Közélet, hírek

5.500 milliárd Ft

1/1

Hirdetés
?>
1/1

5.500 milliárd Ft
Közélet, hírek

5.500 milliárd Ft

2012.07.13. 13:14

Cikkinfó

Szerzők:
dr. Rigó Mihály

Vélemények:
5

Dosszié:

"Mást sem hallunk, hogy erre és arra sincs pénz, lényegében semmire sincs pénz, emiatt minden áll, miközben rengeteg van, csak impotensek vagyunk. Mit lehetne ennyi pénzből csinálni? Számomra, mint pénzmennyiség, érthetetlen, ezért megpróbálom természetes mennyiségekre lefordítani. 5.500/1,5 = 3.600 km hosszú új autópálya ára." Dr. Rigó Mihály írása.

A Mérnök Újság 2012. áprilisi számában nyilatkozott Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Nem állít kevesebbet, mint azt, hogy az EU mostani pénzügyi ciklusában, tehát 2013-ig, Magyarország még lehívhatna 5.500 milliárd Ft uniós forrást!

Ez számomra megdöbbentő!

Mást sem hallunk, hogy erre és arra sincs pénz, lényegében semmire sincs pénz, emiatt minden áll, miközben rengeteg van, csak impotensek vagyunk. Ezt a hatalmas összeget örömmel fogja az EU visszavinni, tehát ez a pénz egy minden téren lerongyolódott, lerobbant, a működésképtelenség határára juttatott ország számára elveszik.

Hasonló tartalmú cikk más nyilatkozó által kijelentve néhány hónappal korábban is megjelent a Mérnök Újságban. Mivel azt sem hallotta meg senki, tartok tőle, hogy ezt sem fogják. Mi számít hírnek, ha ez nem? Nem kellene végre felébredni, felébrednünk? Nem kellene sebességet váltani, magasabb fokozatba kapcsolni?

Mit lehetne ennyi pénzből csinálni? Hogyan lehet egyáltalán ekkora összeget felfogni? Számomra, mint pénzmennyiség, érthetetlen, ezért megpróbálom természetes mennyiségekre lefordítani.

  • 5.500/1,5 = 3.600 km hosszú új autópálya ára

  • 5.500/60 =  90 db új Duna-híd ára

  • 5.500/20 = 270 db új Tisza-híd ára

  • 5.500/120 = 45 évnyi útfelújítás eddig kispórolt, felélt, be nem fektetett költsége a 30.000 km-es állami nem autópályás úthálózaton (főutak és mellékutak)

Nyilván át lehet ezt számolni vasútépítésre, vasútfelújításra, kórházra, iskolára, mindenre, amiből hiányt szenvedünk. A hír mégis ingerküszöb alatti marad megint, nem fogja senkinél kiverni a biztosítékot. Mindenről beszélünk, csak a lényegről nem.

Hogyan nem vették észre az illetékesek, hogy beszorultunk? Vajon lesz-e ennek felelőse? Elképzelni is borzasztó, hogy valaki esetleg ellenérdekelt és lassítja a folyamatot? Mit ajánl Essősy Zsombor vezérigazgató a „Fejlesztési diktátum kell?" című cikkben? „Óriási a kockázat, és hatalmas a tét. A kérdés az, hogy a mostani rendszeren át lehet-e még erőltetni a maradék 5.500 milliárd forint lehívható forrást. Ez azt jelenti, hogy a támogatások lehívását menedzselő intézményrendszer áteresztő képességét kétszeresére, de inkább háromszorosára kell növelni. Állami oldalról ehhez jelentős emberi erőforrás-növelésre van szükség. Ha ezer vagy ha tízezer köztisztviselőt kell felvenni a cél érdekében, akkor is bőven megéri, összevetve a szükséges ráfordításokat a felhasználásra váró támogatás mértékével. Másrészt új, finanszírozásra érdemes projektekre van szükség. A helyzet radikális szervezeti változást igényel, a „ráncfelvarrás" már nem segít…"

Tehát: óriási a kockázat, hatalmas a tét! Mindkét munkakör mérnökök százainak adna munkát. Ma a mérnökök lábhoz tett fegyverrel állnak és várnak. De mire? Miért nem fogadjuk meg a vezérigazgatói feladat-meghatározást, hiszen az nagyon egyértelmű. Olyan jól állunk, hogy nem kell nekünk ennyi munkahely? A mérnököknek sem kell a munka?

Hogyan folytatja? „Épp ezért az ideális megoldás az lenne, ha a miniszterelnök kinevezne egy teljhatalommal felruházott fejlesztéspolitikai teamet, mely – szigorú ellenőrzés mellett – az országos érdeket szem előtt tartva az EU-pénzek maximális felhasználásáért lenne felelős. Olyan felhatalmazásokkal bíró csoportra volna szükség, amely pozíciójánál fogva nem befolyásolható, s egyetlen motivációja, hogy mihamarabb és a nemzetgazdaság számára a legnagyobb megtérülést garantáló helyre érkezzen az uniós pénz." Ez is nagyon világos beszéd!

Essősy a Világgazdaságban is nyilatkozott. Ebből nyilvánvaló: a 2007-2013-as időszakra rendelkezésünkre álló 8.000 milliárd Ft-ból csak 2.500 milliárdot használtunk fel és az utolsó pillanatokra maradt elköltetlenül, felhasználatlanul 5.500 milliárd Ft!  Mostanság hetenete 13.3 milliót fizetnek ki, holott legalább 30 vagy még inkább 40 millió Ft/hét lenne a rendes kifizetési ütem!

Külön gond a következő - 2014-2020 - közötti uniós pénzügyi ciklus tervezése. Mivel mindennél fontosabb az előbbi téma, ezzel most nem foglalkozom, erre koncentráljunk, de erre vonatkozóan is elemi megállapításokat tartalmaz a nyilatkozat.

Hetekig szinte sírva rágta a média a 140-150 milliárd Ft-nyi uniós pénz esetleges visszatartása miatti helyzetet (lásd a túlzott deficit eljárás során a 2013-as kohéziós támogatáscsökkentést - 495 millió euróval!), de egy szót sem szólt az egy nagyságrenddel nagyobb, 5.500 milliárd Ft-ról. Micsoda aránytalanság! Halálunkon vagyunk egy kis összeg miatt, de nem törődünk az egy nagyságrenddel nagyobb összeg elvesztése miatt? Hová lett a józan ész?

Nem kellene a megyei és az országos mérnöki kamaráknak azonnal megtárgyalni az előállt helyzetet? Nem kellene-e ötleteinkkel azonnal a vezérigazgató mellé állni?

dr. Rigó Mihály
okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök

Vélemények (5)
alfoldi2011
2012.07.17.
12:22

10 db ilyen épület ára az 5500 mrd Ft: http://the-shard.com/shard/gallery/film http://the-shard.com/shard/gallery/film-(helicopter)

gádor
2012.07.16.
08:29

Rigó Mihály minden írása telitalálat mind témájában, mind fogalmazásában. Valóban nem értem, hogy mi ez a tétlenség, impotencia és rosszindulat, ami a teljes bizonytalanságot eredményezi állami oldalon. Érdekes lenne egy rémtörténet-gyűjteményt írni és megfelelő érdekérvényesítő képességgel az illetékesek elé terjeszteni. Magam a VM irányában igyekeztem már 2010 őszén az EU-s pályázati feltételek életszerűbbé tétele érdekében munkálkodni, mondanom sem kell szinte nulla sikerrel. Annyit értem el, hogy azóta hébe-hóba kapok rendelettervezeteket véleményezésre. Azok is megérnének egy misét. Ellentmondások, gyakorlatiatlanság és slendriánság. Ezúton kérem az Építészfórum szerkesztőit, hogy a közeljövőben szenteljenek nagyobb figyelmet a témának, hiszen valóban erősen érinti a dolog a mérnöktársadalmat. A legnagyobb fegyvertény a kétfordulós pályáztatás elérése lenne, amikor első körben sokan kapnának pénzt a részletes tervezésre (műszaki, pénzügyi, gazdasági, marketing, stb.), majd a megfelelően és egyenlő esélyekkel előkészített tervek közül lehetne kiválasztani a megvalósítandókat. Én akár egy rövid tanulmány erejéig hajlandó is lennék részt venni egy ilyen témájú cikksorozatban. A kamarára kitérve: én nem láttam érdemi viszonyulást részükről a témához. Volt olyan kamarai vezető, aki az EU-s forrásokat célzó pályázatot összekeverte a tervpályázatokkal. Végül is pályázat-pályázat.

perika
2012.07.16.
13:53

@gádor: Kedves gádor, nagyon egy irányba jár az agyunk, mert majdnem két hete próbálom rávenni Bardóczi Sanya kollégánkat arra, hogy készítsen egy cikksorozatot, amely feltárja, strukturálja és értelmezi az eu-s pályázatok tapasztalatait. Sanya első reakciója az volt, hogy "mit lehet írni erről, hiszen mindenki tudja..." - szerintem nem, nem mindenki tudja, és arról sem tudok, hogy egyáltlán készült volna tényfeltáró elemzés a témában. Úgy is mondhatnám, hogy "ráugrottam a témára" (Dr. Rigó Mihály által), mert fontosnak tartom, és az a gyanúm, hogy felülről és kívülről nem ugyanazt látják a népek, mint ami a valóságban történik. Fentebb PI hozzászólása arra sarkallt, hogy őt is felhívjam és segítségét kérjem, és lám most te ezt magadtól felajánlod! Köszönöm szépen!

Időközben Sanya és Imre is igent mondott, és remélem elkezdenek dolgozni. Abban bízom, hogy hamarosan lesznek anyagaink, amelyek hasznosak lesznek nem csak a szakmának, hanem mondjuk azoknak is, akik tehetnének valamit azért, hogy az eu-s pályázati rendszer egyszerűbb és okosabb legyen - leginkább azért, hogy ne mi legyünk a végén bénák és ügyetlenek, hogy "lám, itt volt a zsé, csak elbaltáztátok". 

Első lépésként kell egy hiteles valóságkép, tényfeltárás, hogy lássuk, a sok csilivili PR-felszín alatt hogyan is mennek a dolgok a valóságban. Hallok innen-onnan ezt-azt, legfőképpen drámai történeteket, de nem látom át a helyzetet. Erről kellene először átfogó képet kapnunk, aztán lehet javaslatokat tenni a változtatásra.

Úgyhogy aki az eu-s pályázati témában otthon van, konkrét tapasztalatai vannak, valamelyest átlátja a helyzetet, vagy vannak gondolatai ezzel kapcsolatban, kérem, tegye meg, hogy beszáll ebbe a munkába, és publikálja a gondolatait nálunk. Az anyagokat a szerkesztőség editors-kukac-epiteszforum-pont-hu e-mail címre várjuk - tőled is, kedves gádor! Előre is köszönök minden hozzájárulást, ami nem kevés munka, tudom. És azt is, hogy a dolgok nem fognak tőle megváltozni, de legalább lássunk tisztán, legyen teljes a kép, legalábbis ami az építészeti és mérnöki projekteket illeti. Üdv, perika 

zapata
2012.07.14.
12:58

"Nem kellene-e ötleteinkkel azonnal a vezérigazgató mellé állni?" De igen, már régen oda kellett volna. Kamaráink azonban nem az ilyen kiállásokról híresek. (Híresek? Rajtunk kívül ki tudja, hogy vannak?) Persze az, hogy "olyan felhatalmazásokkal bíró csoportra volna szükség, amely pozíciójánál fogva nem befolyásolható", a mai viszonyok között már több, mint naivitás. De éppen azért kellene az ilyen kezdeményezések mellé állni, hogy eljöhessen egyszer valamikor az a világ, amikor az ilyesmi már nem lesz naivitás.

Pákozdi Imre
2012.07.14.
15:05

@zapata: Ez a helyzet évek óta rendszeresen előáll és nem csak itthon. Az uniós pályázati pénzek lehívása minden új tagállamban gondot jelent: a mi arányunk - tudtommal - nem is kirívó. Ezzel együtt, hátborzongató a helyzet és megkérdőjelezi az egész EU-s forráselosztási rendszert. Mert ugye, pénzt elosztani háromféleképpen lehet: 1. intézményeknek, tervezetten; 2. a bankrendszerre bízva, tehát bízva a kapitalizmus titkos kezében, amely pont a leghatékonyabban merít a forrásokból; 3. pályázatok útján. Utóbbiról közismert, hogy csak akkor szabad pályázni, ha az összeg már pályázat nélkül is a rendelkezésedre áll, hiszen a: a pénzt, ezerféle szabálytalanság okán, bármikor, ismétlem: bármikor visszakövetelhetik b: a pályázati pénz nagyobb része utólag érkezik, tehát csak annak segít, aki - az önrésszel együtt - amúgy is meg tudja finanszírozni a projektet. Mégis, a pályázatosdi az EU-s divat. Apropó, önrész. A magyar állam illetve a magyar pályázók által kötelesen biztosítandó önrész beszámítása az EU-s támogatás teljes összegébe az előző kormány kedvenc szokása volt, úgyhogy jó lenne biztosan tudni: ez az 5500 milliárd tényleg a teljes, az EU-tól lehívandó összeg-e vagy megint a saját pénzünkkel felturbózott mega-szám? Amúgy a kampányszerű, rohamléptekben történő forrás-allokálás nagyon veszélyes. Amennyiben ui. a pályázati projekt nem váltja be az előzetes gazdaságossági vagy hasznossági ígérvényeket, az EU-s pénz visszakövetelhető. Ez fenyegeti pl. a gönyüi konténer-kikötőt. Mindezt látva, ezerszer is meggondolandó, hogy EU-s pénzt pályázik-e az ember. Voltam én tanácsadó olyan vállalatnál, ahol jó ideig a menedzsment energiájának 20-25%-a a pályázatok elszámolására ment el. Nem is fejlődtek, egy tapodtat sem....

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.