| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Technológia

07. Építészet és digitális elmélet // Szoftver, mint eszköz: Avagy az Allplan tervezői szemszögből

1/10

BioTech

GREE Irodaház

Heavy Tools

Mohácsi Kikötő

Pécsi Vásárcsarnok

CENC iroda

GREE irodaház

Pécsi Vásárcsarnok

Pécsi Vásárcsarnok

Allplan modell

?>
BioTech
?>
GREE Irodaház
?>
Heavy Tools
?>
Mohácsi Kikötő
?>
Pécsi Vásárcsarnok
?>
CENC iroda
?>
GREE irodaház
?>
Pécsi Vásárcsarnok
?>
Pécsi Vásárcsarnok
?>
Allplan modell
1/10

BioTech

GREE Irodaház

Heavy Tools

Mohácsi Kikötő

Pécsi Vásárcsarnok

CENC iroda

GREE irodaház

Pécsi Vásárcsarnok

Pécsi Vásárcsarnok

Allplan modell

07. Építészet és digitális elmélet // Szoftver, mint eszköz: Avagy az Allplan tervezői szemszögből
Technológia

07. Építészet és digitális elmélet // Szoftver, mint eszköz: Avagy az Allplan tervezői szemszögből

2024.01.19. 14:38

Kijelenthetjük, hogy szoftverek használata nélkül nem megyünk messzire, ha építészeti tervezésről van szó. A hatóságok és sokszor a megbízó is egyaránt megkívánják a számítógépes tervfeldolgozást. S egy-egy iroda, tervezői közösség számára meghatározó, hogy, melyik szoftver mellett köteleződik el hosszútávon. Ismerjük meg, milyen az Allplan tervezői szemszögből. Beszélgetés Duga Marcellel és Aradi Ferenccel, a CENC alapítóival.

Bognár Melinda: A CENC egy tartószerkezeti, illetve generáltervezésel foglalkozó iroda, amelynek a működésében fontos szerep jut a szoftverhasználatnak. Hogyan kezdődött az iroda története, és mi a működési profilja? Mekkora csapat dolgozik közösen a mindennapokban? Milyen megbízók keresnek meg titeket elsősorban? 

Duga Marcell: A vállalkozást 2006-ban alapítottuk. CENC Kft. formájában 8 éve állunk önálló lábakon. Azóta fejlesztjük a vállalkozásunkat, növeljük a megbízóink számát, optimalizáljuk az irodai infrastruktúrát. Jelen pillanatban 13-an dolgozunk együtt két székhellyel, Budapesten és Pécsett. A csapatban nagyon fontos az innováció, igyekszünk minél többet foglalkozni fejlesztésekkel. Ipari és középülettervezési feladatokkal foglalkozunk elsősorban. Megbízóink cement-, dohány-, illetve élelmiszeripari beruházók. Viszonylag kis cég vagyunk, ennek ellenére olyan feladatokat is ellátunk, amit lényegesen nagyobb vállalkozások szoktak, ami annak is köszönhető, hogy az optimalizáció- és hatékonyságnövelés rendkívül fontos a számunkra.

CENC iroda
6/10
CENC iroda

BM: Fiatal iroda révén nagyjából minden kolléga már a szoftverek világában kezdte meg pályafutását, tehát nem volt egy átállási folyamat a papíralapú tervezésről a gépi munkafolyamatokra. Számotokra természetes, hogy a szoftver tervezési eszköz. Viszont az, hogy milyen szoftvert használtok, egy elköteleződés valamilyen irányba. Az általatok használt Allplan szoftver is a Nemetschek group tagja, csak úgy, mint például a Graphisoft. Mióta használjátok az Allplan szoftvert? Mi indokolta, hogy az Allplan mellett tettétek le a voksotokat? Esetleg voltak korábban más szoftverekkel tapasztalataitok?

Aradi Ferenc: Két fontos szempont volt, ami miatt az Allplan mellett döntöttünk. Az egyik az, hogy korábban már dolgoztunk ezzel a szoftverrel, a másik pedig, hogy ár-érték arány vonatkozásában messze a legkedvezőbb szoftver a piacon. Az irodát igyekeztünk lépésről lépésre felépíteni, az Allplan az iroda fejlődésével együtt optimálisan bővíthető. A korábbi ismeretség által már volt felhasználási tapasztalatunk, így az új kollégákkal is meg tudjuk, tudtuk ismertetni a szoftvert.

BM: Melyek a szoftver előnyei és limitációi? Anyaghasználat szempontjából mik az erősségei? 

DM: Az Allplan bármilyen formát, alakzatot létre tud hozni, melyet elsősorban vasbetonszerkezetek tervezésére használunk. Véleményünk szerint, a vasbetonszerkezetek térfeldolgozásához az Allplan szoftver a legjobb a piacon, különösen, ha az ár-érték arányt is figyelembe vesszük. Hibrid szerkezet esetén, ahol acél- és vasbetonszerkezet is egyaránt alkalmazandó, akkor a teljes modell összeállítása során nálunk rendszerint az egyesítés is Allplan szoftverben történik.

AF: Minden szoftverfejlesztőnek van kijelölt iránya, amiben fejlődni kíván, ez az Allplan esetében úgy látjuk, hogy a vasbeton és az előregyártott szerkezeteknek a tervezése. Más anyagoknál, például acélszerkezetek esetében más a feldolgozás, nagyon elkülönülnek a különböző szerkezetek modellezési módszerei. A tervezési feladat ellátása során nagy segítség lenne a tervezőknek, ha azonos kompetenciával rendelkező szoftverekkel lehetne kezelni a különböző anyagokat. Ezt a piacon eddig még egy szoftvernek sem sikerült 100%-ig megvalósítania, de mindegyiknek vannak erősségei. Az Allplanban vannak olyan modulok, amiben lehet közvetlenül méretezni is, és lehetőség van onnan közvetlenül átolvasni a modellező felületre.

GREE irodaház
7/10
GREE irodaház

BM: Vannak olyan kollégák, akik kimondottan a szoftverkörnyezet karbantartásával, fejlesztésével foglalkoznak, avagy inkább a mérnöki feladatok ellátásán van a fókusz, amihez az Allplan munkaeszköz? Mennyire vagytok kapcsolatban a szoftverfejlesztőkkel, -értékesítőkkel?

DM: Természetesen kapcsolatban vagyunk a szoftverértékesítőkkel (support) is, ők kiszolgálják a kéréseinket. Az a tapasztalatunk, hogy kevés olyan mérnök van, aki nemcsak felhasználóként foglalkozik egy adott szoftverrel, hanem kellő motivációval és akarattal is bírnak annak vonatkozásában, hogy a technológiával, fejlesztéssel is foglalkozzanak. Nálunk a tavalyi év is rendkívül sok fejlesztést hozott, például jelentős mennyiségű előreprogramozott modult hoztunk létre. Korábban több cementgyár tervezésében is részt vettünk, ahol egy idő után már fogalommá vált az irodában a „cementgyár varázsló" modul kialakítása. 

AF: Előregyártott vasbetonszerkezetekhez készített egyik kollégánk olyan parametrikus megoldási lehetőségeket, amellyel a sematizált csarnok geometriát viszonylag gyorsan meg lehet valósítani. Persze ezt még mi is tanuljuk, mivel nagyon új. Mindenesetre úgy gondoljuk, hogy hosszú távon a mesterséges intelligencia a parametrikus feldolgozásnál mind a modellezést, mind a tervfeldolgozást nagyban segítheti.

GREE Irodaház
2/10
GREE Irodaház

BM: Ezek szerint akár, ha kellő mennyiségű típustervvel rendelkezik már az iroda, akkor az a meglévő adathalmaz visszaforgatható a következő tervezésekbe?

AF: Véleményem szerint elsősorban ipari csarnoképületeknél kamatoztatható jól a korábban megszerzett ismeret, mivel ezeknél az épületeknél viszonylag kötött az a fix paraméter, amivel dolgozni lehet. Korábbi tervezési tapasztalatokból tudjuk, hogy mik azok a modulméretek, rasztertávolságok, amit gazdaságosan lehet használni. Ezek a kvázi kötöttségek lehetőséget biztosítanak, hogy ne vesszünk el a paraméterekben, hanem viszonylag kevés adat bevitelével hatékonyan létre lehessen hozni például egy csarnok alapgeometriát, és csak a kisebb egyedi részeknél kelljen létrehozni új megoldásokat. Ezzel nagyságrendekkel fel lehet gyorsítani a modellezési fázist.

DM: Ehhez az Allplan szoftver kellő lehetőséget is biztosít, mert a szoftverben lehetőség van modellezésre és a parametrizálásra is. 

AF: Ami parametrizálható, azt érdemes parametrizálni, de minden projektnél vannak egyedi igények, melyet külön kell kezelni. Az Allplan építészmodulja úgy tudjuk, hasonló az ArchiCAD-éhez, ahol az egyedi igényeket jól le lehet követni.

Heavy Tools
3/10
Heavy Tools

BM: Látszik, hogy az innováció fontos a számotokra. Hogyan indul nálatok egy új terv létrehozása? Mik a kezdeti lépések?

DM: Az innováció szót azért emelném ki, mert az az egész cég minden elemében, vagyis mind, a csapat működésében, mind a feladatellátásban érezhetően jelen van. 

AF: Teljesen egyetértek, mi viszonylag kis vállalkozás vagyunk. 13 fővel működünk, ennek ellenére jelentős feladatokon dolgozunk, mely többek között annak köszönhető, hogy igyekszünk innovatív megoldásokkal élni.

Eredetileg voltak tervezők és szerkesztői csapat. Ez a struktúra alapvetően továbbra is fennáll. Ám a szerkesztői csapat is kezd szegmensekre bontódni, részfeladatok szerint. Minden feladat más-más kihívást jelent. Típusok alapján kétféle részre lehet bontani a megbízásainkat: van, amikor kimondottan alvállalkozóként építészeti modell alapján szerkezeti váz alkotása a feladatunk, máskor pedig generáltervezést végzünk. 

Jellemzően a vázlatoktól kezdve minden feladatot 3D modellben készítünk. Ez azért is fontos, mert így sok olyan később előforduló hiba már előre kiszűrhető, ami 2D-s feldolgozásnál nem lenne egyértelmű, vagy látható. Ezek 3D modellben már azonnal megmutatkoznak. Ezt követően szokásosnak mondható feldolgozási módok következnek. Mi azt tapasztaljuk, hogy sajnos még nem tart ott a szakma, hogy mindenki 3D-ben tudjon kommunikálni. A hagyományos kétdimenziós alaprajzok, metszetek vannak többségben.

Persze ez lehet generációs különbség is. A fiataloknak teljesen természetes a BIM. Azoknak a szakágaknak, akik előzetesen 2D-s világban dolgoztak, nagyobb kihívást jelent a mai munkakörnyezet.

Pécsi Vásárcsarnok
8/10
Pécsi Vásárcsarnok

BM: Ezek szerint elmondható, hogy főleg a széleskörű szakmával való együttműködés miatt elengedhetetlen a 2D-s ábrázolás? Hogyan dolgoznak a kivitelezők? Mi az igény a megvalósítási oldalon?

AF: A nagyobb cégek a kivitelezés oldalán is fel vannak készülve, nem ritka, hogy az építési helyszínen is tableten vagy laptopon IFC modellekkel dolgozzanak. Eközben kisebb vállalkozásnál még mindig igény van a papíralapú tervekre. Nagyok a különbségek, és minden típusú feldolgozást le kell tudni fedni.

Azt is látjuk, hogy a piac tolódik a BIM és az automatizálás felé. Legutóbbi külföldi projektjeinkben azt vettük észre, hogy a vállalási díj töredékét lehet érvényesíteni már a 3D-s feldolgozással is. Tőlünk nyugatra aktívan használják az automatizálást, nagyságrendekkel gyorsabban. 

Pécsi Vásárcsarnok
9/10
Pécsi Vásárcsarnok

BM: Mennyire jól integrálható az Allplan más munkakörnyezetekkel? A további szakágakkal való együttműködés mennyire gördülékeny? 

DM: Számos alkalommal más szoftvert is használnunk kell, de ezek a szoftverek már nagyon jól tudnak kommunikálni egymás között, például IFC kiterjesztésen keresztül. Nálunk az Allplan az a szoftver, ahol általában a különböző részek egyesülnek. 

BM: Egy adott munkán belül csapatmunka létrehozható? 

AF: Szoftveren belül van egy úgynevezett Workgroup modul, amely lehetővé teszi, hogy egy projektben több kolléga is tudjon együtt dolgozni. Párhuzamos modellezést tesz lehetővé. A belső hálózati sebesség limitálja a munkavégzést – minél többen dolgoznak benne, annál lassabb.

Az internet biztosította korlátok érzékelhetők. Ezért is igyekszünk úgy megosztani a feladatokat, hogy az egyik vagy másik irodában történjen teljességében. A szoftver önmaga széles lehetőségeket kínál, ám ennek kihasználására a hálózati háttér előfordul, hogy nem elég.

BM: A kész terv hogyan követhető, módosítható? 3D modellezésből 2D-s nézetek kerülnek ki, amelyek automatikusan frissülnek?

AF: Az asszociatív nézetek, a modellel együtt frissülnek. Amikor a modellen belül megváltozik valamilyen geometria, akkor az a nézeten vagy metszeten is módosul. 

BioTech
1/10
BioTech

BM: Milyen megvalósult épületeitek készültek eddig Allplan alkalmazásával? A teljes munkafolyamat tekintetében mi az, ahol kiemelkedően jól teljesít ez a szoftver és megkönnyíti a munkát?

DM: Kezelhetősége, módszertana, folyamatkezelése, nyomonkövethetősége mind hozzájárul a szoftver sikerességéhez. Különösen vasbetonszerkezetek vonatkozásában nagyon jól teljesít. Nagyon sok épületet készítettünk, ezek közül szeretném kiemelni a Biotech központi irodaépületét, a Gree Klíma központi irodaépületét Szarvason, valamint a HeavyTools épületét, amelyek közül a két utóbbi jelölt az Év Irodája címre is. Mohácson épül egy kikötő, ahol különösen nagy hasznát vettük a szoftvernek a mederfelszín modellezésénél. Számos cementipari beruházásnál alkalmaztuk. Külön kedves számunkra a Pécsi Vásárcsarnok épülete, amely megjelent az Allplan nemzetközi felületén is mint referencia.

AF: Jelenleg a Dreher Sörgyár fejlesztésének első üteménél is az Allplant használjuk. Azért is szeretjük nagyon, mert térben bármit le lehet modellezni. Egyedi modellezésben nagyon jó. Például a Dreher gyárnál a nagy mélységben lévő pincerendszer modellezésénél jól alkalmazható, tehát olyan esetekben, ami nem tipizálható.

Pécsi Vásárcsarnok
5/10
Pécsi Vásárcsarnok

BM: Hogyan látjátok a jövőt? Mit gondoltok a tervezői szoftverek alkalmazásáról? Az építészeti tervezés is változik, a formavilág, az anyagok. Sok statikus szereti az ismert vasbeton- és acélszerkezetek formavilágát és eszközkészletét. Az Allplan alkalmas lehet például szabadformálású épületek feldolgozására is? 

DM: Ebben az iparágban az innováció meghatározó elem, ahogy vállalkozásunknál is. A mesterséges intelligenciával, a szoftverek fejlődésével, a VR szemüvegek megjelenésével a fejlődés kimenetele pontosan nem prognosztizálható, de úgy látom, hogy a jövőben fantasztikus dolgok történhetnek. El tudom képzelni, hogy nem biztos, hogy egy irodában gép előtt ülve fogunk dolgozni a jövőben, lehet, hogy a gondolatokkal irányítjuk majd a szoftvert. A statisztikai adatok, illetve, az automatizálás is teret nyernek következtében felgyorsul a feldolgozás. Véleményem szerint sokkal szorosabb kapcsolat lesz a tervezés és a kivitelezés között. 

Szerintem a kivitelezésnél is megjelenik a 3D-s munkavégzés, az elemek információtartalmának megjelenése. Mivel azok a modellek, amiket létrehozunk, rengeteg többletinformációt tartalmaznak, így a papíralapú feldolgozás egyre inkább kiszorul. 

AF: Egyszerre több előregyártott elem érkezik az építési területre. Például a betonvasakat sem a helyszínen hajtják, hanem készen érkezik. Ezeket azonosítóval lehet ellátni, mely akár egy 3D-s ábrán már meg tud jelenni, hogy például egy adott betonacél hova kerüljön. Ez számos helyen már működik, de biztosan nagyon hamar a hazai építési környezetbe is be fog kerülni. 

Ugyanaz, ami a tervezésben is létezik, azaz, hogy minél gyorsabban, minél olcsóbban, minél hatékonyan jöjjön létre az eredmény, a kivitelezésben is jelentkezik. Ezért egyre több előregyártott vagy részlegesen előregyártott elem kerül a körforgásba. Ehhez hozzátartozik, hogy a mérnökök ezt csak a szoftverkörnyezet fejlesztésével tudják egyensúlyozni, azt a különbséget, amit például más olcsóbb munkaerő kínál a piacon. Gazdasági oldalról is rá vagyunk kényszerítve arra, hogy megtaláljuk azokat az automatizmusokat, amik lehetővé teszik, hogy versenyképesek tudjunk maradni.

Mohácsi Kikötő
4/10
Mohácsi Kikötő

BM: A szenzorok mennyire megszokott jelenségek az építőiparban?

DM: A szerkezetbe épített érzékelők már léteznek, például úgynevezett monitoringnak vetik, vethetik alá a szerkezet működését. Vannak olyan műtárgyak, ahol ezt már aktívan használják. Akár a szerkezet mozgását, elmozdulását, akár nedvességtartalmát is mérik a szerkezet működésének folyamán. A mohácsi kikötőnél – melynek tervezésében részt vettünk – is alkalmaztunk ilyen elemeket annak ellenőrzésére, hogy a szerkezet a tervezett módon viselkedik-e.

Nagyon nehéz megjósolni a jövőt, de az biztos, hogy a gyorsabb, pontosabb, költséghatékonyabb munkavégzés kerül fókuszba.

 

Az építészfórum digitalizációval és mesterséges intelligenciával foglalkozó tematikus cikksorozatának célja a szakmai közönség megismertetése a mesterséges intelligencia gyökereivel, és lehetséges alkalmazási területeivel. A sorozat egyik fontos eleme, a szakma párbeszédre hívása, és gyakorló építészek, építőipari szereplők, szoftverfejlesztők valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek álláspontjainak megismerése. A következő írásokban a technológiai fejlődésének építészeti vonatkozásai kerülnek fókuszba. 

Bognár Melinda

A cikk az Építészet és digitális elmélet című sorozatunk része. A sorozat további részei itt érhetőek el. A cikksorozat támogatója az NKA. Sorozatszerkesztő: Bognár Melinda

  

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.