Nézőpontok/Vélemény

Válasz a „Vár – Város – Városliget” című írásra

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Válasz a „Vár – Város – Városliget” című írásra
Nézőpontok/Vélemény

Válasz a „Vár – Város – Városliget” című írásra

2015.06.08. 14:00

Cikkinfó

Szerzők:
Rostás Zoltán

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
6

Dosszié:

Az MTA-ban megrendezésre kerülő MUT szervezte „Mindent a maga helyén" c. konferencia szervezése kapcsán többek felvetették, hogy immár nem nemet kell mondani, hanem igeneket - írta Körmendy Imre korábban. Rostás Zoltán válaszlevele. 

"Az MTA-ban megrendezésre kerülő MUT szervezte „Mindent a maga helyén" c. konferencia szervezése kapcsán többek felvetették, hogy immár nem nemet kell mondani, hanem igeneket: nem tovább vitatni a Múzeumliget koncepciót, s annak elemeit (vagy éppen a Vár fejlesztését), hanem javasolni megvalósítható, kedvezőbb ötleteket." -írta Körmendy Imre.  

Kevéssé ismert, de igencsak jellemző adalék a MUT által szervezett konferenciáról, hogy a rendezvény időpontját megelőző hétig MTA-MUT közös rendezvényként hirdette magát az esemény. Ám akkor kiderült, hogy erről csak az MTA nem tud semmit, s a helyszín biztosításán kívül semmi köze a tudós testületnek a MUT konferenciához, így az Akadémia azonmód levetette az MTA nevét a szervezőkkel a rendezvényről. Így jött létre az „MTA-val közös szervezésű" rendezvény helyett – azt a tiszteletre méltóság palástjával borítandó - „a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett" eposzi jelzővel ellátott konferencia.

A konferenciát szervező MUT elnökének, Körmendy Imre úrnak csupán egyetlen baja van. Egy alapvető kérdés nem hagyja nyugodni: amikor igenekről és nemekről, állításról és tagadásról, támogatásról és ellenzésről gondolkodunk, ezekről beszélünk, akkor vajon mire gondolunk.

Ezzel kapcsolatban szeretném kifejteni azoknak a szakembereknek a gondolatait is, akiket Körmendy úr a cikk végén egyszerűen csak hajbókolóknak, mindig helyeslőknek, a nagyobbnál is nagyobbakat mondóknak nevez.

Mindenekelőtt szeretném felhívni Körmendy úr figyelmét, hogy már kritikája célpontjának megnevezését illetően is komoly lemaradásban van a valósághoz képest. A vonatkozó jogszabályok és kormányhatározatok, a rendszerváltás utáni első nyílt nemzetközi építészeti tervpályázat, etc. már régóta nem az általa megkérdőjelezett Múzeumligetről szólnak, hanem egy annál jóval komplexebb, a teljes Városligetet és annak környékét érintő Liget Budapest projektről, amely Budapest és az egész ország számára – és nemcsak az ott létesülő múzeumoknak – teremt majd jelentős lehetőségeket és hasznokat.

Megítélésünk szerint a Liget Budapest projekt egész koncepciója egy pozitív állítás: igent mond ugyanis a város (és az ország) dinamikus, egészséges és gazdasági növekedésének megfelelő fejlesztésére. Igent mond a több mint kétszáz éves közpark elhanyagoltságának felszámolására, zöldfelületének növelésére, kert- és tájépítészeti megújítására és látogatóbarát fejlesztésére - a Városliget teljesen unikális, saját hagyományai alapján, hisz a Városligetben már közel százötven éve egyidejűen és egyenrangúan vannak jelen a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás terei, intézményei. Előtérbe helyezi a VI., VII., és XIV. kerület lakosságának – sőt ezt kiterjesztve Budapest és az egész ország lakosainak – jogait egy korszerű, megújuló közpark használatára.

A hamarosan megjelenő kert- és tájépítészeti pályázatban kiemeli a történeti közparki elemek megőrzésének igényét.

A nemzetközi és hazai építészeti tervpályázatokkal, táj- és kertépítészeti pályázattal példát mutatva igent mond a város többi részének, pl. más nagy parkoknak a megújítására, amennyiben azoknak is van érvényes programjuk és tervezett projektjük, értékelhető terveik.

Igent mond sok meglévő értékes épület felújítására a Szabolcs utcai kórház területén lévő barnamezős beruházással, a Szépművészeti Múzeum második világháborús kárait helyreállító Román csarnok rekonstrukcióval, az Olof Palme ház és a Vajdahunyad vár felújításával, vagy a Komáromi Csillagerőd fejlesztésével, ahová a Román Csarnok gipszgyűjteménye új múzeumi környezetbe kerül.

A projekt a Közlekedési Múzeum háborúban megrongálódott épületének újjáépítésével igent mond a Városliget és millenniumi Magyarország történeti örökségére. Ezen belül pedig a kupola újjáépítésével és a történeti épület bővítésével példát mutat, szakmai gyakorlattal jár elöl, inspirál és ezzel igent mond az Iparművészeti Múzeum Lechner-féle kupolájának felújítására és az épület méltó befejezésére, magyarán bővítésére, amelyről a közeljövőben várhatóan kormánydöntés is születik.

A Nemzeti Galériának a Szépművészeti Múzeumból való, szovjet modell szerinti 1957-es „kiszervezésének" és a Budai Vár kádári „semlegesítésének" megszűntetésével, az Új Nemzeti Galériának a magyar és egyetemes kultúra értékeihez méltó, ugyanakkor a korszerű muzeológiai követelményeknek is megfelelő épületbe költöztetésével igent mond az ország gazdasági felemelkedésére – amely a kulturális örökség méltó megőrzése és bemutatása nélkül nem létezhet. Igent mond a múzeum hálózat fejlesztésére, mert egyfelől megoldja ezen hálózat több, kiemelkedően fontos elemének korszerű elhelyezését, s ennek finanszírozása során ügyel arra, hogy a Liget Budapest projekt keretében végre méltó saját otthont kapó nemzeti közgyűjtemények problémáinak immáron sok évtizede halasztott megoldása ne a múzeumi rendszerből, sőt ne is a kultúrától vegyen el pénzügyi forrásokat, hanem a területre újonnan, erre a célra bevont, külön kormányzati forrásokra támaszkodjon.

A Liget Budapest projekt valójában igent mond az átgondolt, fenntartható fejlesztésre – mert egyedülálló módon minden új épület BREEAM, a teljes Városliget pedig BREEAM Communities minősítéssel fog újjá- és felépülni – ezzel a projekt a Városliget és Budapest fejlesztésének jövőjére is előremutató módon mond igent. Igent mond arra is, hogy a fenntartás és üzemeltetés költségeit jelentősen alacsonyabban tartsa, mintha ugyan ezeket az épületeket szétszórtan helyeznék el bárhol a városban: az intelligens épületfelügyeleti rendszerek, az átgondolt és összehangolt energetika hálózat, a Városligetben meglévő (máshol a városban ilyen mértékben nem található) megújuló energiaforrások felhasználása az épületek jóval hatékonyabb és összehangolt üzemeltetését, így jóval alacsonyabb fajlagos üzemeltetési költséget jelent.

A Liget Budapest projekt igent mond a hatékony, az ország és Budapest hosszú távú érdekeit szem előtt tartó törvény- és rendeletalkotásra, az építési szabályozás hatékonyabbá tételére és a nyilvánosság biztosítására a projekt minden szakaszában. Az előkészítés minden fázisában, 2011 ősze óta ismertek voltak a projekt alapvető szándékai és elemei, amelyekről azóta is sokrétű nyilvános diskurzus zajlik.

A több mint száz civil szervezet, helyi közösség megszólításával, szakmai és lakossági fórumok szervezésével a projekt igent mond a helyi közösségi célok figyelembe vételére és ezeknek a projekt fővárosi és nemzeti jelentőségű céljaival történő folyamatos összeegyeztetésére, amely az össztársadalmi (és nem csak a helyi társadalmi) megegyezés és igazságosság alapköve.
A projekt a nemzeti kulturális örökség méltó bemutatásával pedig igent mond a magyar vidék felemelkedési esélyére is, a nyugodt építő és megtartó munkára, hiszen a vidék fejlesztésétől semmilyen arra szánt forrást nem von el, de szolgálja a kulturális és nemzeti összetartozás érzését.

Egy szóval én vigyáznék Körmendy úr helyében az „igenek" és „nemek", és az ezekből következő ítéletek kimondásával. És – mint egy társadalmi szakmai szervezet felelős elnöke – különösen vigyáznék az emberek egyszerű osztályozásával. Azoknak a szakembereknek és politikusoknak a folyamatos lekicsinylő bemutatásával, lenézésével és szándékaik megkérdőjelezésével, akik az Ön véleményével ellenkező szakmai állásponton vannak. Akik nem szeretnének világvégi, szennyezett rendezőpályaudvarokra vagy magánkézben lévő, funkcionálisan alkalmatlan laktanyákba múzeumokat telepíteni, de barnamezős beruházásként újítják meg a volt Szabolcs utcai kórház épületeit és a komáromi Csillagerődöt. Akik nem társasági vélemények, de szakmai tanulmányok és mérések segítségével szervezik át a Városliget és környékének teljes közlekedését a BKK közreműködésével, akik autómentessé, zöldebbé és élhetőbbé teszi a Ligetet – hogy csak az urbanisztikai kérdéseket érintsük.
Elnök úr, Ön ne lásson ellenséget és szakmai alacsonyabbrendűséget az eltérő véleményt megfogalmazókban, a meggyőződésből a projektre igent mondókban sem, mert ők/mi a legjobb szakmai meggyőződésünk alapján dolgozunk a projekt elemeinek előkészítésén és megvalósításán.

A Liget Budapest projekt egy csodálatos lehetőség arra, hogy megalapozottan - és végre konkrétan - tegyünk valamit a Városliget és Budapest jövőjéért, hogy több szempontból is mérlegelve hozzunk helyes döntéseket, és valósítsuk meg együtt az egyik legfontosabb és legnagyobb hatású kulturális beruházást a millenniumi építkezések óta – a millenniumi építkezések folytatásaként, a millenniumi kiállításnak egykor otthont adó városi térben.

Rostás Zoltán


 

Vélemények (6)
Lazzlo
2015.06.12.
05:34

Mondjunk igent az "ingatlanfejlesztések betiltására a közparkokban", mint azt tették Angliában anno. Ott és akkor az egész városvezetést kellett elzavarni a mézesbödön (közparkok ingatlanfejlesztése) mellől, mert nem tudtak ellenállni a kísértésnek már akkor se. Most se. Ingatlanfejlesztőre bízni a közparkokat?  - Rendszerhibáról van szó, nem egyedi problémáról. Itt az idő a tanulásra, a lecke adott.  (Az LCC a legjelentősebb angol közigazgatási szervezet volt, a Greater London Council elődje. Az LCC 1889-es életre hívásában az az igény dominált, hogy egy kompetens önkormányzatot hozzanak létre a város számára, mely képes stratégiai döntéseket hozni, és a megfelelő közszolgáltatásokat biztosítani. Az LCC az 1855-től működő MBW-t /Metropolitan Board of Works/ váltotta fel, melynek vezetőit inkább kineveztek, mint választottak, és az elszámolások átláthatatlansága miatt számos korrupciós botrány fűződött hozzá). Ezért is vannak ma érintetlen parkok Londonban. ). A Nemzeti Parkok, termálvizek, vízkészlet stb. hasonló védelemre szorulnak.

Pákozdi Imre
2015.06.12.
06:20

@Lazzlo: Kedves Lazzlo, illetve T. olvasó, ha erről a hajdani londoni betiltásról és elzavarásról többet tud, kérem, tegye közzé.

Amúgy az mzsblogger által szóvá tett dolgok - a park mucsai félrehasználása, a vurstli erőltetése a zöld arra nem való területein - szimptomatikus. Ahol giccs van, ott giccs van - mondhatnánk Illyés Gyula nyomán, és ez igaz a Városligeti Ingatlanfejlesztő és személyesen Baán László által hajszolt Liget Budapest projekt egészére. Mire gondolok? Arra, hogy a művészeti alkotások hatása, ereje, aurája kontinuum és ez nyilván igaz az építőművészeti alkotásokra is. A hatás "kontinuum" volta azt jelenti, hogy az alkotás mélyen, logikusan és őszintén kell gyökerezzen abban a közvetlen és tágabb közegben, amelyben megszületett. A képzőművészeti alkotások köréből vett példával: Vermeer ablak előtt álló, levelet olvasó várandós asszonya, háttérben guzsallyal és háztartási eszközökkel, nem születhetett volna meg a kor Spanyolországában. Ott ugyanis infánsnők és egyéb nemes kisasszonyok leveleztek, nem csak kevésbé köznapi díszletek között (tehát nem a németalföldi kép demokratikus mindennapiságát sugalló környezetben), de a testtartás, a gesztus is más, előkelőbbre hangolt lenne.

Az építészetre, ezzel a teljes Liget Budapest giccsességére visszatérve, tanulságos felidézni a volt Szovjetunió utolsó 25-30 évének presztízs-építészetét. Az alapmű ehhez az CCCP című, nagy alakú, angol nyelvű kiadvány, tele a hajdani tagköztársaságok lendületes ívű felszabadulási, űrhajózási és a munkásosztályt ünneplő emlékműveivel, művelődési házaival, parlamenti épületeivel, kormánypalotáival. Mind szar, hölgyeim és uraim, ha mégoly tetszetős is, és nem csak a kivitelezés 25 év után ordítóan nyilvánvaló slendriánsága folytán. Hanem mert mindegyik hazugság, mind valaminek az eltagadása és másvalaminek a behazudása, nagyjából úgy, mint ma Azerbajdzsán, Tadzsikisztán, Kazahsztán és a többi friss öntudatú, de a régi párttitkárok dinasztikus uralma alatt senyvedő köztársaság nyugati tervezésű, újsütetű procc épületei. A presztízs-célú alkotás ugyanis nem önmagáról szól, hanem arról a dologról, amelynek a presztízsét sugallná. És ha az a presztízs nem létezik, akkor vegyük nyugodtan úgy, hogy az alkotás, az épület sem létezik. Csak éppen ott van, a kutyák által lepisilt, bűzös lábazatával, akár Zaha Hadid, akár Norman Foster akár Fujimoto nevével fémjelezve.

Lazzlo
2015.06.12.
07:43

@Pákozdi Imre: A hivatkozott londoni történet visszavisz minket a viktoriánus korba - az összes eredményével és ellentmondásával együtt.

mzsblogger
2015.06.11.
18:10

Azon gondolkodom, hogy a millenniumi kiállításra, mint történelmi előképre való rendszeres hivatkozás vajon a katasztrofális ismerethiány vagy egyszerűen a cinizmus számlájára írható-e. Tudjuk, hogy került az Ezredéves Kiállítás a Ligetbe – kéne egy kis ingyentelek alapon, - és szerencsére az is elég jól dokumentált, ahogy a főváros foggal-körömmel küzdött a pusztítás, a terület rendeltetéstől eltérő célú használata ellen.

De nem tudom hová tenni azt sem, hogy miközben a kulturális örökséget, a minőségi turizmust, a Városliget csodálatos jövőjét emlegetik, a terület új gazdája, a vagyonkezelő egészen elképesztő példáját adja a Liget turisztikai hasznosításának. Az első tavaszi napsütés óta minden áldott hétvégén tonnás vidámparki játéküzemek, depressziós pónilovak, fakanál és edényárusok, gagyibódék és lángossütők lepik el a közparkot. Olyan helyekre is kiadják a közterületfoglalási engedélyeket, ahová Hülff Móric óta egyetlen városvezetés sem merészkedett, bele a pihenőpark közepébe, oda ahol a pestiek napozni, labdázni, gyereket altatni szoktak. A maradék gyepen(!) tömött sorokban autók parkolnak, a Liget zsúfoltabb mint a Rákóczi út. Azt hiszem ez jól rávilágít, hogyan gondolkodnak a 200 éves közparkról, és hogy mit is értsünk a "családi élménypark" eddig közelebbről nem definiált fogalma alatt.

Pákozdi Imre
2015.06.09.
15:41

Rostás úr: a konferenciát a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szervezte. Hogy ez utóbbi micsoda? Idézem az MTA honlapjáról: "a Magyar Tudományos Akadémia az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára 1992-ben megalapította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet."

A többi állításával nem vitázom, mert értelmetlen. A Liget Budapest projekt elleni harc immáron nem intellektuális kihívás, hanem iszapbirkózás a magyar szakmai és mindennapi demokrácia érdekében. Az Önök tevékenységét, a Városligetbe történő múzeumtelepítéseket megalapozó dolgok ugyanis, kezdve az Országgyűlés elé önálló képviselői indítványként (ezáltal a bizottságok megkerülésével) vitt "Városligeti törvénnyel" és befejezve (?) a törvény elfogadása, a pályázatok kiírása és a Városligeti Építési Szabályzat megalkotása után megíratott, súlyos hibákkal terhes hatástanulmányokkal, bűzlik a szakszerűtlen, erőszakos mozzanatoktól. Az, hogy Önök sem itt, sem a tavaly június 3-án, a FUGÁ-ban szervezett MUT-konferencián nem képviseltették magukat, önmagában is a szakmai demokrácia és a közvélemény semmibevétele. Mindkét konferenciát ugyanis a Magyar Urbanisztikai Társaság fémjelezte, a projekt ellen szóló résztvevők között pedig több, szakmailag kompetens egyetemi tanár, de még akadémikus is található volt. Hogy valamennyi korábbi budapesti főépítész a terveik ellen foglal állást, hogy a Budapesti Városvédő Egyesület, Ráday Mihállyal az élen tiltakozik az Önök szándékai ellen, hogy ezerszámra gyűltek a tiltakozó lakossági aláírások, hogy a Fidesz pont a XIV. kerületben (a Városliget gazda-kerületében) bukta el mind a polgármesteri posztot, mind az országgyűlési képviselői mandátumot, az Önök projektje ellen érvelő jelöltekkel szemben - fütyülnek maguk erre. Hát tegyék, amíg tehetik.

Hartmann György Sándor
2015.07.18.
10:08

@Pákozdi Imre: Lásd:

http://mno.hu/velemeny/csinn-bumm-cirkusz-1295701

Hogy a Cirkusznak a jelenlegi helyről mennie kell, annak egy oka van, Persány úr rémálma a Biodóm elhelyezhetősége.

És, hogy a szabályozási tervet módosítani kell, annak az egyk - jelentős - oka éppen a Biodóm megépíthetősége. (Ugyan egy napokban kihirdetett törvény szerint egy beruházásra már lessan semminemű építési engedély nem kell-  mert úgy elbénázták az előkészítését - , hogy ezek után én már semmin sem csodálkozom.)

És vajon ki volt az, aki azt hitte, hogy egy 20000 m2-es kupolás építmény bele lehet szuszakolni a 25 méteres épületmagasságba?

(Valószínüleg egy urbanista.)

Ryhe

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Nézőpontok/Történet

TORNALJA // Rejtett Kincsek

2023.05.04. 17:21
9

A felvidéki magyar emlékekkel foglalkozó izgalmas sorozat ezúttal a Gömör síkvidéki részén elterülő település református templomát mutatja be. Bár az épület klasszicista tornyával tűnik ki először, hamar megmutatkoznak középkori múltjára utaló karakterei is, de a reformáció és ellenreformáció történelmi eseményeit átélt belsőtér is feltárja évszázadokig visszanyúló múltját. A Rejtett Kincsek következő részének helyszíne: Tornalja.

A felvidéki magyar emlékekkel foglalkozó izgalmas sorozat ezúttal a Gömör síkvidéki részén elterülő település református templomát mutatja be. Bár az épület klasszicista tornyával tűnik ki először, hamar megmutatkoznak középkori múltjára utaló karakterei is, de a reformáció és ellenreformáció történelmi eseményeit átélt belsőtér is feltárja évszázadokig visszanyúló múltját. A Rejtett Kincsek következő részének helyszíne: Tornalja.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk