építészet : környezet : innováció

Welcome to Contemporary Budapest – az AIA konferenciáján jártunk

Mit mutassunk meg Budapest kortárs építészetéről egy háromnapos nemzetközi szakmai konferencián? Miként helyezzük mindezt kontextusba, hogyan láttassuk a folyamatokat? Komoly kihívás, tele logisztikai, szervezési és szubjektív döntésekkel. Az AIA Conference on Architecture and Urbanism rendezvényén a Duna és a kultúra adta a fő hangsúlyt. Bán Dávid beszámolója.

Az 1857-ben alapított, nagytekintélyű és ma már több mint 90.000 tagot soraiban tudó American Institute of Architects (AIA) európai tagozata évente két alkalommal szervez szakmai konferenciát a kontinens egy-egy, építészetileg kiemelkedő, izgalmas városában. A közép-kelet-európai régió eddig ritkán került a szervezet fókuszába, a tematikus kirándulások sorában azonban Belgrád és Prága után most ősszel Budapestre érkezett a társaság. A meghatározott téma, egy-egy történet köré épített találkozók mindenhol kérdéseket tesznek fel, amelyekre nem feltétlenül adható egyértelmű válasz, de céljuk ennél sokkal több: párbeszédre törekszenek. Ahogy Carsten Hanssen, az európai tagozat elnöke fogalmazott: „minden egyes konferencia egy kirándulás, egy felfedezőút, amelynek legfontosabb hozománya, hogy szakmai és még inkább emberi találkozók jöjjenek létre, elinduljon a kommunikáció.” Ezek az utak egy-egy kérdés köré szerveződnek, azon keresztül mutatják be, miként fejlődik az adott város építészete, milyen urbanisztikai kapcsolatok alakulnak ki, mik a meghatározó aktuális projektek, milyen problémákkal szembesül a helyi építészet. 


AIA Europe Conference


Az AIA nemzetközi anyaszervezet hét tagozatának egyike az európai, amelynek több mint 450 fős tagsága élvezheti a szervezet szakmai hálózatát, tanácsadásait, ösztöndíjprogramját, amelyben a több éve a pályán lévő szakemberek éppúgy részesülhetnek, mint az építészhallgatók. Az amerikai és nemzetközi háttérrel működő szervezet minden tavasszal és ősszel megszervezi féléves találkozóját Európa – illetve néhány esetben a Közel-Kelet – valamelyik nagyvárosában, ahol egy tematikára, helyi szakmai programra felfűzve kezdődhet meg a párbeszéd a résztvevők között. Szeptember utolsó hétvégéjén Culture Along the Danube: Budapest címmel tartott konferenciát a magyar fővárosban, ahol a program célja az volt, hogy a Duna menti város tágan értelmezett kulturális élete kerüljön fókuszba, ezen keresztül mutatva be a kortárs magyarországi építészet néhány fontosabb állomását.

A konferenciát Demeter Nóra DLA építész szervezte, az AIA európai tagozatának korábbi elnöke, azzal a céllal, hogy a közönség egy tág és színvonalas betekintést kapjon az utóbbi 20 év kulturális fejleményeibe a fővárosban. A térben és időben széles területet felölelő színes séták során – legyenek azok egy konferencia teremben, vagy lehetőleg magán a helyszínen – a társaság némi rálátást kaphatott Budapest múltbeli építészeti fejlődésére és egy kis ízelítőt a jövő, nem egyszer számunkra is még homályba vesző terveiből. Az első séta a múlt egy pompás darabjával, a Magyar Építőművészek Szövetségének az Ötpacsirta utcában meghúzódó palotájában rendezett köszöntővel indult. Belekóstolás a palotanegyedbe, majd a konferencia előestéje az eredetileg valóban Budapest egy alulról jövő kulturális termékének számító, mára azonban hatalmas turistacsalogató üzletévé vált romkocsma negyed felfedezésével végződött. A könnyedebb kedvcsináló után maga a program másnap már a MÜPA-ban folytatódott hagyományos előadások formájában. Sisa József, a 19. század hazai építészetének méltán elismert kutatója messziről indította felvezetését, de jól felépített, lineáris történetével sokat segített abban, hogy a résztvevők kontextusba helyezhessék a hazai és - főleg - a pest-budai, budapesti építészetet. A hagyományos ívű bevezetőt követően, a fővárost kicsit más szemüvegen keresztül szemlélte Annabel Barber, aki a városokat művészeti és építészeti megközelítésben bemutató, épp száz éve a piacon levő Blue Guide brit útikalauz Budapest kötetének szerzője. Ő a párhuzamokra és a csatlakozásokra, az épületek találkozására, valamint a sűrűn változó rezsimeknek az építészekre és az építészetre gyakorolt hatására helyezte a hangsúlyt. Ezek után Demeter Nóra DLA és Zoboki Gábor DLA építészek mint házigazdák, ismertették egy dinamikus prezentáció keretén belül a MÜPA történetét, megálmodását.


AIA Europe Conference


A második nap helyszine a CEU épülete volt, ahol a közönség megismerthette a Liget Projekt 2 jelentős projektjét - nevezetesen Ferencz Marcel DLA előadása a Néprajzi Múzeumról valamint Rikiya Yamamoto, a Sanaa egyik vezetője prezentálta az Új Nemzeti Galéria terveit. Ezután, Mark Grehan és Hidásnémeti Máté mint társalkotók, részletesen elmesélték a CEU épület tervezését, amit egy épületbejárás követett. Délután egy séta során Újlipótvárosban a magyar Bauhaus hagyományaival ismerkedtek meg.

A háromnapos konferencia állandó mozgásban volt, így az építészetet nemcsak kivetítőn keresztül élhették meg a résztvevők, hanem minden nap más helyszínnel ismerkedhettek meg, amelyek tényleges sétákkal is kiegészültek. A Művészetek Palotája történetének bemutatását épületbejárás követte, de ugyanígy ismerhették meg a második munkanapnak helyszínt nyújtó CEU, illetve a zárónapon a Budapest Music Center épületét is. Itt Taraczky Dániel ismertette az épület megálmodását, alkotói gyökereit. A Budai Várból kiköltözésre ítélt Magyar Nemzeti Galériában tartott gála vacsora és fogadás során még kulturális funkciójában ismerhették meg a Dunára rátekintő Királyi Palotát. A Budapestre koncentráló esemény első napjának délutánján a résztvevők egy kisebb, a borkultúrára, pontosabban az utóbbi évek borászati épületeire fókuszáló kirándulást is tettek Etyekre ahol Bordás Péter ismertette az Etyeki Kúria borászati terveit.


AIA Europe Conference



A különböző kulturális – a hagyományos művészeteken kívül a gasztro- és borkultúrára is kiterjedő – területeken tapasztalt építészeti megoldásoknak úgy kell kapcsolódnia Budapest, vagy a magyar vidék összképéhez, hogy az épületek az öncélúság helyett kontextusba kerüljenek. Ugyanakkor – hangzott el az intő szó – ne ragadjon el minket az időnkénti hamis nosztalgia. A 120 fős szakmai közönség, Demeter Nóra érzékeny és átgondolt szervezésének köszönhetően mélyreható és színvonalas betekintést kaphatott a magyar kulturális és építészeti életbe.

Bán Dávid

 

vélemény írásához jelentkezzen be »