Nézőpontok/Kritika

Vesszünk el az építészetben!

1/13

Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok

?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
?>
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
1/13

Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok

Vesszünk el az építészetben!
Nézőpontok/Kritika

Vesszünk el az építészetben!

2019.08.09. 12:14

Cikkinfó

Szerzők:
Fürdős Zsanett

Földrajzi hely:
Budapest

Mi jellemzi ma a kortárs építészetet? Mi az a gondolkodásmód és az a szellemiség, ami meghatározza a szakmát? Az Építészeti Szalont bejárva komplex képet kapunk az eltelt öt év hazai építészetéről. 

Minden kiállítás mesél nekünk. Képekkel, szövegekkel, videókkal, installációkkal. De ugyanígy, minden épület is mesél nekünk: korszakokról, emberekről, hangulatokról. A Műcsarnokban megrendezett TÉR /// ERŐ | II. Építészeti Nemzeti Szalon Keresztmetszet 2014-2019 (kurátor: Szegő György DLA) kiállítása az épület főhajójában lévő termekben látható, és az eltelt öt év válogatott alkotásait tárja a látogatók elé. Több mint 120 épületen kísérhetjük végig azokat a törekvéseket, amelyek a szakmát ezekben az években jellemzik. Éppen ezért ez a tárlat - és vele együtt a Szalon - láttán kialakuló összkép nem korlátozódik csak a szakmára és az építészet szerelmeseire, hanem olyan komplex tudást és jó gyakorlatokat mutat be, melyekből mindannyian tanulhatunk, fejlődhetünk.

Az Építészeti Szalon és vele együtt a Nemzeti Szalon intézménye 1894-ig nyúlik vissza. Azzal a szándékkal alapították, hogy a kortárs magyar képzőművészeket és alkotásaikat a lakosság megismerje, helyszíne sokáig a Hauszmann Alajos által tervezett Erzsébet téri Kioszk épülete volt. Hosszú kihagyás után, 2014-ben Fekete György kezdeményezésére indult újra a szalonok rendezése, melyen minden évben más-más művészeti ág eredményeit mutatják be a kurátorok.


Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
5/13
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok



A második alkalommal megrendezett Építészeti Szalon az elmúlt öt év terméséből válogat, ebben a szelekcióban benne van az eltelt időszak megnövekedett beruházási és építési kedvének eredménye, de elénk tárja azokat az épületeket is, amelyek a válság után vagy éppen a válság időszakában épültek. Szerteágazó és hatalmas mustra ez, melynek bemutatása komoly átgondolást és tervezést igényel. Hogyan valósítható meg mindez? Milyen megoldásokkal lehet ma egy kiállításon a látogatóhoz közel hozni a kortárs építészetet? Ennek egyik nagy hatású eszköze maga a kiállítási installáció, ami a bóklászás örömteli élményével gazdagít. Akár egy erdőben, úgy veszhetünk el - a szó pozitív értelmében - az épületek fotóival, leírásaival színezett tablók rengetegében, noha a kezdet és a vég világosan látható.

Miközben átengedjük magunkat az elveszés élményének, az építészet csodáit fedezzük fel. Legyen szó a természet és a szakralitás harmóniáját finom jelként megformáló göbös-majori kápolnáról (vezető tervező: Tátrai Ádám, Köninger Szilárd, Stein Júlia) vagy a Jankovics Tibor DLA tervezte badacsonytomaji csupakő kápolnáról, mely úgy áll a hegyen, mintha öröktől fogva ott lett volna. Az élmény persze nem korlátozódik a szakrális épületekre: a Műcsarnok főhajójának három termében három egységbe rendezve jelennek meg a munkák. Az első teremben a különféle közösségi funkciókat befogadó, lakó- és szakrális épületek kaptak helyet, majd ezután sorra jönnek a műemléki felújítások és bővítések, illetve kultúra, tudomány, sport és vendéglátás-turizmus funkciók szerinti tematikus egységek. Így elidőzhetünk olyan munkák előtt is, mint a régi budai Városháza műemléki rekonstrukciója (vezető tervező: Szabó Levente DLA, Hetedik Műterem), a sötétre színezett téglaarchitektúrájú MOME Műhelyház és Média-Műteremház (vezető tervező: Reimholz Péter, Csomay Zsófia, Németh Tamás) vagy az átlátás és illeszkedés kérdésével játszó balatonfüredi Uszoda és Sportakadémia (vezető tervező: Varga Tamás DLA).


Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok
8/13
Keresztmetszet 2014–2019 - fotó: Műcsarnok



Érdekes együtt látni az elmúlt öt év hazai termését, hogy az építészet(ünk) egyáltalán nem (csak) a monumentalitásról szól. Sőt! Ahogy a világban a válság hatására áthelyeződtek a hangsúlyok, úgy változtak meg bennünk is az értékek, és ezt a változást példázzák az itt bemutatott munkák. Jó látni, hogy nem az önmegvalósítás különféle variációiból áll épített környezetünk, hanem sokkal inkább minket, embereket szolgáló, a lelkünket jobbító, számunkra otthont adó épületekből. Ma, amikor az épületek recepciójához számos kulturális jelentés, akár sztereotíp reakció tapad, egy ilyen tárlat, ami az Építészeti Szalon keretében jött létre, üdítően hat a látogatóra. S nemcsak azért, mert a kiállítás élménnyé válik, hanem mert az esztétikus épületek látványán túl, a társadalmi törődés szép példáival, az együtt teremtés örömével, a természeti és épített környezetért vállalt kölcsönös felelősség példáival is találkozik a látogató.

Fürdős Zsanett


A TÉR /// ERŐ Építészeti Nemzeti Szalon augusztus 25-ig látogatható a Műcsarnokban. Bővebb információ itt.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk