21. századi katolikus plébánia – Háznagy-Takács Annamária diplomamunkája

Háznagy-Takács Annamária "szűkebb értelemben egy vidéki kisközség lelki- és közösségi életét vizsgálja és rendezi tervében. Tágabb értelemben e feladat alkalmat ad az arról való gondolkodásra, mit jelent a huszonegyedik században a hit, a hitélet, ahhoz kapcsolódó rituálék és közösségi lét az embereknek, és hogyan segíthető mindez építészeti eszközökkel."

Bevezetés
A félév során arról végeztem kutatást, hogy mitől működik jól egy katolikus plébánia, és ehhez az építészet hogyan tud hozzájárulni. A szekularizált világban is vonzza az embert a transzcendens, keresi a Többet. A hiteles közösség meg tudja fogni a keresőt, amiben megtalálja a helyét, válaszokat kap. A bácsai közösségnek szüksége van egy új plébániaépületre, ami valódi közösségi ház lehet.

Tervezési cél
A tervezés során azt a feladatot vállaltam, hogy falusias környezetben, egy zöld blokk sarkán, a Szent István templom mögé tervezek egy plébániát. A koncepció kidolgozásánál kiemelkedő szempont volt a ház nyitottsága, hiszen az Egyház azért van, hogy evangelizáljon (Evangelii Nuntiandi 14). Kell egy olyan hely, ami minden érdeklődőt tárt karokkal fogad, és ahol fel lehet tenni kérdéseket, jót lehet beszélgetni.

Forma és funkció
A tervezett épületet a meglévő Kádár-kocka ház szerkezetének megtartásával terveztem. A telepítést a meglévő kockaházból indítottam, kihasználva a ház arányos távolságát és érdekes szögzárását a templommal. A tömegét megnyújtottam, befordítottam 90 fokkal és a végét egy U alakban lezártam. A templommal egy vonalban létrejön egy olyan sáv, ami a szakrális funkciókat összeköti, az egyik végén a templom, a másikon a kápolna. A kápolna alkalmas lesz hétköznapi misék, virrasztások, egész napos Szentségimádás tartására, könnyen befűthető tér. A meglévő épületben kap helyet a plébános lakása, mögötte pedig egy fedett-nyitott rendezvénytér. A kápolna mellett egy blokkban helyezkedik el a hivatal irodája, amit az átjáró választ el a közösségi házrésztől. Ott egy nagy befogadó tér várja az érkezőket, amiben helyet kapott egy kávézó. A kávézót bérbeadja a közösség, amiből bevétele származik, és lehetővé teszi az egész napos nyitvatartást. A kávézón túl találjuk a benti rendezvényteret, ami igény szerint 3 kisebb teremre osztható. Így a táborok, lelkigyakorlatok lebonyolítása is lehetséges, valamint a különböző csoportok, pl. cserkészek, házas csoportok, baba-mama klub, katekézisek stb. is helyet kapnak.

A három nagy funkciót egy tető alatt helyeztem el, de fedett-nyitott térstruktúrák választják el egymástól. A meglévő kerítéseket elvettem a telek határairól, így egybenyílik a mellette található zöldterülettel. Az U forma azonban teremt egyfajta védettséget is.

Környezet kialakítása
Létrehoztam egy tengelyt a templom mellett, ami összeköti a két párhuzamos utcát, a templomot a plébániával. Az új épületben egy átjáró jön létre, így bárki átsétálhat az új úton, a meglévő gesztenyefasor alatt. A tervezett épület elé fákat telepítettem és utcabútorokat tettem, mert habár egy hatalmas zöld terület található a telek mellett, összesen 2 db pad áll a járókelők rendelkezésére, a játszótér mellett. Úgy terveztem, hogy az épület előtti zóna a találkozásokról szól, szabadon, a köztér kiegészítéseként. Az átjárón át a belső udvarra lépünk. A fedett-nyitott terek, a rendezvénytér, a csocsó, a pingpong, a bográcsozás a közösségről szól. Ezen áthaladva a templom felé találjuk a gesztenyefasort, egy nagyon békés, csendes területen. A játszótér sincs olyan közel, a hatalmas fák alatt olyan jó elcsendesedni. Jelenleg ez egy kihasználatlan terület, padokat tettem a fák alá. A szentmiséket hangszórón és kivetítőn keresztül lehetőség van itt is hallgatni. A tengely tehát három részből áll: a találkozások, a közösség és az elcsendesedés szakaszaiból.

Templom és plébánia
A ház ereszmagassága és hajlásszöge a templom hátsó struktúrájának, a sekrestyének az ereszmagasságából és tetőhajlásszögéből indul ki. A 40°-os tető jól illeszkedik a családi házas környezethet is. A lekontyolás is a templomból indul ki, majdnem minden sarkon végigvezetem, kivéve a toronynál, ahol oromfal jön létre. A kápolna tornya nem konkurál a templom tornyával, de arányosan viszonyul hozzá.

Anyaghasználat
A tervezési terület környéként minden épület vakolt, kivéve a templomot, amit nagyon különleges téglaarchitektúrával ruháztak fel. A templom az arányos, a környezetéhez képest nagy tömbjével robosztusan, elmozdíthatatlanul áll a téren. A tégla aláhúzza a tömeg üzenetét, az időtállóságot: „Jézus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké." (Zsid. 13,8) Tudatosan döntöttem úgy, hogy nem követem a téglaarchitektúrát, hanem egy „könnyebb" anyaghoz, a fához nyúlok. A homlokzatburkolattal azonban ki szerettem volna emelni az épületet, különösen a kápolnát.

Léptékében, tömegformálásában és anyaghasználatában is igyekeztem párbeszédet folytatni a templommal és funkciójában egy olyan házat létrehozni, ami valóban építi a közösséget.

Háznagy-Takács Annamária

Opponensi vélemény Háznagy-Takács Annamária „Bácsai plébánia" című diplomamunkájához

Témaválasztása szép és fontos problémafelvetéssel indul. Szűkebb értelemben egy vidéki kisközség lelki- és közösségi életét vizsgálja és rendezi tervében. Tágabb értelemben e feladat alkalmat ad az arról való gondolkodásra, mit jelent a huszonegyedik században a hit, a hitélet, ahhoz kapcsolódó rituálék és közösségi lét az embereknek, és hogyan segíthető mindez építészeti eszközökkel.

A diplomatervet gondos, releváns információkat feldolgozó kutatás és szakdolgozat alapozza meg. A bácsai helytörténet, az ottani hitélet és közösség ismerete, illetve az általános funkcióelemzés komplex vizsgálata alapozza meg a tervezési programot. E kutatás a téma iránti elmélyült érdeklődésről, annak beható ismeretéről tanúskodik. Az egész diplomamunkán tetten érhető a személyes kötődés, amely azonban nem akadályozta meg Annamáriát abban, hogy objektíven, tudományos igényességgel kutassa és dolgozza fel a témát, releváns szakirodalmi források és a helyi közösségben végzett személyes beszélgetések segítségével.

Hasonlóan analitikus szemlélettel hozza meg az alapvető építészeti döntéseket is. Viszonyulása a környezethez, illetve a modern, de tradicionális atmoszférát hordozó meglévő templomhoz példaértékűen alázatos, érzékeny. Tömegképzésében harmonikus, a meglévő utcaképben értéket teremt, jól alkalmazza a forma hierarchikus szervezését, egyensúlyba hozva a jelképszerű kápolnatornyot, a falusi karakterhez illeszkedő egyszerű, gazdaságos, emberléptékű architektúrával.

Ezt az építészeti karaktert hitelesíti az alaprajzi szerkesztés, a működési paraméterek és a hozzájuk társított műszaki megoldások, anyagválasztás is. A program és az azon belüli funkciók meghatározása helyes, azok épületen belüli csoportosítása logikus, miközben arányosan tagolja is az épületet. Funkcionálisan és építészeti tekintetben is gazdagítják az épületet a zárt tömegek közt kialakuló fedett-nyitott terek. A terület használata, a külső funkciók és azok tájépítészeti alapvetései alkalmasak a terület bekapcsolására a közösség életébe. A megközelítések egyértelműek, ugyanakkor a kápolna bejáratául is szolgáló szélfogó/közlekedő több ajtót fűz fel, a kápolna megközelítése így kevésbé magától értetődő, gondolatiságában is talán megérdemelne eggyel ünnepélyesebb, lélekemelőbb érkezést.

A diplomamunka kidolgozottsága a mesterképzésben elvárható szintet messzemenőkig teljesíti. Az elméleti kutatás a tudományos szövegek formai és stiláris követelményeinek megfelel. A tervek kidolgozottsága a szakmai követelményeknek megfelelő, gondos, a szükséges műszaki tartalmakat rögzíti. Grafikai megjelenítésük informatív, egységes, tetszetős. A téma elbírt volna kicsit líraibb, erősebben atmoszférateremtő rajzi feldolgozást, az összkép azonban szépen bemutatja a tervezés kezdetén kitűzött közösségi, „piactér" jellegű tereket. Különösen értékes és dicséretet érdemlő részlet a kápolnatér belsőépítészeti részleteinek kidolgozása, amelyek anyagválasztása, formavilága egyszerű, józan, kivitelezhető, ugyanakkor emelkedett és emberközeli világot teremt.

Összességében elmondható, hogy a diplomamunka készítője birtokában van mindazon készségeknek és képességeknek, amelyek a mesterképzés végén elvárhatóak, megabiztosan alkalmazza azokat és készen áll komplex szakmai problémák megoldására. Tervében kiemelkedő érzékenységről, arányérzékről tett tanúbizonyságot, egyensúlyt teremtve intuíció, kreativitás és objektív döntések között. A tervhez szívből gratulálva kívánok Annamáriának sikeres építész pályát, diplomamunkáját jó szívvel ajánlom a tisztelt záróvizsga bizottság figyelmébe.

Mizsei Anett, egyetemi tanársegéd