Épületek/Lakóépület

120 szociális bérlakás Pécsett, a Kertvárosban

1/4

?>
?>
?>
?>
1/4

120 szociális bérlakás Pécsett, a Kertvárosban
Épületek/Lakóépület

120 szociális bérlakás Pécsett, a Kertvárosban

2003.06.27. 12:29

Projektinfó

Szerzők:
Somogyi Krisztina

Földrajzi hely:
Pécs, Magyarország

Építészek, alkotók:
Pelényi Margit

Építész: Pelényi Margit (Duplán Kft), munkatárs Ruppert Gábor

Építész: Pelényi Margit (Duplán Kft), munkatárs Ruppert Gábor

Statikus: Benedek Dezső
Gépész tervező: Mártonfalvi Péter
Elektromos tervező: Lénárt Gábor

A pécsi önkormányzat 2 évvel ezelőtt hirdetett pályázatot a város déli peremén lévő telekre 120, kisméretű (30 és 40 négyzetméteres) szociális bérlakás építésére. A nyertes tervet, Pelényi Margit munkáját a modern építészet fontos alapgondolatainak alkalmazásán túl az élhető épület értékeinek megteremtése jellemezte. Ez a kettősség jól olvasható az épületek nyitott elrendezésén, a szerkezet és a homlokzatok közti összefüggés milyenségén, illetve azokon a finom (látvány)megoldásokon, amelyek a program személytelenségét hivatottak oldani.

A hagyományos építéstechnológiával kivitelezett, négyszintes lakóépületekbe május óta folyamatosan költöznek a lakók. A kifejezetten elegáns összképre hamar felíródtak a szociális bérlakás jegyei: a párkányokra száradni kitett ruhák és a sötétítőfüggönynek felcsíptetett színes textíliák. Így van ez jól! A házakban pezseg az élet: gyerekek rollereznek a bejárati rámpán, a beépített fa postaládákra szokatlan igénységgel kerülnek fel a nevek.
A tervező azért sajnálja, hogy nem épült meg a közösségi használatra szánt zöld tető, a házsor előtti fedett garázs és a kuka tároló illetve az árnyékoló szerkezet. (Viszont szomorúan észleljük, hogy egy műanyag redőnyös lelkesen dolgozik a környéken.)



Pelényi tervének fontos értéke, hogy nem szegregációra törekedett, nem hoz létre gettót, hanem a környezet fele nyitott elrendezésben fűzi össze az épületeket.

Érezhető, hogy a döntés mögött szociális érzékenységet is kell keresnünk. A környék építészeti minősége ugyanis olyan vegyes, hogy a szomszédos épületekkel való kommunikáció nem indokolt. Az alaphangulatot a hetvenes évek panellakótelepe alakítja, amelybe szigetként ékelődnek be a nyolcvanas évek, majd a közelmúlt ilyen-olyan épületei. A város felőli oldal ellenpólusa az üres domboldal, amelyet kicsit messzebb az évek óta üresen álló FeMa áruház (építész: Kistelegdi István) zár le.
A heterogén kontextus ellenére az épületcsoport két helyen is lábakon áll. A nyitottság élményén túl az átlátások igen meglepő látvány-kapcsolásokat hoznak létre: váratlanul költői pillanat például, amikor a belső térben állva egy fa képe emelődik be a kompozícióba.

A lakások három - jól egybekomponált - épületben vannak. Pelényi szemléletére jellemző, hogy különböző, egyszerű és gazdaságos megoldások variálására törekedett a sivárság és a jellegtelenség elkerülése végett. A modernizmus értékeinek mély megélését mutatja, amilyen természetességgel válnak ezek a szerkezeti adottságok esztétikai elemmé a homlokzaton. Az északi épület város felöli oldalán a fogatolt elrendezés olvasható: a kiugró lépcsőházak vertikalitását a színezés tovább fokozza. Ezzel szemben a másik két (összekapcsolt) épület összképére - a folyosókról való megközelítésből adódóan - a vízszintes tagolás jellemző: emeletenként párkányok, illetve az oldalfolyosó ritkított deszka árnyékoló fala erősíti ezt.

A szegényesség és személytelenség kerülése is alapvető célja volt Pelényinek. Az említett faburkolat ebben telitalálat: a vakolt felületek mellett míves mivolta erős érzelmi hatást vált ki, az épület presztízsét jelentősen emeli.
A középső épületben a tömbszerűség megbontása segít tartani az emberi léptéket. A legfelső szint teraszosan visszalép, az összképet szinteltolás és egy kajütablaksor oldja. A hátsó homlokzatot a szintenként eltolt ablakkiosztás teszi dinamikussá. A szociális lakásépítési program ridegségét tovább oldja, hogy az adódó, egyedi lehetőségek mindegyikével él a tervező. (Van pl. egy külön bejáratú lakás, és van, ahol a folyosó kvázi előszobaként használható. Virágok, kirakott fotelek árulkodnak arról, hogy ezt azonnal értették az ott lakók)
A szokványos lakótelep kubusait azonban legmarkánsabban a kapcsolt épületek forgáspontjában megépített, henger alakú lift- és lépcsőház bontja meg. A vörös torony intenzitása uralkodó, a gyerekeket láthatóan vonzza is magához ez az egyetlen íves elem.

Építészeti aspektusból nézve az épület sikere jósolható. Szociológiai szempontból azonban sok a kérdés. Amikor 30 négyzetméteres lakásban több emeletes ágy is áll, s az ajtóban hamarosan újra szülő fiatalasszony fogad, az ember erősen elgondolkodik. Hiába a beépített szekrény, a rafinált alaprajz, az ügyes bútorozási terv, bizonyos helyzeteken ez nem segít. Szomorúan gondolok arra, hogy egy ilyen program kidolgozásakor sem foglalkoztat a megbízó olyan szociológust, aki a szubkultúrák sajátos szokásainak elvárásait megfogalmazná. Érzékenység ide, tapasztalat oda, az ideális feltételek megteremetésében az építész így nagyon magára marad�

Szöveg: Somogyi Krisztina
Fotó: Pesti András

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk