Emberek/Interjú

A dolgok állása – interjú Noll Tamással, a Magyar Építész Kamara elnökével (1.)

1/5

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

?>
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
?>
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
?>
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
?>
?>
1/5

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

A dolgok állása – interjú Noll Tamással, a Magyar Építész Kamara elnökével (1.)
Emberek/Interjú

A dolgok állása – interjú Noll Tamással, a Magyar Építész Kamara elnökével (1.)

2012.04.06. 11:26

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Noll Tamás, Masznyik Csaba

Dosszié:

2012 tavaszára készült el Noll Tamással, a MÉK elnökével ez a sok szempontból is mérföldkőnek számító interjú, ami részletes képet fest a szakma életbevágó kérdéseiről – az elnöki mandátum félidejében. Masznyik Csaba 12 részes sorozatban a kamarát - és az elnök elképzeléseit - kémleli tabukat sem kímélő, lényegre törő kérdésekkel.

A Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: kamara, ill. MÉK) elnökletét Noll Tamás 2009 végén vette át. Az azóta eltelt két év során több kritika érte a kamara vezetését: a szakmai szempontból jelentős eseményekkel kapcsolatosan a kamara ritkán foglal nyilvánosan állást, ezért a tagság úgy érzékeli, hogy az építészetnek továbbra sincs megfelelő szakmai érdekképviselete, tekintélye a magyar társadalmon belül. További zavart okoz, hogy a tagság nem választja külön az országos és a területi, különösen a fővárosi szervezeteket, egységesen „A Kamarán" kér számon mindent, a bírálatok is „A Kamarát" illetik. Mivel a Kamarának – és ebben nincs különbség az országos és a területi szervezetek között – egyelőre nincs jól működő kommunikációs stratégiája a tagság tájékoztatására, egy interjú keretében igyekeztem választ kapni a sok felmerült kérdésre. A kérdéssor összeállítása előtt több kollégától is kértem javaslatokat (Bardóczi Sándor, Huszti István, Pásztor Erika Katalina, Szabó Levente, Talmácsi István, Tardos Tibor), a kérdéseik többsége beépült az interjúba. A beszélgetésre 2011. november végén, december elején került sor, a szöveg feldolgozása sajnos sok időt vett igénybe: ahol szükségesnek találtam, jeleztem, hogy a válasz mely időpontra vonatkozik.
Masznyik Csaba 

A MÉK programja és struktúrája

MCs: 2009. november 20-án volt a tisztújító küldöttgyűlés, ahol egy strukturális reformokat ígérő elnöki programmal nyertél, majd 2010. január 1-jén vettétek át a Magyar Építész Kamara pénzügyi elszámolását. Azt szeretném az interjú keretében tisztázni, hogy hol tart ennek a programnak a teljesítése? Van, aki ennél sokkal sarkosabban kérdez: van-e még egyáltalán esély azoknak a strukturális reformoknak a megvalósítására, melyeket egyébként fontosnak és időszerűnek gondolt a többség? Ne felejtsük el, hogy kaptatok egy nagy pénzügyi pofont rögtön az elején, sőt, kettőt is. Az előző ciklusból örökölt egyenleg mínuszos volt, időbe telt a rendbetétele, másrészt az a remény, hogy az országos kamara a budapesti és a területi kamaráktól nagyobb bevételhez jut, amiből gazdálkodni tud, nem teljesült. Ezekre úgy-ahogy emlékezik a szakma, de gyanítom, hogy pontatlanul. Ezért lenne hasznos, ha a beszélgetést innen kezdenénk.

NT: Válasszuk szét a kérdéseket és menjünk sorban. 2009. november 20-án volt a tisztújító küldöttgyűlés, már azon a napon hivatalba lépett az elnökség. Mi a tisztújítást követő órákban összeültünk a Gellértben, megalakítottuk az új elnökséget és megbeszéltük a teendőket, amely abból állt, hogy azonnal elindítottuk a munkát és a program alapján kiosztottuk a feladatokat, felosztottuk az egyes területeket. A hivatalos pénzügyi átadás-átvétel azért húzódott el december 31-ig, mert a pénzügyi elszámolást csak az év végével lehet átlátható módon lezárni. Az előző elnök, Eltér István főállásban volt a MÉK alkalmazásában, december 20-án érte el a nyugdíjkorhatárt, ezért nem bontottuk föl a munkaszerződését. A nyugdíjkorhatár elérését is figyelembe véve nagyon méltányosan bánt az elnökség az előző elnökkel.

Nézzük először az elnökség programját. Az eddigi munkám tapasztalata alapján, arra építve írtam a választási programot, amelyben egy nagyon koherens rendszert vázoltam fel. Ennek köszönhetően került sor a megválasztásomra. Ezt a választási programot bontotta aztán ki az elnökség és dolgozott ki januárra egy olyan részletes munkaprogramot, mely a négy éves munka alapja. Miben különbözik ez az eddigiektől? Az én meglátásom szerint a Kamara első időszaka a '96-os törvénnyel, illetve '97-ben, a MÉK hivatalos megalakulásával indult és 2009-ben zárult le. Ez az első időszak a szövetségi mintára épült, mert ilyen minták voltak az elnökségi tagok fejében. A gyakorlatban egyfajta – hogy is mondjam – szövetségi élet folyt. Én pedig azt képviselem, hogy át kell állnunk a kormányzat működéséhez hasonló működésre, ahol nagyon keményen meghatározott a feladatok és a hatáskörök szétválasztása; tiszta, hogy ki mivel foglalkozik, és az elnökség ezeknek a területeknek a folyamatos összehangolását végzi. Így határoztuk meg azt a négy fő témakört, melyekre azt mondtuk, hogy a Kamarának ezekkel kell foglalkoznia.

a.) A szakmához jutás feltételei
Az első témakör a szakmához jutás feltételeinek - ezen belül a bemeneti feltételek, az oktatás, képzés, továbbképzés, illetve a jogosultsági vizsgarendszer, a jogosultsági rendszerek, névjegyzékek - szabályozása. Ez önmagában is egy óriási terület. Makovényi Ferenc és Hajnóczy Péter alelnökök látják el ennek a területnek a felügyeletét.

b.) A szakmagyakorlás
Minden olyan kérdés ide tartozik, ami a szakmagyakorlás, a mindennapi élet terén próbál olyan programokat és intézkedéseket megvalósítani, melyek megítélésünk szerint javíthatják az építészek helyzetét. Ezen belül is több témakör található. Az egyik terület a jogbiztonság megteremtése, mert ez nagyon gyenge lábakon áll – a szerződések, a vitarendezés kérdései. Volt már előzménye, régóta ezzel a problémakörrel foglalkoztam, korábban én felügyeltem, illetve irányítottam ezt a területet. Mivel a három alelnök közül senki nem vállalta ezt a munkát, továbbra is az én feladatom.

 

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
1/5
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

 

 

Elkészítettük a szerződés rendszer első sorozatát. Fent van a honlapunkon, egy öt egységből álló szerződésminta és egy nagyon jó útmutató, amely abban segít, hogy tudjuk, a szerződéskötésnél mire kell figyelni. Mindezt a Jogi Bizottsággal együtt dolgoztuk ki. Úgy látom, hogy a gyakorlatban még nem terjedt el. A vitarendezések kezelésére kidolgoztuk és bevezettük a mediátori rendszert, mely tavaly február óta működik. Eddig egyetlen mediátori vitarendezés volt, fél-sikerrel, tehát még ez sem kellően népszerű, sajnos. Emellett kidolgoztunk egy törvényi előterjesztést az építész- és a mérnök kamara mellett működő állandó választott bíróság felállítására, amely nagyon komoly lehetőség lehet arra, hogy egy abszolút kompetens szakmai bíróság álljon föl. Ennek a törvényi elfogadása függőben van.

A munkához jutás feltételei
Az elnökség programja egyértelműen az, hogy a legfelkészültebb, legjobb tervezők jussanak mindig az adott pillanatban az adott munkához, mert ez vinné előre a szakmát, az épített környezet minőségének a javítását. Ezen a területen nagyon fontos, hogy az árversenyt próbáljuk végre visszaszorítani, mert borzalmasan alacsony szintre kerültek a tervezési díjak Magyarországon. Mit tudtunk e téren tenni? A közbeszerzési törvény ebben az időszakban kétszer változott. Egy olyan útmutató kidolgozásához fogtunk hozzá, mely részben a tervezőknek, részben a beruházóknak készül, segítség ahhoz, hogy milyen módszerekkel próbáljanak tervezőt keresni, választani. Eligazítást adunk és olyan eljárásokat javasolunk, amelyek nem az árversenyt helyezik előtérbe, hanem az építészeti minőséget. Megpróbáljuk bevinni a köztudatba, hogy a tervpályáztatás és a szakmai alkalmassági szempontok vizsgálata sokkal jobb eljárás, mint a sima árverseny, ami pillanatnyi előnyt biztosít ugyan az építtetőknek, ugyanakkor már a következő fázisban rengeteg hátránnyal jár, nem beszélve arról, hogy a foglalkoztatásra abszolút negatív hatással van.

Tervpályázatok
Ugyancsak szerepel a programban a tervpályázatok ügye. Úgy látom, hogy komoly ellenállás alakult ki az országban a tervpályázatokkal szemben. E téren a Kamara is elmaradt azoknak a szakmai- és közvélemény-formáló anyagoknak az előállításával, melyek  a társadalmat, az építtetőket meggyőzik arról, hogy miért jó a tervpályázati eljárás. Össze kellene gyűjteni és PR anyagként bemutatni a jó példákat, hogy miért érdemes tervpályázatot rendezni. Ez is az asztalon van, kész anyagunk ugyan még nincs, de elindítottuk a kidolgozását.

Külkapcsolatok
A magyar építész szakmai közéletet és kamarai rendszert, a megfelelő kommunikációs támogatással el kell helyeznünk az európai térben. Ez egyébként nemcsak a szakmagyakorlásra igaz, hanem az összes kamarai munkára, ami azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, szerintem alapvető feladat. A Külügyi Bizottság e téren megalapozott és nagyon komoly munkát végez. 1999-ben léptük be az Európai Építészek Tanácsába, most már tizenkét éve. Kezdetben, amíg nem voltunk EU tagok, megfigyelői státuszban dolgoztunk, most pedig teljes jogú tagként. Ennek a hosszú munkának a megkoronázása volt a májusban megrendezett Európai Építészetpolitikai Fórum, mely magas színvonalú szakmai előadásokkal, gördülékeny szervezéssel zajlott, és olyan hangulatot teremtett, amelyre szinte minden külföldi partnertől pozitív visszajelzést kaptunk. E konferencia megrendezése a Magyar Építész Kamarát a nemzetközi szervezettekkel egyenrangúvá tette, azonos szintre emelte. A külügyi munkának van még egy nagyon fontos területe, ami most kezd kialakulni, kiépülni – a Duna Stratégiai Együttműködés –, erre próbáljuk majd a következő időszak munkáját felépíteni.

 

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
2/5
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

 

 

Szabványügyek, útmutatók
A szakmagyakorlás témakörébe tartozik a Csontos Csaba által vezetett bizottság munkája, a szabványügyi kérdések, az útmutatók és egyéb, tervezési munkához szükséges segédletek kidolgozása. A legjelentősebb eredmény e téren, hogy az ISO rendszer kezelésében komoly előrelépést tudtunk tenni. A Kamara korábban nem foglalkozott vele, most viszont elég sok cég belépett az ISO rendszerbe. Ez egy meglehetősen költséges és bürokratikus rendszer, ugyanakkor a közbeszerzések körében nagyon sok esetben megkövetelik, hogy ilyen minősítéssel rendelkezzenek a tervezőcégek. Ezt a kérdést az elnökség úgy tudta helyre tenni, hogy kidolgoztunk egy kamarai minőségbiztosítási útmutatót, amelyről azt állítjuk, hogy aki ezt elolvassa, megtanulja, és ennek alapján építi fel a cégén belül a minőségbiztosítást, akkor az egyenrangú lesz az ISO rendszerrel. Ezt az útmutatót egyébként beépítjük a jogosultsági vizsgarendszerbe, oktatni fogjuk, felkészítjük a belépőket, illetve a továbbképzési rendszerünkbe is be vezetjük. Felelevenítettük a szabványok alkalmazásának a kérdését, és – elsőként az országban a szakmai testületek közül – felvettük a kapcsolatot a Szabványügyi Testülettel.

Az elmúlt húsz évben a szabványok kikoptak a gyakorlatból, s azzal a jelszóval, hogy a szabványok nem kötelezőek, kiestek a fejekből is. Nagyjából el is felejtettük mindet, megfeledkeztünk róluk, holott a szabvány olyan eszköz, amely nagyon hatékonnyá tudja tenni az építészek munkáját. A jól bevált megoldások szabványosítása annyit jelent, hogy azon már nem kell gondolkodni, csak elő kell venni és alkalmazni: abszolút biztos műszaki megoldás. A szabványoknak, a műszaki útmutatóknak kiemelt jelentőséget tulajdonítok a szakmai életben. Ezt tehát elindítottuk, majd első lépésként áttekintettük a szabványügy helyzetét. Ezt a munkát Fáy Piros vezetésével egy kis munkacsapat elvégezte, az anyag hozzáférhető.

Az építőiparral, építéssel kapcsolatos konkrét szabványok felülvizsgálata most folyik, összesen negyvenhat szabvány felülvizsgálatát végeztük el az elmúlt időszakban. Ebbe a munkába olyan kollégákat tudtunk bevonni, akik a közelmúltban az adott területen nagyon jó épületeket terveztek. Nagyon nagy öröm, hogy fiatal építészek is részt vesznek ebben, érezték a munka lényegét és értelmét, ami majd visszahat a következő épület tervezésére. Példaként hadd említsem meg a Minusplus Építészirodát. Ők fiatal építészek, akik észrevették, hogy egy szabványt módosítani is lehet, s hogy ennek megvan a viszonylag egyszerű módja. Olyan visszacsatolási lehetőséget tudunk teremteni, mely a szabványokat élettel tölti meg. Tagja vagyunk a Szabványügyi Testületnek, ezzel megteremtettük azt az alapot, amire majd rá tudunk építeni.

c.) Szakmapolitika és érdekvédelem
A következő nagy témakör az úgynevezett szakmapolitikai terület, amiben minden olyan kérdés benne van, ami nem tartozik az előző kettőbe, illetve ez a stratégiai célok kezelésének a területe. Ezt a területet Ertsey Attila alelnök felügyeli, ő szervezi e téren az elnökségi munkát. Ide tartozik a vidékstratégia, bekapcsolódás az országos stratégiába, ide tartozik az otthonteremtési stratégia. Célunk, hogy korai fázisban be tudjunk kapcsolódni a döntéshozatali mechanizmusokba. Ugyanez vonatkozik az energiastratégiára is.  Ide tartozna a kamara kommunikációs stratégiájának a kidolgozása, és a kamara belső működési rendszerének felülvizsgálata, revíziója is.

d.) Építészet és kultúra – MÉK-MÉSZ együttműködés
Ha az elnökség struktúrájánál tartunk, akkor látható, hogy ebből a három területből kimaradt a kulturális tevékenység, ami nagyon fontos terület, mert az építész szakma kohézióját is a kulturális alapoknak kell biztosítaniuk, nem pedig a pénzügyi és egyéb, jogszabályi alapoknak. Kulturális alap nélkül nincs igazi közösség, ez teljesen egyértelmű. Ugyanakkor az is látszik, hogy erre a területre nincs energiánk, vagy nagyon kevés, úgyhogy az Építőművész Szövetséggel kötöttünk egy megállapodást, mely szerint ezt a területet ők gondozzák, ők viszik, nekik van elsőbbségük, elsősorban ők pályáznak a programokra, mi pedig, amennyire tudunk, bekapcsolódunk. A Kamara és a Szövetség kapcsolatát is rendeztük. Úgy gondolom, hogy az elmúlt két év során kiegyensúlyozott kapcsolat jött létre Kálmán Ernő elnök úrral és a Szövetséggel, megszűntek azok a villongások és féltékenykedések, melyek korábban jellemzőek voltak. Így egyértelmű munkamegosztásban tudunk dolgozni és azokon a területeken pedig, ahol a Kamarának vannak prioritásai, ott a Szövetség kapcsolódik be a mi munkánkba, konkrétan a Tervpályázati Bizottság, és a Külügyi Bizottság munkájába.

 

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
3/5
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

 

 

Visszatérve a kérdésre, kialakult egy teljesen világos struktúra: az elnöknek és minden alelnöknek tisztán meghatározott a feladata. Ezt egyébként a kamarai törvény és az alapszabály is előírja. Az alelnökök és az elnökségi tagok számára is jól körülhatárolt az a konkrét terület, melyekért úgy felelősek, mint egy miniszter. Kaló Emese a Tervpályázati Bizottság, Kováts András a Közbeszerzési Bizottság, Körmendy János a Jogi Bizottság, Dulácska Zsolt a Továbbképzési Bizottság munkájáért, Csontos Csaba pedig a Szakmagyakorlási Bizottság munkájáért felelős. Ehhez társulnak még a különböző kamarai tagozatok, melyek szintén összehangolt munkával próbálnak az elnökség keze alá dolgozni, amellett, hogy saját, önálló programokat is visznek: Belsőépítész Tagozat, Településrendezési Tagozat, Táj- és Kertépítész Tagozat, valamint Műemlékvédelmi Tagozat segíti a kamarai munkát.

A fő cél az volt, hogy egyfajta feladatmegosztás alakuljon ki, felelősségi körök alakuljanak ki és ezek összehangolása is megvalósuljon az elnökség munkájában. Ezt tartom a legnagyobb változásnak az eddigiekhez képest, amikor megvoltak ugyan a bizottságok, de semmiféle összehangolás, rendszeres munka nem tudott az elnökség szintjén kialakulni. Én ezt nagyon keményen számon kérem. Minden egyes elnökségi ülés arról szól, hogy elővesszük a programot, megnézzük, hogy mi történt eddig, hogy az egyes bizottságok, az egyes felelősök mit tettek az elmúlt időszakban. Egymás eredményeire támaszkodva folytatjuk a munkát és megpróbálunk valamiféle kohéziót is teremteni. Úgy gondolom, hogy mindez előbb-utóbb, szépen, lassan láthatóvá fog válni, ami persze kommunikációs feladat is lenne.

Masznyik Csaba
(foly. köv.)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk