A Csepel-sziget északi csúcsával szemközt, az egykori Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet helyén, 2023-ra készült el a Nemzeti Atlétikai Központ, amelynek legfőbb funkciója a nyári Atlétikai Világbajnokság lebonyolítása volt.
A stadion építésén kívül a munka mintegy negyed négyzetkilométernyi barnamezős terület rendezését is magában foglalta. Bár nem csak funkcióját vesztett ipari terület, de a VITUKI butalista toronyháza és strandja is eltűnt, mindezek helyére egységes tervek szerint épült park került.
A Dr. Ferencz Marcel Habil. DLA, és a Napur Architect által tervezett stadion a világbajnokság idején 35 ezer fős befogadóképességgel bírt. Ennek nagyobbik felét adta a lelátó felső karéja, ami kifejezetten erre az alkalomra épült.
A néhány hét alatt elbontott felső lelátó eltűnésével feltárult a stadion saját, száz év élettartamra tervezett szerkezete.
A 2023 nyarára felállított, húszezer fős felső lelátó szerkezete önmagában is kivételes mérnöki teljesítmény volt, aminek nem csak a megépítése, de a bontása is szigorú technológiai sorrendet követett. Százezernyi eleme más állványzatokban szolgál tovább az ország különböző pontjain.
Másfél év elteltével ugyanitt, a vasbeton szerkezet tetején. A terepszint felett három emelet magasban körbefutó tetőn tizenhárom streetworkout gépekkel felszerelt sziget, és 650 méteres futókör egész nap, külön belépő nélkül használható.
Budapest új déli városképének részlete a futókörről. A lelátó lefedések acél vázszerkezete 47 darab, közel egyforma, öt csomópontból álló térbeli szekcióból áll, amik együtt teljes egészben lefedik a tetőn kialakított sportparkot. A végleges, 15 ezer fős alsó lelátó külön utakon közelíthető meg.
A stadion környéke a tavalyi világbajnokság óta kevésbé változott. Főleg a megannyi ideiglenes építmény eltűnése tűnik föl, feltárva a park eredetileg tervezett, végső formáját, amit Matécsa Hanna és Sándor Tamás vezetésével dolgoztak ki az S-TÉR Kft. tájépítészei.
Látványosabb a változás hat évre visszatekintve: ekkoriban még a Város és Folyó Egyesület által életre hívott Valyo Kikötő vitt életet a területre, elhelyezve azt a főváros rekreációs területeinek térképén.
Mára nem csak a park, de a mögötte álló Déli Vasúti Összekötő híd is kicserélődött. Az újjáépülő déli körvasúton jelenleg is épülnek a további vágányok, és az új Közvágóhíd megállóhely, utóbbi 5-6 perc sétára a parktól.
A part alacsonyabb, északi területén, már a legnagyobb, évtizedes árvizek szintje alatt, nagy területen épült homokos plázs, amit támfalak trendszere tagol.
A vízhez közeledve, az őszi árvizet sikeresen túlélt fák, és a stadion saját hajóállomása.
A park területén számos térkép mutatja az irányokat, nem csak a stadion körül, de a szomszédos utcák felé is.
A Dunához közelebbi, alsóbb és felsőbb szintek közt több kis ösvény és lépcső teremt összeköttetést.
A csepeli Hév mentén szabadtéri edzőgépek sorakoznak. A kerékpártárolók a park területén egyenletesen elosztva, de a bejáratok környékére fókuszálva helyezkednek el, szerencsére az egyszerű kerékgörbítők helyett teljes értékű támaszok formájában.
A Csepelre vezető hidak közelében kapott helyet egy különösen jól felszerelt, nagyobb játszótér, ami azonban látogatásunk idején még zárva volt.
A stadion mellett megszakítás nélkül vezet az új parti sétány, a Petőfi hídtól egészen idáig.
A terület déli széle azonban egyelőre munkaterület. A tiltás nem tűnik ottfelejtettnek, valóban javában zajlik még a munka a parktól független projekten, a Kvassai-zsilip, és környezetének modernizálásán.
A sétány másik folytatása a stadionnal egy időben átadott osztószigeti hídon át vezet a park folytatásának irányába, Csepel felé. Bár a híd már a világbajnokság idején is szolgálta a sportolókat és szervezőket, decemberben még ugyancsak zárva maradt a nagyközönség előtt.
A város legújabb parkja, a stadion felső szintjével együtt, minden nap, 7 és 21 óra között várja a látogatókat.
