| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

A 700 éves szellem: japán népmese egy vasútállomásról és egy kámforfáról

1/15

Kajasima állomás az átépítés előtt, előtérben a kámforfával

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

lead

?>
Kajasima állomás az átépítés előtt, előtérben a kámforfával
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
?>
lead
1/15

Kajasima állomás az átépítés előtt, előtérben a kámforfával

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana

lead

A 700 éves szellem: japán népmese egy vasútállomásról és egy kámforfáról
Épületek/Középület

A 700 éves szellem: japán népmese egy vasútállomásról és egy kámforfáról

2017.03.01. 15:30

A hagyomány és a civil összefogás erősebb volt Japánban, mint a vasutat tervező hatóságok. Az Oszaka melletti Kajasima vasútállomás több száz éves fáját mentették meg a helyiek, az építészeknek pedig ezért egy újszerű megoldást kellett alkalmazniuk. Népmese némi varázslatos fordulattal, Bán Dávid lejegyzésében.  

Egyre többször, egyre könnyebb mozdulatokkal áldozzuk fel a természetet, a vizet, a zöld felületeket, a fákat, bokrokat egyes építészeti munkák megvalósításának oltárán. Kifogások mindig vannak: úgyis már öreg és beteg volt, telepítünk helyette többször annyi fiatal fát, zavarta az építészeti összképet, a lakók sem szerették. Itthon is egyre erőteljesebben feszül egymásnak építész az építésszel, városlakó a városlakóval (vagy épp az építésszel), pro és kontra a fák ügyében, vagy építészeti értékteremtés érdekében. És valóban, a fakivágásra folyamatosan találunk példát, a fák megmentésére, az építészeti koncepcióba való beemelésre azonban alig.


Kajasima állomás az átépítés előtt, előtérben a kámforfával
1/15
Kajasima állomás az átépítés előtt, előtérben a kámforfával



Jó messzire utazva, az amúgy a hazánknál lényegesen sűrűbb beépítésű Japánban azonban lényegesen komolyabb megbecsülést kapnak a természeti kincsek, fontos szerep jut maguknak a fáknak - gondoljunk csak az egyik legismertebb japán ünnepre, a cseresznyevirágzásra. A fa szerepe a Japán kultúrában, építészetben és tárgyi világban máig kiemelkedő, igaz, a magyar hagyományokban is komoly szerep jut nekik. Az Oszaka északkelti részén található Kajasima vasútállomás átépítésének példája remekül tükrözi azt, hogy egy közösség összefogása miként tántoríthatja el a hatóságokat egy esetleg nem jól megalapozott, vagy akár népszerűtlen, a helyi hagyományokba ütköző döntésétől.


Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
8/15
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana



A történet nem új keletű, azonban nemrég járta körbe az internet világát. Az Oszaka elővárosának számító Nejagava igen sűrű városszövetében, az alapvetően helyközi forgalmat kiszolgáló állomás ősét még 1910-ben nyitották meg. A szintén abban az évben megalapított Keihan Main Line vasúttársaság főleg Oszaka és Kiotó térségében szolgáltat helyközi és expressz forgalmat, a hálózat egyik állomása pedig a Kajasima, számos regionális vonat megállóhelye, de több szerelvény megállás nélkül fut át rajta. 


Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
9/15
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana



A némi varázslatos fordulatokkal is megtűzdelt, népmesébe illő történet egyik főszereplője egy 700 évesre becsült kámforfa, a másik pedig maga a nála közel 650 évvel fiatalabb vasútállomás. Történt ugyanis, hogy a valószínűsíthetően több száz éve itt zöldellő kámforfa köré település kezdett nőni, majd 1910-ben megjelent mellette az első sínpár és a mellé települt állomás. A vasút és a fa jó 60 évig kellemesen megfértek egymás mellett, a fa túlélte a gőzmozdonyok pöfögését, majd amikor a vonalat villamosították, úgy tűnt, fellélegezhet. Évtizedeken keresztül kellemes árnyékot, esős időben pedig jó védelmet nyújtott az alatta várakozó utasoknak. Az igazán nagy fenyegető veszély azonban az 1970-es években készült lecsapni rá. A város és ezzel együtt a vasúti forgalom növekedésével az állomás idővel szűknek bizonyult, megérett a bővítésre. A tervekben azonban zavaró tényező volt az évszázadok alatt szépen kiterebélyesedett örökzöld kámforfa, amely az új állomás útjában állt. 1972-re már tarthatatlan állapotok uralkodtak az állomáson, így a hatóságok elrendelték a fa kivágását és az új vasúti megálló megépítését.


Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana
5/15
Kajasima állomás - fotó: Studio Ohana



A helyi lakosok azonban nagyon nem értettek egyet a döntéssel és tömegesen keltek az öreg fa védelmére. Ugyanis nem csak a fák hagyományos tisztelete, hanem némi babona is övezte az istenített kámforfát. A szeretet mellett különböző legendák is élénken éltek a helyiek emlékezetében, olyan emberekről, akik miután le akarták vágni az egyik ágat másnap súlyosan belázasodtak, mások egy fehér kígyót véltek tekeredni a fa törzse körül – ami pedig számos sintó istenséghez kötődik –, vagy épp füstöt láttak abból felszállni. A hatóságok mindenesetre megértették a helyiek ellenállását és rájöttek, hogy nem szabad a fához hozzányúlni, ezért újratervezték az állomásépületet. Az 1980-ban átadott, magasított vasútállomás végül úgy épült meg, hogy az körbeöleli a hatalmas fát, ami így részét képezi az új épületnek.

A helyiek pedig egy kisebb szentélyt állítottak a fa lábához, amely egyben a civil összefogás győzedelmére is emlékeztet.  Az állomásnak hamar híre ment szerte Japánban, az építmény a körbefogott fával pedig mind a mai napig jól ki tudja szolgálni a vasútforgalmat, a hatalmas kámforfa árnyékában naponta több tízezer utas pihenhet meg egy pillanatra. Az állomás a helyiek kitartó küzdelmének és az építészet emberséget, a természettel való harmóniát kereső kiszolgálásának lett a szimbóluma Japánban, de talán egy kicsit világszerte is.

Bán Dávid

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.