Helyek/Városépítészet

Zöldülő Budapest – Zöldterület-fejlesztések a fővárosban

1/6

Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

?>
Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
?>
Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
?>
Millenáris Széllkapu. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
?>
Millenáris Széllkapu. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
?>
Millenáris Széllkapu. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
?>
Tejút park, Csepel. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
1/6

Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

Zöldülő Budapest – Zöldterület-fejlesztések a fővárosban
Helyek/Városépítészet

Zöldülő Budapest – Zöldterület-fejlesztések a fővárosban

2020.12.22. 07:55

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Budapest Fejlesztési Központ

Mára köztudottá vált, hogy a városi zöldfelületek mennyisége és minősége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az adott település élhetőbb legyen: javítja az ott lakók közérzetét, a levegő minőségét, elősegíti a klímaváltozás elleni küzdelmet. Az elmúlt évtized során Budapesten is jelentős zöldterület-fejlesztések indultak el, melyek a következő években újabb területekkel fognak bővülni. A Budapest Fejlesztési Központ a következő 7 évben több mint 500 ezer m2 zöldfelület megújítását tűzte ki célul, mind társadalmi, mind ökológiai szempontokat szem előtt tartva.

A kormány által támogatott, közelmúltban átadott, vagy még épp folyamatban lévő zöldterület-fejlesztések az első példái annak az átfogó zöldterület-fejlesztési koncepciónak, amin a Budapest Fejlesztési Központ a Főváros és más szakmai és civil szervezetek bevonásával jelenleg is dolgozik. Lakossági igényeket és ökológiai szemléletmódot ötvöző szempontok szerint újult meg például a közkedvelt Normafa és a Margit-sziget, melyek a főváros leggyakrabban látogatott zöldterületei közé tartoznak, de ezek a szempontok érvényesülnek a jelenleg is zajló városligeti fejlesztéseknél is.

Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
2/6
Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

A koronavírus járvány tavaszi hullámának egyik velejárója volt, hogy az otthoni munkavégzésre kényszerült lakosság a jó idő beköszöntével a szokásosnál jóval nagyobb intenzitással kezdte el használni a legkedveltebb zöldterületeket. A városlakók a négy fal közül kiszabadulva jogosan érezhették úgy, hogy a friss levegőn feltöltődhetnek – és a szabadban a távolságtartás betartása is könnyebb feladatnak tűnt. A legfrekventáltabb területeken azonban hamar akkora tömeg verődött össze, hogy a rendőrségnek le kellett zárnia a helyeket a vírus terjedésének megfékezése érdekében. Ezért is fontosak a további olyan nagyobb léptékű fejlesztések, mint például a Ludovika kampuszfejlesztés keretében revitalizált Orczy-kert, vagy a hasonlóképpen egyetemi fejlesztés keretében megvalósult MOME kampusz zöldfelülete, vagy éppen az idei nyár végén átadott Millenáris Széllkapu, melyek a Margit-szigettel vagy a Normafával ellentétben inkább a szűkebb környezetükben lakók számára nyújthatnak felüdülést. A hasonló szemléletű, de kisebb léptékű projektek közül említést érdemel például az Árpád-hídtól északra elhelyezkedő Dagály sétány, a korszerű játszótérrel felszerelt csepeli Tejút park, vagy a hamarosan átadásra kerülő közpark a Puskás Aréna mellett.

Az átfogó zöldterület-fejlesztési koncepció kidolgozásának részletes eredményei jövő év februárjára várhatóak, de jelenleg is előkészítés alatt állnak olyan további fejlesztések, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy növekedjen a város zöldfelület-aránya – ami a jelenleg népszerű területek tehermentesítését is elősegíti.

Millenáris Széllkapu. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
3/6
Millenáris Széllkapu. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

Előremutató tendencia, hogy az előkészítés alatt álló területek fejlesztésének egyre fontosabb eleme a lakosság bevonása a folyamatba. Jelenleg a Népliget megújítása kapcsán zajlik igényfelmérés, de korábban hasonló kérdőíves módszert alkalmaztak a Gellért-hegyi közparkkal kapcsolatban. A felmérések eredményeit a BFK a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben értékeli. Közösségi tervezési elvek mentén, helyi civil szervezetek bevonásával történik a Városmajor megújítása is – a 235 éves közpark megújításáról 2019 decemberében döntött a kormány, és a BFK azonnal megkezdte a munkát az élhető közpark létrehozása érdekében. A felújítás során a városlakók által használható zöldfelület aránya jelentősen nőni fog, többek között az MTK józsefvárosi rozsdaövezetbe való költözésével.

Budapestiként az ember fejében az a kép él, hogy a budai oldal zöld, tele kisebb-nagyobb parkokkal, erdőkkel, míg Pest belsőbb kerületeiben – a Városliget kivételével – szinte alig vannak zöldterületek – holott igény lenne rá. Jól mutatja ezt az Erzsébet tér példája: a belváros szívében elhelyezkedő park jó ideje a fiatalok közkedvelt találkozóhelye, amiben nem csak az játszik fontos szerepet, hogy a szomszédos Deák téri közlekedési csomópont miatt könnyen megközelíthető, hanem az is, hogy az évek során a legtöbb térhasználó igényét kielégíteni képes infrastruktúra fejlődött ki a környéken. Olyan helyet találni, ahol zöld környezetben, de mégis minden fontos szolgáltatástól egy karnyújtásnyira lehet időt tölteni, nem egyszerű feladat a pesti belvárosban. A jelenleg zajló folyamatok és kezdeményezések azonban arra utalnak, ez a helyzet hamarosan megváltozhat. Nem csak az olyan fentebb említett nagyléptékű projektek hatására, mint amilyen a pár éve átadott, Belső-Budapest legnagyobb zöldfelületének számító Orczy-park, vagy a jelenleg előkészítési fázisban lévő Népliget. A BFK olyan belvárosi zsebparkok kialakítását indítványozta, amelyek hatására a pesti belső kerületek jóval zöldebb képet fognak mutatni magukról. A foghíjtelkeken létrehozott kis parkok elsősorban a helyi közösségek rekreációs lehetőségeit bővítik, de fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás következményeinek enyhítésében is: a növényzet megjelenése a belső területeken csökkenti a hőszigetek kialakulásának esélyét. A zsebpark-program első mintaprojektje az V. kerületben fog megvalósulni, melyet további helyszínek követnek majd.

Tejút park, Csepel. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
6/6
Tejút park, Csepel. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

A megújuló zöldterületek hozzájárulnak a városi reziliencia megteremtéséhez, vagyis ahhoz, hogy a város és a benne élők ellenállóbbá váljanak a klímaváltozás hatásaival, és más krízishelyzetekkel szemben. A város sokáig egyfajta szimbóluma volt a természettől eltávolodó emberképnek, ez azonban mára megváltozni látszik. Épp az éghajlatváltozás hatására válik egyre szélesebb körben elfogadottá az a nézet, miszerint az ember alkotta és a természeti rendszerek egymástól elválaszthatatlanok. A városi tér ennek egy kulcspéldája: saját ökoszisztémával, változatos élővilággal rendelkező egység. A zöldterületek megújítása és gondozása elősegíti ezen ökoszisztémák biodiverzitásának fenntartását. Az egészséges, és egyúttal reziliens ökoszisztéma pedig a városlakó ember számára is ideálisabb környezetet teremt, mind fizikai, mind mentális szempontból – hiszen ő maga is ennek az ökoszisztémának a része.

 

Szerk.: Hulesch Máté

(x)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk