/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Helyek/Városépítészet

Zöldülő Budapest – Zöldterület-fejlesztések a fővárosban

1/6

Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

?>
Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
?>
Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
?>
Millenáris Széllkapu. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
?>
Millenáris Széllkapu. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
?>
Millenáris Széllkapu. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
?>
Tejút park, Csepel. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
1/6

Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

Zöldülő Budapest – Zöldterület-fejlesztések a fővárosban
Helyek/Városépítészet

Zöldülő Budapest – Zöldterület-fejlesztések a fővárosban

2020.12.22. 07:55

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Budapest Fejlesztési Központ

Mára köztudottá vált, hogy a városi zöldfelületek mennyisége és minősége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az adott település élhetőbb legyen: javítja az ott lakók közérzetét, a levegő minőségét, elősegíti a klímaváltozás elleni küzdelmet. Az elmúlt évtized során Budapesten is jelentős zöldterület-fejlesztések indultak el, melyek a következő években újabb területekkel fognak bővülni. A Budapest Fejlesztési Központ a következő 7 évben több mint 500 ezer m2 zöldfelület megújítását tűzte ki célul, mind társadalmi, mind ökológiai szempontokat szem előtt tartva.

A kormány által támogatott, közelmúltban átadott, vagy még épp folyamatban lévő zöldterület-fejlesztések az első példái annak az átfogó zöldterület-fejlesztési koncepciónak, amin a Budapest Fejlesztési Központ a Főváros és más szakmai és civil szervezetek bevonásával jelenleg is dolgozik. Lakossági igényeket és ökológiai szemléletmódot ötvöző szempontok szerint újult meg például a közkedvelt Normafa és a Margit-sziget, melyek a főváros leggyakrabban látogatott zöldterületei közé tartoznak, de ezek a szempontok érvényesülnek a jelenleg is zajló városligeti fejlesztéseknél is.

Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
2/6
Normafa. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

A koronavírus járvány tavaszi hullámának egyik velejárója volt, hogy az otthoni munkavégzésre kényszerült lakosság a jó idő beköszöntével a szokásosnál jóval nagyobb intenzitással kezdte el használni a legkedveltebb zöldterületeket. A városlakók a négy fal közül kiszabadulva jogosan érezhették úgy, hogy a friss levegőn feltöltődhetnek – és a szabadban a távolságtartás betartása is könnyebb feladatnak tűnt. A legfrekventáltabb területeken azonban hamar akkora tömeg verődött össze, hogy a rendőrségnek le kellett zárnia a helyeket a vírus terjedésének megfékezése érdekében. Ezért is fontosak a további olyan nagyobb léptékű fejlesztések, mint például a Ludovika kampuszfejlesztés keretében revitalizált Orczy-kert, vagy a hasonlóképpen egyetemi fejlesztés keretében megvalósult MOME kampusz zöldfelülete, vagy éppen az idei nyár végén átadott Millenáris Széllkapu, melyek a Margit-szigettel vagy a Normafával ellentétben inkább a szűkebb környezetükben lakók számára nyújthatnak felüdülést. A hasonló szemléletű, de kisebb léptékű projektek közül említést érdemel például az Árpád-hídtól északra elhelyezkedő Dagály sétány, a korszerű játszótérrel felszerelt csepeli Tejút park, vagy a hamarosan átadásra kerülő közpark a Puskás Aréna mellett.

Az átfogó zöldterület-fejlesztési koncepció kidolgozásának részletes eredményei jövő év februárjára várhatóak, de jelenleg is előkészítés alatt állnak olyan további fejlesztések, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy növekedjen a város zöldfelület-aránya – ami a jelenleg népszerű területek tehermentesítését is elősegíti.

Millenáris Széllkapu. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
3/6
Millenáris Széllkapu. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

Előremutató tendencia, hogy az előkészítés alatt álló területek fejlesztésének egyre fontosabb eleme a lakosság bevonása a folyamatba. Jelenleg a Népliget megújítása kapcsán zajlik igényfelmérés, de korábban hasonló kérdőíves módszert alkalmaztak a Gellért-hegyi közparkkal kapcsolatban. A felmérések eredményeit a BFK a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben értékeli. Közösségi tervezési elvek mentén, helyi civil szervezetek bevonásával történik a Városmajor megújítása is – a 235 éves közpark megújításáról 2019 decemberében döntött a kormány, és a BFK azonnal megkezdte a munkát az élhető közpark létrehozása érdekében. A felújítás során a városlakók által használható zöldfelület aránya jelentősen nőni fog, többek között az MTK józsefvárosi rozsdaövezetbe való költözésével.

Budapestiként az ember fejében az a kép él, hogy a budai oldal zöld, tele kisebb-nagyobb parkokkal, erdőkkel, míg Pest belsőbb kerületeiben – a Városliget kivételével – szinte alig vannak zöldterületek – holott igény lenne rá. Jól mutatja ezt az Erzsébet tér példája: a belváros szívében elhelyezkedő park jó ideje a fiatalok közkedvelt találkozóhelye, amiben nem csak az játszik fontos szerepet, hogy a szomszédos Deák téri közlekedési csomópont miatt könnyen megközelíthető, hanem az is, hogy az évek során a legtöbb térhasználó igényét kielégíteni képes infrastruktúra fejlődött ki a környéken. Olyan helyet találni, ahol zöld környezetben, de mégis minden fontos szolgáltatástól egy karnyújtásnyira lehet időt tölteni, nem egyszerű feladat a pesti belvárosban. A jelenleg zajló folyamatok és kezdeményezések azonban arra utalnak, ez a helyzet hamarosan megváltozhat. Nem csak az olyan fentebb említett nagyléptékű projektek hatására, mint amilyen a pár éve átadott, Belső-Budapest legnagyobb zöldfelületének számító Orczy-park, vagy a jelenleg előkészítési fázisban lévő Népliget. A BFK olyan belvárosi zsebparkok kialakítását indítványozta, amelyek hatására a pesti belső kerületek jóval zöldebb képet fognak mutatni magukról. A foghíjtelkeken létrehozott kis parkok elsősorban a helyi közösségek rekreációs lehetőségeit bővítik, de fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás következményeinek enyhítésében is: a növényzet megjelenése a belső területeken csökkenti a hőszigetek kialakulásának esélyét. A zsebpark-program első mintaprojektje az V. kerületben fog megvalósulni, melyet további helyszínek követnek majd.

Tejút park, Csepel. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ
6/6
Tejút park, Csepel. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

A megújuló zöldterületek hozzájárulnak a városi reziliencia megteremtéséhez, vagyis ahhoz, hogy a város és a benne élők ellenállóbbá váljanak a klímaváltozás hatásaival, és más krízishelyzetekkel szemben. A város sokáig egyfajta szimbóluma volt a természettől eltávolodó emberképnek, ez azonban mára megváltozni látszik. Épp az éghajlatváltozás hatására válik egyre szélesebb körben elfogadottá az a nézet, miszerint az ember alkotta és a természeti rendszerek egymástól elválaszthatatlanok. A városi tér ennek egy kulcspéldája: saját ökoszisztémával, változatos élővilággal rendelkező egység. A zöldterületek megújítása és gondozása elősegíti ezen ökoszisztémák biodiverzitásának fenntartását. Az egészséges, és egyúttal reziliens ökoszisztéma pedig a városlakó ember számára is ideálisabb környezetet teremt, mind fizikai, mind mentális szempontból – hiszen ő maga is ennek az ökoszisztémának a része.

 

Szerk.: Hulesch Máté

(x)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk