A balatoni építkezések pusztítják az élővilágot

Az utóbbi három-négy évben újra beruházási hullám figyelhető meg a tóparton, ami látványosan megviseli az élővilágot. A beavatkozások megszakítják az összefüggő nádasok által fenntartott ökológiai hálózatot, emiatt előforduhat, hogy adott helyen egyes állatfajok egyedszáma már nem éri el az életképes populációk fennmaradásához szükséges mértéket.

A mintegy 15 évvel ezelőtti után most újra balatoni építkezési boomról beszélhetünk, a Balaton partján rendre-másra bújnak elő a kisebb-nagyobb lakóparkok, luxusapartmanházak. A déli parton Lellén, Földváron, Szántódon és Siófokon például rendkívül impozáns és folyamatos a változás. Utóbbin például már nem is az impozáns jelzőt használnánk, az Ezüstpart lakóteleppé válásáról itt írt az Építészfórum. 

Csakhogy a beruházási láznak ára van.

Szerencsére a Balatonon a nyílt víz minősége továbbra is kiváló, mint ahogy az utóbbi tíz-tizenöt évben mindig. A parti zónák, illetve az ottani növényzet állapota azonban egyre rosszabb, ami a vízszint-szabályozás változásával lehet összefüggésben – mondta a Klubrádiónak Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa. A hatóságok mesterségesen tartják magasan a vízszintet, ami a tó élővilágának nagyon nem tesz jót.

Az egy évtizeddel ezelőttihez viszonyítva a tóban lényegesen több a víz, ami csökkenti az ingadozó vízszinthez szokott nádasok területét. Ha ugyanis rendre elmaradnak az alacsonyabb vízállású időszakok, akkor a nád borította részek kisebbek lesznek, illetve a növényzet a part felé húzódik. Az egyre erősödő folyamat miatt a halak szaporodása miatt különösen fontos mélyebb vizű nádasok területe nagyon lecsökkent az elmúlt négy-öt évben.

A nagy ingatlanberuházások - különösen a közvetlen vízpartiak - egyrészt a nádasokkal korábban összefüggő természetes élőhelyeket, tehát a gyepeket érintik, másrészt magukat a nádasokat, amelyeket úgy tűnik, szándékosan irtanak az építkezők – pedig a jó állapotú területeket tilos bolygatni, azokat a törvény védi. Ráadásul több más vízi növény élőhelyét a jogszabályok is sokkal kevésbé védik, így a gyékénnyel, sással benőtt részeket könnyebben eltüntethetik a munkagépek, miközben ökológiai szempontból ezek is a nádas részét képezik.

Ezek a beavatkozások megszakítják az összefüggő nádasok által fenntartott ökológiai hálózatot, a feldarabolódás következménye pedig az lehet, hogy adott helyen egyes állatfajok egyedszáma már nem éri el az életképes populációk fennmaradásához szükséges mértéket.

A motorcsónakok és jetskik használata sem tesz jót, nem csak a pihenni vágyó turistáknak, hanem az állatvilágnak sem. A zajjal rendszeresen szennyezett területeket ugyanis elkerülik a halak és a nagyobb testű rákok is. Minél nagyobb területen válik tehát a száguldás örömével együtt járó zaj, annál nagyobb területen szegényedik a víz alatti élet.

ÉF