| CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

A CeMBeton nyilatkozata a cement- és mészipart befolyásoló új rendeletre

1/1

Kép forrása: Pexels, Felhasználó: Pixabay

Hirdetés
?>
Kép forrása: Pexels, Felhasználó: Pixabay
1/1

Kép forrása: Pexels, Felhasználó: Pixabay

A CeMBeton nyilatkozata a cement- és mészipart befolyásoló új rendeletre
Nézőpontok/Vélemény

A CeMBeton nyilatkozata a cement- és mészipart befolyásoló új rendeletre

2023.07.27. 12:31

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
CeMBeton

Címkék:
adó, beton, ipar

A Magyar Közlöny 2023. július 17-i számában jelent meg a Kormány 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelete a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról. A  CeMBeton, mint az Európai Cementipari Szövetség (CEMBUREAU) tagja a Kormány tárgy szerinti rendeletére reagált.

Az már most látható, hogy a tranzakciós díj és a szén-dioxid kvóta adó együttesen katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra.

Kétféle teherről van szó. Az egyik egy tranzakciós díj, amelynek mértéke a tranzakcióval érintett, térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek értékének 10%-a. A másik a szén-dioxid kvóta adó, amelynek mértéke 40 EUR/tCO2-vel egyenértékű magyar forintnak megfelelő összeg. Az adót – függetlenül a július 17-i kihirdetéstől – visszamenőleges hatállyal 2023. január első napjától kezdődően kell megfizetnie az érintett vállalkozásoknak.

A tranzakciós díj és a szén-dioxid kvóta adó együttesen tehát katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra. Arról nem is beszélve, hogy a 2021 júliusában szintén rendeletben meghatározott kiegészítő bányajáradékot1 azóta is változatlan formában kell megfizetnie a belföldi cementipar szereplőinek. Ugyanakkor a Magyarországra behozott cementtermékekre ilyen szankciók nem vonatkoznak, így azok a termékek jelentős versenyelőnyhöz jutnak.

Megítélésünk szerint a Kormány 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelete kérdéseket vet fel, mert az ETS rendszer az EU jogon és az EU jog primátusán alapul, amelynek a magyar kormány általi megváltoztatása aggályos. Ezen kívül a kvóta kiosztás ingyenessége és a kvótán belüli felhasználás is egy 2012-es törvény szerint történik, amelyet most egy kormányrendelet változtat meg! Végül egy adónem visszamenőleges hatályú megállapítása véleményünk szerint az Alaptörvényben rögzített jogalkotási elveket sért.

Azt, hogy ez mekkora adóbefizetéssel jár az iparág részéről, még nem látjuk. Becslésekbe korai bocsátkozni, jelenleg is zajlik a jogszabály értelmezése. Véleményünk szerint a kihirdetett kormányrendelet éves szinten több milliárd forintos extra terhet jelent az iparág számára.

Mind a hazai, mind az európai cementipar fő törekvése a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentése, és a szén-dioxid-semlegesség elérése 2050-re. A Kormányrendelet nemcsak a kibocsátás csökkentést célzó beruházásokat veszélyezteti, hanem az alaptevékenység, a termelés válik veszélyeztetetté, lehetetlenül el. Iparágunk ezen kívül folyamatosan jelentős zöld beruházásokat végez, de amit a társaságok a fejlesztésre, a zöld átállásra fordítanának, azt most elviszi az újabb adó és a tranzakciós díj.

Azt, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni még mi sem tudjuk, de természetesen a magunk részéről mindent megteszünk a helyzet feloldására. Nem ismerjük a Kormány szándékait, azonban egyértelmű, hogy a jogszabály az érintett cégek gazdálkodását lényegében ellehetetleníti.

 

Budapest, 2023. július 27.

 

1 Kiegészítő bányajáradék: a magyarországi cementgyártók a cementtermékeik 20.000 forint/tonna – általános forgalmi adó nélkül számított – áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és a meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradék formájában kötelesek havonta megfizetni a Magyar Állam részére.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.