Épülettervek/Középület

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

1/11

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

?>
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
?>
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
?>
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
?>
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
?>
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
?>
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
?>
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
?>
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
?>
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
?>
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
?>
1/11

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
Épülettervek/Középület

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

2012.09.19. 13:44

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bózsó Csongor

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Az Istvánmező rendezésére kiírt városépítészeti ötletpályázaton kiemelt megvételben részesült a Bózsó Csongor és munkatársai által készített koncepció, amely a Budapesti Olimpiai Központ értékes épületeinek megtartásával az új labdarúgó stadiont a meglévő két aréna közé tengelyesen helyezi el, kijelölve ezzel a területet feltáró két fő tengely metszéspontját is.

Budapesti Olimpiai Központ - Műszaki leírás (részletek)

Városszerkezet, városépítészet

Budapest Olimpiai Központja a főváros közepén, jól megközelíthető területen található, évtizedekre visszatekintő sporttörténeti múlttal, műemléki környezetben és műemléki épületekkel övezve. A közel 40 hektáros, egységes övezeti besorolású (K-SP/1) terület számos olyan meglévő értékkel rendelkezik, amelyek jó alapot nyújtanak a további fejlesztésekhez.

A tervezési terület régóta kialakult, jó adottságú közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek kismértékű korszerűsítéssel képessé tehetőek a megnövekedett igények kiszolgálására. A főváros bármely részéből elérhető metróval, villamossal, busszal, trolival, de a HÉV-végállomás és a Keleti pályaudvar közelsége révén vidékiek számára is könnyen megközelíthető.

 

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
1/11
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
2/11
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
3/11
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

 

 

A sportterület meghatározó épülete a Puskás Ferenc Stadion, amely méreteivel uralja környezetét, központi helyzetével pedig bizonyos tagoltságot, határt szab a struktúrában. Tőle a városközpont felé lévő épületek mérete kisebb, a beépítés léptéke városiasabb, keretes jellegű, míg a Papp László Sportcsarnok felé nagyobb léptékű, szabadon álló épületek a jellemzőek. Ezt városszerkezeti váltást ugyanúgy célszerű figyelembe venni a koncepció kialakításánál, mint a tengelyre szervezett beépítést, amelynek nyomai helyenként már láthatók a területen, de nem folytatódik, nem elég karakteres.

Közlekedési és tömegközlekedési kapcsolatok

A tervezési terület közlekedési kapcsolata jó színvonalú, mivel I. rendű főutak (Kerepesi út, Hungária körút) közelében fekszik, és II. rendű főutak (Dózsa György, Thököly utak) határolják, amelyek lehetővé teszik annak gyors megközelítését. A sportterület közvetlen feltárása részben az említett II. rendű főutakról, részben a Stefánia és Ifjúsági gyűjtőutakról történik. A jelenleg is működő csomópontokon kívül mindössze három helyen terveztünk új feltáró utat, melyek közül kettő behajtó az új labdarúgó stadion szint alatti parkolójába, egy pedig a Szabó József utca Dózsa György út felőli kikötését biztosítja.

A jelenlegi tömegközlekedési adottságok lehetővé teszik úgy a sportolók, mint a szurkolók számára a több irányból történő megközelítést. Ezek közül a legnagyobb számú forgalmat a meglévő 2-es metró képes lebonyolítani, de mérkőzések esetén hatékonyan besegítenek a jelenleg is működő autóbusz-, villamos- és troli járatok. A szurkolóknak az új labdarúgó stadionba történő gyorsabb elszállítása érdekében, a hatékonyabb és a minőségibb tömegköz-lekedés fejlesztéséért az első ütemben két javaslatot tettünk. Az egyik a 2-es metró Stadionok megállójának peronszintjére érkező utasok szint alatt - alagúton - történő átvezetése az új stadion főbejárata elé, a másik a Novák piac területén - egy peron építésével -  lehetőség biztosítása a vidékről vonaton érkezőknek a terület közvetlen megközelítésére. A II. ütemben még nem valószínű, de a távlatokban javasoljuk a 4-es metró Keleti pu. utáni megállójának a BOK közepére tervezett Főtéri - Dromosz szoborpark mellé - metró állomást.

Beépítési javaslat, a telepítés indoklása

A BOK területének beépítése már a múlt század elején elkezdődött a Millenáris Velodrom megépítésével, amely európai színvonalú bicikli stadion volt, amelyet a Nemzeti Sportcsarnok, majd utána az ötvenes évek aranycsapatára méretezett Népstadion követett. A közben megépült, kevésbé jelentős sportlétesítményekkel a terület - az övezet jellegének megfelelően - szabadon álló, zöldbe ágyazott létesítményekből a sport központjává avanzsált. Mostanra azonban az épületek jelentős része már elavult, lelakott, korszerűtlen és sportolásra alkalmatlan, ezért csak a műemléki szempontból értékes, a korszerűsített és az újonnan épült  létesítményeket lehet megtartani. Ezért tervünkben a területen meglévő - a  kiírásban ismertetett -, minden városszerkezeti és építészeti értéket képviselő épületet és építményt megtartásra javasoltunk. Ugyanakkor - bár műszakilag a legjobb állapotban lévő épület - a Syma csarnokot be kellett áldoznunk a koncepciónk „oltárán".

 

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
4/11
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
5/11
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
6/11
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

 

 

Ennek szellemében dolgoztuk ki elképzelésünket, amelynek alapja az értékmegőrzés, a gaz-daságosság, és a tervezési programban meghatározott funkciók két építési ütemben történő elhelyezése az alábbi szempontok szerint:

- a BOK terület városépítészeti tér- és tömegalakításának megtervezése a tengelyek kihangsúlyozásával, valamint meglévő városszerkezeti kapcsolatainak továbbfejlesztése;

- az értékes épületek megtartása (ésszerű funkcióváltás lehetőségével);

- a közlekedési kapcsolatok és a tömegközlekedés biztosítása.

A terület feltárását két meghatározó tengely mentén oldottuk meg, amelyek részben már adottak jelenleg is, azonban szükséges azok további hangsúlyozása, „erősítése". Az egyik a terület nyugat-keleti hossztengelye, amely Thököly-Dózsa György úti saroktól a Papp László Sportarénáig tart, a másik az erre merőleges észak-déli „zöld" gyalogos sétány a Szabó József utca vonalában, amely a Thököly utat köti össze a Dózsa György úttal.

Nyugat - Keleti tengely

Egyes elemei mai is léteznek, de nem elég hangsúlyosak. Ahhoz, hogy a terület főtengelyévé váljon, új funkciókat, épületeket kell telepíteni rá, amelyek kellően hangsúlyozzák jelentőségét. Erre fűztük fel az Új Labdarúgó Stadiont és új helyére a Dromosz szoborparkot is, de e tengely érinti - a Velodrom és Körcsarnok kivételével - valamennyi sportlétesítményt is. Elemei az alábbi létesítményekből állnak, nyugatról keleti irányba haladva:

A nyugati kapu fontos eleme a vegyes forgalmú Istvánmezei út, amely bevezeti a látogatót számos sporteseményre. E sétányon a fasorral övezett gyalogos jelleg a domináns, a gépkocsiforgalom szerepe a kiszolgálás, valamint a szint alatti parkolók megközelítése. A tengely első „eleme" a Thököly - Dózsa György út sarkára javasolt Sportszálloda, amely a kiemelt jelentőségű versenyek sportolóinak elhelyezését biztosíthatja. Tovább haladva eljutunk az Úszó és Vízilabda Centrum, a Nemzeti Sportcsarnok, a Kisstadion és a Jégcsarnok épületeihez, de elérhető róla az új Atlétikai Edzőpálya is. Folytatásában - a Puskás Ferenc Stadion tengelyére fordulva - helyeztük el Dromosz szoborparkot, amely egy új városi közpark részeként méltó helyre kerülhet.  E „dromoszi töréspontnál" - ahol az Észak-Déli tengellyel is találkozik - javasoljuk a 4-es metró második szakaszának Keleti pu. utáni BOK megállóját, amellyel a tömegközlekedés legfontosabb kiszolgálója a sportok területének centrumába kerülhet. A gyalogos tengely a továbbiakban szint alatt - a metró aluljáró és Puskás Ferenc Stadion alatti átjáróban - folytatódik az új Labdarúgó Stadionig. Itt lifteken és lépcsőkön át juthatunk el a megemelt gyalogos szintre és érhetjük el a tengely utolsó elemét, a Papp László Sportarénát. E fő gyalogos irányról számos - gyalogos közlekedési szempontból indokolt - ponton történik leágazás, ahol tömegközlekedési megállókat közelíthetünk meg.

Észak - Déli tengely

A Thököly úttól a Szabó József utca vonalán déli irányba induló, terekkel kiszélesedő „zöld sétány" jellegű gyalogos tengelyen is megtalálható - a három nagy stadion kivételével - az összes többi sportlétesítmény, e közterületre azonban kiskereskedelmi, vendéglátási létesítményeket is javasoltunk. A  sétány első eleme az újjáépített Millenáris Velodrom, amelynek főépülete előtt egy kis teret képeztünk, ahová éttermeket, kávéházakat javasoltunk. A mellette lévő, működőképes két csarnokot - a Kisstadiont és a Jégcsarnokot - megtartva és lefedve, a Dromosz felőli oldalon egységes építészeti keretbe foglalva összeépítettük. A főtér után a Nemzeti Sportcsarnok az Úszó és Vízilabda Centrum, valamint az Atlétikai Edzőpályák érintésével érünk el Novák piac helyére javasolt BOK Vasúti megállóhoz, amely alatt parkolók építését javasoltuk.

 

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
7/11
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
8/11
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

 

 

Belső közlekedés, parkolás

Arra törekedtünk, hogy a területen belül ne alakuljon ki átmenő forgalom, a belső közlekedés csak a létesítmények zavartalan működését és a parkolók megközelítését szolgálja. Ezért a BOK telkén belül a közlekedés főleg gyalogosan és kerékpáron történik, amelyhez kiemelt szegély nélküli burkolatokat terveztünk. A teljes területen meglévő és tervezett gyalogos utak mentén kerékpárutak megépítését javasoljuk, számos helyen biztosítva bicikli tárolókat, kölcsönzőket.

Az OTÉK-ban előírt parkolási szám nem teljesíthető, de talán nem is indokolt, mivel a nézők a versenyekre, mérkőzésekre tömegközlekedéssel érkeznek. A létesítmények szintjei alá ter-vezett parkolók mennyisége bőven biztosítani képes a sportolók és a személyzet napi parkolási igényeit, de elegendő azon szurkolói és a VIP igények kiszolgálására is, akik gépkocsival érkeznek a sporteseményekre.

Építészeti javaslat, ütemezés

I. ütem

Új Labdarúgó Stadion

 A tervezési program fő épületét, az első ütemben megvalósítandó új Labdarúgó Stadiont a meglévő két nagy „elem" közé (Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Sportaréna) tengelyesen helyeztük el, még ha ezért elég nagy áldozatot is kellett hoznunk a Syma csarnok lebontásával és a Dromosz szoborpark áthelyezésével. Döntésünket azzal indokoljuk, hogy egy ilyen jelentős beruházást csak ésszerű kompromisszumok vállalásával szabad megvalósí-tani, jelen esetben azonban ez nem volt megoldható. A Syma megtartásával a labdarúgó stadion nagyon beszorult, kényszeres helyzetbe került volna, amely nincs arányban a feladat nagyságához mérve. Esetünkben azonban - a csarnok bontása után - e területigényes, nagy forgalmat igénylő sportlétesítmény kiszolgálása, megközelítése kényelmesen megoldható gépjárművel és tömegközlekedéssel egyaránt. Európában az utóbbi években épülő, hasonló nagyságrendű stadionok esetén azok megközelítése döntő többségben tömegközlekedéssel, azon belül is - ha megoldható - metróval történik. Ebből a szempontból a 2-es metró Stadionok megállójának „hálásak lehetünk", hiszen csak egy alagutat és egy fogadó épületet - amelyben a függőleges közlekedést (liftek, lépcsők) biztosítjuk - kell építenünk a lelátók közvetlen eléréséhez. A földalattin érkezőkön kívül még a busz és a troli is besegít a szurkolók szállításába, akik pedig gépkocsival érkeznek, az épület alatti kétszintes garázs elegendő számú parkolót biztosít számukra.

Jelenlegi Puskás Stadion – tervezett atlétikai stadion

A kiírásnak megfelelően a továbbiakban - indokolt a névváltozása is - atlétikai stadionként, valamint edzőpályaként működne tovább. A rekonstrukció során az épület jellegét, formáját meg kell őrizni, gyalogos közlekedési rendszerét a környező létesítményekkel összhangban kell kialakítani. Jelentős versenyek esetén az új labdarúgó stadionnak át kell vállalnia a parkolás biztosításának jelentős részét, hiszen a többi szint alatti mélygarázs közül csak az atlétikai edzőtermek alatti fog elkészülni az I. ütemben. Ezért a két létesítmény tervezésénél e kapcsolatra gondolni kell.

Atlétikai pályák

Az atlétikai edzőpályákat a jelenlegi edzőpálya és dobópálya helyére tettük azzal a megjegy-zéssel, hogy nem fedtük le a sátorral, hanem helyette fedett csarnokban kialakított edzőtermeket javasoltunk. Az épület alá tervezett garázsok besegítenek az atlétikai versenyek parkolási kapacitásainak biztosításába. A sátorral történő lefedés gondolatát elvetettük, mert annak építészeti megjelenése nem illik az új BOK környezetéhez.

II. ütem

Millenáris Velodrom

 A BOK legrégebbi, műemléki védettségű épületét is magába foglaló, 6000 fős Velodrom teljes átépítése esetén a mintegy 1000 férőhelyes parkolót a stadion teljes területe alá javasoltuk elhelyezni. Megközelítésüket a Thököly út felől a Cházár A. és Szabó J. utcák folytatásában lévő lehajtók biztosítják.

Úszó- és vízilabda centrum

Az utóbbi évek sikersportjának elhelyezését a Nemzeti Sportcsarnok mellé, a két főtengely találkozása mentén javasoljuk. Ez a tömb jól megközelíthető, frekventált helyen van és méltó tervezett rendeltetéséhez. A programban leírt létesítményeken túlmenően e tömbben egy sport Kollégium megépítését is javasoljuk, amely a tehetséges vidéki sportoló (nem csak úszó) fiatalok szállását biztosítaná. A medencéket - és az alkalmankénti mobil lelátókat - a tömb belsejében helyeztük el, a bejáratot, a kiszolgáló helyiségeket, öltözőket magába foglaló épületet pedig az Istvánmezei úti oldalra terveztük. A Sportkollégium a Dózsa György úti Magyar Sportok Háza mellé kerülhetne.

 

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
9/11
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére
10/11
A B3 Építész Stúdió kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

 

 

Összegzés

Az elmúlt években, évtizedekben számos alkalommal felvetődött már e terület megújításának igénye, de - az okok részletezése nem tisztünk - valami miatt minden esetben elmaradt a folytatás. Talán most minden érdekelt szereplő azt szeretné, ha sportolóink, a magyar sport egyik legjelentősebb színterén - eredményeikhez méltóan - kulturált környezetben, új sportlétesítményekben versenyezhetnének. Tervünk készítésekor arra törekedtünk, hogy - a meglévő értékeket koncepciónk részévé téve - egy reálisan megvalósítható, jól működő sportközpont szolgálja a sportot művelő és szerető embereket.

Terület kimutatások

BOK törzsterülete (Istvánmező): 388.062m2

Zöldfelület törzsterületen: 153.000 m2

- ebből teljes értékű: 141.000 m2   

- zöld tetőn 1 m vastag: 12.000m2

Tervezett zöldfelület mértéke: 38%

Törzsterülethez kapcsolódó tervlapokon ábrázolt többlet zöldfelület: 19.000 m2

Tervezett beépítettség: 64%

Föld feletti beépítettség: 246.000m2            

Föld alatti többlet beépítettség: 53.000m2

Tervezett beépítettség törzsterületen kívül (lebontott Novák piac területén):    

- Parkolóház: 5.000m2

- Perontető: 2.000m2

- Aluljárók: 3.000m2                                                                                                                                           Első ütemben tervezett, új és felújított bruttó szintterület: 300.000m2                                                    

Második ütemben tervezett, új és felújított szintterület: 160.000m2 + régi Puskás Ferenc stadion szintterülete                                                          

Parkolási mérleg

A terület mértékadó igénybevételeként az új labdarúgó stadion teltházas igénybevételét vettük alapul. A sportlétesítményekben OTÉK szerint 5 főre kell egy parkolóhelyet biztosítani. A maximálisan adható eltéréssel ennek a felét szükséges figyelembe venni. A jó tömegközlekedési lehetőségek következtében ez reális. Az 1. ütem megépítéséhez 5.700 új parkolóhelyet terveztünk.  A felszínen meglévő parkolóhelyekből kb. 800 db megtartható, így a szükséges 6.500 személygépkocsi parkolóhely biztosítható. A 2. ütemhez további 1.800 parkolóhelyet terveztünk. Az első ütemből kieső 500 db felszíni parkolóhely után, a teljes kiépítéshez 7.000 fedett parkolóhelyet terveztünk be. A területen egyenletesen szétszórva bőségesen adtunk helyet kerékpártárolóknak is.

Épület kimutatás

Bontandó épületek: Syma Rendezvényközpont, Jégszínház, Játékcsarnok, üzemi és melléképületek, atlétikai sátoralap                                                                                    

Megmaradó épületek : Papp László Sportaréna, Gyakorló Jégcsarnok, Magyar Sportok háza

Felújított, megmaradó épületek: Gerevich Aladár Nemzeti sportcsarnok, Körcsarnok, Millenáris Velodrom fejépülete, jelenlegi Puskás Ferenc stadion                                                

Bővítetten felújított épületek: Millenáris Velodrom pálya és nézőtér, Kisstadion

Új épületek: Puskás Ferenc labdarúgó stadion, úszó- és vizilabda centrum, szálloda, sportkollégium, atlétikai centrum, 4 db multifunkcionális munkacsarnok teremsportokhoz, vendéglátó és iroda egységek, parkoló épületek

„Az Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása" tárgyú ötletpályázat - kiemelt megvételben részesített pályamű


generáltervező: B3 Építész Stúdió
vezető tervező: Bózsó Csongor
városrendezés: Szerényi Győző
építész munkatársak: Nagy Ádám, Bakaity Beáta

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk