Egyéb cikkek

A 2010-es Sanghaji Világkiállítás Magyar Pavilon külső és belső kialakítása

1/11

skiccek

?>
skiccek
?>
alaprajz
?>
alaprajz
?>
metszet
?>
tömegvázlat
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
belső tér
?>
belső tér
?>
1/11

skiccek

A 2010-es Sanghaji Világkiállítás Magyar Pavilon külső és belső kialakítása
Egyéb cikkek

A 2010-es Sanghaji Világkiállítás Magyar Pavilon külső és belső kialakítása

2008.09.22. 11:07

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Szász Mária

díjazásban nem részesült pályaműépítész: Szász Mária; munkatársak: Misota Gabriella, Karli Gyula Sámuel, Labádi Zoltán, Handó József, Deákné Dohar Anna

A díjazásban nem részesült 7. sorszámú terv


Gömböc

Prológus
Nagyon egyszerűen indult a kapcsolat a Gömböccel, 2007-ben amikor az egyik országos ötlet-tervpályázaton, amely Pécsre készült, az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 keretében – a terek rendezéséhez – a Gömböcöt választottuk és helyeztük el különböző anyagból öntve az öt legfontosabb térre, program-vezérfonal gyanánt a gyalogos tengelyen közlekedő embereknek. A kis tervezőcsapat kezdte felfedezni ennek a formának a szépségét és tartalmát.

A sanghaji pályázat leadás előtti öt nappal jutott el a hír hozzánk, hogy ez a tárgy meghatározó eleme a pályázatnak. Nem szerettük volna kihagyni ezt az ötlet- és játéklehetőséget. Egy gyorsan született ötletet, amelyet feldolgozhatónak nyilvánítottunk, négy nap alatt feldolgoztuk, valószínűleg kellett volna még egy kis idő a letisztuláshoz.

skiccek
1/11
skiccek

alaprajz
2/11
alaprajz

alaprajz
3/11
alaprajz

metszet
4/11
metszet

 

Gondolatok a tárgyról
A formájában olyan sok rejtély van. Lehet, hogy nem is rejtély, csak az általunk ismert földi dimenzió összefoglalása? Talán továbbugrási segédeszköz az általunk ismeretlen világ felé. Ugyanolyan egyanyagú-gondolattá próbáltunk válni, amikor foglalkoztatott a gömböcség, mint a tárgy maga. Ezzel az azonosulással mintha az igen- nem rejtelmére kaphatna így választ az ember.

Minden ember nagyon elvontan maga is egy ilyen két súlyponttal rendelkező (gömböc) eleme a világmindenségnek, abban az időegységben, amiben és amíg létezik. A gömböc – anyagon túl mutatva is gömböcséggel bír, az egyanyagúság – ami lehet érzelem, gondolat is, terekhez való viszonyulás stb.

Megmozgatva a gömböcséggel bíró tárgyat, eszmét, gondolatot, hitet, kiderül, hogy egyensúlyba kerül, vagy kibillen, tovább él, vagy meghal, tovább létezik vagy megsemmisül – ezt lehetne még folytatni. Vajon meddig lehet megmozgatni úgy, hogy egyensúlya megmaradjon?

Mi lesz a sorsa??? Kézbe adtam – varázsgömb? Lehet, hogy a médiumok hasznosítják csak?

Lehet, hogy évszázadok múlva a megmarad emberiség a Holdon vagy a Földünk mélyén mint az imaláncot a gömböcöt kezükben tartva mormolják, hogy azt a régi egységet, egyensúlyt, amit ez a forma jelképez, hogyan lehetne újra visszahozni, visszabillenteni az egyensúlyi helyzetbe. Vagy a gömböc csak marad statikusan a szentélyben, amit erőszakosan felépítünk neki?

tömegvázlat
5/11
tömegvázlat

 

A pályázatról
Ami számomra nem volt teljes a pályázattal kapcsolatban, hogy aki a pályázat során részévé vált, mint pályázó, vagy mint bíráló, vagy mint kiíró, vagy mint kívülálló, egy anyagként, a gömböc szinonimájaként egy erővel a bemutatáskor ott van és útjára bocsátja a gömböcöt a sanghaji útra. De nem így történt.

Talán találó volt erre a mozzanatra az a pályázat, ami egy szétrobbantott gömböcöt mutat.

A zsűri döntését elfogadjuk, el kell fogadni a magunk részéről.
Minden pályázó csapat gondolata (a gömböc szerkezetére utalva egy anyag) is egy gömböc, a nyertesek megtalálták azt a csiszolt formát amivel egyensúlyba kerültek, a nem nyerteseknél pedig nem került egyensúlyba, mert nem volt tökéletes csiszolt a mű. A feladattal való találkozás továbbra is fontos lesz számomra, számunkra.

 

homlokzat
6/11
homlokzat

homlokzat
7/11
homlokzat

homlokzat
8/11
homlokzat

 

A benyújtott pályaműről
Forma – azonos anyag – mozgás (kibillentettből egyensúlyba kerülés, vagy egyensúlytalanságba) – ez volt amit meg akartunk mutatni.

I. szakasz
Nagyon didaktikusan a homlokzaton végigszaladnak a kis gömböcök újra és újra.
Hiszen még most is úton vannak, vajon csak egy formába öntött képlet két egyensúlyi ponttal, vagy az út során találnak az ember számára használható értelmet? Lehet, hogy csak az ember űrutazásai során lehet a gömböcségnek haszna? Vagy lehet, hogy a mikrotechnikában?

Nagyon sok utat kell bejárnia. Ezzel jeleztük. A zöld homlokzatot többször végigjárva a stabil-instabil ökológiára céloztunk, amely az épített városi környezetet körbeveszi.
A külső homlokzat tehát még bír azzal a plusz szimbólummal is, hogy a gömböc-sín útján a tudattal nem rendelkező élő szervezet ezernyi egyensúlya vagy egyensúlytalansága, visszaáll vagy nem.

II. szakasz
Kézbe adtuk a gömböcöt, mint belépőt, az ember felelősségét jelezve, – kezében van, az épített és természetes világ egyensúlya-egyensúlytalansága-felbillenése. A hatás, ami az embereket éri a kézben tartva, már az is egy igen-nem, átérzi-nem érzi át.
Kezében van annak a szimbóluma (amennyit legalábbis az univerzum enged időben), hogy a földi egyensúlyt, egyensúlytalanságot megtartja, vagy nem.

 

belső tér
9/11
belső tér

belső tér
10/11
belső tér

 

Így lehet, kézben tartva a tárgyat, a belső tér széles rámpáján felfelé haladni. Közben különböző városi tereket hologramos eljárással kivetített kapukon (üvegbeton) át megyünk – a tér kivetített megjelenítésével célozva a mai világ interaktív térhódítására, illetve arra, hogy a kiállítók koncepciója szerinti tereken át a kézben tartott gömböccel médiummá vált embereknek milyen érzése támad. Majd feljutunk arra a pontra, ahol a nagy hologrammal kivetített gömböc áll. Itt újra vissza kell juttatni a gömböcöt a homlokzati körforgásba.

A mozgást a geometrikus – spidron jellegű – mennyezettel kívántuk jelezni és erősíteni. Lefelé haladva ugyanúgy rámpán megyünk, csak a gömböc nélkül, városi tereket hologramos eljárással kivetített kapukon át lejuthatunk az épület másik végébe és tovább mehetünk egy másik csarnok világába..

III. szakasz
Majd a bejáratnál lepottyanva, egyensúlyba került gömböcökkel lehet belépni, mint belépő kártya, majd újra a...

IV. szakasz
Az épületet lebontják. Jöhet A NAP vörös Óriásként.


A pályamű szerzői
építész: Szász Mária
munkatársak: Misota Gabriella, Karli Gyula Sámuel, Labádi Zoltán, Handó József, Deákné Dohar Anna
A 7. bírálati sorszámú pályamű részletes bírálata
Az elgondolás a ház külsejét meghatározó elemként definiálja, ami a „Gömböc" belépőjegyként való kezelését, és mobil visszaforgását állítja a működés középpontjába. Az ötlet figyelemreméltó, mert minden egyes látogatónak a kezébe adja a pályázati kiírás témájául szolgáló formát, ezzel saját tapasztalatot adva minden belépő személynek. A „Gömböcök" 2010-ben meghatározott száma mesterkélt, mert az egyszerre az épületben tartózkodó látogatószámot a kiállítás évével hozza összefüggésbe, és nem az épület kapacitásával. Igen nagy gyakorlati problémát jelent a „Gömböc" formájának sérülékenysége és kopása, ami megváltoztathatja alaptulajdonságait. Sajnos az ötlet nem egy világkiállítás nézőközönségéhez mért.
A belső és külső kialakítás különböző témákat, találmányokat, valamint Magyarország termálvizeit és növényzetét érinti. A találmányok elmagyarázása és megismertetése túl sok információt jelent ebben a helyzetben a látogató számára, ami nehezen kapcsolható a földrajzi, geotermikus és növényzetről átadandó információkkal. A pályázat nem magyarázza el, hogy az üvegbeton, a spidron és a hologram miként kapcsolódik a „Gömböc"-tematikához azon túl, hogy magyar találmányok.
Összegzésként a pavilon külső kialakítása építészetileg értékelhető, nagyvonalúan kezeli azt a problémát, hogy egy meglévő épületet kell átalakítani, de a hozzá kapcsolt működés túlbonyolítja az épület használatát. A pályázat leírásaiban a gépészeti kérdések messze túl nagy hangsúlyt kapnak ahhoz képest, hogy a koncepció szűkösen megfogalmazott.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk