Zengővári világítástechnika: „Mi itthon szeretnénk maradandót alkotni”

Zengőváriék szerveztek egy workshop-ot, amelyre meghívták azokat az építészeket és belsőépítészeket, akikkel már dolgoztak együtt kisebb-nagyobb munkákon. A workshop angolul műhelymunkát jelent, ez itt szó szerint az volt: a Zengővári műhelyében (amit az eseményre profi előadóteremmé varázsoltak) töltöttünk együtt egy szellemi és szakmai értelemben izgalmas, de hála istennek feszengés-mentes délutánt. Líbor Zoltánnal, a workshop ötletgazdájával beszélgettünk. 

Bár ezen az első (zártkörű, elsősorban a Zengőváriékkal korábban már együtt dolgozó építészeknek dedikált) workshop-on a kollégák egymást többé-kevésbé (legalább névről) ismerték, kiderült, hogy egymás munkáit többnyire nem, illetve az egyes feladatok esetében megoldandó problémákat, a részletes tervezési koncepciót, vagy a megvalósítás körülményeit egyáltalán nem ismerték. Így aztán a Zengővári workshop igazi design meet-up, a szokásosnál kicsit hosszabb és részletesebb szakmai locsi-fecsi (pecha kucha) lett, amelyet az egyedi lámpáiról és világítástechnikai megoldásairól szakmai körökben méltán híres magyar cég új gyártástechnológiai „szerzeményeinek" bemutatója követett. Lehetett új felületeket nézni és tapogatni, leendő lámpákat elképzelni, kigondolni valami olyat, ami még nem volt.

Bár jelenleg a Zengővári Világítástechnika főleg exportból él, itthon szeretnének maradandót alkotni, fontos nekik a magyarországi piac - még a mindannyiunk által ismert és tapasztalt nehézségek és problémák ellenére is. Büszkék arra, hogy szinte minden beszállítójuk helyi vállalkozás, és megrendeléseiken keresztül egy elég nagy itthoni beszállítói és alvállalkozói hálózatot mozgatnak és tartanak fenn. Nem sorozat termékeket, hanem egyedi megoldásokat terveznek és kiviteleznek, építészek és belsőépítészek elképzeléseit megvalósítva.

A workshop közben felmerült, hogy tulajdonképpen nincs sok akadálya annak, hogy az egyik építész olyan lámpát használjon fel az általa tervezett térben, amit korábban Zengőváriék egy másik tervezővel készítettek el egy másik megbízás keretében - ha erre igény merülne fel. Ha ez az elképzelés megvalósul, akkor elindul egy másfajta katalógus építése, ami nem csak a termékekről, hanem a tervezőkről és a gyártásról is szól.

Félúton a sorozatgyártás és az egyedi darabokat előállító design-manufaktúra között, egy előre nehezen megjósolható, de kreatív, és lehetőségekben gazdag folyamat kiinduló pontja lehet a Zengőváriék idei workshopja. Csak azért, hogy a magunk lelkesedését egy másik vélemény is alátámassza, álljanak itt Szenes István belsőépítész köszönő sorai, amit a rendezvény után küldött a szervezőknek, s amelyet itt az ő engedélyével közölhetünk:

„Kedves  Béla, Zoltán! Gratulálunk a kitűnően szervezett rendezvényhez. Igen színvonalas előadásokat láttunk-hallottunk és öröm volt látni a sok fiatalt! Köszönjük, hogy ott lehettünk és előadásunkkal hozzájárulhattunk a nagy gonddal megrendezett találkozásokhoz! Azért is merem ezt kijelenteni, mert tapasztalatból tudom, milyen nehéz ennyi kollégát összeterelni...! […] Barátsággal, Szenes István"

ÉF: Milyen projekteken dolgoztok most?

Líbor Zoltán: Jelen pillanatban két Starbucks és egy KFC épül egyszerre, mindnek mi csináljuk a világítását. Ezeken kívül a Zeneakadémián dolgozunk – természetesen ez a legnagyobb munkánk. Itt óriási csatákat vívunk a generálkivitelezővel, mert mindent le akarnak egyszerűsíteni. A lámpák, amelyeken dolgozunk, olyan négy emelet magasságú térbe kerülnek, amelynek két oldalán Róth Miksa ólomüvegek vannak. Óriási kihívásnak tartjuk, hogy mi csinálhatjuk ezeket a lámpákat. Pontosan Róth Miksa üvegei miatt nagyon nem mindegy, hogy milyenek lesznek ezek a lámpák, ezért küzdünk a túlzott leegyszerűsítések ellen. Ezen túl persze a megrendelők sokszor az utolsó pillanatra hagyják a világítással kapcsolatos döntéseket, ezért nem sok idő marad a gyártásra. A tervezés, a rajzolás, a prototípus elkészítése, a műhelyrajzok, az alkatrész gyártásba helyezése pedig időigényes folyamat.

ÉF: Hogyan találnak meg titeket a megbízások?

LZ: Főleg építészek szoktak minket megkeresni egy-egy konkrét problémával, nem a megrendelők, ők csak nagyon ritkán.

ÉF: Milyen most az egyedi lámpák piaca Magyarországon?

LZ: Bár idén is tudtunk növekedni, mi azért egy kicsit dinamikusabb fejlődést vártunk. Hozzuk évről-évre a magyarországi forgalmat, de látszik, hogy nagyon kevés pénz van a piacon. Annak ellenére, hogy jelenleg exportból élünk, mi itthon szeretnénk maradandót alkotni, de a szakmaiságot és a profizmust nem adjuk fel csak azért, hogy növeljük a forgalmat. Nagyon fontos, hogy ne kényszerből dolgozzunk, mert az mindenre rányomja a bélyegét.

ÉF: Hogyan tudtok talpon maradni a magyar piacon? Mi a stratégiátok?

LZ: Stratégiánk alapja az innováció. A tervezők munkáját mindig új technológiai megoldásokkal és eljárásokkal támogatjuk. Annak érdekében, hogy szinte minden elképzelést meg tudjunk valósítani, próbáljuk a gyártástechnológiát is a lehető legmagasabb szinten tartani. Egy Széchenyi Terv pályázaton eszközfejlesztési támogatást nyertünk, ebből új beruházásokat valósítottunk meg. Vettünk például egy goniofotométert, ami arra jó, hogy bemérje, milyen intenzitással világít egy lámpa. Tervező programokban például ennek segítségével pontosan ki lehet számolni, hogy milyen megvilágítási szintet tudunk elérni egy adott lámpával. Véleményem szerint energia-megtakarítást csak pontos, jó megvilágítási értékek tervezésével lehet elérni, tehát úgy, ha pont annyit és pont oda világítunk, amennyit és ahova kell. Vannak erre szabványok is, de mindenre van megbízható tapasztalati érték is. Sem a beruházási, sem pedig az üzemeltetési költségek szempontjából nem mindegy, hogy 750 helyett 135 lámpával kevesebb is elég - mint ahogyan pl. ez történt a mi világítási terveink alapján az egri Líceum esetében.

Van még egy különleges szerzeményünk, egy fényező kabin. Ennek beüzemelése még folyamatban van, de amikor használatba vesszük, a RAR színskálához képest a színválasztékot meg tudjuk tízszerezni, és sokkal többféle felületi struktúrát tudunk előállítani. Nem beszélve a fényességről, amit 2%-os extra matt-tól 95%-os fényvisszaverő felületig tudunk majd ezzel megvalósítani. Ezzel az eszközzel a flexibilitásunk is jelentősen nő, hiszen akár egyedi darabokat is le tudunk festeni. Ezen kívül még beszereztünk egy 3D nyomtatót is, amely 30x30x30 centis darabokat tud kinyomtatni, tulajdonképpen bármit, amit szoftveresen betáplálunk. Nem csak belsőépítészek terveit, elképzeléseit valósítjuk meg, vannak saját fejlesztéseink is. Bár nem akarjuk ezeket üzletekben forgalmazni, fontosnak tartjuk, hogy legyenek saját lámpáink is.

ÉF: Vannak Zengővári lámpa-trendek?

LZ: Igen, vannak. Úgy vettem észre, hogy 2012-es és 2013-as évben a korong alakú, úgynevezett „disc" lámpák voltak a divatosak, amelyeknek az oldala és az alja is világít. Nagyon sok ilyen irányú megkeresésünk volt az elmúlt időszakban. Előtte a gyűrűk számítottak inkább trendinek.

Pásztor Erika Katalina, Pluhár Mariann