Épületek/Irodaépület

A fenntartható építészet felé - Szentendre, REC központ

1/11

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor

?>
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor
?>
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor
?>
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor
?>
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor
?>
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor
?>
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László
?>
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László
?>
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László
?>
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László
?>
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László
?>
1/11

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor

A fenntartható építészet felé - Szentendre, REC központ
Épületek/Irodaépület

A fenntartható építészet felé - Szentendre, REC központ

2011.07.14. 10:21

Projektinfó

Földrajzi hely:
Szentendre, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kruppa Gábor, Federico M. Butera

Vélemények:
6

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A nemzetközi összefogásra és a környezettudatos tervezési szemléletre egyaránt kiváló példa a Federico M. Butera és Kruppa Gábor tervezte Regionális Környezetvédelmi Centrum (REC) Szentendrén. A cél zéró emissziós épület kialakítása volt, ennek elérése érdekében három hatékony módszer kombinációját alkalmazták, illetve a költséges és környezetkárosító bontás helyett a régi épület szerkezetét is megtartották.

A REC (továbbiakban környezetvédelmi központ) szentendrei bázisát zéró emissziós épületnek tervezték. Ez a cél akkor érhető el, ha az épület energiatermelése megegyezik annak energiafogyasztásával. A környezetvédelmi központ megalkotói három hatékony módszer kombinációját alkalmazták: az energiafogyasztás optimalizálását, megújuló források alkalmazását, illetve a fogyasztás ellenőrzését, kvázi visszafogását. A gyakorlati megvalósítás ennek megfelelően hatékony szabályozórendszerekkel (fűtés, hűtés, világítás), körültekintő építészeti kialakítással (megfelelő hőszigetelés, árnyékolás stb.), valamint az energiatudatos használói magatartásra való ösztönzés együttesével történt. A megújuló energiaforrásokat illetően dominál az aktív napenergia-hasznosítás (fotovoltaikus napenergia-hasznosítás és hőtermelő napkollektorok), valamint a geotermális energiahasznosítás.

 

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor
1/11
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor
2/11
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor
3/11
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor

 

A REC központi irodaépülete egy meglévő irodaépület átépítésével jött létre Szentendrén. A költséges és környezetkárosító bontás helyett a régi épület szerkezetét megtartották. A vasbetonvázas, alumínium függönyfalas, elégtelen hőszigetelésű, hőhidas, nyáron meleg, télen hideg, energiafaló monstrum zéró kibocsátású, korszerű épületté vált az átalakítással. Eltüntették a minimális hőszigetelő-képességű, elavult homlokzati héjat, továbbá teljesen új, megújuló forrásokkal kombinált épületgépészeti kialakítást alkalmaztak. Olasz kezdeményezésre 2005-ben kezdődött az előkészítés, a tervezés és az engedélyezés pedig 2006-ban. A kivitelezés 2007 októberében indult és 2008 júniusában fejeződött be.

 

 

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor
4/11
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor
5/11
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László
6/11
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László
7/11
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László
8/11
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László

 

Az épület hűtési és fűtési rendszereinek elektromosenergia-ellátását, valamint a világításhoz s az egyéb készülékek üzemeltetéséhez szükséges elektromos áramot 140 darab fotovoltaikus napelem szolgáltatja, melyeket a tetőn helyeztek el, 29 kW névleges teljesítménnyel. A  többletenergiát visszatáplálják a hálózatra. Az épület hőenergiaellátását hőszivattyúk biztosítják (hatékonyság: 4-es COP), melyek 12 darab 100 méter mély talajszondából nyerik az energiát. Az összes épületgépészeti rendszer hatékony vezérléssel és távfelügyelettel rendelkezik. Világítástechnikában a természetes fény maximalizálása volt a cél, amit a mennyezet alatti bevilágító sáv, valamint mozgó és fix árnyékolók alkalmazásával értek el. A mesterséges világítást automata fényérzékelők szabályozzák, érzékelve a jelenlétet és a természetes fény intenzitását. Hagyományos villanykapcsolók nincsenek az épületben.

A klimatikus viszonyok akkor kedvezőek egy épületben, ha télen nem esik 20 Celsius-fok alá a belső hőmérséklet, nyáron pedig nem emelkedik 26 Celsius-fok fölé. A kellemes hőkomfortot sugárzó fűtéssel (födémtemperálás) érték el. Az időszakosan használt helyiségekben -  mint a   konferenciaterem - a termosztát hőmérsékletét télen 20, nyáron 40 Celsius-fokra állítják, s az ajtókat természetesen zárva tartják.  

 

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László
9/11
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László

Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László
10/11
Környezetvédelmi Központ Szentendre - építészet: Federico M. Butera, Kruppa Gábor, fotó: Szekér László

 

 

Főbb paraméterek:

  • 40 db fotovoltaikus napelem 29 kW névleges teljesítménnyel
  • hőenergia-ellátás 12 db 100 méter mély talajszondából hőszivattyúkkal (4-es COP)
  • födémaktiválás
  • intelligens épületfelügyelet

Az épület nemzetközi összefogással valósult meg. Fő támogatók: Olaszország Környezetvédelmi Minisztériuma, továbbá az EGT Finanszírozási Mechanizmuson keresztül Izland, Liechtenstein és Norvégia. A nettó 2 millió euró költségvetésű projekt megvalósulásához cégek is hozzájárultak. A beruházás megtérülési idejét 20 évre becsülik.


Regionális Környezetvédelmi Centrum (REC) energiahatékony felújítása

tervezők: Federico M. Butera  (Milánó), Kruppa Gábor - Kima Stúdió (Budapest)

forrás: Green Press Hírügynökség, részlet a Fenntartható építészet felé c. kiadványból

 

 

Vélemények (6)
HI
2011.07.15.
11:27

A zéró kibocsátás hallatán egyre többet kételkedem annak igazáról és hasznáról. 1. A dolgot akkor tartom igaznak, ha teljes életciklusra vonatkozó számítás van, beleértve a beépített energia és a felújítási ciklusok energiaigényét. Érdekes, ilyen számítást nem nagyon látni - talán eltekintve a közismert OTKA tanulmánytól. 2. Ebben az esetben - adat hiányában becsülve - durván számolva az 1200 m fúrt szonda fúrás és cső költsége kb. 10 millió forint. Ha feltételezzük, hogy az energetikai mutató 50 kWh/m2év (A+), akkor a fotók alapján feltételezve mondjuk 500 m2 területet, ez 25000 kWh/év. 15 Ft/kWh gázzal számolva az éves költség 375000 Ft. 10 millióból ez 26,7 év fűtési költség. Tudom ezer más szempont van és ez csak egy fejszámolás a nagyságrendekre, de lehet, hogy a passzívházak és a zéró kibocsátású házak valahol többe kerülnek nekünk és még több energiát igényelnek. 3. Nem tudom, mi a jobb,a beépítéskor elégetni sok energiát, vagy szép fokozatosan, hol a jó arány, mikor lesz optimális a környezeti terhelés ? Ezekben a mozgalmakban mennyi az üzlet és mennyi a valós környezeti érdek ? Huszti István

perika
2011.07.15.
16:57

@HI: A kérdés jogos és nagyon jó lenne tudni, hogy vajon készülnek-e erre vonatkozólag komolyabb számítások valamilyen szakmai műhelyben, s ezek elérhetők-e a nyilvánosság számára. Ameddig a technológia (és a tudás) nem lesz hozzáférhetőbb, vagyis olcsóbb, addig talán hasonló folyamatok zajlanak le ezen a területen is, mint az elektronikában és a számítástechnikában az elmúlt 30-50 évben. (Bár ki tudja... itt azért kemény matériáról van szó) Kezdődött a dolog a kuriózummal és a nagyon nagyon drága technológiával, majd jött a fogyasztói elektronika, s végül újra felfedezték a Csináld Magad (DIY) kütyüzést.

A témához kicsit távolabbról közelítve > találtam egy keveset nézett, de annál érdekesebb Molnár Géza előadást a youtube-on a Természetes rendszerek működési zavarai címmel. Molnár Géza a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport tagja. Az FFEK egy egyetemközi kutatócsoport és nem lenne rossz, ha valahogy építészek is társulni tudnának ehhez a munkához, szerintem igen fontos építészeti, mérnöki, urbanisztikai stb. vonatkozásai vannak a csoport kutatási területeinek. Na mindegy, az biztos, hogy fákat kellene ültetnünk, de sokat, s nem kéne (mostanság divatosan) a városi placcokat faltól falig leburkolnunk, jaj. üdv, perika

HI
2011.07.16.
11:00

@perika: Kedves Perika ! (bocs, elég hosszú lett építészek ne olvassák) Ez egy nagyon összetett kérdéskör és szerintem az eredete igen régi - valahonnan Adolf Loos korától számítható. A témát nagyon sok fonálról lehet felgombolyítani, ezért nehezen látható az összefüggés, a rendszer. Megpróbálok mégis egy vázlatot felállítani, előre tudva, hogy nem teljes. Az energetikai kérdések révén a társadalom kényszerűen új problémák megoldását igényli, amire az építész szakma felkészületlen, mondhatni lemaradt, mint a borravaló. A felkészületlenséget nem arra értem, hogy nem létezik az a szakmai tudásanyag, ami alapján válaszokat lehet adni, hanem azt, hogy ez az ismeretanyag szervezetlenül helyenként található meg, az építészeti munka során nem kerül felhasználásra. A lemaradás egy hosszú folyamat eredménye, mikor szerintem az építészet lassan szerepet tévesztett és miután nem tudott válaszokat adni belebonyolódott egy saját maga és "művészeti körök" által generált stílusmeghatározásokba és ezen keresztül próbálta/próbálja magát értelmezni. Ez a szakma egy részének és egy szűk társadalmi rétegnek igen kényelmes és látványos dolog lehet (sőt még egyéni sikereket is hoz), de korkérdések fütyülnek rá. Valami olyan ez, mint aratás idején a szántóföld közepén pezsgőzni. Fontos szerepe van az egyéni felkészültségnek is, ebben sem állunk jól. Köszönhető ez részben az oktatásnak, részben egy megkövesedett tervezői magatartásnak és nem utolsó sorban annak, hogy egyedileg nagyon nehéz a lépést tartani és egzisztálni is. Vegyük sorba. A képzés. (No ez a rész építészeknek, ahogy látom főleg a fiataloknak biztos nem fog tetszeni) Maradva csak az energetikánál a tervezésnél. Ahhoz, hogy korrekt és optimális válaszokat adjunk egyre kisebb értékhatárok között kell dolgozni és ehhez a modellek hibahatárait is hozzá kell igazítani. (Például egy egyszerű eset. Ha egy fal U értékét pont 0,45-re teljesítjük, akkor adott esetben az anyagok hőszigetelő képességének hőfokfüggése jóval kisebb hibát okoz, mintha az U érték mondjuk 0,15.) Ennek az az eredménye, hogy minden épület "energetikailag" is egyedivé válik. Nem működik az a módszer, hogy receptszerűen kész szerkezeti megoldásokat egymáshoz kapcsoljunk a kölcsönhatások kombinációi más-más eredményt adnak. Kénytelenek vagyunk esetenként számolni, ehhez mélyebb matematikai, fizikai ismeretek szükségesek. Tévedés az a felfogás, hogy majd a végeselem program megoldja. Nagyon igaz az a kijelentés, hogy számítógéppel csak azt számoljuk, aminek tudjuk a várható eredményét, vagyis értsük a működését és tisztában legyünk az arányokkal, nagyságrendekkel. Ehhez a jelenlegi oktatás szerintem nem ad kellő természettudományi alapképzést. (Az egyetemen Armúth Miklóssal beszélgetve Miklós megkért, hogy a természettudományi alapképzés erősítéséről való véleményemet hangoztassam, nos remélem Miklós nem haragszol, ha itt rád hivatkozva ezt megteszem) Tervezői magatartás. A leglényegesebbet emelném ki, elfelejtettünk "visszacsatolni". Közhely, a tervezés iteráció. Egyre jobban azt látom, hogy a tervezés linealizálódik, a hivatalos követelményértékek ellenőrzésére szorítkozik, az optimumra való ellenőrzés, visszacsatolás hiányzik. Persze kevés az idő, meg így lehet tervezést elvállalni a kamarai díj töredékéért, csak ez nem építészet és még szolgáltatásnak is gyenge. Ebben amúgy nem az egyéni tervezőket elsősorban felelőssé tenni, hanem a legfőbb "bűnös" a Kamara. Idéznék az etikai szabályzatból és a törvényből. "(3) A kamarai tag szakmai tevékenysége során -- lehetség szerint -- a gazdasági hatékonyság szempontjait is érvényesítse a megrendelői igények kielégítésekor." "1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez A kivitelezési dokumentáció tartalma I. a) A kivitelezési dokumentáció: az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, továbbá tanúsítja az összes vonatkozó előírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az ellenőrzéshez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak)." Itt a "gazdasági hatékonyság" és a "kidolgozottság szintjének" fogalmát kellene összekapcsolni. Amíg ez nem történik meg nem fogják a szakmát komolyan venni. (Megjegyzem a Mérnök Kamara a tartószerkezeti tervezésre már kiadott ilyen kiadványt.) Egyénenként nem tudunk etikusak lenni, csak közös értékek alapján. Lépés tartás. (A nyafogások helye) Egyre több megrendelő elvárja, hogy a tervezett épület szerkezeteit analitikusan és számítógéppel elemezzem modellezzem, készítsek műszaki teljesítés és költség összehasonlításokat, elemzéseket. Ez nagyon jól van így, de aki csinálta, az tudja, hogy baromira idő és eszközigényes és team munka nélkül csak belefullad az ember. Komoly idő és energia kell az információs kapcsolatrendszer kiépítéshez, fenntartásához, nagyon nehéz (néha lehetetlen) korrekt adatokat beszerezni, a vonatkozó szabványok ára is több százezer forintra rúghat, a számítógépes szimulációk még többe. A megrendelők nem is értik, hogy miért kerül ez pénzbe (kamarai díjszabás), nehéz velük megértetni (van azért kivétel), felállnak az asztaltól és keresnek egy olcsóbb tervezőt – sajnos van ilyen számos – aztán mikor az eredmény nem a várt, akkor általánosítva köpködnek az építészekre. Ezek után nézzük a zéró kibocsátás és a passzívház jelenségeket. A társadalmi kihívásokra teljesen természetes, hogy technológiai és gazdasági érdekcsoportok próbálnak választ adni és nem is kell azt gondolni, hogy ezt nem jó szándékkal teszik, valamint az sem róható fel nekik, hogy a válaszokat úgy keresik, hogy a saját érdekeik is érvényesüljenek. Az is természetes, hogy ezek a csoportok – mivel elég erősek – jó technikai színvonalon megoldáscsomagokat készítenek ajánlanak. Ezekben nagyon sok jó és hasznos dolog, információ van. A gond azzal van, hogy nincs kontroll arra, hogy ezek a készen kínált megoldások az alapvető kérdésekre valóban jó választ adnak-e. Lehet, sőt szinte biztos, hogy egy passzív ház életciklusra vetített környezeti hatása rosszabb, mint egy életciklusra optimalizálté. A kontrollt pont az építészeknek és mérnököknek kellene ellátni, de jelenleg a leírt okok miatt nem vagyunk abban a helyzetben és az érdekcsoportoknak ez valamilyen szinten jó is, az egyéni építtető pedig manipulált. Aztán meg az építészeknek is kényelmes és sokkal kifizetődőbb a receptmegoldásokat alkalmazni. Kedves Erika! Kérdezed, hogy vannak-e csoportok akik ilyenekkel foglalkoznak. Persze vannak, szerintem kicsik, nem igazán kommunikálnak és ha igen, akkor kiderül, hogy jól egyetértenek, de kevesek ahhoz, hogy valami történjen. Ismerek több olyan kollégát akik sportból veszik a fáradságot és számolgatnak (kicsi dolgokat, de többnyire ezekből áll össze a kép), én is szoktam, sőt néhány ilyen elemzést megjelentettem a koos.hu-n (itt nem mertem, félve a rossz fogadtatástól, meg úgyis utáltok a "locsogás" jelzőmért), elég jól fogadták és energiámhoz képest szeretném folytatni is. Feltehetően a megoldás egy szakmai összefogás lenne,de olyan szervezetünk, aki ezt generálná sajna nincs. Huszti István

perika
2011.07.16.
13:59

@HI: Még szerencse, hogy volt időd válaszolni ezen a kellemes szombat délután:-)

Nekem csak az jutott eszembe azzal kapcsolatban, amit leírtál, hogy ismerek olyan tervező-párost, akik pl. így osztották fel egymás között a világot, te designban vagy jóte meg energetikában, és kiválóan tudnak együtt dolgozni. Amíg az egyik látványterveket csinál és agyal a funció-forma kapcsolatain, figyeli a világot és magába szívja amit kell az elméletből, a másik a klímadesign ugyanúgy kiterjedt és egyre gyorsabban bővülő tudásterületén van otthon. Osztódni kell.

A soraidból némiképp művészet-ellenességet olvasok ki, ami jó lenne, ha nem nem az lenne, aminek hallom. Attól, hogy egy épület energetikailag kiváló, optimalizált a teljes életciklusra, attól még nem biztos, hogy jó is, hordoz plusz kulturális értékeket. Sőt. De visszafelé is lehet hasonló állításokat tenni. A forma - akárhogy is - meghatározó alakfelismerésre berendezkedett emberi észlelésünkben, az abban rejlő harmónia/diszharmónia - egyébként bármilyen test:-) esetében - oly mértékben magával ragadó és kifejezésre sarkallja az embert, hogy világirodalom született ennek verbális közvetítésére:-) Az építészet művészeti értékeit, kultúraformáló erejét nem hiszem, hogy bármivel szembe kellene állítani - úgy általában, sőt ma leginkább védeni kellene a tevékenység "szolgáltatássá" degradálása közben. "A józan ész építészete" - talán a legfontosabb credo, amit mostanában volt szerencsém meghallgatni, amiben az is benne van egy kicsit, hogy józan (paraszti:-) ésszel hogyan találjuk meg a megfelelő arányokat - ha már a komplexitások a fejünkre nőttek. 

Az oktatásról készült felmérésünket ajánlom figyelmedbe, a hallgatók által leginkább kifogásolt rész pont az, amit te is említesz. A csatolt dokumentumokban vannak az igazán kemény részek... meg fogsz lepődni, hogy sok tekintetben mennyire hozzád hasonlóan vélekednek a fiatalok is. 

Az egyik kedvenc viccem az, amikor a Róka elmegy Nyuszikához, hogy kölcsönkérje a fűnyíróját. Az úton azonban állandóan azt hajtogatja magában, hogy "á úgy sem fogja kölcsönadni, úgy sem fogja kölcsönadni", míg oda nem ér, becsönget, Nyuszika ajtót nyit. De a Róka eddigre már a plafonon van és csak annyit mond, hogy b....meg Nyuszika a fűnyíródat! Na kb. így állunk mi is ezzel az "itt nem mertem"-el, amit az utolsó bekezdésben írsz. Ha az elmúlt 10 évben egyszer is visszaküldtük volna a kéziratodat, hogy na ezt nem közöljük, akkor még megérteném. Lehet, hogy rossz a memóriám, de ilyenre nem emlékszem. Az energetika kiemelten fontos, sok cikk nálunk is megjelent már ebben a témában, és várjuk azokat a véleményeket, eredményeket, közlendőket, amelyek fontos részleteket világítanak meg.  

szia, e  

HI
2011.07.16.
14:39

@perika: Rejtély, hogy honnan veszed a művészetellenességemet. Csak az építészetben nincs helye öncélú, mérnökileg rossz formai megoldásoknak, sőt egyik művészeti ágban sem elfogadható az öncélúság. Korongolt kancsót szögletesre tervezni nem művészet, hanem hülyeség. A mérnöki értelmesség nem ellentétes a művész formálással, sőt! Az oktatási anyagból én nem ezt veszem le. Kíváncsi lennék, hogyha azt a kérdést tennénk fel, hogy akarnak-e lineáris algebrát, differenciálegyenleteket, vagy esetleg absztrakt algebrát tanulni, mi lenne a válasz. Pedig mindegyik nagyon hasznos tud lenni egy építésznek is. Ami az írásokat illeti, erre pl. megkaptam a "marginális" jelzőt: http://www.epiteszforum.hu/node/11184. Nézd meg mit írtam a koos.hu-ra és gondold meg, hogy biztosan jó lenne-e itt. Huszti István

Kruppa Gábor
2011.12.06.
15:00

@HI: Az épület 700 m2, már csak emiatt is rövidebb a számított megtérülési idő. Abban egyetértünk, hogy a zéró emisszió drágábbá teszi az épületet, mint amit az energetikai számítások szükségessé tennének, tehát pusztán energetikai szempontból nem éri meg zéró emissziós épületet tervezni. A projekt elsődleges célja nem is ez volt, hanem egy működő modellt megépíteni, egy kísérleti üzemet, ahol a környezetbarát rendszerek családi háznál nagyobb léptékben, a lakóépületektől eltérő (iroda, konferenciaterem) funkcióban tanulmányozhatók. Az épületbe beépített teljesítmény az ingadozó fogyasztás értékeihez igazodott, a folyamatosan megtermelt, de a konferenciaépületben időszakosan fel nem használt (felesleges) energiát a központ más épületei átveszik. Az egész rendszer fogyasztási adatait regisztrálják és elemzik, ebből egy kutatásra alkalmas adatbázist hoznak létre, ami a további fejlesztések, méretezések alapja lehet. Ez a ház tehát tényleg többe került, és arra az időszakra akarja a felkészülést segíteni, amikor már nem lesz "szép fokozatosan elégetnivaló" energia. A REC nonprofit szervezet, az adatok nyilvánosak és kutathatók, itt tehát nincs üzlet.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk