Nézőpontok/Történet

Gondoskodó gyakorlatok - Építészeti kapcsolódások

1/3

Alkotó: Andreas Fogarasi. Fotó: Böröndy Júlia

Alkotó: Oláh Norbert. Fotó: Böröndy Júlia

Alkotó: Tarr Hajnalka. Fotó: Böröndy Júlia

?>
Alkotó: Andreas Fogarasi. Fotó: Böröndy Júlia
?>
Alkotó: Oláh Norbert. Fotó: Böröndy Júlia
?>
Alkotó: Tarr Hajnalka. Fotó: Böröndy Júlia
1/3

Alkotó: Andreas Fogarasi. Fotó: Böröndy Júlia

Alkotó: Oláh Norbert. Fotó: Böröndy Júlia

Alkotó: Tarr Hajnalka. Fotó: Böröndy Júlia

Gondoskodó gyakorlatok - Építészeti kapcsolódások
Nézőpontok/Történet

Gondoskodó gyakorlatok - Építészeti kapcsolódások

2024.01.19. 07:53

Cikkinfó

Szerzők:
Böröndy Júlia

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Ludwig Múzeum

Címkék:
térbeli igazságosság

2024. január 14-én zárt a Ludwig Múzeum Vigyázat, törékeny – Handle with Care című kiállítása. A nemzetközi alkotókat is felvonultató, magas látogatószámokat elért és rengeteg sikeres kísérőprogrammal megvalósított tárlat záróakkordjaként szimpóziumot rendeztek “Gondoskodó gyakorlatok" mottóval. Habár mindkét program elsősorban a művészetre fókuszált, jelen cikk az építészként is fontos tanulságokat ragadja meg.

“A gondoskodás mindannyiunk közös tapasztalata, mely a születés pillanatától a halálig meghatározza életünket. Értelmezhető önmagunkra vonatkoztatva (öngondoskodás), a személyközi kapcsolatok szintjén (gyerekekről, betegekről, idősekről való gondoskodás), de kiterjeszthető a természeti létezőkre, tágabb értelemben pedig magára a Földhöz való óvó viszonyulásra is. A gondoskodás sokrétű fogalma erőteljes gazdasági-politikai vetülettel is rendelkezik, a gondoskodási válság, a gondozási migráció, a globális gondoskodói láncok és azok hatása korunk egyre sürgetőbb kérdései közé tartoznak." – volt olvasható a kiállítóterembe lépve. A kiállítás és az azt lezáró szimpózium ebben a többszintű válságban tett kísérletet a gondoskodás fogalmának értelmezésére, és a múzeum mindebben betöltött szerepének megvilágítására. A kurátorok, Dabi-Farkas Rita és Popovics Viktória elképzelései alapján ez nem konkrét és egyértelműen kimondott, igazságnak vélt állításokon keresztül történt: az itt megjelenő eszköz elsősorban a kérdésfelvetés, mely közös gondolkodásra invitál és kritikára késztet. 

A kiállításon számos magyar és nemzetközi művész munkái megjelentek, például a közelmúltban Perika-díjban részesült, Bécsben élő, magyar származású képzőművész, Andreas Fogarasi alkotásai, Oláh Mara OMARA társadalomkritikus festményei, Stephanie Winter Anyaméh installációja, de filmen megelevenedett a látogatók előtt Baglyas Erika “100 lepedő" című performanszának folytatása is. 

Alkotó: Andreas Fogarasi. Fotó: Böröndy Júlia
1/3
Alkotó: Andreas Fogarasi. Fotó: Böröndy Júlia

A kortárs múzeum 

Milyen a kortárs múzeum? Mi a feladata, mit kell tudnia a tárgyak megőrzésén és bemutatásán túl? A közelmúltban számtalanszor felvetődött a kérdés az építészek körében is, a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázata sokakat ösztökélt gondolkodásra a múzeumok céljával, küldetésével, jelenével és jövőjével kapcsolatban.

A kiállítás – témájához hűen – a gondoskodás szűrőjén keresztül tematizálta a kortárs múzeum dilemmáit: a hozzáférhetőség felől közelítve, minél szélesebb közönség, több korosztály és társadalmi csoport számára elérhetővé téve a múzeumi élményt és az ezen keresztüli megismerést. Ezek a szándékok nemcsak a hagyományos értelemben vett akadálymentességet jelentették, hanem olyan leírások megjelenését is, melyek mindenki számára érthető és befogadható módon foglalták össze a kiállítás üzenetét. Továbbá gondoskodó múzeumként múzeumpedagógiai foglalkozásokon, workshopokon és az épület falain kívülre helyezett együttműködéseken keresztül is törekedtek az intézmény határainak és hatásának kiterjesztésére. De nem szabad megfeledkezni a múzeum fenntartásáért dolgozó, rendszerint láthatatlanul maradó “gondoskodó" munkatársakról sem, akik teremőrként, takarítóként, kiállítások építőiként veszik ki a részüket az üzemeltetésből és a tárgyak megóvásából. Ez utóbbi okán jött létre a Vigyázat, törékeny – Handle with Care kísérőprogramjaként Erdei Krisztina fotóprojektje, A Ludwig Múzeum ismeretlen dolgozói címmel.

Alkotó: Oláh Norbert. Fotó: Böröndy Júlia
2/3
Alkotó: Oláh Norbert. Fotó: Böröndy Júlia

Elke Krasny gondolatai építészetről és gondoskodásról

A szimpózium első előadója Elke Krasny kultúrakutató (többek között a 2012-es Velencei Építészeti Biennálé Hands-On Urbanism 1850 – 2012 kiállításának kurátora) volt, az írás további részében az ő elméleti megközelítése szerint körvonalazom a gondoskodás és építészet metszeteit.

Elke Krasny folyamatosan bővülő életművében változatos megközelítésekkel tárgyalja a gondoskodás fogalmát, több írása, például tavaly megjelent könyve, a Covid-járványra reagáló Living with an Infected Planet online is hozzáférhető weboldalán.

A szimpóziumon elhangzott beszédében ugyancsak nyomatékosította a törődés elemi voltát, rávilágított, miképp formálja egy társadalom szövetét a gondoskodó munka, és miképp változhat meg viszonyunk a világhoz, ha mindennek origójába ezt, vagyis a törődést helyezzük. A koncepcióhoz érdekes elméleti keretet biztosít a Ursula K. Le Guin “tarisznyaelmélete", mely a kiállítás metaforikus hátterét is megadta. A megfogalmazott tézis lényege, hogy új perspektívába helyezze a gondoskodást az emberiség történetében. A tarisznyaelmélet narratívája alapján az ember által létrehozott legelső eszközök nem a vadászati célból alkalmazott fegyverek voltak, hanem a gyűjtögetéshez használható tárolóedények és tarisznyák. Ezáltal megkérdőjelezi az emberiség erőszakban és hatalomban gyökerező történelmét, és a hangsúlyt a gondoskodásra és összetartásra helyezi át.[1]

Krasny a szimpóziumon megtartott, A szabadságról és az erőszakról című előadásában nem foglalkozott részletekbe menően az építészet gondoskodó szerepével, azonban korábbi írásaiból megismerhetjük ezzel kapcsolatos, figyelemreméltó gondolatait is. Egy korábbi esszéjében [2]  mindennek forrásaként az építészet menedéknyújtó funkcióját jelöli meg, ezzel elválaszthatatlan kapcsolatot teremt a két fogalom között, különösképp lakhatásra vonatkozóan. 

Írásában az építészet és gondoskodás közös pontjának tekinti a hatalmi viszonyokat: ahogy a gondoskodás egyfajta függőségi viszonyra épül, ezáltal a gondoskodónak hatalma van a gondoskodásra szoruló felett, úgy az építészet történetében is megannyi példát láthatunk a mindenkori hatalom reprezentációs szándékára. 

Az esszé az építész elsődleges gondoskodási feladatát a környezettudatos építészetben és az ezt promotáló aktivista szerepvállalásban látja. 

“Az a kiindulópont, hogy az épített környezet nem elválasztható a természeti környezettől, lehetővé teszi az építészet és az klímaváltozás küzdelem, valamint a bolygó iránti szükségszerű törődés összekapcsolását."

Végezetül kitér a kiállítás által is megpendített kérdésre: az épületek és építészek mögött láthatatlanok maradnak azok az emberek, akik mindennapos munkájukkal üzemeltetik és karbantartják az épített világot. Ez utóbbi felvetésre kiválóan rímelhet Ila Bêka és Louise Lemoine Rem Koolhaas egy házában forgatott filmje, a Koolhaas Houselife, mely a takarítónő szemszögéből mutatja be a sztárépítész épületét.

 

[1] Forrás: a kiállításhoz készült kiadvány
[2] Krasny, Elke. ‘Care.’ In AA Files 76, edited by Maria Shéhérazade Giudici , London, 2019.

 

Az Építészfórum térbeli igazságossággal foglalkozó sorozata a jelenleg érvényes tervezési paradigmákat kérdőjelezi meg. Mindezt olyan kutatások, elméletek és jó gyakorlatok felvillantásával teszi, melyekkel kiléphetünk a felhasználói csoportokat leegyszerűsítő szemlélet univerzalitásából, és felülbírálhatjuk az alapértelmezett, de sokszor kirekesztő tervezési eszköztárunkat. 
A cikksorozat támogatója az Nemzeti Kulturális Alap. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.