építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Védett falat bont a beruházó a budai Várban — KÖH: elfogadható a fal bontása

Egy nagyobb cél, a budai várnegyed védelme szempontjából sorsdöntő parkolóberuházás érdekében volt szükség a középkori falrész bontásának engedélyezésére, mondta az MTI-nek pénteken Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese azzal kapcsolatban, hogy régészek nehezményezik a Budavári Palota egy XV. századi falszakaszának bontását.

"Forgalomtechnikai szempontokra" hivatkozva engedélyezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a mélygarázs építőinek, hogy elbontsanak egy XV. századi falszakaszt a budai Várban. A hivatal szerint ellenkező esetben nem épülhetett volna meg a garázs, ami pedig szerintük a várnegyed védelméhez elengedhetetlen.

Egy nagyobb cél, a budai várnegyed védelme szempontjából sorsdöntő parkolóberuházás érdekében volt szükség a középkori falrész bontásának engedélyezésére, mondta az MTI-nek pénteken Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese azzal kapcsolatban, hogy régészek nehezményezik a Budavári Palota egy XV. századi falszakaszának bontását.

Fejérdy Tamás elmondta, hogy a több száz autónak parkolási lehetőséget nyújtó beruházás másképp nem valósulhatott volna meg, mivel az engedélyt az összes lehetséges változat átgondolása után a legkisebb károsítást jelentő tervre adták ki.

A kompromisszumot nem pénzügyi okokra alapozva, hanem "forgalomtechnikai szempontok" miatt kellett megkötni, mondta, hozzátéve, hogy e nélkül a teljes beruházás meghiúsult volna. Fejérdy Tamás szerint a fal alapozási részének és egy kis felmenő szakaszának elbontása a világörökségi értékre nem jelent veszélyt.

Nem az alku másik oldala, de a projekt egyik eredménye, hogy az építkezés során egy nagy kiterjedésű középkori fal restaurált szakasza lesz látható a garázsban, emelte ki a szakember. Hangsúlyozta: az eset nem válhat precedens értékűvé, mert minden egyes ilyen típusú programnál egyedileg mérlegel a KÖH, amelynek alapszempontjai nem változnak, tehát az örökségi értékek károsodásának lehetőleg teljes elkerülése a cél.

Magyar Károly, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régésze csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a Budavári Palota XV. században épült, műemléki védettséget élvező falának egy részét bontják a Csikós udvar alatt létesítendő mélygarázs építői.

A terület régészetileg is védett, és a világörökség részét képezi, így a bontási engedély kapcsán a gazdasági érdekre hivatkozni elfogadhatatlan, illetve veszélyes precedenst teremthet, vélekedett a szakember.

A palota modern kori, Ybl-féle átépítése során került az érintett falrész a föld alá. Erre a tényre a BTM régészei a beruházók figyelmét többször felhívták. Múlt év januárja óta pedig már pontosan ismerték a fal elhelyezkedését, de ennek ellenére úgy csinálták meg a terveket, hogy az a falrész leborotválását foglalta magában. Magyar Károly elmondta, hogy a garázs építését alapvetően támogatják, azt azonban elvárnák, hogy a terveket az előkerülő régészeti értékek nyomán változtassák, és ne fordítva.

A több száz férőhelyes mélygarázs építése tavaly februárban kezdődött, az első ütem a Csikós udvar alatti terület kibontását foglalta magában. Szamkó Katalin, a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. ügyvezető igazgatója akkor elmondta, hogy hosszadalmas előkészületek után a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól 2004-ben kaptak engedélyt arra, hogy két ütemben egy összesen csaknem hétszáz autó elhelyezésére alkalmas garázst építtessenek fel. A beruházásra kiírt pályázat győztese a Raiffeisen Ingatlan Zrt.-ből és az osztrák WiPark Garagen AG cégből álló nemzetközi konzorcium lett, amelyik létrehozott egy projektcéget, ez építi és üzemelteti majd a garázst.



Védett falat bont a beruházó a budai Várban

Veszélyes precedenst teremthet, hogy a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal asszisztál egy műemléki védettséget élvező fal lebonzásához - számolt be a Budapesti Történeti Múzeum régésze a Budai Várban épülő mélygarázs építése során támadt problémáról.

A Budavári Palota XV. században épült, műemléki védettséget élvező falának egy részét bontják a Csikós udvar alatti mélygarázs építői. Magyar Károly, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Középkori Osztályának helyettes vezetője elmondta: a késő Zsigmond kori vagy Mátyás korában épített falrész ugyan a föld alatt volt az elmúlt évszázadban, de a műemléki védelem a vár esetében a föld alatti részekre is egyértelműen vonatkozik.

A palota modern kori, Ybl-féle átépítése során került az érintett falrész a föld alá. Erre a tényre a BTM régészei a beruházók figyelmét többször felhívták. Múlt év januárja óta pedig már pontosan ismerték a fal elhelyezkedését, de ennek ellenére úgy csinálták meg a terveket, hogy az a falrész leborotválását foglalta magában.

Magyar Károly szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) eleinte osztotta a régészek véleményét, az engedélyt viszont mégis úgy adták ki, hogy az jóváhagyta a falrész elbontását is. A terület régészetileg is védett, és a világörökség részét képezi, így a bontási engedély kapcsán a gazdasági érdekre hivatkozni elfogadhatatlan, illetve veszélyes precedenst teremthet a szakember szerint. A BTM fellebbezését elutasították. Ugyan elvi jogukat meghagyták arra, hogy a miniszternél fellebbezzenek, mivel azonban ez nem jelenti a munkálatok felfüggesztését, a jogi lépés tárgya az idő során eltűnik.

A KÖH a jóváhagyással éppen azon célok ellen dolgozik, amelyeket deklaráltan kitűzött maga elé, olyan építményt enged bontani, amit elvileg mindenki fontosnak tart - hangsúlyozta Magyar Károly.

A 7,5 méter mélységig lenyúló, 3,5 méter vastag fal alsó részéből a tervek szerint 4,5 métert bontanak el. A megsemmisítésre ítélt falrész értéke pénzben kifejezhetetlen, szétbontva pedig a köveknek már nincs értékük, mivel a XV. században tört kövekből építkeztek. A garázs építését alapvetően támogatják, azt azonban elvárnák, hogy a terveket az előkerülő régészeti értékek nyomán változtassák, és ne fordítva.

A több száz férőhelyes mélygarázs építése tavaly februárban kezdődött, az első ütem a Csikós udvar alatti terület kibontását foglalta magában. A Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. a KÖH-től 2004-ben kapott engedélyt arra, hogy két ütemben egy összesen csaknem 700 autó elhelyezésére alkalmas garázst építtessenek fel. A beruházásra kiírt pályázat győztese a Raiffeisen Ingatlan Zrt.-ből és az osztrák WiPark Garagen AG cégből álló nemzetközi konzorcium lett, amelyik létrehozott egy projektcéget, ez építi és üzemelteti majd a garázst.

forrás: mti

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »