Épülettervek/Ipari és kereskedelmi épület

A debreceni új piac épülete

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

A debreceni új piac épülete
Épülettervek/Ipari és kereskedelmi épület

A debreceni új piac épülete

2005.12.05. 18:56

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Finta József, Szabó Tamás János

A Piac felelős tervezője: Szabó Tamás János, a "FÓRUM" épületegyüttes felelős tervezője: Dr. Finta József, Szabó Tamás János.

Korszellem és hagyomány


Az épület tervezésekor legfőbb feladatunknak olyan létesítmény létrehozását tekintettük, mely egyszerre fejezi ki a kort, melyben épült, ugyanakkor félreérthetetlenül "DEBRECENI". A két igény egyidejű kielégítése még látszólag sem anakronisztikus, ráadásul még csak nem is a modern kor problémája. Bármely debreceni épület építésekor az éppen aktuális korszellemnek próbált megfelelni, miközben helyi problémákra kereste a választ és a környezetre - építészeti és társadalmi - reflektált.


A feladatra véleményünk szerint archaizáló stilisztikai válasz nem adható, éppen a korábban elemzett okok miatt. Bármely architektonikus elem, elemrendszer átemelése egy korban, funkcióban távoli összefüggésrendszerbe szükségszerűen hamis eredményt szül, nem lesz több díszítésnél, öncélú rátétnél. A hitelesen csengő válasznak mélyebben kell gyökereznie, a korábban jelzettek értelmében a megoldandó problémából ("FUNKCIÓ") és a környezetből ("VÁROSSZÖVET") kell kiindulnia, eszköztára pedig kétségtelenül "MAI" kell, hogy legyen.


FUNKCIÓ

A tervezés legfontosabb feloldandó dilemmája a következő: a létesítendő épület kialakítása, egészségügyi, gépészeti, tűzvédelmi stb. háttere miatt VÁSÁRCSARNOK kell, hogy legyen, miközben a helyi viszonyokból kiindulva mindenképpen PIAC-ot szeretnénk itt létrehozni. A különbség koránt sem egyszerű szójáték. A vásárcsarnok történetileg jóval urbánusabb képződmény, nagyvárosi ÉPÜLET, melynek kommunikációs helyértéke - ember-ember közötti kapcsolat - jóval kisebb, mint a piacé. A PIAC jellemzően vidéki, falusi és mezővárosi jelenség, jellemzően nem épület hanem TÉR, mely egyszerű árucsere mellet a társadalmi élet fontos helyszíne, AGÓRA. (A jelenlegi piac üzemeletető szerint az árusok és a vevők még akkor is megjelennek a piacon, amikor éppen ünnepnap miatt zárva van). A vásárcsarnokban két kiló almát veszünk, a piacon találkozunk "Teri" nénivel - akinek múlt héten nősült a fia, előtte meg két hétig beteg volt - és ráadásul még veszünk két kiló almát is.


A tervezendő létesítménynek tehát nem lehet a hagyományos értelemben vett ÉPÜLET, nem lehetnek archetipikus "falai", "ablakai", "teteje", sokkal inkább LEFEDETT TÉRNEK kell lennie.

A tervezett épület tehát egy hatalmas tető, egy SÁTOR ("piaci sátor"), mely alatt "VÁROSI TEREKEN" zajlik a piac élete. A hagyományos ablakok-ajtók helyett térelhatároló transzparens szerkezetű üvegfalak készülnek, melyeknek funkcionális feladata csupán az elválasztás (védelem a szél ellen), esztétikai szempontból ÖSSZEKÖTIK a külső és belső tereket, elmossák a határokat kint és bent között. Olyan gondolat ez, mely logikusan következik a HELY-ből, ugyanakkor nagyon is MAI. Az épület két oldalán megjelenő hangsúlyos spanyollépcső is inkább városépítészeti elem, mely minőségileg más kapcsolatot jelent a tér és az épület között, mind a hagyományos lépcsőházak, a városi tér "felkúszik" az épületre, elmosva a határt TÉR és TÖMEG között.

Az ellentétpárok tehát, melyre az épület koncepciója épül:

PIAC - VÁSÁRCSARNOK
TÉR - ÉPÜLET
ÖSSZEKÖTÉS - LEHATÁROLÁS
TÉR - TÖMEG
VÁROSSZÖVET
A terület vizsgálata során olyan következtetésre jutottunk, mely megerősíti a korábban ismertetett építészeti koncepciónkat. Az új piacépület helyszínéül az egykori kétszintes parkoló lemez területe szolgál. Ez a terület tipikus tömbbelső, a körülötte elhelyezkedő épületek, mint TÉR-re fordulnak rá erre e területre, a zeneiskola oszlopos árkádja például még be is fordul. A zeneiskola kiegészítése tornateremmel valamint az erre a fontra elképzelt üzletek tovább erősítik ezt a jelleget. Ennek megfelelően a beépítésünk jellege nem a hagyományos térfalba illesztett ház - hiszen térfalról nem beszélhetünk - hanem a történetileg kialakult TÉR-re komponált SZOBOR, mely használatilag lefedett városi tereket hoz létre, miközben a környezetében hangulatos PIAC-UTCÁCSKÁKAT hoz létre maga körül (részben a meglévő épületek és a piac között, részben a második ütemben épülő "Debrecen Agóra" és a piac között.). Ezt a nőtt jelleget erősíti a piac törtvonalú kontúrja, melytől a környező utcácskák tölcséresednek illetve szűkülnek, feszültségeket és hangsúlyokat, dinamizmust teremtve a városszövet kompozíciójában. Az így létrejött utca-tér-épület együttes izgalmas, jól használható tömbbelsőt eredményez.


TÖMEGEK, ANYAGOK

A kompozíció leghangsúlyosabb eleme a földből spanyollépcsővel "kinövő" és az épület karakterét adó TETŐ. Fehér színével markánsan üt el környezetétől és hangsúlyozza a fő funkciót. Anyaga fehér fémlemez burkolat (TECU). A tető alátámasztó szerkezete hangsúlyosan sehol nem jelenik meg a homlokzaton, ezzel hangsúlyozva "lebegését" Az üvegfalak strukturális kialakításúak, minimális reflexióval, hiszen elsődleges feladatuk külső és belső minél intenzívebb kapcsolatának biztosítása.

A piac feletti kettős irodaszárny komponálásakor fontos szempont volt, hogy minél kisebb felülettel jelenjen meg a Vár utca felől, építészeti kialakítása toronyszerű, még egy óra is elhelyezést nyert a piac bejárata felőli oldalon. Burkolata sötétebb színű anyag, terrakotta vagy fahatású építőlemez (PRODEMA). Súlyos megjelenésével ellenpontozza és kiemeli a TETŐ lebegését. A belső burkolatok nagy kopásállóságú, jól tisztítható világos anyagok (kő, kőporcelán), melyek világos, tiszta, áttekinthető teret eredményeznek, nyugodt háttérrel ellenpontozva a piaci forgatag tarkaságát. A belső tér kialakításakor hangsúlyt fektettünk a három értékesítési szint egyenrangú kialakítására, melyet nagyméretű, felülvilágított átriumok biztosítanak. A három szint így áttekinthető, egymásba vezet át, izgalmas térkapcsolatok jönnek létre a szintek között. A belső terek a felülvilágított átriumokban létesített közlekedők (mozgójárda és liftek) köré szervezettek.

Budapest, 2004. december

szerző: Dr. Finta József (szöveg), Finta Stúdió (látványterv, rajz)









Az épületegyüttes részei:

I. építési ütem: Piac, Csapó utcai irodaház
II. építési ütem: Kereskedelmi és kulturális központ
Debrecen -  "FÓRUM" épületegyüttes felelős tervezője: Dr. Finta József, Szabó Tamás János
Debrecen - Piac felelős tervezője: Szabó Tamás János



területfelelős építész tervező: Dienes Szabolcs
építész munkatárs: Kasza Béla
statika: Volkai János, TM Janeda
épületgépészet: Temesvári László, Temesvári kft.
Görgeyné Bihary Erzsébet, G&B Plan
épületvillamosság: Kelemen Ferenc, Kelevill Bt.
környezetrendezés: Szloszjár György, Garten Stúdió
építész koordinátor: Szabó Zsolt

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk