Emberek/Interjú

A dolgok állása – interjú Noll Tamással, a Magyar Építész Kamara elnökével (1.)

1/5

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

?>
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
?>
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
?>
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
?>
?>
1/5

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

A dolgok állása – interjú Noll Tamással, a Magyar Építész Kamara elnökével (1.)
Emberek/Interjú

A dolgok állása – interjú Noll Tamással, a Magyar Építész Kamara elnökével (1.)

2012.04.06. 11:26

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Noll Tamás, Masznyik Csaba

Dosszié:

2012 tavaszára készült el Noll Tamással, a MÉK elnökével ez a sok szempontból is mérföldkőnek számító interjú, ami részletes képet fest a szakma életbevágó kérdéseiről – az elnöki mandátum félidejében. Masznyik Csaba 12 részes sorozatban a kamarát - és az elnök elképzeléseit - kémleli tabukat sem kímélő, lényegre törő kérdésekkel.

A Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: kamara, ill. MÉK) elnökletét Noll Tamás 2009 végén vette át. Az azóta eltelt két év során több kritika érte a kamara vezetését: a szakmai szempontból jelentős eseményekkel kapcsolatosan a kamara ritkán foglal nyilvánosan állást, ezért a tagság úgy érzékeli, hogy az építészetnek továbbra sincs megfelelő szakmai érdekképviselete, tekintélye a magyar társadalmon belül. További zavart okoz, hogy a tagság nem választja külön az országos és a területi, különösen a fővárosi szervezeteket, egységesen „A Kamarán" kér számon mindent, a bírálatok is „A Kamarát" illetik. Mivel a Kamarának – és ebben nincs különbség az országos és a területi szervezetek között – egyelőre nincs jól működő kommunikációs stratégiája a tagság tájékoztatására, egy interjú keretében igyekeztem választ kapni a sok felmerült kérdésre. A kérdéssor összeállítása előtt több kollégától is kértem javaslatokat (Bardóczi Sándor, Huszti István, Pásztor Erika Katalina, Szabó Levente, Talmácsi István, Tardos Tibor), a kérdéseik többsége beépült az interjúba. A beszélgetésre 2011. november végén, december elején került sor, a szöveg feldolgozása sajnos sok időt vett igénybe: ahol szükségesnek találtam, jeleztem, hogy a válasz mely időpontra vonatkozik.
Masznyik Csaba 

A MÉK programja és struktúrája

MCs: 2009. november 20-án volt a tisztújító küldöttgyűlés, ahol egy strukturális reformokat ígérő elnöki programmal nyertél, majd 2010. január 1-jén vettétek át a Magyar Építész Kamara pénzügyi elszámolását. Azt szeretném az interjú keretében tisztázni, hogy hol tart ennek a programnak a teljesítése? Van, aki ennél sokkal sarkosabban kérdez: van-e még egyáltalán esély azoknak a strukturális reformoknak a megvalósítására, melyeket egyébként fontosnak és időszerűnek gondolt a többség? Ne felejtsük el, hogy kaptatok egy nagy pénzügyi pofont rögtön az elején, sőt, kettőt is. Az előző ciklusból örökölt egyenleg mínuszos volt, időbe telt a rendbetétele, másrészt az a remény, hogy az országos kamara a budapesti és a területi kamaráktól nagyobb bevételhez jut, amiből gazdálkodni tud, nem teljesült. Ezekre úgy-ahogy emlékezik a szakma, de gyanítom, hogy pontatlanul. Ezért lenne hasznos, ha a beszélgetést innen kezdenénk.

NT: Válasszuk szét a kérdéseket és menjünk sorban. 2009. november 20-án volt a tisztújító küldöttgyűlés, már azon a napon hivatalba lépett az elnökség. Mi a tisztújítást követő órákban összeültünk a Gellértben, megalakítottuk az új elnökséget és megbeszéltük a teendőket, amely abból állt, hogy azonnal elindítottuk a munkát és a program alapján kiosztottuk a feladatokat, felosztottuk az egyes területeket. A hivatalos pénzügyi átadás-átvétel azért húzódott el december 31-ig, mert a pénzügyi elszámolást csak az év végével lehet átlátható módon lezárni. Az előző elnök, Eltér István főállásban volt a MÉK alkalmazásában, december 20-án érte el a nyugdíjkorhatárt, ezért nem bontottuk föl a munkaszerződését. A nyugdíjkorhatár elérését is figyelembe véve nagyon méltányosan bánt az elnökség az előző elnökkel.

Nézzük először az elnökség programját. Az eddigi munkám tapasztalata alapján, arra építve írtam a választási programot, amelyben egy nagyon koherens rendszert vázoltam fel. Ennek köszönhetően került sor a megválasztásomra. Ezt a választási programot bontotta aztán ki az elnökség és dolgozott ki januárra egy olyan részletes munkaprogramot, mely a négy éves munka alapja. Miben különbözik ez az eddigiektől? Az én meglátásom szerint a Kamara első időszaka a '96-os törvénnyel, illetve '97-ben, a MÉK hivatalos megalakulásával indult és 2009-ben zárult le. Ez az első időszak a szövetségi mintára épült, mert ilyen minták voltak az elnökségi tagok fejében. A gyakorlatban egyfajta – hogy is mondjam – szövetségi élet folyt. Én pedig azt képviselem, hogy át kell állnunk a kormányzat működéséhez hasonló működésre, ahol nagyon keményen meghatározott a feladatok és a hatáskörök szétválasztása; tiszta, hogy ki mivel foglalkozik, és az elnökség ezeknek a területeknek a folyamatos összehangolását végzi. Így határoztuk meg azt a négy fő témakört, melyekre azt mondtuk, hogy a Kamarának ezekkel kell foglalkoznia.

a.) A szakmához jutás feltételei
Az első témakör a szakmához jutás feltételeinek - ezen belül a bemeneti feltételek, az oktatás, képzés, továbbképzés, illetve a jogosultsági vizsgarendszer, a jogosultsági rendszerek, névjegyzékek - szabályozása. Ez önmagában is egy óriási terület. Makovényi Ferenc és Hajnóczy Péter alelnökök látják el ennek a területnek a felügyeletét.

b.) A szakmagyakorlás
Minden olyan kérdés ide tartozik, ami a szakmagyakorlás, a mindennapi élet terén próbál olyan programokat és intézkedéseket megvalósítani, melyek megítélésünk szerint javíthatják az építészek helyzetét. Ezen belül is több témakör található. Az egyik terület a jogbiztonság megteremtése, mert ez nagyon gyenge lábakon áll – a szerződések, a vitarendezés kérdései. Volt már előzménye, régóta ezzel a problémakörrel foglalkoztam, korábban én felügyeltem, illetve irányítottam ezt a területet. Mivel a három alelnök közül senki nem vállalta ezt a munkát, továbbra is az én feladatom.

 

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
1/5
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

 

 

Elkészítettük a szerződés rendszer első sorozatát. Fent van a honlapunkon, egy öt egységből álló szerződésminta és egy nagyon jó útmutató, amely abban segít, hogy tudjuk, a szerződéskötésnél mire kell figyelni. Mindezt a Jogi Bizottsággal együtt dolgoztuk ki. Úgy látom, hogy a gyakorlatban még nem terjedt el. A vitarendezések kezelésére kidolgoztuk és bevezettük a mediátori rendszert, mely tavaly február óta működik. Eddig egyetlen mediátori vitarendezés volt, fél-sikerrel, tehát még ez sem kellően népszerű, sajnos. Emellett kidolgoztunk egy törvényi előterjesztést az építész- és a mérnök kamara mellett működő állandó választott bíróság felállítására, amely nagyon komoly lehetőség lehet arra, hogy egy abszolút kompetens szakmai bíróság álljon föl. Ennek a törvényi elfogadása függőben van.

A munkához jutás feltételei
Az elnökség programja egyértelműen az, hogy a legfelkészültebb, legjobb tervezők jussanak mindig az adott pillanatban az adott munkához, mert ez vinné előre a szakmát, az épített környezet minőségének a javítását. Ezen a területen nagyon fontos, hogy az árversenyt próbáljuk végre visszaszorítani, mert borzalmasan alacsony szintre kerültek a tervezési díjak Magyarországon. Mit tudtunk e téren tenni? A közbeszerzési törvény ebben az időszakban kétszer változott. Egy olyan útmutató kidolgozásához fogtunk hozzá, mely részben a tervezőknek, részben a beruházóknak készül, segítség ahhoz, hogy milyen módszerekkel próbáljanak tervezőt keresni, választani. Eligazítást adunk és olyan eljárásokat javasolunk, amelyek nem az árversenyt helyezik előtérbe, hanem az építészeti minőséget. Megpróbáljuk bevinni a köztudatba, hogy a tervpályáztatás és a szakmai alkalmassági szempontok vizsgálata sokkal jobb eljárás, mint a sima árverseny, ami pillanatnyi előnyt biztosít ugyan az építtetőknek, ugyanakkor már a következő fázisban rengeteg hátránnyal jár, nem beszélve arról, hogy a foglalkoztatásra abszolút negatív hatással van.

Tervpályázatok
Ugyancsak szerepel a programban a tervpályázatok ügye. Úgy látom, hogy komoly ellenállás alakult ki az országban a tervpályázatokkal szemben. E téren a Kamara is elmaradt azoknak a szakmai- és közvélemény-formáló anyagoknak az előállításával, melyek  a társadalmat, az építtetőket meggyőzik arról, hogy miért jó a tervpályázati eljárás. Össze kellene gyűjteni és PR anyagként bemutatni a jó példákat, hogy miért érdemes tervpályázatot rendezni. Ez is az asztalon van, kész anyagunk ugyan még nincs, de elindítottuk a kidolgozását.

Külkapcsolatok
A magyar építész szakmai közéletet és kamarai rendszert, a megfelelő kommunikációs támogatással el kell helyeznünk az európai térben. Ez egyébként nemcsak a szakmagyakorlásra igaz, hanem az összes kamarai munkára, ami azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, szerintem alapvető feladat. A Külügyi Bizottság e téren megalapozott és nagyon komoly munkát végez. 1999-ben léptük be az Európai Építészek Tanácsába, most már tizenkét éve. Kezdetben, amíg nem voltunk EU tagok, megfigyelői státuszban dolgoztunk, most pedig teljes jogú tagként. Ennek a hosszú munkának a megkoronázása volt a májusban megrendezett Európai Építészetpolitikai Fórum, mely magas színvonalú szakmai előadásokkal, gördülékeny szervezéssel zajlott, és olyan hangulatot teremtett, amelyre szinte minden külföldi partnertől pozitív visszajelzést kaptunk. E konferencia megrendezése a Magyar Építész Kamarát a nemzetközi szervezettekkel egyenrangúvá tette, azonos szintre emelte. A külügyi munkának van még egy nagyon fontos területe, ami most kezd kialakulni, kiépülni – a Duna Stratégiai Együttműködés –, erre próbáljuk majd a következő időszak munkáját felépíteni.

 

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
2/5
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

 

 

Szabványügyek, útmutatók
A szakmagyakorlás témakörébe tartozik a Csontos Csaba által vezetett bizottság munkája, a szabványügyi kérdések, az útmutatók és egyéb, tervezési munkához szükséges segédletek kidolgozása. A legjelentősebb eredmény e téren, hogy az ISO rendszer kezelésében komoly előrelépést tudtunk tenni. A Kamara korábban nem foglalkozott vele, most viszont elég sok cég belépett az ISO rendszerbe. Ez egy meglehetősen költséges és bürokratikus rendszer, ugyanakkor a közbeszerzések körében nagyon sok esetben megkövetelik, hogy ilyen minősítéssel rendelkezzenek a tervezőcégek. Ezt a kérdést az elnökség úgy tudta helyre tenni, hogy kidolgoztunk egy kamarai minőségbiztosítási útmutatót, amelyről azt állítjuk, hogy aki ezt elolvassa, megtanulja, és ennek alapján építi fel a cégén belül a minőségbiztosítást, akkor az egyenrangú lesz az ISO rendszerrel. Ezt az útmutatót egyébként beépítjük a jogosultsági vizsgarendszerbe, oktatni fogjuk, felkészítjük a belépőket, illetve a továbbképzési rendszerünkbe is be vezetjük. Felelevenítettük a szabványok alkalmazásának a kérdését, és – elsőként az országban a szakmai testületek közül – felvettük a kapcsolatot a Szabványügyi Testülettel.

Az elmúlt húsz évben a szabványok kikoptak a gyakorlatból, s azzal a jelszóval, hogy a szabványok nem kötelezőek, kiestek a fejekből is. Nagyjából el is felejtettük mindet, megfeledkeztünk róluk, holott a szabvány olyan eszköz, amely nagyon hatékonnyá tudja tenni az építészek munkáját. A jól bevált megoldások szabványosítása annyit jelent, hogy azon már nem kell gondolkodni, csak elő kell venni és alkalmazni: abszolút biztos műszaki megoldás. A szabványoknak, a műszaki útmutatóknak kiemelt jelentőséget tulajdonítok a szakmai életben. Ezt tehát elindítottuk, majd első lépésként áttekintettük a szabványügy helyzetét. Ezt a munkát Fáy Piros vezetésével egy kis munkacsapat elvégezte, az anyag hozzáférhető.

Az építőiparral, építéssel kapcsolatos konkrét szabványok felülvizsgálata most folyik, összesen negyvenhat szabvány felülvizsgálatát végeztük el az elmúlt időszakban. Ebbe a munkába olyan kollégákat tudtunk bevonni, akik a közelmúltban az adott területen nagyon jó épületeket terveztek. Nagyon nagy öröm, hogy fiatal építészek is részt vesznek ebben, érezték a munka lényegét és értelmét, ami majd visszahat a következő épület tervezésére. Példaként hadd említsem meg a Minusplus Építészirodát. Ők fiatal építészek, akik észrevették, hogy egy szabványt módosítani is lehet, s hogy ennek megvan a viszonylag egyszerű módja. Olyan visszacsatolási lehetőséget tudunk teremteni, mely a szabványokat élettel tölti meg. Tagja vagyunk a Szabványügyi Testületnek, ezzel megteremtettük azt az alapot, amire majd rá tudunk építeni.

c.) Szakmapolitika és érdekvédelem
A következő nagy témakör az úgynevezett szakmapolitikai terület, amiben minden olyan kérdés benne van, ami nem tartozik az előző kettőbe, illetve ez a stratégiai célok kezelésének a területe. Ezt a területet Ertsey Attila alelnök felügyeli, ő szervezi e téren az elnökségi munkát. Ide tartozik a vidékstratégia, bekapcsolódás az országos stratégiába, ide tartozik az otthonteremtési stratégia. Célunk, hogy korai fázisban be tudjunk kapcsolódni a döntéshozatali mechanizmusokba. Ugyanez vonatkozik az energiastratégiára is.  Ide tartozna a kamara kommunikációs stratégiájának a kidolgozása, és a kamara belső működési rendszerének felülvizsgálata, revíziója is.

d.) Építészet és kultúra – MÉK-MÉSZ együttműködés
Ha az elnökség struktúrájánál tartunk, akkor látható, hogy ebből a három területből kimaradt a kulturális tevékenység, ami nagyon fontos terület, mert az építész szakma kohézióját is a kulturális alapoknak kell biztosítaniuk, nem pedig a pénzügyi és egyéb, jogszabályi alapoknak. Kulturális alap nélkül nincs igazi közösség, ez teljesen egyértelmű. Ugyanakkor az is látszik, hogy erre a területre nincs energiánk, vagy nagyon kevés, úgyhogy az Építőművész Szövetséggel kötöttünk egy megállapodást, mely szerint ezt a területet ők gondozzák, ők viszik, nekik van elsőbbségük, elsősorban ők pályáznak a programokra, mi pedig, amennyire tudunk, bekapcsolódunk. A Kamara és a Szövetség kapcsolatát is rendeztük. Úgy gondolom, hogy az elmúlt két év során kiegyensúlyozott kapcsolat jött létre Kálmán Ernő elnök úrral és a Szövetséggel, megszűntek azok a villongások és féltékenykedések, melyek korábban jellemzőek voltak. Így egyértelmű munkamegosztásban tudunk dolgozni és azokon a területeken pedig, ahol a Kamarának vannak prioritásai, ott a Szövetség kapcsolódik be a mi munkánkba, konkrétan a Tervpályázati Bizottság, és a Külügyi Bizottság munkájába.

 

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
3/5
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

 

 

Visszatérve a kérdésre, kialakult egy teljesen világos struktúra: az elnöknek és minden alelnöknek tisztán meghatározott a feladata. Ezt egyébként a kamarai törvény és az alapszabály is előírja. Az alelnökök és az elnökségi tagok számára is jól körülhatárolt az a konkrét terület, melyekért úgy felelősek, mint egy miniszter. Kaló Emese a Tervpályázati Bizottság, Kováts András a Közbeszerzési Bizottság, Körmendy János a Jogi Bizottság, Dulácska Zsolt a Továbbképzési Bizottság munkájáért, Csontos Csaba pedig a Szakmagyakorlási Bizottság munkájáért felelős. Ehhez társulnak még a különböző kamarai tagozatok, melyek szintén összehangolt munkával próbálnak az elnökség keze alá dolgozni, amellett, hogy saját, önálló programokat is visznek: Belsőépítész Tagozat, Településrendezési Tagozat, Táj- és Kertépítész Tagozat, valamint Műemlékvédelmi Tagozat segíti a kamarai munkát.

A fő cél az volt, hogy egyfajta feladatmegosztás alakuljon ki, felelősségi körök alakuljanak ki és ezek összehangolása is megvalósuljon az elnökség munkájában. Ezt tartom a legnagyobb változásnak az eddigiekhez képest, amikor megvoltak ugyan a bizottságok, de semmiféle összehangolás, rendszeres munka nem tudott az elnökség szintjén kialakulni. Én ezt nagyon keményen számon kérem. Minden egyes elnökségi ülés arról szól, hogy elővesszük a programot, megnézzük, hogy mi történt eddig, hogy az egyes bizottságok, az egyes felelősök mit tettek az elmúlt időszakban. Egymás eredményeire támaszkodva folytatjuk a munkát és megpróbálunk valamiféle kohéziót is teremteni. Úgy gondolom, hogy mindez előbb-utóbb, szépen, lassan láthatóvá fog válni, ami persze kommunikációs feladat is lenne.

Masznyik Csaba
(foly. köv.)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk