Bezártság helyett – Napközi otthon Győrött
Süttő Réka egy kihívásokkal teli témát választott diplomamunkájának: az értelmi fogyatékossággal élők ellátására évtizedek óta tett kísérletek és az ezek tapasztalata alapján kialakult mai intézményi formák útján indult el, hogy egy új és hatékonyabb koncepciót dolgozhasson ki egy napközi otthon épülettípusára.
Aktualitás
A 2011-ben született 1257/2011. (Vll. 21.) Korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek számára kialakított nagylétszámú bentlakásos otthonok kiváltását tűzte ki célul. Államilag támogatott lakhatással és nappali ellátást nyújtó intézményekkel szeretnék a fogyatékkal élőket integrálni a társadalomba. Ez az intézkedés erősítette a Napközik igényét és fontosságát, amit a diplomatervemmel szerettem volna megvalósítani.
A Napközi lényege
Sokak számára a napközi jelenti az egyetlen lehetséges elfoglaltságot az iskolakötelezettség megszűnése után. A nappali ellátás lényege három pontban fogalmazható meg: társadalmi és szociális kapcsolatokat nyújt, leveszi az állandó felügyelet terhét a hozzátartozókról, valamint szellemi és testi fejlődésre ad lehetőséget.
Helyszín
A helyszín Győrben, a József Attila városrészben található. A 81-es és 82-es főutakat összekötő, Szabadhegy közepén áthaladó, közepes forgalomterhelésű József Attila utca mellett helyezkedik el, a 78.-80.-82. házszám alatt. A terület eredetileg 3 üresen álló telek összevonásából keletkezett, az építészeti program igényéhez alkalmazkodva a hátrafele a szomszédos telek mintájára növeltem. A beépítésnél a közlekedési kapcsolatok alapján vizsgáltam az épületeket, végül egy belső kerengős megoldás mellett döntve. Az utcai megközelítést egy vonalra fűzve, minél rendezettebb megoldásra törekedtem.
Koncepció
A koncepcióm megalkotásánál az intézménykiváltás során megfogalmazott célt helyeztem előtérbe, miszerint szeretnénk visszaintegrálni a társadalomba a fogyatékkal élőket. Az épületeket tekintve nagy életviteli eltérés, hogy míg az átlagember szabadon éli az életét, minden szolgáltatást ott végez el, ahol szeretné (sportolás, oktatás, étkezés, hobbi, munka) addig egy fogyatékossággal élő ember számára sokkal korlátozottabbak ezek a lehetőségek. Életük nagy részét otthon és a napköziben töltik, amely egyfajta bezártság érzetet eredményezhet. Ezt az egy intézménybe zártság érzetét megszüntetendő építészeti formálást szerettem volna alkalmazni; négy különböző funkcionális egységet négy különböző épületként elválasztva hozok ezért létre. Az egységek közötti közlekedő csak egy fedett nyitott tér, azonban az intézmény kevésbé dinamikus életébe ez jól illeszkedik.
Tömegformálás
Az épületeket összekötő kerengőként szolgáló íves belső közlekedő kilép az épületek racionális szerkesztéséből, funkcionálisan és megjelenésében is teljesen elkülönül, mozgást reprezentáló jellegével. Az organikus kivágás mentén kialakuló térbővületek funkcionálisan lettek kialakítva, az épületek előtt várakozásra vagy kültéri fedett foglalkoztatásra adnak ezek lehetőséget.
A tömegek megalkotásánál a környező épületekre reflektáló magastetőt választottam, mely azonban a shed jellegű sorolással és bemozdítással középületes jelleget ölt Az intimebb és nyugodtabb aktivitásra ösztönző terekben, mint például a foglalkoztatók, ezzel szemben magasabb vagy váltakozó belmagasságot hozok létre.
Építészeti program
A foglalkoztató épület a hagyományosabb értelemben vett oktatási funkciókat látja el 35 főre méretezve. A helyiségek a MÉTA Program köré épülnek fel: Mozdulj, Élj, Tanulj, Alkoss, Pihenj. 8 fős csoportokban napi váltásban használják ezeket a tematikus szobákat. Az átmeneti épület a napközisek számára nyújt átmeneti lakhatási lehetőséget, amennyiben valamilyen életvitelbeli vészhelyzet megindokolja. A dolgozói épület az intézménybe bejutást napi szinten kontrollálja, valamint nyugodtabb elvonulási lehetőséget biztosít az intézményben dolgozó 8 gyógypedagógus számára is.Az melegítőkonyhás kialakítással rendelkező étkező épület két fős személyzettel működik, de lehetőséget teremt a saját ételkészítésre, és étel tárolására is a napközisek számára.
Anyaghasználat és homlokzat
A ház és a tető tartószerkezete is CLT rétegragasztott fa, amely a belső térben megjelenik. A homlokzati formálásnál a faburkolat meleg hatásával és a nyílások karakterisztikus kialakításával szándékoztam barátságosabb, otthonos hatást kölcsönözni az épületnek. A nyílások mérete és kiosztása a belső funkcióra reflektál; kilátást, bevilágítást és leülő felületet biztosít különböző magasságokban, így a kerekesszékes embereket is kiszolgálva. A belső organikus kerengő vasbeton anyaghasználata élesen eltér, alátámasztva a koncepcióban megfogalmazottakat, miszerint az épületek és a közöttük való közlekedés teljesen más hatást kíván gyakorolni.
Kísérleti városközpont egy lakótelep közepén, termálfürdő Törtelen, rekreációs központ a Hajógyári szigeten, újrahasznosító központ a III. kerületben a volt Harisnyagyár területén, napközi Győrben, diákszálló Budapesten az Erzsébetvárosban, sörkert és sörmanufaktúra a Puskás Aréna közelében – ezeket emeltük ki a Lakó Tanszék műhelyének idei januári diplomaterv-terméséből. Színes, változatos helyszínek és programok – színes, változatos és érett tervek, öröm rájuk nézni. Ami közös bennük, az a hallgatók – már végzett építészek – szakmai elkötelezettsége és a tervek magas építészeti minősége. A diplomázók többsége itthon folytatja pályafutását, van aki tanulni, tapasztalatot szerezni külföldre megy – őket várjuk vissza. És reméljük, néhányukat DLA-hallgatóként is viszontláthatunk az elkövetkező években. Az ígéretes kezdést követően szép sikereket kívánunk nekik a további pályafutásukhoz!
A Lakó Tanszék közössége
Szerk.: Pleskovics Viola