Nézőpontok/Vélemény

A Balaton-felvidéki vörös homokkő nyomában

1/23

A vörös homokkő Balatonalmáditól egészen Révfülöpig számtalan helyen a felszínre bukkant, kis kőbányák tucatjait látva el alapanyaggal, ahonnan aztán egyenesen a helyi építkezésekre került. A bányák visszaszorulásával a bontott kőanyag is felértékelődött.

Maga az alsóörsi permi homokkő 250-300 millió éves folyami hordalék, amely vassal szennyeződött, ez adja a jellegzetes színét. A megannyi kisebb kőbánya közül a káptalanfüredi Köcsi-tó mellett tanösvény is épült.

A vidék egyik legrégebbi épülete a felsőörsi prépostsági templom, az Árpád-kori építészet egyik leggazdagabban díszített, kitűnő állapotban fennmaradt példája.

A tatárjárás idején már álló tornya a 14. században kapta meg a ma látható tetejét, azóta az összképe alig változott. Tornya faragott, a többi fala szabálytalan kőből épült.

A homlokzat dísze a különösen gazdagon faragott hármas ablakcsoport. Oszlopainak Herkules-csomói a démonok távol tartására voltak hivatottak, a templom állapotát elnézve sikerrel.

Az egykori Lovas falu, ma már Alsóörshöz tartozó központjában találjuk a vörös homokkő-építészet legkiterjedtebb példáját, kilométernyi összhosszúságú támfalrendszer formájában.

Ha máshonnan nem, a házak nagy méretéből és a kétállásos garázsbejáratból sejthető, hogy itt is megjelentek az új beépítések, igazodva a könyék arculatához.

A Somlyó-hegy oldalába felkapaszkodó falu temetőjében is megannyi szépen faragott vörös sírkő sorakozik.

A Balaton-felvidéki táj egyedi épületei a mosóházak, amelyek a legtöbbször források, kisebb vízfolyások lefedéseire épültek, és nevüknek megfelelően elsősorban a háztáji ruhaneműk mosását segítették. Egyik legnagyobb képviselőjük Kővágóörs határában áll.

A mosóház vize felett egykor pallók hálózata állt, ezeken állva, több órás kézi munka volt maga a mosás. A kővágóörsi házat az 1940-es évekig használták, a romossá vált falaiból 2005-re állították helyre.

A Káli-medencében is népszerű építőanyag volt a vörös homokkő, bár az épületek célszerű vakolása a legtöbb esetben elfedi. Néhány szép kivétel Kékkút belterületén ma is az eladó, felújításra érdemes házak listáját gazdagítja.

A minimális kötőanyaggal, vagy anélkül rakott kerítésekkel jóval nagyobb számban találkozhatunk Kékkúton,és a szomszédos Köveskálon is.

Az Alsóörs fölötti Csere-hegyi kilátó 1935-re készült el, a Balaton-felvidék első kő kilátójaként. A körülötte egyre magasabbra növő erdőre tekintettel 2001-ben másfél szinttel megtoldották.

A helyben bányászott kő mellett vasbeton vázra is támaszkodó kilátó tervezője Padányi Gulyás Jenő, akitől nem állt távolt a természetes kő használata, például a budapesti Lehel téri Angyalföldi református templom (1933) estében sem.

A homokkő a modern időkben sem csak burkolásra szolgált: jól válogatva és faragva még a vasúti ívhidak anyagának is megfelelt. Legtöbb ilyen képviselőjük az egykori Veszprém- Alsőörs vasútvonal nyomvonalán áll.

A vasútvonal mai szemmel talán nem feltétlenül szükséges, 1969-es bezárása óta a nyomvonalat mezei útként, majd a 21. századtól burkolt kerékpárútként használták. Balatonalmádi kül -és belterületén két, 4-5 méter nyílású boltozaton is átvezet.

A vörös homokkő szerkezeti alkalmazásának még látványosabb példája a balatonfüredi Krisztus király templom, azaz helyi nevén vörös templom 35 méter magas tornyai.

A templom terveinek elkészítését 1925-ben ingyen vállalta el Fábián Gáspár, aki később olyan ismert historizáló épületeket tervezett, mint a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom

A templom mellett további épület is épültek, közülük a legnagyobb, az egykori iskola, ma ideiglenesen bíróság, de rövidesen az egyház kapja vissza.

Balatonalmádi egységes típusterv szerint épült vasútállomása 1930-ban látványos neobarokk szárnnyal bővült. Világoszöld vakolata és vörös homokkő falai egyedi színösszeállítást adnak.

Balatonalmádi városközpontja a helyi kőépítészet egyik leggazdagabb gyűjteménye. Két különleges modern képviselőjük a szocialista realizmus vonásait is hordozó, 1956-ban(!) épült református templom, és az ország legnagyobb első világháborús emlékműve.

Balatonalmádi strandja 1924-es átadásakor a tó egyik legnagyobbja volt. Mai formáját több ütemben, az 1950-es évek elejére nyerte el, az utolsó nagyobb lépés a bejárati csarnok két oldalán álló tornyok megépítése volt.

Balatonalmádi fölött 1906 óta áll a város egykori önzetlen országgyűlési képviselőjéről elnevezett Óvári messzelátó. Mai formáját többszöri felújítás után 2016-ra nyerte el.

?>
A vörös homokkő Balatonalmáditól egészen Révfülöpig számtalan helyen a felszínre bukkant, kis kőbányák tucatjait látva el alapanyaggal, ahonnan aztán egyenesen a helyi építkezésekre került. A bányák visszaszorulásával a bontott kőanyag is felértékelődött.
?>
Maga az alsóörsi permi homokkő 250-300 millió éves folyami hordalék, amely vassal szennyeződött, ez adja a jellegzetes színét. A megannyi kisebb kőbánya közül a káptalanfüredi Köcsi-tó mellett tanösvény is épült.
?>
A vidék egyik legrégebbi épülete a felsőörsi prépostsági templom, az Árpád-kori építészet egyik leggazdagabban díszített, kitűnő állapotban fennmaradt példája.
?>
A tatárjárás idején már álló tornya a 14. században kapta meg a ma látható tetejét, azóta az összképe alig változott. Tornya faragott, a többi fala szabálytalan kőből épült.
?>
A homlokzat dísze a különösen gazdagon faragott hármas ablakcsoport. Oszlopainak Herkules-csomói a démonok távol tartására voltak hivatottak, a templom állapotát elnézve sikerrel.
?>
Az egykori Lovas falu, ma már Alsóörshöz tartozó központjában találjuk a vörös homokkő-építészet legkiterjedtebb példáját, kilométernyi összhosszúságú támfalrendszer formájában.
?>
Ha máshonnan nem, a házak nagy méretéből és a kétállásos garázsbejáratból sejthető, hogy itt is megjelentek az új beépítések, igazodva a könyék arculatához.
?>
A Somlyó-hegy oldalába felkapaszkodó falu temetőjében is megannyi szépen faragott vörös sírkő sorakozik.
?>
A Balaton-felvidéki táj egyedi épületei a mosóházak, amelyek a legtöbbször források, kisebb vízfolyások lefedéseire épültek, és nevüknek megfelelően elsősorban a háztáji ruhaneműk mosását segítették. Egyik legnagyobb képviselőjük Kővágóörs határában áll.
?>
A mosóház vize felett egykor pallók hálózata állt, ezeken állva, több órás kézi munka volt maga a mosás. A kővágóörsi házat az 1940-es évekig használták, a romossá vált falaiból 2005-re állították helyre.
?>
A Káli-medencében is népszerű építőanyag volt a vörös homokkő, bár az épületek célszerű vakolása a legtöbb esetben elfedi. Néhány szép kivétel Kékkút belterületén ma is az eladó, felújításra érdemes házak listáját gazdagítja.
?>
A minimális kötőanyaggal, vagy anélkül rakott kerítésekkel jóval nagyobb számban találkozhatunk Kékkúton,és a szomszédos Köveskálon is.
?>
Az Alsóörs fölötti Csere-hegyi kilátó 1935-re készült el, a Balaton-felvidék első kő kilátójaként. A körülötte egyre magasabbra növő erdőre tekintettel 2001-ben másfél szinttel megtoldották.
?>
A helyben bányászott kő mellett vasbeton vázra is támaszkodó kilátó tervezője Padányi Gulyás Jenő, akitől nem állt távolt a természetes kő használata, például a budapesti Lehel téri Angyalföldi református templom (1933) estében sem.
?>
A homokkő a modern időkben sem csak burkolásra szolgált: jól válogatva és faragva még a vasúti ívhidak anyagának is megfelelt. Legtöbb ilyen képviselőjük az egykori Veszprém- Alsőörs vasútvonal nyomvonalán áll.
?>
A vasútvonal mai szemmel talán nem feltétlenül szükséges, 1969-es bezárása óta a nyomvonalat mezei útként, majd a 21. századtól burkolt kerékpárútként használták. Balatonalmádi kül -és belterületén két, 4-5 méter nyílású boltozaton is átvezet.
?>
A vörös homokkő szerkezeti alkalmazásának még látványosabb példája a balatonfüredi Krisztus király templom, azaz helyi nevén vörös templom 35 méter magas tornyai.
?>
A templom terveinek elkészítését 1925-ben ingyen vállalta el Fábián Gáspár, aki később olyan ismert historizáló épületeket tervezett, mint a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom
?>
A templom mellett további épület is épültek, közülük a legnagyobb, az egykori iskola, ma ideiglenesen bíróság, de rövidesen az egyház kapja vissza.
?>
Balatonalmádi egységes típusterv szerint épült vasútállomása 1930-ban látványos neobarokk szárnnyal bővült. Világoszöld vakolata és vörös homokkő falai egyedi színösszeállítást adnak.
?>
Balatonalmádi városközpontja a helyi kőépítészet egyik leggazdagabb gyűjteménye. Két különleges modern képviselőjük a szocialista realizmus vonásait is hordozó, 1956-ban(!) épült református templom, és az ország legnagyobb első világháborús emlékműve.
?>
Balatonalmádi strandja 1924-es átadásakor a tó egyik legnagyobbja volt. Mai formáját több ütemben, az 1950-es évek elejére nyerte el, az utolsó nagyobb lépés a bejárati csarnok két oldalán álló tornyok megépítése volt.
?>
Balatonalmádi fölött 1906 óta áll a város egykori önzetlen országgyűlési képviselőjéről elnevezett Óvári messzelátó. Mai formáját többszöri felújítás után 2016-ra nyerte el.
1/23

A vörös homokkő Balatonalmáditól egészen Révfülöpig számtalan helyen a felszínre bukkant, kis kőbányák tucatjait látva el alapanyaggal, ahonnan aztán egyenesen a helyi építkezésekre került. A bányák visszaszorulásával a bontott kőanyag is felértékelődött.

Maga az alsóörsi permi homokkő 250-300 millió éves folyami hordalék, amely vassal szennyeződött, ez adja a jellegzetes színét. A megannyi kisebb kőbánya közül a káptalanfüredi Köcsi-tó mellett tanösvény is épült.

A vidék egyik legrégebbi épülete a felsőörsi prépostsági templom, az Árpád-kori építészet egyik leggazdagabban díszített, kitűnő állapotban fennmaradt példája.

A tatárjárás idején már álló tornya a 14. században kapta meg a ma látható tetejét, azóta az összképe alig változott. Tornya faragott, a többi fala szabálytalan kőből épült.

A homlokzat dísze a különösen gazdagon faragott hármas ablakcsoport. Oszlopainak Herkules-csomói a démonok távol tartására voltak hivatottak, a templom állapotát elnézve sikerrel.

Az egykori Lovas falu, ma már Alsóörshöz tartozó központjában találjuk a vörös homokkő-építészet legkiterjedtebb példáját, kilométernyi összhosszúságú támfalrendszer formájában.

Ha máshonnan nem, a házak nagy méretéből és a kétállásos garázsbejáratból sejthető, hogy itt is megjelentek az új beépítések, igazodva a könyék arculatához.

A Somlyó-hegy oldalába felkapaszkodó falu temetőjében is megannyi szépen faragott vörös sírkő sorakozik.

A Balaton-felvidéki táj egyedi épületei a mosóházak, amelyek a legtöbbször források, kisebb vízfolyások lefedéseire épültek, és nevüknek megfelelően elsősorban a háztáji ruhaneműk mosását segítették. Egyik legnagyobb képviselőjük Kővágóörs határában áll.

A mosóház vize felett egykor pallók hálózata állt, ezeken állva, több órás kézi munka volt maga a mosás. A kővágóörsi házat az 1940-es évekig használták, a romossá vált falaiból 2005-re állították helyre.

A Káli-medencében is népszerű építőanyag volt a vörös homokkő, bár az épületek célszerű vakolása a legtöbb esetben elfedi. Néhány szép kivétel Kékkút belterületén ma is az eladó, felújításra érdemes házak listáját gazdagítja.

A minimális kötőanyaggal, vagy anélkül rakott kerítésekkel jóval nagyobb számban találkozhatunk Kékkúton,és a szomszédos Köveskálon is.

Az Alsóörs fölötti Csere-hegyi kilátó 1935-re készült el, a Balaton-felvidék első kő kilátójaként. A körülötte egyre magasabbra növő erdőre tekintettel 2001-ben másfél szinttel megtoldották.

A helyben bányászott kő mellett vasbeton vázra is támaszkodó kilátó tervezője Padányi Gulyás Jenő, akitől nem állt távolt a természetes kő használata, például a budapesti Lehel téri Angyalföldi református templom (1933) estében sem.

A homokkő a modern időkben sem csak burkolásra szolgált: jól válogatva és faragva még a vasúti ívhidak anyagának is megfelelt. Legtöbb ilyen képviselőjük az egykori Veszprém- Alsőörs vasútvonal nyomvonalán áll.

A vasútvonal mai szemmel talán nem feltétlenül szükséges, 1969-es bezárása óta a nyomvonalat mezei útként, majd a 21. századtól burkolt kerékpárútként használták. Balatonalmádi kül -és belterületén két, 4-5 méter nyílású boltozaton is átvezet.

A vörös homokkő szerkezeti alkalmazásának még látványosabb példája a balatonfüredi Krisztus király templom, azaz helyi nevén vörös templom 35 méter magas tornyai.

A templom terveinek elkészítését 1925-ben ingyen vállalta el Fábián Gáspár, aki később olyan ismert historizáló épületeket tervezett, mint a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom

A templom mellett további épület is épültek, közülük a legnagyobb, az egykori iskola, ma ideiglenesen bíróság, de rövidesen az egyház kapja vissza.

Balatonalmádi egységes típusterv szerint épült vasútállomása 1930-ban látványos neobarokk szárnnyal bővült. Világoszöld vakolata és vörös homokkő falai egyedi színösszeállítást adnak.

Balatonalmádi városközpontja a helyi kőépítészet egyik leggazdagabb gyűjteménye. Két különleges modern képviselőjük a szocialista realizmus vonásait is hordozó, 1956-ban(!) épült református templom, és az ország legnagyobb első világháborús emlékműve.

Balatonalmádi strandja 1924-es átadásakor a tó egyik legnagyobbja volt. Mai formáját több ütemben, az 1950-es évek elejére nyerte el, az utolsó nagyobb lépés a bejárati csarnok két oldalán álló tornyok megépítése volt.

Balatonalmádi fölött 1906 óta áll a város egykori önzetlen országgyűlési képviselőjéről elnevezett Óvári messzelátó. Mai formáját többszöri felújítás után 2016-ra nyerte el.

Nézőpontok/Vélemény

A Balaton-felvidéki vörös homokkő nyomában

2023.02.18. 10:40
1/23

A vörös homokkő Balatonalmáditól egészen Révfülöpig számtalan helyen a felszínre bukkant, kis kőbányák tucatjait látva el alapanyaggal, ahonnan aztán egyenesen a helyi építkezésekre került. A bányák visszaszorulásával a bontott kőanyag is felértékelődött.

Maga az alsóörsi permi homokkő 250-300 millió éves folyami hordalék, amely vassal szennyeződött, ez adja a jellegzetes színét. A megannyi kisebb kőbánya közül a káptalanfüredi Köcsi-tó mellett tanösvény is épült.

A vidék egyik legrégebbi épülete a felsőörsi prépostsági templom, az Árpád-kori építészet egyik leggazdagabban díszített, kitűnő állapotban fennmaradt példája.

A tatárjárás idején már álló tornya a 14. században kapta meg a ma látható tetejét, azóta az összképe alig változott. Tornya faragott, a többi fala szabálytalan kőből épült.

A homlokzat dísze a különösen gazdagon faragott hármas ablakcsoport. Oszlopainak Herkules-csomói a démonok távol tartására voltak hivatottak, a templom állapotát elnézve sikerrel.

Az egykori Lovas falu, ma már Alsóörshöz tartozó központjában találjuk a vörös homokkő-építészet legkiterjedtebb példáját, kilométernyi összhosszúságú támfalrendszer formájában.

Ha máshonnan nem, a házak nagy méretéből és a kétállásos garázsbejáratból sejthető, hogy itt is megjelentek az új beépítések, igazodva a könyék arculatához.

A Somlyó-hegy oldalába felkapaszkodó falu temetőjében is megannyi szépen faragott vörös sírkő sorakozik.

A Balaton-felvidéki táj egyedi épületei a mosóházak, amelyek a legtöbbször források, kisebb vízfolyások lefedéseire épültek, és nevüknek megfelelően elsősorban a háztáji ruhaneműk mosását segítették. Egyik legnagyobb képviselőjük Kővágóörs határában áll.

A mosóház vize felett egykor pallók hálózata állt, ezeken állva, több órás kézi munka volt maga a mosás. A kővágóörsi házat az 1940-es évekig használták, a romossá vált falaiból 2005-re állították helyre.

A Káli-medencében is népszerű építőanyag volt a vörös homokkő, bár az épületek célszerű vakolása a legtöbb esetben elfedi. Néhány szép kivétel Kékkút belterületén ma is az eladó, felújításra érdemes házak listáját gazdagítja.

A minimális kötőanyaggal, vagy anélkül rakott kerítésekkel jóval nagyobb számban találkozhatunk Kékkúton,és a szomszédos Köveskálon is.

Az Alsóörs fölötti Csere-hegyi kilátó 1935-re készült el, a Balaton-felvidék első kő kilátójaként. A körülötte egyre magasabbra növő erdőre tekintettel 2001-ben másfél szinttel megtoldották.

A helyben bányászott kő mellett vasbeton vázra is támaszkodó kilátó tervezője Padányi Gulyás Jenő, akitől nem állt távolt a természetes kő használata, például a budapesti Lehel téri Angyalföldi református templom (1933) estében sem.

A homokkő a modern időkben sem csak burkolásra szolgált: jól válogatva és faragva még a vasúti ívhidak anyagának is megfelelt. Legtöbb ilyen képviselőjük az egykori Veszprém- Alsőörs vasútvonal nyomvonalán áll.

A vasútvonal mai szemmel talán nem feltétlenül szükséges, 1969-es bezárása óta a nyomvonalat mezei útként, majd a 21. századtól burkolt kerékpárútként használták. Balatonalmádi kül -és belterületén két, 4-5 méter nyílású boltozaton is átvezet.

A vörös homokkő szerkezeti alkalmazásának még látványosabb példája a balatonfüredi Krisztus király templom, azaz helyi nevén vörös templom 35 méter magas tornyai.

A templom terveinek elkészítését 1925-ben ingyen vállalta el Fábián Gáspár, aki később olyan ismert historizáló épületeket tervezett, mint a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom

A templom mellett további épület is épültek, közülük a legnagyobb, az egykori iskola, ma ideiglenesen bíróság, de rövidesen az egyház kapja vissza.

Balatonalmádi egységes típusterv szerint épült vasútállomása 1930-ban látványos neobarokk szárnnyal bővült. Világoszöld vakolata és vörös homokkő falai egyedi színösszeállítást adnak.

Balatonalmádi városközpontja a helyi kőépítészet egyik leggazdagabb gyűjteménye. Két különleges modern képviselőjük a szocialista realizmus vonásait is hordozó, 1956-ban(!) épült református templom, és az ország legnagyobb első világháborús emlékműve.

Balatonalmádi strandja 1924-es átadásakor a tó egyik legnagyobbja volt. Mai formáját több ütemben, az 1950-es évek elejére nyerte el, az utolsó nagyobb lépés a bejárati csarnok két oldalán álló tornyok megépítése volt.

Balatonalmádi fölött 1906 óta áll a város egykori önzetlen országgyűlési képviselőjéről elnevezett Óvári messzelátó. Mai formáját többszöri felújítás után 2016-ra nyerte el.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Balaton

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.