/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Nézőpontok/Tanulmány

Városliget, Budavári Palota, Szent György tér

2014.06.19. 08:48

Cikkinfó

Szerzők:
Pákozdi Imre

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
56

Dosszié:

Véletlen volna, hogy a Nemzeti Galéria is költözik a Múzeumi Negyedbe? Aligha! Ma már nem csak Pákozdi Imre véli úgy, hogy a Budavári Palota kiürítésének szándéka lehet az egyik fő mozgatórugó háttérben, de itt az ő gondolatai olvashatóak, melyek a Vár-Város-Városliget urbanisztikai fórumon hangzottak el.

Létezik egy elfogadott Vár-rekonstrukciós koncepció, amely mérhetetlen állami pénzeket igényel és telerakná a Várat intézményekkel. Ez önmagában is hiba, de a témánk szerinti legfontosabb következménye, hogy a volt Királyi Palotába, a Nemzeti Galéria helyére, a királyi pompa helyreállítása után, Palotamúzeumot és hivatalokat költöztetne. A Nemzeti Galéria letelepítése a Városligetbe erre a szándékra vezethető vissza. Márpedig a Városliget elleni legnagyobb merénylet pontosan a Nemzeti Galéria odatelepítése volna. Az egész Liget Budapest koncepciót – az öt újonnan odatelepítendő múzeummal, a gasztrofaluval és az állítólag elvetett gyermek- és ifjúsági élményközponttal – súlyos környezetvédelmi, gazdasági és városépítészeti hibának tartjuk, de a legnagyobb baj ezek közül a Nemzeti Galéria Városligetbe telepítése lenne.

A várbéli Palotanegyed a monarchia idején volt kormányzati központ, de még annak utolsó évtizedeiben is sajátos, mondhatni, feledni való felállásban volt az: a Királyi Palota akkori bejárata előtt alázatosan guggoló akkori miniszterelnökséggel, a Sándor Palotával. A miniszterelnökség helye mai politikai rendszerünkben azonban nem az Országház fölé magasodó dombon, a volt Királyi Palotában van, hanem a népfelséget jelentő Országház mellett: ott, ahol ma is működik.

Szerintem és sokak – például a Magyar Urbanisztikai Társaság – szerint műemlékvédelmi tévedés az a koncepció, amely a Budai Várpalotát a XX. század eleji, hauszmanni állapotúra akarja helyreállítani. Ez a tévedés azért különösen súlyos, mert a középkori Magyar Királyság hosszú, szuverén, a késő román, a gótika és a korai reneszánsz által fémjelzett időszakát alárendelné a nemzeti másodrendűség Habsburg-időkbeli, barokk és neoreneszánsz emlékeinek. Tanulságos egyébként, hogy maguk a Habsburgok hogyan viszonyultak a Budai Vár-béli Királyi Palotához: már Mária Terézia is inkább kölcsönadta, de később is, mintegy száz éven át mindössze két, rövid, néhány hónapos időszakban lakott itt Habsburg uralkodó. Valahogy nem szerették: inkább Gödöllőre jártak aludni.

A Palotában a Nemzeti Galéria mostani helye viszont ideális, szinte úgy, ahogy van: kitüntetett helyen, de – hála többek között a Várbazár felújításának – könnyen megközelíthetően helyezkedik el. Épülete – az ablakok rossz minőségétől, túlzott méretétől és számától eltekintve – múzeumnak ideális, tele van levegős, jól csoportosítható, csöndes termekkel. (Megjegyzem, hogy Galéria ablakainak száma még mindig kevesebb, mint pl. a Louvre-é...) A Nemzeti Galéria, amely mindössze 39 évvel ezelőtt került oda, elhelyezkedésével ünneppé, kivételes alkalommá emeli a kiállítások megtekintését.

A Nemzeti Galéria helyére kormányzati központot álmodó megalománia következő áldozati területe a Szent György tér. Ezen az idestova hetven éve formátlan területen, amelynek beépítésére már a kora hatvanas évektől kezdve számtalan tervpályázat született, mindenki valami bombasztikusat akar építeni. (A helyszínt ebben a felfogásban a legjobban kezelő pályázat talán Gulyás Zoltán 1962-es nyertes műve, amely legalább kettéosztotta volna a volt Hadügyminisztérium nagy tömbjét).

Először vegyük sorra az itt állt „illusztris" középületeket: a valamikori Hadügyminisztérium és a néhai Honvéd Főparancsnokság ormótlan, 1890-ben épült, ma csonka épülettömbje semmire sem kötelezi az utókort, pláne, ha belegondolunk, hogy ebből a tömbből irányították Magyarország két utolsó, vesztes háborúját. Erre akarunk emlékezni, büszkék lenni? Az 1790 körül épült, hatalmas Teleki Palota sajnos építészetileg eleve felejthető volt, végső állapotában, Giergl Kálmán és Korb Flóris XX. század elején befejezett átalakítása után pedig – bár színvonalas eklektikus épületté lett – éppen mint ilyen, kifejezetten nem illett a Várba. Itt jegyzem meg, hogy a mai, közintézményeket és az eklektikát favorizáló rekonstrukciós roham nem előzmények nélküli, hiszen a XIX. század végén és a XX. század elején számos túlméretes és egyáltalán nem odaillő épület épült a Várban. Ilyen volt a Levéltár tornyos épülete, a Hess András téri Pénzügyminisztérium, a Dísz téri Külügy, a Honvédelmi minisztérium, a Dísz tér északi oldalán épült és Farkasdy Zoltán házával lecserélt hajdani négyemeletes bérház. Visszatérve a Szent György térre: az istállók és a lovarda újjáépítésének okafogyottsága nem igényel indoklást, nem is beszélve a végképp anakronisztikus „udvarlaki őrség" egyszintes laktanyájáról.

Amiket pedig a győztes koncepció-terv ide telepítene: tízmilliárdokba kerülő, évente százmilliós fenntartási költséggel járó, esetenként kétes hasznú középületek. Hadd soroljam, mit akarnak a koncepció-pályázat győztesei: Szent György házat, amelyben a szent kultuszához köthető államok kapcsolatát ápolnák (!), az Alkotmánybíróságot az újjáépítendő Teleki palotában, Magyar Hagyományok Házát, valamint – külön épületben – a Magyarok Házát, időszaki rendezvénytermet a Várszínház helyén, miniszterelnökséget mellette, a kolostor épületében, a Palota A-épületébe pedig áthelyeznék a Köztársasági Elnöki Hivatalt. Ha ez megvalósul, akkor az egész Szent György tér – a Palota többi részével együtt – halott hivatali negyeddé válik, ahová a nagyközönség bejárása a biztonsági szolgálatok kényétől és kedvétől függ. Ezt akarjuk? És mindezt méregdrágán, soha meg nem térülően?

Mindeközben kevéssé tudott, pedig képek és térképek bizonyítják, miszerint a mai Szent György tér és környéke már a török uralom előtti időktől, hagyományosan lakóterület, tehát a várbéli Polgárváros része volt. A XIII-XIV. században még itt helyezkedett el a kicsiny zsidó negyed a pénzverdével. Az első Palotaépületek megépítése után, tehát a XIV. század elejétől is polgárházak álltak itt, a XIV. és a XV. században pedig – ahogyan Magyar Károly vagy Nagy Lajos műveiben, de akár a mai Köztársasági Elnöki Hivatal falán is olvashatóan – előkelő nemes urak és főpapok budai házai. Nem is gondolnánk, hogy a Szent György tér közvetlen vonzáskörébe tartozó utolsó polgárházakat a XIX. század végén bontották el.


forrás: prograsszivtajekoztatas.hu

Nos, ha a Szent György téren, illetve környékén 1490-től a XVIII. század végéig minden ábrázolás alapvetően lakóházas betelepülést mutat, akkor miért is nem ez a példaadó a mai Vár-rekonstrukció számára? Miért ne a Polgárváros részeként, lakóházakkal építsük újjá ezt a területet? Olyanokkal, mint Reimholz Péter Fortuna utcai háza, a Kard utca sarkán. Miért is ne hasznosítanánk ezt az egész területet, az A illetve az F-épületig, eredeti funkciója szerint, privát lakónegyedként, a piacgazdaság nevében, józanul és haszonnal? Az volna a legjobb, hogy épüljön itt – szigorú építészeti előírások mellett – néhány tucat magánház.

Halott, elzárt hivatali negyedet akarunk tehát, vagy egy huszadannyi közpénzbe kerülő polgárvárost, amelynek létrehozása nem fenyegeti a Városliget zöldjét sem egy 46 ezer nettó négyzetméteres múzeum-monstrum odatelepítésével.

Szöveg forrása: Pákozdi Imre
Az előadásról készült felvételt rendelkezésünkre bocsátotta a progresszivtajekoztatas.hu csapata.
Az előadás elhangzott 2014. június 3-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban, a Magyar Urbanisztikai Társaság rendezvényén.

 

 

Vélemények (56)
hhaarr
2016.12.19.
06:37

A szerző egész cikke tévúton halad, Pákozdi felfogása az ügyről teljesen értelmezhetetlen.

 

Pákozdi Imre
2016.12.19.
08:28

@hhaarr: Ahhoz azért nagyon ostobának kell lenni, hogy amit a fentiekben leírtam, valaki ne tudja értelmezni. Az más kérdés, hogy mindez egészében tévút-e vagy tévedéseket is tartalmazó javaslat, netán igaz, csak éppen az indoklása helyenként kétes. 

Hartmann György Sándor
2014.06.30.
22:53

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Kormány, illetve

a miniszterelnök által megjelölt, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos

feladatok ellátására 2014. július 1. napjától dr. Fürjes Balázst kormánybiztossá nevezi ki.

2. A Kormány a kormánybiztos feladatkörébe utalja az alábbi beruházások előkészítését és megvalósításuk irányítását:

a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egységes elhelyezésének biztosítása a Ludovika Campusban;

b) a Ferencvárosi Torna Club új labdarúgó stadionjának felépítése;

c) a Sorsok Háza – Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ megvalósítása;

d) a Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ („science center”) létrehozása;

e) az új, több ezer fős budapesti konferencia-központ megvalósítása;

f ) a Népliget fejlesztési tervének elkészítése és megújítása;

g) a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatok a budai Várnegyed területén;

h) a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem „MOME Laboratory” kreatív oktatási és kutatási központ

intézményfejlesztési programjának építési beruházása;

i) további, külön kormányhatározatban meghatározott beruházások, illetve feladatok.

Ui.

Hogy ha fúj az szembe szél, a száj hallgat a szem beszél!

Yan Gable
2014.06.26.
18:36

Budavári lakóparkot bekerítve!

Pákozdi Imre
2014.06.26.
19:07

@Yan Gable: Hmm. S e bölcsesség mind te vagy!

Yan Gable
2014.06.29.
18:49

@Pákozdi Imre: Az érdeklődők szíves figyelmébe ajánlom az alábbi, 18 évvel ezelőtti gondolatokat:

A rendezés stratégiája – összefoglaló / A funkcionális modellezés eredménye, a jövőkép (részlet a „Bp. I. Szent György tér fejlesztési stratégiája és részletes rendezési terve” című dokumentáció összefoglalójából / Mű-hely +3 Group Tervezési Konzorcium - Építész Stúdió Kft. / Budapest, 1996. október) „...A funkcionális modellezés során a szakértők általában egy olyan gondolatmenetet követtek, amelynek alapján "globálisan" - európai léptékben - a következő jövőkép körvonalazható a Szent György térre vonatkozóan. A Budai Vártban a volt királyi palota mellett a Szent György tér őrzi az Európa szerte legnépszerűbb szent, sárkányölő Szent György nevét és ezzel együtt mitologikus alakjához kapcsolódó gazdag mondakört. Az a György, aki Krisztus vértanúja volt, keresztény, hőslelkű és bátor szabadító, a magyar Szentkoronán pedig az egyik harcos védőszent, a gyengéket oltalmazó hatalom jelképe. A Budavári Szent György tér annak az európai léptékű történelmi, kulturális és az ezzel együtt egyre növekvő jelentőségű kommunikációs tér metszéspontjában helyezkedik el, amit Szent György népszerű alakja is egyesít. Rómában már a IV. század végén temploma volt, sokáig Anglia védőszentjeként szerepelt, az anglikánok ma is jelképként tisztelik. Kolozsvári György és Márton alkotásaként szobra Prágában a székesegyház és a régi királyi palota között áll. Kijevben a Dnyeper partján épült temploma. Alakja Oroszország címerében szerepel (ismét), róla nevezték el a Kreml egyik legismertebb termét, temploma van a Kreml közelében. Bukarestben a város központjának kiemelkedő szépségű és értékű ikonosztázzal díszített temploma áll a róla elnevezett téren. Románia szimbolikus közepe is a bukaresti Szent György téren van. A Budai Vár Szent György tere - a megfelelő kialakítás után - a közös kultúra és a diplomácia reprezentáns helyévé válik a Világörökség területén és ennek megfelelően várja az ide látogató hazaiakat és külföldieket...”

blogen
2014.07.02.
09:08

@Yan Gable: A budai vár rehabilitációjának kihagyott eleme lett megint a Dísz tér (a középkori Szent György tér) régészeti kutatása, a Szent György templom feltárása. Pedig ezzel kettőre bővült volna az ismert és nagymértékben akár rekonstruálható déli építészeti elemek száma. Hiszen akárcsak a királyi kápolnaként is funkcionáló Szent Zsigmond templom, így a Szent György templom is majdnem tökéletesen rekonstruálható lenne. A fennmaradt metszetek és felmérések szerint majdnem tökéletes analógiája volt mind alaprajzában a XIII. század legvégén épült soproni Kecske templomnak, ami a kortárs városi templomépítészet fennmaradt példánya ebből a korszakból és valószínűleg nagyon szoros kapcsolatban állt a XIV. század legelején épült budai Szent György templommal. Mind a vékony, a török kori metszeteken minaratnek nézett torony a középkori metszeteken még ábrázolt és Sopronból jól ismert jellegzetes toronysisakjával, mind a vakolt homlokzatok és ablakok kialakítása majdnem azonos és feltehetően az alaprajz is nagyon hasonló lehetett, így a soproni templom egyfajta prototípusként is felfogható ahogy a nürnbergi Frauenkirche a Szent Zsigmnond templomnak.

http://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/sopronar.gif

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/61/Kecske-templom_01_var.jpg

http://s27.postimg.org/llaordfdv/www_METSZET1.jpg

http://s27.postimg.org/kkf1fzns3/www50_032_nagykep.jpg

Az elmaradt feltárás azért is problémás, mert néhány évvel ezelőtt még szerepelt a feladatok között, most pedig sietősen és enélkül készült el az új burkolat a téren, ami nem valami nagy szám amúgy sem, vagyis inkább szégyenletesen semmilyen, így erős kontrasztot alkot a jó színvonalon rehabilitált pesti belvárossal vagy a Kossuth térrel.

Pákozdi Imre
2014.06.25.
09:09

A FenyvesiHK által fentebb megadott, frivol link értékes építészeti tanulsággal is szolgál. A Keleti-Perényi villáról szóló részben ha rákattintunk a cikkben található további linre, olyan tájképet láthatunk, amely ismét világossá teszi, miért is nem szabad kritikátlanul dicsőítenünk a Budai Várnegyed és a Palota XIX. század végi időszakát. ( http://urbface.com/budapest/a-volt-keleti-perenyi-villa ) Látható, hogy a Palota úton ekkoriban emelt épületek durván betakarnak a városképbe, egyszersmind a város felől nézve elfedik a várfalakat, sőt - amint ez az épület mindenképpen - konkurálnak a Palota látványával. A dolog felemlítését az is időszerűvé teszi, hogy a győztes, Potzner Ferenc-féle koncepció a Palota utat szegélyező villák visszaépítését javasolja. 

Másfelől lehet dévajkodások felidézésével relativizálni a Buda Várnegyed történelmi rangját, de úgy gondolom, érvényes mégis a rang marad. Hadd illusztráljam egy könyvrészlettel*, ami, ha úgy tetszik, vázlatos tervezési program is lehetne a Szent György téren működni kívánó mai építészeknek :-) "A középkor igényességére talán érdemes felidézni egy főnemesi háznak - a Garai család budai házának - leírását 1412-ből. Ebben szó van az utcai menet első emeletén egy ebédlőről, lakószobáról, két hálószobáról kályhákkal, még egy hálószobáról és kamráról. A második emeleten egy festéssel díszített ebédlő, egy kápolna és egy kamra van. Kétemeletes gótikus ház maradt meg az Úri u. 31. sz alatt...". Ugyanitt olvasható:  "...a budavári település lakóházainak zöme Zsigmond idejéből ered". (Zsigmond 1387-től 1437-ig uralkodott.)

* Az idézetek Gerő László A budai Várnegyed c. művéből valók, Corvina 1979, 20. old.

kristof.kelecsenyi
2014.06.25.
09:44

@Pákozdi Imre: Emlékeim szerint a KÖZTI féle koncepcióvázlat a Váralja utcában az Alagúttól délre található tömbnek újbóli beépítését javasolja csak. Ezek - geológiai okokból - hacsak nem elsznek 50 méter magasak, nem takarnak be, és a most ott álló susnyásnál mindenképp jobbak lesznek. Ez például sokkal alkalmasabb hely az Ön által vázolt elit lakófunkció betelepítésére.

Pákozdi Imre
2014.06.25.
10:46

@kristof.kelecsenyi: Igen, igaza van, a koncepcióvázlat így fogalmaz: "A Krisztinavárosban beépülne a Váralja utca Palota út alatti oldala." Elnézést a koncepció szerzőitől. A Várlejtő múltbéli túlépítése mindazonáltal tény (amint ez a számomra meglepő példa, a Keleti-Perényi villa is mutatja) és ettől tartózkodni kellene.

Annál is inkább, mert a Hunyadi János út felső szakaszán - a hagyományra hivatkozással - fel tudott épülni az azóta is berendezésre és hasznosításra váró, hatalmas villa a Vízi-kapu mellett; a koncepcióvázlat továbbá tartalmazza a Lánchíd utca Duna felőli oldalának visszaépítését a Clark Ádám tér mellett, sőt, ha jól látom, az utca Vár felőli oldalán is megépítene még egy bérházat. Visszaépítenék továbbá a déli Várlejtő Szarvas térig lenyúló lépcsős-füves sétányán elhelyezkedett épületeket is (ld. http://epiteszforum.hu/koncepciovazlat-a-budai-varnegyed-jovojerol ). Mindez óvatosságra int.

Hogy a Váralja utca Palota út alatti szakaszának a koncepcióvázlatban javasolt beépítése sikertörténet lehetne - hát, erősen kétlem. Hatalmas, négy-öt emeletes házak állják ott a délutáni napfény útját, a reggeli napsugarakat pedig maga a várfal árnyékolja el. Nagyon magasra kellene ott építeni ahhoz, hogy élvezhető fényviszonyokat nyerjünk. De persze ez csak a mostani helyzetből való vissza-becsülgetés: jó volna, ha képeket láthatnánk az ostrom előtti helyzetről.  

blogen
2014.06.25.
14:37

@Pákozdi Imre: vázlatos tervezési program is lehetne a Szent György téren működni kívánó mai építészeknek :-) "A középkor igényességére talán érdemes felidézni egy főnemesi háznak - a Garai család budai házának - leírását 1412-ből. Ebben szó van az utcai menet első emeletén egy ebédlőről, lakószobáról, két hálószobáról kályhákkal, még egy hálószobáról és kamráról. A második emeleten egy festéssel díszített ebédlő, egy kápolna és egy kamra van. Kétemeletes gótikus ház maradt meg az Úri u. 31. sz alatt..."

http://img2.indafoto.hu/2/3/59373_8c1c677a57eed2e1194a52aa2be810e0/13548007_47ee39ac6c8f0756a2a3db2a82cef8e4_l.jpg

A középkori budai házak a XVI. század eleji metszetek tanúsága szerint részben fachwerk szerkezetű házak voltak. Ez a török hódoltság első két emberöltőjében elpusztult, mert a XVI. század végi metszetekről már hiányoznak a felső emeletek szintjei (ez jól látszik a templomok ábrázolásán. A török előtti időkben a tetőszerkezetek még takarják a templomok oldalát, lényegében csak a templomok teteje magasodik a házak teteje fölék, míg a XVI. század végéi ábrázolásokon már a templomok oldalának a fele is látszik. A korabeli utazók (követek általában) beszámolói szerint a törökök a kezdeti időkben kaszárnyának használták a polgárvárost és csak a földszinteket lakták, az emeleteket sorsukra hagyták, ott egerek tanyáztak, az eső beesett.

http://s27.postimg.org/yge30e59f/51_nagykep22.jpg

http://s27.postimg.org/leseajgv7/banlaky_big_hadt_1721_nagykep.jpg

Nem nehéz felismerni a XVI. század eleji metszeten a jellegzetes késő-középkori közép-európai városképet, annak a részben vagy teljesen faszerkezetű beépített tetőteres polgárházaival:

http://www.nuernbergluftbild.de/pictures/M08271931a.jpg

A fennmaradt maradványok alapján ezek az épületek a duna-völgyi gótika tipikus példái voltak, kőből épült földiszinti és részben vagy teljesen kőből épült első emeleti traktussal, amire egy vagy két fából épült emelet és szintén egy vagy két beépített tetőtéri szint társult. Maga a Garai palota is ilyen épület lehetett. A tetőtéri szintekről elmaradó beszámolót ott be lehet tudni azzal, hogy azok a cselédség helységei lehettek, ami iránt a leírást készítő személy nem érdeklődött. Egy tipikus példa erre az építékezési stílusra.

http://s27.postimg.org/fy9qg5nhf/Orszaghazu_Foto_Thaler_Tamas.jpg

http://s27.postimg.org/m0hd6nbxf/mberg.jpg

Ezeknek a házaknak a magassága elérné a Szent György tér világháború előtti beépítésének szintjét. Tehát a török háború utáni beépítés léptékéből éppúgy durván kilógna, mint ahogy az eklektikus épülettömbök is.

FenyvesiHK
2014.06.25.
19:24

@Pákozdi Imre: Kedves Imre,nem volt szándékomban frivol képet festeni a várnegyedről.Ez csak egy fotó az ősváros dekadens közelmúltjából. Itt tényleg nem arról van szó,hogy valami félreértelmezett plebejus(proletár)ellenérzésből ekézném a felső tízezret.Ennek a rétegnek a megjelenése szükségképpen velejárója a luxus lakásépítésnek.Az ingatlanfejlesztés ezt a szegmenst célozná meg, ennek minden következményével.Amelyeket súlyozva több a negatív,mint a pozitív szerintem.Ez csak egy vélemény.

Amiben egyetértünk, az a visszaépítések erőltetésének mellőzése,ahogy Ön is látja és amelyben mindig van valami fals, mert a történelem kerekének visszaforgatását jelenti, ami eleve hamis. A falanszter blog remekül ábrázolja,hogy mennyire fontos olykor tudomásulvenni a történelem tisztogató funkcióját.Ebben tökéletesen egyetértünk.

Pákozdi Imre
2014.06.25.
20:08

@FenyvesiHK: "Ennek a rétegnek", tehát az értéktöbblet lefölözőinek a mindenkori léte evidencia. Az a nagy kérdés, hogy ez a réteg tesz-e valamit az értéktöbblet létrehozásáért? Mert pl. a Weiss Manfrédok tettek, a párttitkárok nem tettek. Utóbbiak egyszerűen az általuk váltig szidalmazott Horthy rendszer fogyó hagyatékából tengődő magyar ipar egyre csökkenő értéktöbbletét fölözték le. És a lefölözés a párttitkárok esetében mindvégig érdemtelen maradt, azzal együtt, hogy a nyolcvanas években már egy fogorvos is többszörös luxusban nyaralt a pártüdülők izzasztó, piros sky-foteleiben szorongó elkötelezett hivatalnokokhoz képest.

További nagy kérdés persze, hogy az értéktöbbletet hogyan osztja el a társadalom. Rossz hírem van, mert még a legfejlettebb demokráciákban is egyre szélsőségesebben: a nagyon gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, miközben a kevésbé módosak, a középrétegek és a munkások életszínvonala lankásabb görbe mentén javul. De ez van: és aki ezt nem veszi tudomásul (szeretni persze nem kötelező :-) az olyan kolosszális gazdasági tévedésekbe bonyolódik, mint Orbán Viktor tegnap, amikor kijelentette*: "Az Európában ma uralkodó gondolati iskola úgy hangzik, hogy először rendbe kell tenni a gazdaságot, és ez majd munkahelyeket fog létrehozni. A mi véleményünk a fordítottja: szerintünk mindenkinek munkát kell adni, és ez fogja rendbe tenni a gazdaságot." Elemi, amúgy klasszikusan baloldali tévedés a munkásmozgalom száz évvel ezelőtti hiedelemvilágából. És a rossz hírt tetézi, hogy tudtommal se Matolcsy, se Varga Mihály, de senki nem szólt Viktornak, hogy hululu, tévecc.

* ld. http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-beszede-a-visegradi-csoport-europa-novekedesi-motorja-cimu-nemzetkozi-konferencian 

belter
2014.06.21.
00:02

Örömmel olvastam a Várhegy jövőjét szemlélő írást, az érdekes és fontos kérdés hosszú évtizedek óta foglalkoztat sokunkat. A Budavári Palota és a Magyar Nemzeti Galéria sorsa mostanában látszik eldőlni újabb hosszú évtizedekre. A felmerülő kérdésekre adott válaszokkal és következtetésekkel azonban vitatkoznék:

Miért szentségtörés a volt Királyi Palotába (vissza)költöztetni hivatalokat? Prágában, noha nyilvánvalóan más történeti előzménye van a Hradzsinnak, elég jól megfér egymás mellett a köztársasági elnök és a Palotamúzeum.

A Nemzeti Galéria súlyosabb kérdés. Egy méltó, korszerű épületegyüttesben Budapest bármelyik pontján el tudnám képzelni. A jelenlegi kiállítóterek, raktárak a nyílászáróktól a tárlókig bezárólag tökéletesen alkalmatlanok műtárgyak bemutatására, őrzésére. (Huzatos előcsarnokban, folyosókon, könyves pultok között, büfé mellett szomorkodnak a reneszánsz Buda megmaradt kőemlékei.)

A Városliget elleni környezetvédelmi merénylet maga a mai állapot és az elmúlt fél évszázad gondatlansága. (Aszfalttenger, parkolók, közutak szabdalják; elhagyott, gazdátlan épületek, korszerűtlen sportpályák tagolják és rettenetes a növényállománya is.)

Visszatérve a várba nem értem az ellenérzéseket a historizmussal szemben. Ez nem az eklektika favorizálása, hanem egy kísérlet a történeti hitelesség helyreállítására. Hauszmann és Ybl Miklós is egy meglévő barokk palotát tervezett és épített tovább világszínvonalon. Buda sziluettjének központi eleme és a főváros elsőszámú építészeti látványossága, sőt jelképe. (A Hauszmann-féle kupola véleményem szerint is tévedés, noha a mai – ami szintén ikonná vált az évtizedek alatt – tőrőlmetszett szocreál.) Mi lenne az elfogadható javaslat?

A Habsburg barokk és eklektika valamint az egykori középkori palota szembeállítása furcsa. Kizárólag a pinceszinten maradtak épületrészek, Zsigmond és Mátyás palotái megsemmisültek. Ezt örököltük. A gótika megidézésére a palotától délre eső, egykor törmelék alatt pihenő, részben visszaépített szárnyak szolgálhatnak. Elképzelhetőnek tartom, hogy itt egyszer visszaépül a teljes épülettömb a zárterkéllyel, tetőidomokkal vagy akár az István-torony is (lásd: Diósgyőr, Füzér).

Budavár egykori minisztériumi épületei, közhivatalai a XIX. század Magyarországának hatalmát szolgálták mutatni. Ez a történelmünk része, noha az akkori idők politikusainak, honvédelmi vezérkarának, hatalmi elitjének megítélése örök vita tárgya marad. A Szent György tér építészeti tervpályázatai viszont bebizonyították, hogy a mindenkori kortárs építészet sem tud jobbat alkotni egy hiteles történeti helyreállításnál.

Végezetül nem szeretnék látni Buda egykori főterén a középkort idéző, sosemvolt, modern polgárházakat. Annál az ”eleve felejthető” egykori Teleki-palota is jobb megoldás.

Pákozdi Imre
2014.06.21.
06:06

@belter: Köszönöm részletes válaszát. A Nemzeti Galéria folyosói azért lehetnének huzatosak (amúgy nem azok), mert szánalmasak és csúnyák az ablakok. Czétényi Piroska már egy 2011-es vitán is ezt nevezte a Budavári Palota egyetlen igazi hibájának. Az ablakcsere amúgy komoly dolog, hiszen elsötétíthető, méghozzá black out-színvonalon elsötétíthető belső függönyrendszerre van szükség.

A miniszterelnökség ma nem csak szimbolikusan, de logisztikailag is rossz helyen lenne a Várban. Amikor ott volt, vele szemben magasodott a Királyi Palota, benne vagy a nádor vagy a kormányzó, mellette volt a Külügyminisztérium, a Hadügyminisztérium, kicsit odébb a Pénzügyminisztérium. Sőt – bár ne keverjük a korokat – valamikor, az Országház utcában, talán a 29-31. sz. alatt, a mai Akadémiai épületek egyikében, még az Országgyűlés is kéznél volt*. Ma minden minisztérium és hivatal a városban van, megközelíthetőségük a Várból, autóval a nullával egyenlő. Képzeljék el, ahogy 15 percenként fekete állami autó szirénázik végig a Palota úton, az Attila úton, az Alagúton, vagy éppen a kétharmad birtokában :-) megfordított forgalmú Hunyadi János úton a Clark Ádám térre, onnan a Széchenyi térre, majd a Parlament épületéhez. Nem mellesleg, végig, az egész útvonalon egy karnyújtásnyira az esetleges atrocitásoktól...

Nincs ellenérzésem a historizmussal szemben, ez Budapest legnagyobb „mutatványa”, ráadásul organikusan kialakult, a város lelkének legmélyén fogant, többnyire színvonalas eklektikáról van szó. A Várban viszont szerintem nincs helye: egyrészt túlméretes épületekben nyilvánult meg a Polgárvárosban (ld. a cikk felsorolását), másrészt ott, ahol jelen van a valódi történelem, ott hiba mímelni azt. Maga a Palota is túlméretes: elsősorban az Ybl-szárny az, tehát a mai Országos Széchényi Könyvtár épülete, a Dózsa György tér felől nézve. Még szép, még rendben van (egy zseni még tévedéseivel is jót alkot), de már határeset.

Egyetértek, amikor azt írja, hogy a Hadügyminisztérium és a Honvéd Főparancsnokság helyére tevezett kortársi épülettervek nem voltak szerencsések. Ennek szerintem két, mélyen fekvő, alapvető oka van: egyrészt hogy annak az épületnek ott nincs értelme, funkciója, márpedig ha egy épület a kiírás és a köz elvárása szerint is értelmetlen, akkor azt nem lehet jól megtervezni. A másik, hogy kortársi megjelenésű tömegével egy csapásra idézőjelbe tenné a fél Polgárvárost: mutatványos díszletekké, mézeskalácsos házikókká alázná a Dísz tér, az Úri utca és a Tárnok utca épületeit.

Végezetül  én nagyon szeretnék látni a Szent György téren kortársi megfogalmazású, a páratlan adottságú környezet hiteles, drámai történetét, jellegét, auráját, majd meg mondtam, micsodáját szuverén módon tükröző, a Polgárvároséhoz illeszkedő léptékű épületeket. Nem hiába említettem példaként Reimholz Péter Kard utcai házát: ez az épület egy csoda. Amúgy ez az az épületméret, amelyben a magyar építészek talán a legjobbak. (Lehet persze, hogy csak arról van szó, hogy kevés a nagy projekt.) Itt, ebben a környezetben, az a becslésem szerint hatvan-száz, egy-két emeletes lakóház, amit a 800 milliós torzó helyére és a ma üresen álló hatalmas térre építeni lehetne, fantasztikus kihívást jelent. Ha jól csinálják, ez lenne az építészeti világszám, nem a tervezett Városligeti csilivilik. Ráadásul itthoni építészek keze munkáját dicsérve.

* A termekben három rendi országgyűlést tartottak (1790, 1792, 1807). Forrás: http://www.mtatk.hu/?page=var 

kronosz
2014.06.21.
13:22

@belter: Teljes mértékben egyetértek önnel! Talán a kupola kérdése az, amiben nem. Pár napja, vagy hete is talán beszélgettünk* a kupola kérdéséről. Tévedésnek nem nevezném egyiket sem. A régi szépnek szép volt ugyan, de hasznos funkciója nem volt. A mostaniban van kiállító tér, de elég érdekesen néz ki, mondhatni méltatlan... Én személy szerint ki vagyok békülve mindkét kupolával, a régi visszaépítése nagyon nagy rombolással járnak, így nem tartom valószínűnek a visszaépítését, inkább az "újrahéjazását", de erről már érveltem máshol.

Plusz, azért ne felejtsük el, hogy a BTM kérte, hogy hadd maradjon, és maradnak is jelenlegi tervek szerint, és érzem a könyökömben, hogy a D épületszárnyat is megkapják.

Ami a hauszmanni állapotot illeti, szintén úgy érzem, hogy a külső helyreállítás lesz csak hauszmanni, mivel arról vannak hiteles dokumentációk és tervek. A belső terekről annyira részletes írományok nincsenek, mint a Sándor Palota esetében, ha jól tudom.

* http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=704310&page=122

Pákozdi Imre
2014.06.21.
14:22

@kronosz: Az bizony jó volna, ha a Budapesti Történeti Múzeum megkapná a D szárnyat - vagy máshogyan, akár az MNG égisze alatt is, de ott csinálnának egy Palotamúzeumot. Abban, a jelenleg a Nemzeti Galériához tartozó a szárnyban van ui. a volt Trónterem, jelenleg tele csodás szárnyas oltárokkal. Mi lenne, ha a szárnyas oltárok onnan átköltöznének (akár csak egy szinttel lejjebb), és a Trónterem, egy-két közeli helyiséggel együtt, visszanyerné eredeti pompáját... Ez lehetne a Palotamúzeum. Még elfogadható költségekkel, az MNG-t nem fenyegetve és valóban a királyságot idézően, még ha annak Habsburg idejét is.

FenyvesiHK
2014.06.21.
16:22

@Pákozdi Imre: Lakóházak a várban

Ami Imre kedvenc vesszőparipáját illeti a polgárházakkal (amivel mélységesen nem értek egyet), ennek van konkrét előzménye (nyitott kapuk döngetése) de mi arról is híresek vagyunk,hogy soha nem tudjuk mi történik ténylegesen egy adott témában, ámbár lehet hogy ezt direkt nem tudhatjuk(?). A várban folyamatosan voltak műemléki munkálkodások. A 2007-ben, az átadott, megmentett középkori emlékek átadásakor az alantiak mondattak ki a Szent György tér további sorsáról, nevezetesen a bizonyos beépítetlen nyugati oldalról:

“….egy további tervezési szempont: A feltárt pincefalakra mint fogadószintre kell majd az új épületeket építeni.

Az értékes középkori és barokk részletek, az eredeti telekosztás ilyen módon válnak leginkább szerves részeivé az új épületeknek, és nem utolsó sorban konkrét építészeti értéket várhatunk attól, hogy ezzel átíródik az új épületekbe a régiek léptéke, struktúrája, logikája.

Az egykori öt épület pincéje összefüggő egységet alkot. A meglévő pincefalak megerősítésével, helyreállításával, az elpusztult boltozatok rekonstrukciójával, a leendő lépcsőházak kijelölésével, a lépcsőkarok megindításával a romhelyreállítás régészeti, műemlékvédelmi követelményrendszerét mintaértékűen elégítette ki a Budavári Kht munkája.”

Tehát EZ egy MEGTÖRTÉNT esemény! Ott vannak a helyreállított épületkezdemények a Szent György téren. Most is.

Vár

Mindig elakadunk a Habsburgokon, hogy bezzeg azok a gaz labancok, miért akarunk mi emlékezni rájuk várral, Trónteremmel, aranyozott stukkókkal, a feledés poklába velük.

Nézzünk utána,hogy más népek mit csináltak történelmileg jól-rosszul túlélt királyaikkal, akik között nemcsak kérgesszívű gyűlölködők, hanem igazi szörnyetegek is előfordultak, méghozzá saját vérből “kitermeleve”.

Például a franciák.

A ma már egyre több kérdőjellel ékeskedő „nagy” francia forradalom sem rombolta le Versaillest, s bár eladták az „Ecserin” ami csak mozdítható volt benne, az épületet megkímélték. Az abszolutizmus után az alkotmányos monarchia, majd a köztársaság sem vált be sokáig a franciáknál, Versailles maradt. Az ancienne régime-ket éhínségek és gazdasági válságok kísérték, értelmetlen háborúkban hullott a nép. Mégsem estek neki sok gyűlöletes uralkodó személyt látott történelmi emlékhelyüknek.

1833-ban Lajos Fülöp a kastélyt megfosztotta királyi székhely státuszától és múzeummá alakíttatta át. Versailles-ban képek és szobrok vannak, mert az épület elhelyezkedése, megközelíthetősége és egyéb adottságai ezt lehetővé teszik. A múzeumi szárnyak mellett ott láthatók teljes pompájukban az ancien regime termei. Mert a történelemhez tartoznak. Túl kell lépni egyfajta plebejus gondolkodáson. Ne rögtönítélő bíróságként közelítsünk megtörtént korokhoz, mert ebben az esetben mindig találhatunk indokokat a múlt eltörlésére.

Ezt már megpróbálták nemrégiben, nem jött be. Miért kell nekünk mindig ugyanabba az árokba lépnünk hol balról, hol jobbról ? Ugyanezen objektiv gondolkodás mellett vegyük tudomásul a történelem “takarításait” is minden újjá- és visszaépítésnél és éljünk a lehetőséggel.

Építészek és a vár

Még mielőtt lámpavasra húznánk minden totojázó építészt, igenis akadt időben(!) 7 bátor építész (mások is, de most őket hozom példának) aki kitalált valamit 2012-ben. Ámbár, hogy mi a késő, mi a korán azt nehéz meghatározni klf. hatalmak árnyékában.

"Mivel az ország szívével kapcsolatban az egész építész szakmának van véleménye, mi is el szerettük volna mondani a sajátunkat. Ezért versenyen kívül létrehoztunk egy szakértői csapatot (hidrogeológus, régész, műemlékvédelmi szakértő, muzeológus, kulturális menedzser, turisztikai szakértő, környezet-pszichológus), a velük való egyeztetés során kialakult koncepció alapelveit foglalja össze ez az írás." Építész Stúdió Kft.

http://epiteszforum.hu/var-veg

de aztán semmi nem lett belőle, mert hirtelen kiírtak egy pályázatot, amire kizárólag az pályázhatott, aki férfi, göndörhajú és ZG  betükkel kezdődik a neve.

Építészeink között ilyen sajnos nem volt./Építész Stúdió Kft. (Félix Zsolt, Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Nagy Iván, Pálfy Sándor és Cságoly Ferenc)/

A munkájukat most is érdemes elolvasni, sok jó gondolat van benne, aminek, mint fent jeleztem, szakértőkkel jártak utána.

 

Pákozdi Imre
2014.06.21.
16:54

@FenyvesiHK: Megtisztel, ha részletezi, mivel is nem ért egyet, kedves FenyvesiHK, ami a lakóház - polgárház építési ötletemet illeti. Amúgy az "előzmények" és a "nyitott kapuk" között óriási a különbség. Ma szó nincs nyitott kapukról bármi előtt, ami nem az orbáni - köztis vízió része.

Én ráadásul nem csak a Szent György tér nyugati térfalának északi fertályát jelentő öt házhelyről, hanem az egész területről beszélek, amikor a Polgárváros kiterjesztését javaslom. Tehát a Palota A ill. F épületétől északra és a Sikló-Közt.Eln.Palota-Várszínház-Várgondnokság vonaltól nyugatra elhelyezkedő teljes területről, beleértve a szerintem elbontandó honvédelmi minisztériumi torzó területét is.

A Budai Vár és Versailles műemléktani helyzete közötti legfontosabb különbség, hogy Versaillest nem kellett újjáépíteni. Világégés ide, 1870-es nagy vereség oda, valahogy sikerült megóvni, ellentétben a Budai Várpalotával, amelyet az oroszok és a németek porrá lőttek. (Bocsánat, hogy itt nem a manapság divatos "szovjetek" és a "nácik" főneveket használtam.)

A beidézett hét építészes link jópofa, magam is olvastam, legtöbb pontjával egyet is értek. Amivel pedig nem, azt idemásolom: "Üzleti alapon a Vár fejlesztése nem oldható meg, naivitás azt hinni, hogy az esetleges ingatlanértékesítés fedezheti a felújítások és új épületek költségét. Az itteni telkek és épületek egytől-egyig speciálisak, az adottságok nagyon vonzóak, de a műemléki, régészeti, valamint műszaki kötöttségek a fejlesztők szemében csak nehézséget, leküzdendő problémát jelentenek. A magánszféra szerepét azért is korlátok közé kell szorítani, mert az új beépítések vagy bővítések mértékét és funkcióit a Budai Várban nem határozhatja meg a profitorientált gondolkodás." Na ez a közös a Fidesz-kormány, a pamflet szerzői és az Ön gondolkodásában: a piaci mechanizmusoktól való félelem, az állam bácsi szerepének túlértékelése és az arra hagyatkozás. Ami a piacgazdaság kellős közepén egyszerűen anakronizmus. Az itteni telekeladások nyilván nem fedeznék a Vár rekonstrukciójának teljes költségét, viszont* legalább nem kellene megépíteni állampénzen azt a sok hiú értelmetlenséget a Szent György téren, amelyek tervezett listáját a cikkben olvashatják. A "legszebbet" azért ideírom: A Szent György kultuszát ápoló országok kapcsolatát elősegítő intézmény székháza. Hogy is írta kronosz? WTF, ugye, tanulékony vagyok...

* a fentebb már említett történelmi hűség és az építészeti előnyök mellett

kronosz
2014.06.22.
00:00

@Pákozdi Imre: Ezzel a véleményével már jobban kitudok békülni, csak nem rajtam múlik a dolog sajnos... Viszont remélem, hogy az illetékesek olvassák sorainkat.

lecsó
2014.06.22.
04:36

@kronosz: Ha sikerül megjelentetni a sportnapilapban, akkor feltétlenül olvasni fogják (mint kisszínest), egyébként aligha. Értelme se lenne, hiszen szakmai-logikai alapon közelít meg egy olyan témát, amelyben se szakmáról, se ilyen jellegű logikáról nincs szó, hiszen maga a múzeumegyüttes is csak egy alibi, ahogy a diszfunkcionális vári középületek is azok lennének (itt még annyit sem fáradtak, hogy komplett fedősztorit kreáljanak: amikor valaminek a Házát vagy épp "turisztikai centrumot" akarnak valahova telepíteni, akkor rögtön tudható, hogy ott valami hátsó szándék a valós indok), mert a mindennapos használatuk maga a vállalhatatlan kényelmetlenség - mintha Audi helyett Trabant lenne a szolgálati autó. A piramisokhoz sem készült hatástanulmány annak idején, márpedig itt modernkori piramisokról beszélünk, amelyeknek a látszattevékenysége valójában bármi lehetne. A futballstadionok is csak félig tudhatók be a Nagy Tervező hobbijának, félig viszont még a focinál is fontosabb célt szolgálnak: méretüknél fogva hirdetik a személyt (és hatalmát), akihez kizárólagos módon kapcsolódnak. Mivel a pesti belvárosban nincsenek stadionok, márpedig Felcsút, de még Debrecen is csak sivatag az itteni forgalomhoz képest, ezért ide valami egyéb monumentalitást kellett kitalálni. Ez lett a múzeumi negyed illetve a Vár kormányzati meghódítása. Miért pont ezek? Mert az első esetben jobb ötletük nem akadt (ráadásul mellékszálként el lehet törölni a Felvonulási teret is, ami ugyan a kommunizmus alluviális lerakódásaival terhelt, de ugyanúgy kapcsolódik a szakszervezetekhez, munkásmozgalmakhoz is, ez pedig a mai hatalom számára jóval nagyobb szálka, mint a megvalósult szocializmus bármely formája), a második pedig egyértelmű, hiszen maga a tökéletes szuperpiramis: Amellett, hogy a főváros közepén fog magasodni, még ráadásul szimbolikusan is a jónép feje fölé fog nőni a hozzárendelt funkcióknak köszönhetően. Amikor valaki korlátlan hatalommal rendelkezik, akkor egy idő után szeretné ezt a hatalmat kézzelfogható formában viszontlátni (talán mert titkon maga sem hiszi el, honnan hová sikerült jutnia). És ha már nincs korona - és ha lenne is, kiröhögnék -, akkor legalább legyen egy méltó "trónterem" helyette. Ami az eljövendő korok számára is az ő tróntermének fog számítani.A kis kőfaragó rabszolgák pedig eközben nyugodtan mondogathatják a mindenféle érveiket. Nem azért nem lesznek megbüntetve, mert az EU-ban az ilyesmi nem ildomos, hanem azért, mert tényleg ennyire nem számít a véleményük. Pont ezért nem is fárad senki komoly ember az elolvasásával.

FenyvesiHK
2014.06.22.
09:16

@Pákozdi Imre: Az Építész Stúdió Kft. munkáját már megbocsásson, de se „jópofának”, se „pamfletnek” nem nevezném. Ez nagyon rosszul esik Öntől, aki még kronosszal is tud béketűrően vitatkozni.

Mindenre lehet mondani, hogy pamflet, ami most van kibontakozóban, erre a munkára nem. Mert akkor megint ott tartunk, hogy senki ne dolgozzon meggyőződésből, önszorgalomból, jobbító szándékkal, mert minek.

“Na ez a közös a Fidesz-kormány, a pamflet szerzői és az Ön gondolkodásában: a piaci mechanizmusoktól való félelem,”

Bizonyára nagyon dühös rám, de a várra vonatkozó kormányzati tervnél semmi közös nincs a Fidesz kormány gondolkodásában és az én véleményemben (bár ez tökéletesen érdektelen off ) az építészek, akik komoly elemző munkával írtak egy koncepció vázlatot, egy szóval sem említik, hogy félnének a piaci megoldásoktól, mindössze azt mondják,hogy óvatosan kellene a magántőkét kontrolláltan bevonni egy várbéli fejlesztésbe és alapvetően ezt a várdarabkát próbáljuk meg közösen használni. Ezzel bátorkodtam egyetérteni.

Ez azért már mégis legyen országos ügy, az urak egész pontosan megfogalmazták, hogy miért. Legyen legalább ez a kis darab, történelemmel impregnált köz-ingatlanunk közös magánügyünk, nekünk, itt élőknek. Függetlenül bármilyen kormányzat efemer ötleteitől, melyet nekünk állampolgároknak kell megfékeznünk és nem a tulajdonos–magántőke öntörvényű döntéseire bíznunk.

Természetesen egyetértek az értelmetlen építkezések kritikájával.

Callmayer Ferenc írta valahol, aki szintén foglalkozott annyi más építész mellett a várral korábban, hogy a soha oda nem illő HM torzóját le kell dózerolni (ld.történelem tisztogató szerepe), mert anélkül és egy szép kapuzattal megteremtődne az a rávezetés a vár épületeire, ami finoman elválasztja a mostani polgárvárost a történelmi együttestől. Az áttört kapuzat nem zárná le a látványt, ami a Szt.György tér közösségi célú (látogatható) épületekkel való alig-beépítésére és a vár tekintélyes korpuszaira egyaránt nagyszerű perspektívát nyitna a Dísz térrel együtt, egy méltó tágasságot biztosítva az államiságunk folytonosságát megjelenítő épületegyüttesre.

A normális párbeszédet akkor is fenn kell tartani,ha pillanatnyilag nem jó az irány.Semmi nem örök érvényű,hátha jön egy olyan kor, amikor helyre kerülnek a dolgok és akkora pontosan tudni kell hol az a hely.

Ami a Versailles kontra Budai Vár párhuzamot illeti,azt ugye egikünk sem gondolhatja komolyan,hogy Rákosi elvtársék a teljesen épen megmaradt királyi várat változatlan formában megőrizték volna???

FenyvesiHK
2014.06.22.
10:57

@lecsó: Volt Magyarországnak egy miniszterelnöke, idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula aki Kassán született 1823-ban,  és a Magyar Királyság miniszterelnöke volt a kiegyezés utáni első magyar kormányban, 1871–79-ig . Ez a miniszterelnök volt az egyetlen ebben a minőségben, aki képes volt a fővárost olyan szintre emelni, hogy ma azt mondhassuk, ez az egyik legszebb európai főváros.

Jellegzetes története ennek a következetes városfejlesztési koncepciónak a Fővámház építése. Volt Andrássy kormányában egy nagytudású, ám pénzügyminiszterhez illően szigorúan pragmatikus gondolkodású ember, Lónyai Menyhért. És bár már létezett erre vonatkozó jogszabály és eljárásrend, Lónyai önállósította magát és saját elgondolásának megfelelően pályázatot írt ki a Fővámház épületére, azt ő saját maga elbírálta és a pénzügyileg legelőnyösebbet elkezdte építtetni a mai Kossuth téren.(ezeken az alapokon áll a mai Vidékfejlesztési Minisztérium) Semmi nem volt fontos számára, csak a célszerűség. Törvény, jogszabály,városkép, városszerkezet  egyáltalán nem érdekelte. Hogy azután a Duna-part a város szívében teherkirakodó kikötővé vált volna és fekete füstöt okádó gőzmozdonyok pöfögtek volna a Fővámházba, az nem volt szempont.

Csak a kereskedelmi forgalom szerinte legjobb megoldása.

Ha elképzelése megvalósul, akkor a Belváros egy ferencvárosi filinggel rendelkező városnegyeddé válik, a mulandó értékű gazdasági hasznosság jegyében. Csakhogy ezt a korabeli miniszterelnök, lévén művelt és világlátott ember nem engedte. Döntését alátámasztotta az is, hogy Pest városa is jegyzékben tiltakozott nála a tervezett elhelyezés ellen.

„Miután a kérdés (Fővámház) történetét és pillanatnyi állását a pénzügyminiszter így vázolta, Andrássy Gyula gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Mindenekelőtt két formai természetű nehézséget említett a pénzügy­miniszter eljárásával kapcsolatban. Utalt először arra, hogy az 1870 február2-i minisztertanács határozata szerint az egyes minisztériumok tartoznak hivatali helyiségeik elhelyezésére vonatkozó minden igényüket közös tárgyalás és lehető legcélszerűbb intézkedés végett előzetesen a miniszter­ tanács elé terjeszteni. A pénzügyminiszter jelen esetben ezt mellőzhetőnek tartotta. Hivatkozott a miniszterelnök másrészt az úgynevezett városszépítési törvényre, az 1870 : X. t.-c.-re, amely szerint az ilyen épít­kezés terve az újonnan szervezett közmunkák tanácsához is benyújtandó, mert e hatóság hivatott a város egységes fejlesztésének érdekét szem előtt tartva, az előterjesztett terv végleges jóváhagyására.”

Nos valahogy így működne egy középítési történet, amikor egy Andrássy műveltségű, erkölcsű miniszterelnök áll egy állam élén és ha a közhivatalok, köztestületek - hatáskörük szerinti – önálló véleménye teljes komolysággal figyelembevett tényezők lennének.

Talán majd egyszer ismét lesz ilyen is.

 

blogen
2014.06.22.
11:24

@belter: "Budavár egykori minisztériumi épületei, közhivatalai a XIX. század Magyarországának hatalmát szolgálták mutatni. Ez a történelmünk része, noha az akkori idők politikusainak, honvédelmi vezérkarának, hatalmi elitjének megítélése örök vita tárgya marad. A Szent György tér építészeti tervpályázatai viszont bebizonyították, hogy a mindenkori kortárs építészet sem tud jobbat alkotni egy hiteles történeti helyreállításnál."

Ez így nem igaz. Speciel a budavári polgárváros szövetét szétromboló eklektikus szörnyek pénzügyminisztérium épületét leszámítva semmilyen építészeti értéket nem képviseltek. Sajnos nem pusztultak el teljesen, például a volt pénzügyminisztérium épületét le kellene rombolni a jól sikerült Szentháromság téri homlokzatátalakítását leszámítva és rekonstruálni a helyén az egykor ott állt polgárházakat, ahogy a Dísz téri külügyminisztériumi foghíj helyén is az eklektika előtti polgárházat (mégha annak a középkori részletei végleg el is vesztek anno). A HM épület torzóját pedig egy sosemvolt formában, talán egy emelet ráépítésével és a földszint teljes újragondolásával "befejezni" az eredeti formák felhasználásával, ha már bontani nem akarják. A copf Teleki palota rekonstrukciója megfelelő elképzelés. A budai várnegyednek egy középkori-barokk léptéke van, ez egy kisváros, a helyreállítást így kell befejezni. Ugyanis másrészt azért sem igaz, amit írtál, mert a XX. század második feli foghíjbeépítések döntő többségükben jobban sikerültek mint az eklektikus építkezések.

Pákozdi Imre
2014.06.22.
13:49

@blogen: Nagyon örülök, hogy említi a Szentháromság téri volt Pénzügyminisztériumi épületet (ha jól értem, belter hozzászólására reagálva). Ennek az épületnek a változatai igazolják a XIX. század végi, XX. század eleji historizmus Vár-béli alkalmazásának esendőségét. Volt ugye, az un. "régi" Pénzügyminisztérium, ld.: http://www.fortepan.hu/_photo/download/fortepan_27721.jpg. Nem értékelem, csak az érdekesség kedvéért linkeltem ide. Ezt az épületet 1904-ben követte Fellner Sándor műve: http://retronom.hu/node/13109 a maga szinte túlburjánzó (valahol olvastam: a Mátyás templommal konkuráló) "flamboyant neogótikus" Pénzügyminisztériuma. És 1948-52-ben jött Rados Jenő a maga letisztult, a gótika középkori, hazai megvalósulásait éppen egyszerűségével jól idéző épülete:  http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Bp.I.Szenth%C3%A1roms%C3%A1g_t%C3%A9r_6._07.jpg 

blogen
2014.06.22.
14:19

@Pákozdi Imre: Rados Jenő a Magyarországot is magába foglaló dunai régió gótikáját vette alapul a rekonstrukciója során. Azon belül is lényegében a landshuti városháza volt az irányadó:



 

De valamilyen mértékben az ambergi városháza is rokona ennek a megoldásnak. A probléma a funkciótlan tömb elmaradt bontása a térfalat képező épület mögött. 

lecsó
2014.06.22.
16:35

@FenyvesiHK: Nagyon passzentos történet, köszönöm! Duplán világít rá a miniszterelnök személyének jelentőségére, hiszen ezek szerint a pénzügyminisztere is olyan volt, akit szintén a racionálé, csak épp egy másfajta racionálé vezetett.

Pákozdi Imre
2014.06.22.
20:39

@FenyvesiHK: Polgárház-építő ötletem előzménye lehetne (ha nem ma reggel olvastam volna), mindenesetre igen tanulságos Czagány István, az első hozzászólásomban említett könyvének 146. oldalán olvasható kiváló alapvetés, az 1962-es pályázatot értékelő tervbíráló bizottság véleményének kivonata. Ha tehetik, kérem, olvassák el, összesen fél oldal.

Mint írtam, többnyire egyetértettem az Építész Stúdió Kft. állásfoglalásával. Ám, miután Ön, kedves Fenyvesi HK, fennakadt a "pamflet" szó használatán, bocsánat, visszavonom. Az állásfoglalás ui., bár szelíden ironizáló fordulatokat tartalmaz, semmiképpen sem gúnyirat, én inkább röpiratnak értettem (a pamflet szónak ez a két jelentése van). Kicsit vázlatos, inkább mozgósító, mint részletekben érvelő, mindenképpen ügyszeretetről tanúbizonyságot tevő írás.

Egy lentebbi, Andrássy Gyuláról szóló hozzászólásához pedig csak annyit, hogy aranyat ér minden ilyen kis történet, köszönet érte. Meg kell barátkozzunk azzal, hogy újratanuljuk a történelmünket. Mert ki emlékszik az "átkos-béli" középiskolás történelemkönyvből Andrássy, Wekerle vagy Bethlen István tetteire? És ha a puszta név még mond is valamit, kiben rögzült a felismerés, hogy az említett Andrássy valószínűleg az utóbbi 150 év legsikeresebb magyar politikusa volt? Halálraítélt és száműzött 48-asból lett a kiegyezés gyakorlati letárgyalója, első magyar miniszterelnöke, majd a Monarchia közös külügyminisztere. Miniszterelnökként többek között összehozta a horvát kiegyezést és megalkotta a második zsidó emancipációs törvényt, amely minden törvényi megkülönböztetést eltörölt (az első 1840-ben született és nem korlátozta a zsidók bevándorlását, megengedte, hogy bármely vidéken letelepedhessenek az országban, engedélyezte számukra a szabad kereskedelmet, gyáralapítást, bármely mesterség gyakorlását.) Javaslom, olvassák Romsics és Gyurgyák János műveit és külön ajánlom Bánffy Miklós erdélyi gróf emlékiratait. Komoly meglepetések fogják érni az olvasót: Romsics Ignác Bethlen István c. könyvéből például kiderül, hogy ez a politikustársainál lényegesen messzebb tekintő államférfi miképpen volt végtelenül rugalmas, hátrálni és oldalazni egyaránt remekül tudó reálpolitikus, ugyanakkor az is, hogy őhozzá képest, a manapság sokat ócsárolt, "geszti bolond" Tisza - legalábbis az 1910-es években - szinte liberális jelenségnek számított... Ez utóbbi persze az én megfogalmazásom.

belter
2014.06.23.
08:56

@blogen: A landshuti városháza elég csinos, Rados Jenő újáépítése személyes kedvencem.

Ismer valaki olyan rajzot magyar építész ceruzájából a Szent György tér bármelyik épületére, telkére, amely megüti ezt a mércét? Ha nem, akkor rajzoljon egyet maga!

A vitában említették a Fövárosi Közmunkák Tanácsát. Annak idején elindult egy kezdeményezés az újászületésére. Azóta csönd van. (Ha a neve félreérthető, akkor legalább egy Szépítő Bizottmányra szükség lenne újra.) Persze ahhoz legalább még egy József nádorra vagy Andrássy Gyulára, Podmaniczky Frigyesre is szükség lenne.

FenyvesiHK
2014.06.23.
16:10

@belter: Miért nem lakóépületek?

A lakó funkció a várost alkotó funkciók közül a leggyorsabban avuló elem. Ez a körülmény eleve elindít egy sor kérdést, hogy a Budai Vár alkalmas terület-e az efféle gyorsan változó igények korszerű kielégítéséhez, mert azt nem tételezném fel, hogy arra gondolt kedves Imre, archaizáló középkori várost kellene Polgárvárosként idevarázsolni extrém őrülteknek, akik a vizet gótikus kútból húzzák fel vödörrel, mint autentikus élvezet.

Az nyilvánvaló,hogy ilyen magas presztízsű területet csak csillagászati áron lehet és szabad értékesíteni. Mégis gazdaságilag alig jelentene valamit az eladásokból(bérbeadásokból) befolyó összeg az egész együttest illetően. Az ár önmagában meghatározná az itt megjelenő reménybeli lakók társadalmi-gazdasági hovatartozását. Egy kiegyensúlyozatlan újra polgárosodó társadalomban, ahol a verőlegény háromszor annyit keres, mint a középiskolai tanár, milyen vevőkörrel számol ez a terv? A hazai felhozatalban volna természetvédelmi-terület-kisajátító vállalkozó, netán aktuális kormánypárti képviselő, politikus, a külhoniban pedig a világon mindenütt terjeszkedő keleti oligarcha, esetleg szentimentális Habsburg leszármazott. Nem lehet azt mondani ugyanis, hogy ez egy mellőzhető kérdés. A lakókörnyezetet - ami a történelmi helyszín miatt megmaradna turisztikai célpontnak is - vajon miképp befolyásolná az igen magas életnívót megvalósító lakóréteg, a nívó biztosításához szükséges összes kellék jelenlétével? Lehet azt is mondani, hogy a Vár többnyire a kiváltságosok lakóhelye volt, ennek történelmi szükségszerűsége okán, mert a hatalomhoz közeli pozíciót biztosított geográfiai értelemben is. Kellene ez nekünk? Ez alól kivételt képezett az utóbbi időkben, a  II.világháborút követő időszakból egy rövid idő, mikor valamiféle értelmiségi érdeklődés alakult ki, az akkor nem sokra becsült, sokszor gyenge komforttal rendelkező, így-úgy helyreállított, tanácsi, ámde mondjuk barokk lakások iránt. Én látok valami furcsa ellentmondást a Vár "élővé tétele",a közösségi funkciók, mint könyvtár és galéria megtartása,ám a Palota, mint olyan - összes báltermeivel,szellemkirályaival együtt való - elvetése és a tervezett milliomos gettó kialakítása között.

Ez a polgárváros nem az a Polgárváros lenne, ami történelmileg kialakult(nőtt) valaha, ebben nincsenek szabók,tímárok,kereskedők,jómódú és kevésbé jómódú,különféle rendű-rangú polgárok, csak újkeletű kőgazdagok és igényeikhez szabott boltok, bárok,éttermek, közlekedés és biztonsági berendezések. A társadalmi nivellálódás a szabadpiac természetes velejárója, na de miért par exellence a Budai Várban kellene ennek teret adni?

A dolog építésszabályozási veszélyességéről akkor még nem is beszéltünk.Mert ha lehet romok ormán lakóépületeket emelni,akkor hirtelen rengeteg ötlet támadna egyéb fontos történelmi helyszínek hasonló beépítésére vonatkozóan.

Szóval Budai Várat feléleszteni okosan, kíméletesen, megfontoltan.

Jó, lakóházak nélkül sem ez történik,de akkor is.

Pákozdi Imre
2014.06.23.
21:50

@FenyvesiHK: A Vár nyolcszáz éve alkalmas terület a módosak gyorsan változó igényeinek kielégítésére. Ott mindíg az elit lakott. Ha tímár, ha szabó, ha szűcs, az mindíg a leginkább fizetőképes keresletnek dolgozott, akár a pénzverő és a fegyverkovács, a Szent György téren: ők pl. a királynak. És, igen, néha kiegyensúlyozatlanul újrapolgárosodott a lakóközösség: egyszer Nagy Lajos király haragudott meg a zsidókra és űzte ki őket a városból (pont a mai Szent György térről, hogy azután megengesztelődve visszabocsássa őket a mai Táncsics Mihály utcába), másszor a török támadott, foglalt, uralgott, majd átadta helyét a Habsburgnak. Csupa kiegyensúlyozatlan szituáció.

A Polgárváros közönségének legfontosabb attributuma mindíg a gazdagság és a hatalom volt. Jó kérdés és nem építészeti, hanem szociológiai, aminthogy az Ön ellenérvei sem építészetiek; jó kérdés, tehát, hogy az a társadalmi jellemrajz, amit Ön a mai módosakról ad, mennyire helytálló. Tapasztalatom szerint semennyire sem az. A mai magyar felső tízezer, sőt, százezer, visszahúzódó, alkalmazkodó életformát folytat. Mintája nem az önmutogatóké, hanem talán a két világháború időszakából magát a szocializmuson is átmentő felső-értelmiségé: ez az igazodási alap. A gyerekét iskolázó, jól nevelő, a vagyonát óvatos gátlástalansággal szerző, de jól forgató és megőrző, modorában kifogástalan, mindenkivel kompatibilis, országlakó világpolgár: ez a mai magyar elit archetipusa.

Hogy aztán az általam javasolthoz hasonló „elit-negyedbe” ezek közül a tízezrek-százezrek közül hányan akarnak költözni, nem tudom. De úgy sejtem, hogy nagyon sokan. Vagyonukat, hatalmukat, az általuk elért szintet mintegy megkoronáztatni ugyanis mindenki számára vonzó dolog, és egy nyolcvan házhelyes, kétszáz lakásos királyi condominium ezt nyújtaná, plussszban.

blogen
2014.06.24.
05:19

@Pákozdi Imre: Közvetlenül az épültehez tartozó parkolóhelyek nélkül. Elvben ez gyakorlatilag a teljes várra igaz kellene, hogy legyen, bár néhány parkolóhely megmarad a mostani újrakövezés után is. A budai vár területe olyanok számára alkalmas lakónegyednek, akik valamiért nem igénylik a parkolást, pláne nincs egynél több autójuk. A gazdagok, de még a középosztály is kihúzva. Gyakorlatilag néhány gazdag és középosztálybeli fiatal és középkorú marad csak, akiket nem zavarnak a közlekedési problémák, cserébe van pénze is. De alapjában véve a budai vár területe tényleg nem lakónegyed ma már. Csak ez a budavári lakások elmaradt privatizációja miatt nem nyilvánvaló, mert nem tudott kialakulni egy ingatlanpiac itt, ami valószínűleg -nem feltétlenül turisztikai célú, viszont exkluzív- kiskereskedelmi és vendéglátóipari funkciók irányába terelte volna az egész várhegyet.

Pákozdi Imre
2014.06.24.
06:09

@blogen: A felvetés indokolt, de van megoldás, ld. http://www.kommentar.info.hu/iras/2011_5/a_budai_var_vedelmeben c. linken a Polgárváros című és az azt követő fejezetet.

FenyvesiHK
2014.06.24.
08:22

@Pákozdi Imre: Kedves Imre, nagyra értékelem intellektuális indíttatású objektivitását a mai magyar elitet illetően, már amely a reménybeli vári lakóházak vásárlói rétegét alkotná. A kedvező kép valószinűleg személyes tapasztalata. Magam is rendelkezem személyes tapasztalattal, de konkrétan az ingatlanfejlesztés és értékesítés területéről. Ki kell ábrándítsam, egészen másképp fest a helyzet, nem szemérmesen meggazdagodott, viszont szláv(arab,kínai stb.) nyelvet beszélő olaj-és/vagy multibárók és -grófok székelnének a magyar történelem emblematikus színhelyén. Engem ez zavarna.

Amit a lakásfunkcióról írtam, valamint a precedens teremtés veszélyeiről, az egészen építészeti természetű ellenérv, de a többi is. Az építészeti gondolkodásból éppen ezt az elemet igyekszik száműzni minden hatalom, mint feleslegest, hogy ugyan ne gondolkodjunk már mi építészek, társadalmi, szociális és egyéb koherens szempontok szerint egy kultúra mátrixban, amely gondolkodásnak egyébként kitűnő iskoláját termetette meg a 70-es években a VÁTI. El is kergettek onnan minden értelmes embert és azóta sincs szükség erre a magatartásra ld. Városliget vagy éppen a Budai Vár.

Jut eszembe, a minap jártam Londonban, én pl. nagyon szívesen bérelnék egy közepes méretű lakosztályt a Towerben, ami ijesztő emlékei ellenére egy nagyon kellemes árnyas hely és a közlekedés is príma. El is megyek tárgyalni a Lordmayorral, hogy ha a bérlés nem megy, akkor felhúznék ott egy korszerű kis házat, ahogy láttam hely az van, mondjuk kilátással Boleyn Anna vesztőhelyére. Minden bizonnyal nagy örömmel üdvözli majd elgondolásomat.

Pákozdi Imre
2014.06.24.
09:10

@FenyvesiHK: Engem nem zavarna az esetleges Szent György lakópark nemzetközi jellege. A Várban amúgy ez hagyomány, hiszen diplomatanegyed volt és ma is az, arról nem is beszélve, hogy alig 200 éve még a Vár lakosságának döntő többsége német ajkú volt. Itthon nem az etnikai sokszínűség zavarja a lakhatást és nem is a felső százezer életmódja, hanem a nemtörődöm életformánk. Magyarország a hétvégéken sivító flexek és üvöltő fűnyírók hazája. Budapest belső kerületei pedig a mocskos járdák és pofátlanul kéregető alkoholisták miatt szinte élvezhetetlenek. Az utóbbi réteg nem etnikai kisebbségekből tevődik össze, aminthogy a szorgos kis ezermesterek a sikító síkgyalukkal és a már említett flexekkel is mélymagyar :-), de legalábbis hazai, fehér emberek. 

FenyvesiHK
2014.06.24.
09:33

@Pákozdi Imre: Kedves Imre, a végén még beválik kronosz jóslata,Ofen(!) és Pest lakossága azért volt német ajkú, mert a Habsburgok és mindenféle őket megelőző nációk nagy szorgalmatossággal kiírtották a magyarkákat és ugyanilyen ügybuzgalommal telepítették be atyjafiaikat a németeket(labancokat, stb.).

Éljen a nemzetközi internacionalizmus mondta Virág elvtárs.

Ha már a hagyományokat emlegetjük, akkor mi mindennek volt itt hagyománya tisztes lakóház örvén ! Ezt is fel lehetne eleveníteni nem?http://falanszter.blog.hu/2013/04/01/bordelyok_es_szerelmi_feszkek_a_budai_varnegyedben

blogen
2014.06.25.
06:09

@FenyvesiHK: Speciel ez pozitív megoldás lenne, néhány el is férne egy jól menő Várhegyen, de sajnos a hely ilyesmire már alkalmatlan. A parkolás problámája (cserélődő vendégkör nem biciklivel jár), a diszkréció biztosításának problémája miatt az amúgy egyébkén exkluzív bordélyházi funkciót tökéletesen ellátni tudó budavári polgárházakat ez a jövőkép el fogja kerülni.

kristof.kelecsenyi
2014.06.25.
09:40

@Pákozdi Imre: Kedves Imre!Tudom, hogy nem építész (ahogy én sem), de megtenné - leginkább saját tapasztalatszerzés okán - hogy megpróbál az ön által körülhatárolt területre berajozlni nyolcvan házhelyet?

Nem is igen várnám meg kísérlete végét, inkább kimondom, hogy szerintem ez teljesen irreális szám.

Ráadásul valójában az A-F épületek mögötti helyet nemigen tudja normálisan beépíteni, és a palota árnyékában ezek tényleg szűküs viskóknak tűnnének, nem sokkal külömbnek a különféle etető-itató fesztiválok ácsolt házikóinál.

Én amondó vagyok, hogy az Ön ötletéből megszívlelendő lenne, hogy a Szent György téren kialakult, az öt korábbi, 1905 előtt lebontott polgárház helyén valóban rekonstruáljuk a lakófunkciót. De ezt az egész területre vélememényem szerint sem lenne túl előnyös ráerőltetni, már csak azért sem, mert tényleg irreális, és engedje meg, hogy nekem se legyen szimpatikusabb egy milliárdosok lakóparkja, egy kormányzati negyednél.

És egy kis logikai bukfencre is felhívnám a figyelmét: azt mondja, azért (is) riasztó az Ön számára, a kormányzati funkció, mert az lezárásokkal jár majd törvényszerűen. Én is pont ezért óvnék ennek mértéktelen alkalmazásától. Nade kérdezem én, a milliárdosok beköltözését tényleg egy olyan utcába vizionálja, ahol naponta ezrek-tízezrek hömpölyögnek, különféle nációkból, különféle hangerővel? 

Bizonyára Önnek több ismerete van ezekről az emberekről, de tényleg azt gondolja, hogy a magukat sövényekkel, garázsfalakkal, magas, falazott kerítésekkel, a Budai-hegyek eldugottnál eldugottabb utcáival a kiváncsi szemek elől "védő" emberek, hirtelen az iránt fognak vágyat érezni, hogy mindenkinek megmutassák magukat, és ebbe a környezetbe költözzenek?

Nekem erős kételyeim vannak ezzel kapcsolatban.

Pákozdi Imre
2014.06.25.
09:58

@kristof.kelecsenyi: Megpróbáltam és valóban csak kb. harminc ház fér el. Az A épület mellett, az F-ig tényleg keskeny a hely, oda nem "terveztem" házakat (de bódékat sem:-). Így a Várplató nyugati oldala csak az A épület kezdetéig nyerhetné el a Tóth Árpád sétányéhoz hasonló, egységes kinézetet. A Polgárváros viszont el tudna nyújtózkodni majdnem az A épületig. A Szent György utca és a nyugati várfal között kétsoros háztelepítésre gondolok, egészen az A épület északi végének vonaláig. A Színház u. és a Szent György u. között ugyanilyen, két, egymással "udvarlábas", zárt beépítésű házsor férne el a Közt. Elnöki Palota déli végéig. Ezáltal egy, a Siklótól induló, kelet-nyugati irányú, téglalap alakú teresedéssé változna a Szent György tér. Az egyik nagybank által egy szinttel lejjebb, a nyugati várfal alatt megkezdett nagy garázs (ha befejeznék) kiszolgálná a fentebbi 30 ház parkolási igényét.

Más: szerintem a Várnegyed ma is tele van milliárdosokkal és védendő objektumokkal - persze, nem a kormányzati épületek szintjén védendőkkel. Turistaként, sétáló lakosként mégse látunk ebből semmit. A milliárdosok iránti osztatlan ellenszenv pedig meglep: szerintem többnyire ők az igényes tegnapi, mai és a holnapi magánépíttetők, ráadásul a vállalati építési beruházások döntéshozó gazdái. Tudom, hogy ma az állam bácsin kívül jószerével senki sem építtet, ám, mire eljő a fellendülés, jó lenne megszabadulni az egyik legfontosabb ügyfélcsoport iránti ellenszenvtől.

 

Zöldi Anna
2014.06.20.
18:23

kedves éf, ez most már az a fórum, ahol bárki bárkit elküldhet a halál faszára? attól, h kipontozzuk, még ordenáré.

nem tisztem, h Pákozdi Imrét megvédjem, maga is képes rá, de szerintem ez nem stílus.

 

 

 

Pákozdi Imre
2014.06.20.
18:51

@Zöldi Anna: Gondolhatja, hogy nekem se tetszett, de - ettől a megjegyzéstől függetlenül - párbeszéd alakult ki. Kérem, figyelje meg kronosz, inkriminált kifakadása utáni mondatát: "Én nem teszem, mert elolvastam és elfogadtam, igaz dobtam pár facepalmot..." Nem hiszem, hogy moderálni kellene, ezt semmiképp. Igen ritka az ilyen hangú szöveg.

kronosz
2014.06.20.
19:17

@Pákozdi Imre: "Gondolhatja, hogy nekem se tetszett, de - ettől a megjegyzéstől függetlenül - párbeszéd alakult ki."

Már csak azért is megérte, hogy egyrészt valóban párbeszéd alakult ki, másrészt hogy legalább észre lettem véve és nem csak legyintés lett a reakció.

"Kérem, figyelje meg kronosz, inkriminált kifakadása utáni mondatát:"

Ez még egész messze volt az inkriminált kifakadástól, inkább csak csípősebbnek nevezném az átlagostól, meg csak hogy érezze a törődést. :D

"Nem hiszem, hogy moderálni kellene, ezt semmiképp. Igen ritka az ilyen hangú szöveg."

Ezt vehetem pozitív visszajelzésnek? :)

Amúgy most azon gondolkoztam az elmúlt pár órában, hogy a mi kettőnk véleménye a várral kapcsolatban, enyhén szólva nem egyezik. Vajon közelebb lehetne hozni az álláspontokat is valaha?

kronosz
2014.06.20.
19:29

@Zöldi Anna: Szélsőséges felvetésre szélsőséges válasz... Higyje el, nekem nem ez az alap stílusom, de ez egy jó módja volt annak az érzékeltetésére, hogy kicsit meredek a nézet, amit képvisel. Ettől természetesen ez is egy olyan vélemény, amit meg kell hallgatni. 

FenyvesiHK
2014.06.20.
21:55

@kronosz: már miért ne szélsőséges felvetés ? csak néhány idézet a közelmúltból, hogy mennyire a keltetőgépben voltak már tegnap a holnap megvalósuló ideák. Mit lehet erre reagálni ? Hogy jó-jó, csak ne cserepet tegyünk a Teleki palotára hanem palát? Imre legalább gondol valamit, ami nem a síneken robogó vonatra való köpködés.

Ugye nem szenvedünk amnéziában? Érdemes olvasgatni,hogy mi volt előbb a tyúk vagy az ő tojása.

“Kié a Vár?

A terv* nyilvánossá válása után az internet baloldali fenegyerekei is beindultak: számos blogon arról írtak, hogy a terv mögött csak annak a régi Orbán Viktor-i vágyálomnak a felmelegítése áll, hogy a leendő miniszterelnök a Várba kölözzék és királlyá koronáztassa magát. Az ilyen bejegyzések szót sem érdemelnének, de a Vár jövőjének újragondolása       mellett nem szabad elmennünk, hiszen egyre többen gondolják úgy, hogy a Vár belső terei – amelyek egyébként a második világháború előtt is a közigazgatást szolgálták – nem igazán alkalmasak múzeumi és műtárgy-raktározási célokra…… “

L.Simon László (Nyugati megoldások 2009) http://mek.oszk.hu/09400/09443/09443.pdf

 *Tarlós  főpolgármesteri pályázatáról és abban a kormányzati negyed múzeum negyeddé konvertálásáról van szó

meg aztán

2010-ben http://www.artmagazin.hu/artmagazin_hirek/lathatatlan_jatszma_a_budai_var_felujitasaert_.1022.html?module=38&pageid=0  

no és a Zoboki koncept 2011-ben

http://mozgovilag.com/?p=4313

mi tyúkok ebben a hazában mindig is ahhoz voltunk szokva, hogy üldögéltünk a tojásokon egy darabig, amiből mindenfélének ki kellett volna kelni,de időközben meguntuk,inkább másba fogtunk,kocsmába mentünk,elutaztunk nyaralni, szóval számos indokkal nem ültünk és nem melengettük entestünk melegével a fontos tojásokat, így azokból soha nem is kelt ki semmi

most meg marhára csodálkozunk,hogy ha rajtaülnek akkor abból kikel valami talán a tojásokkal kellene kezdeni még időben(pl.falhoz vágni) és nem legyinteni, hogy úgysem lesz abból semmi

Zöldi Anna
2014.06.21.
11:46

@FenyvesiHK: teljesen egyetértek mindazzal, amit írtál, és azzal is nagyrészt, amit imre cikke állít. kezdettől fogva világos volt, hogy mi a koncepció, aki akarta, tudta követni. a problémát ott látom, hogy míg kormányoldalon komoly koncepció áll - függetlenül attól, hogy egyetértünk vele vagy sem, addig az építészek és más szakmák részéről tűzöltás folyik. Mindenki csak akkor kapja fel a fejét, amikor az ő érdeke sérül. 

Bardócziék liget plusz koncepciója valóban koncepció volt, csak későn érkezett. pedig még azzal az előnnyel is rendelkezett, hogy figyelmebe vette a politikusok preferenciáit, és emelett szakmailag is mgeállta  a helyét. a falat azonban ez sem tudta áttörni.

ettől függetlenül szerintem az alapvető kérdés az, amit imre feltesz: akarjuk-e hogy a várban kulturális funkció helyett közigzagatási funkció legyen.

a kormány kommunikációs stratégiája is nagyon átgondolt: lépésenként közlik a dolgokat, és indig van egy eltrelő mozzanat - helyreállítjuk a kupolát, kibővül a BTM, visszaállítjuk  a tróntermet, családi élménypark lesz a ligetben, lezs építészeti múzeum - ami elviszi  a hátán az egészet. pedig helyreállított kupola alatt is működhetne trónterem, vagy miniszterelnöki rezidencia helyett múzeum. Az építészeti múzeumot már rég beköltöztethették volna bbudapest számtalan üresen álló épületeinek egyikébe. és így tovább.

aki vizsont a sajtóból követi az eseményeket, csak egy ívet lát - a politika koncepciózus hozzálláást, szemben az építészek folytonos hőbörgésével.

édesapám a Széchényi könyvtárból ment nyugdíjba 40 év után, az összes költözést végugcsinálta. egészen más a szakmai véleménye a könyvtár kiköltöztetéséről - de azt a szakmát sem kérdezi senki. ja, és nem kézbesítő volt, hanem osztályvezető könyvtáros. Egyébként a könyvtár ügye feltűnően nem tém amég, vagy azért, mert még nem jött el az ideje, vagy azért, mert nincs rá jó megoldás. a galéria kiköltöztetése viszont sokak érdeke, az megy ezerrel.

egymásra épülő koncepciók ellenében ad hoc ötletekkel nem sokra lehet menni, tudom, hogy sokan sokat gondolkoztak már és előbb utóbb feladták az ellenszélben. de az sem érv, amit milánó kapcsán - ami ugyanez pepitában - elhangzott itt többször: ilyen a politika, vegyük tudomásul, széllen szemben nem lehet, inkább mnetsük, ami menthető (cserép helyett palát a tetőre). a politika olyan, amilyen viselkedést az állampoolgárok belóle kikésnyszerítenek. nálunk ez most nem látszik működni, vagy még van egy eset: a többség valóban ezt akarja. nem tudom, és nem is akarok állást foglalni. milánó azért fájó példa, mert a szakmai lehetetlensége nyilvánvaló, és mégis létrejön. és  - ne haragudjon imre - ehhez igenis emberek kellettek, sajnos a sajtó még mindig többet tud, mint az, aki csak olvassa azt. nem olyan jó érzés higgye el.

de ha elfogadjuk, hogy csak aládolgozni tudunk a politikának, akkor részletkérdéseken kár felhorkanni, akkor ez tulajdonképpen menekülés az igazi problémák elől. a politikusokra hárítjuk a felelősséget, holott rossz városi koncepció, csúnya épület szerintem az építész szakma felelőssége. tudom, a partvonalról dumálni könnyű, de én a itt vagyok, máshonnan, mással beleszólni nem tudok.

személyes véleményem pedig az: milliárdokat - nem EUS, hanem állami - ölünk egy új múzeumi negyed létrehozásába, egy park nyilvánvaló tönkretétele árán - egy ovis is el tudja képzelni, milyen park marad öt ekkora múzeum megépítése után, na de ez már demagógia - szóval milliárdok mennek el új múzeumi negyedre, miközben van már nekünk nagyon szép múzeumi negyedünk, immár új, korhűen helyreállított kapuval  a belváros felől, mozgólépcsővel, ahogy örkény megálmodta az átkosban (Várkert bazár) : ez pedig a VÁR.

Tóth Kati
2014.06.20.
09:38

úgy látom, hogy mindenáron kritizálni kell olyan dolgokat is, ami még nem hogy el sem kezdődtek, de nem is hivatalosak. a városligethez hasonlóan a várral sem történt semmi fejlesztés az elmúlt évtizedekben, most meg (amikor néhány - nyilván még átgondolandó - terv mellett) végre ez is megújulhatna, az egyből rossz. értem én a sértettséget, hogy kihagyták a neves építészeket a tervekből, de pont ezek a neves úriemberek nem tettek semmit ezek alatt az évtizedek alatt a vár és/vagy a városliget megújulásáért (egyáltalán felújításáért). kritizálni mindig könnyebb, de amikor komoly pozícióban tenni kellett volna valamit, az nem ment.

Pákozdi Imre
2014.06.20.
10:03

@Tóth Kati: Asszonyom, én nem vagyok komoly építész, hanem egy 41 éven át a Logodi utca 6. alatt (Attila út 63.) lakó, a Várat szerető kisfiú, majd villamosmérnök (a nemzeté :-), aki szeretne műemlékvédelmi, történelmi szempontból helytálló, nem méredrága és piacgazdasági alapokon álló alternatívát felmutatni a Budai Vár rendezésére. Amely alternatíva egyébként sok és sokszínű építészeti tervező munkát is jelent, ha komolyan veszik. Amúgy sértődött nem én vagyok hanem Ön. Ismeri a pszichiáter-viccet? "Doktor úr, csak ezek a zöld legyek ne cikáznának folyton előttem." "Jól van, jól van, csak ne rám kergesse őket". Bocsánat.

kronosz
2014.06.20.
11:30

@Pákozdi Imre: "Asszonyom, én nem vagyok komoly építész, hanem egy 41 éven át a Logodi utca 6. alatt (Attila út 63.) lakó, a Várat szerető kisfiú, majd villamosmérnök (a nemzeté :-), aki szeretne műemlékvédelmi, történelmi szempontból helytálló, nem méredrága és piacgazdasági alapokon álló alternatívát felmutatni a Budai Vár rendezésére."

WTF, az első kicsit kényes kérdés, mert melyik korra gondolunk?  A második dettó WTF, mert ezt most nem értem, hogy mire gondol?

A cikk tartalmát inkább nem kommentálom, megtettük páran máshol, ez is egy vélemény....

 

bardóczi
2014.06.20.
11:54

@Tóth Kati: Ahogyan látom a kritikáknak kétféle érv miatt nem lehet helye a mai Magyarországon. Az egyik érv, hogy tilos kritizálni olyan dolgokat, amelyek még el sem kezdődtek, de ha el is kezdődtek, még nem hivatalosak. A másik érv, hogy tilos kritizálni olyan dolgokat, amelyeket még akkor kellett volna kritizálni, amikor még nem kezdődtek el és nem volt róluk kidolgozott terv.

kronosz
2014.06.20.
12:32

@bardóczi: Én úgy látom, hogy az érvek szöges ellentétéről van szó. Például a kormányzat tervei és Pákozdi úr véleménye ennél ellentétesebb nem is lehetne. Vagy a Városliget esete is ugyanez az eset.

Másrészt a kormányzat direkt is teszi azt, hogy nem mondja el konkrétan, hogy na barátaim, a Városligetben ezt csináljuk meg és így, mert a Várba ezt és azt akarjuk, hanem szépen lassan csepegtetnek információkat, és nézik, hogy ki háborog, mint a tenger, és ki fogadja el, na meg ki rajong szinte az ötletükért... Ez sem teljesen jó megoldás, próbálom a kritikusokat is megérteni, de próbálom a kormányzatot is. Majd szólok, ha teljesen megvilágosodtam. :D

Pákozdi Imre
2014.06.20.
13:20

@kronosz: Mi az a WTF?

Pákozdi Imre
2014.06.20.
14:37

@kronosz: Nézze kronosz, ennél világosabban nem lehet megírni, hogy melyik korra gondolok, ott van a cikkben. Amint a "piacgazdasági", a "nem olyan drága" kifejezések is joggal feltételezhetők ismertnek: piacgazdasági az a megoldás, ahol nem állami pénzeket nyomunk állami presztízs-épületekbe, hanem magánpénzeket a megtérülés és a haszon reményében olyan házakba, amelyek a privát ingatlanpiacon kerülnek értékesítésre.

Az, hogy maga - és ha nem akar, NE bocsásson meg - a magyarul olvasottak megértése helyett azzal foglalkozik, hogy angol betűszavakba rejtse a rosszkedvét (mondandóról már csak a kommentálandók megértésének hiánya miatt sem lehet szó, ugye tud követni), szomorú. Mindegy, izé, anyway: szakértőim tanácsára a válaszom, de csak Önnek, nem a jelen fórum olvasóinak: ROTFLMAO, azaz Rolling In The Floor Laughing My Ass Off.

kronosz
2014.06.20.
16:50

@Pákozdi Imre: WTF: What The Fuck, gondolom ez nem újdonság. Az, hogy magántőkét vigyenek be, vagy ne, azzal megint bepróbálkoztak páran, csak jött a híres-neves válság. A Palota pedig szvsz nem éppen lakóháznak találták ki, és a felvetése hogyismondjamfinoman nem túl jó ötlet. Ami a rossz kedvet illeti nem kellene nyakatekert mondatokat írni, meg agyon filozofálni a dolgokat. Nem lesz sosem halott hivatalnegyed a Palota környéke ezen nem kell rettegni. Nekem a kedvem nagyon is jó, de azért tudnék szépet mondani. :D

A Várnak a jövendőbeli funkciója még erősen homályos, senki nem tudja még, hogy mi lesz vele, de ugye abban ön is egyetért velem, hogy a jelenlegi állapotok nem tarthatóak sokáig. Szót meg nem ejtett az OSZK-ról, szegényeknek nagyon nincs most jó helyük ott, meg erősen kinőtték a helyüket.

A BTM marad elvileg a mostani helyén, ha a Galéria elkerül az új helyére, akkor esetleg ők is tudnának terjeszkedni, amiért nem hiszem, hogy megsértődnének.

A HFP épületéből meg marhán nem irányítottak két vesztes háborút, meg éppen most öltek bele 800 milliót, gondolom nem véletlenül. 

Önnek meg csak azt kívánom, hogy egyszer találjon majd az emberére, aki a várral kapcsolatos nézetei miatt jól elküldi a halál f**ára. Én nem teszem, mert elolvastam és elfogadtam, igaz dobtam pár facepalmot....

Pákozdi Imre
2014.06.20.
17:26

@kronosz: Tudja, én is arra várok. Hogy valaki érvekkel, értelmesen vitázzon, ne pedig kinyilatkoztasson (és itt nem Önre gondolok). De sajnos, ez ma alig lehetséges. Politikailag behorgonyzott urak diktálják a tempót, mind a Vár rekonstrukciója, mind a Városliget beépítése ügyében. A nekik bizalmat szavazó politikus(ok) pedig nem veszi(k) észre, hogy ezek az urak - a Vár esetében építészek, a Városligetben még csak nem is szakemberek - az ő, politikusi hitelüket koptatják vitaképtelen fennhéjázásukkal. És nem csak az államadósságot növelik az általuk dédelgetett, soha meg nem térülő, "presztízsberuházásokkal", hanem a polgárság frusztrációját is: lám, ebbe sem engedtek beleszólást, pedig a mi városunkban, a miáltalunk választott önkormányzat jóváhagyott tervei ellenére (a Városligetben), a mi pénzünkből, a mi érveink ellenére történik a dolog... 

Javaslom, mára hagyjuk ennyiben.

kronosz
2014.06.20.
19:24

@Pákozdi Imre: Mit ért a beleszólás alatt? Azt, hogy "Ááá, inkább hagyjuk a francba az egészet"?

Pákozdi Imre
2014.06.19.
19:45

A színes nyitókép Hartmann Schedel 1493-as könyvéből való. A térképek minőségéért külön elnézést kérek, de jobb változatukhoz nem fértem hozzá. Ezek Czagány István "A Budavári Palota és a Szent György téri épületek" c. 1966-ban megjelent művében találhatók, a 152-153. oldalon és 1686 és 1763 közötti állapotokról készültek. Megjegyzem, hogy a polgárházas beépítés még 1873-ban is jellemző volt a tér nyugati oldalán, legalábbis a Teleki Palota (akkoriban ez volt a Honvédelmi Főparancsnokság) és középen, a Sándor Palota vonalától északra, a Színház utca és a Szent György u. között. A később Honvédelmi Főparancsnokságként és Honvédelmi Minisztériumként ismert nagy tömb - a mai ormótlan épület-torzó eredetije - csak később, 1880-ban épült fel ezeknek a polgárházaknak a helyén, Kallina Mór tervei szerint.

Örülök, hogy közzétették az előadás tervezett (de az önkéntes rövidítés miatt le nem vetített) képanyagát, ám lemaradt néhány fontos darab. Ilyen Gulyás Zoltán 1962-es tervének makett-fotója, azután Hallart és Wening 1683 és 1684-es szép ostrom-rajzai a mai Szent György tér akkori látványával a középpontban. Ugyancsak kimaradt a Teleki Palota eredeti, copf stílusú állapotának ábrázolása és a térről a Dísz térre vezető Szent György utca régi polgárházainak fényképe. Ha ezeket pótlólag fel tudják tenni, kedves Szerkesztők, megköszönöm.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk