világban.

Igazán tágíthatna egy kicsit az építészeti véleményalkotásának horizontján. Én már nagyon unalmasnak tartom a mantra szerűen ismételt véleményét.

És bosszantónak tartom, hogy újra és újra traktálja vele a nagyérdeműt.

Az élet annyival sokszínűbb...

Szerintem a vár épületei mind könyvtári, mind múzeumi funkcióra mérsékelten alkalmasak és akár tetszik akár nem szakrális jelentéssel bírnak. De ezt már annyian leírták itt mások előttem.

https://atyafipeca.wordpress.com/2014/01/26/megdermedve-2/#more-17396

Pákozdi Imre
2019.01.07.
05:57

@gádor: Jól van, gádor. Viszlát, ÉF.

Pákozdi Imre
2019.01.01.
11:19

Nagyon színvonalas beszélgetés az első olyan szakemberrel, aki építészként és emberként egyaránt hitelesen képviseli azt, amit - a Budai Vár éppen folyó átépítésében - nem szeretek és hibáztatok. Ha az őáltala is nagyra tartott, hetvenes évekbeni Németh István-féle belsőépítészettel fémjelzett, mai, várbéli kultúrcentrum egészét és negyvennégy éve létező értékeit ugyanolyan megértéssel kezelné, mint mondjuk a szintén negyvennégy évvel a lerombolása előtt épült Lovarda neós épületét (amit aztán tavalyra neo-neóssá betonoztak és stukkóztak...), akkor Baliga úrral mindenben egyetértenénk. De így is köszönet az értékes interjúért.

U.i.: Újraolvasva Baliga úr interjúját, rájöttem, mitől annyira megejtő - túl a szinte kézműves szakmaszeretet varázsán. Azért, mert bemondja a vele egyet nem értők pluszpontjait. Megjegyzi pl., hogy az akkori építészek - sejthetően Metzner Lajos, Dragonits Tamás és mások - szívesen művelték ill. látták a túlépített, századfordulós, ötszintes várbéli palotamonstrumok visszanyesését. Elimeri tanára, Németh István érdemeit, legfeljebb azt kifogásolja, hogy az ő mai, kedves játékterén, a Királyi Várban alkotott. Nagy dolgok ezek, Magyarországon. Ha valaki, akár csupán grammokban, de igazat ad a népmesei gonosznak (értsd: vitabeli ellenlábasának), bőven túlteljesíti az itthon szokásos tolerancia- és vitakulturális szintet.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk