Közélet, hírek

Világörökségi ügyek — zsidónegyed az Andrássy úthoz kapcsolódva

1/2

?>
?>
1/2

Világörökségi ügyek — zsidónegyed az Andrássy úthoz kapcsolódva
Közélet, hírek

Világörökségi ügyek — zsidónegyed az Andrássy úthoz kapcsolódva

2009.02.04. 08:45

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Elkészült a világörökségi védőzónának számító Belső-Erzsébetváros, a régi pesti zsidónegyed UNESCO által kért állapotjelentése. Az elmúlt évek bontási hulláma által félig letarolt negyed megmaradt értékeinek jövője továbbra is bizonytalan, a 2007-ben Budapesten járt francia szakértő, Michel Polge ajánlásai nem valósultak meg, és a fővárosi főügyészség nyomozást folytat az érintett önkormányzat ingatlaneladásaival kapcsolatban.

A jelentés megállapítja, hogy a Világörökség Bizottság ülése óta műemlékileg értékes épület teljes elbontására nem került sor, bár néhány esetben érvényes bontási engedéllyel rendelkezik a tulajdonos (és további bontási engedélyek kiadása várható, például a Paulay Ede utca 52. esetében – a szerk.). Ez nem jelenti azonban azt, hogy a korábban már engedélyezett és kivitelezési fázisban lévő beruházások leálltak volna. Hozzáteszi, az új beépítések minőségével kapcsolatban az esetleg szükséges korrekciók, módosítások lehetősége erősen korlátozott.

A jelentés szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a Fővárosi Főügyészség jelenleg nyomozást folytat az Erzsébetvárosi Önkormányzat ingatlan-eladásai ügyében.

A jelentés szerint a kerület új városrendezési és építési szabályzatának örökségi szempontokat figyelembe vevő lényegi részét, s érvénybe léptetését a Budapest Fővárosi Közgyűlésbeli elfogadása előtt a kerület különválasztotta és későbbi, bizonytalan időre halasztotta. Az így érvénybe lépett szabályzatról szóló 20/2008. (IX. 19.) önkormányzati rendelet törvényességi felülvizsgálatát kérte több civil szervezet, a törvényességi felülvizsgálatot a KÖH szakvéleménnyel támogatja.

Az egykori gettó falának helyzetfelmérése megtörtént, az erre vonatkozó dokumentáció elkészült, szerepel a jelentés mellékletében (a gettó utolsó eredeti falszakaszát egy építkezés miatt elbontották, majd vitatható minőségben rekonstruálták – a szerk.). A tanulmány azonosította az egykori nyomvonalon még meglévő szakaszokat, a teljes nyomvonal megjelölése az emlékezet számára indokolt és méltó megvalósítása mielőbb megoldandó, napirenden szereplő feladat.

1/2


A jelentés megjegyzi, hogy nem feledve és nem vitatva az örökségi értékek megőrzését illető kritikákat, a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a területet érintő fejlesztések hatására és részben azok ellenében jelentős fellendülés tapasztalható a közösségi életnek keretet teremtő helyszínek kínálatában és vonzerejében.

A jelentés végül kitér arra, hogy a teljes budapesti világörökségi helyszínt érintően, a Fővárosi Polgármesteri Hivatal kezdeményezte a Kezelési Terv felülvizsgálatát és Kezelő Testület felállítását, valamint javaslatot tett a megvalósításhoz szükséges jogszabályi környezet rendezésére. Ezzel párhuzamosan az Oktatási és Kulturális Minisztérium elindította a magyarországi világörökségi helyszínek jobb megőrzését és fenntartható fejlesztését elősegíteni hivatott Világörökség Törvény kidolgozását.

forrás: koh.hu 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk