A fényáteresztő beton

Losonczi Áron találmánya

„Az egyébként ellentétes tulajdonságok – nehézség/tömörség és áttetszőség/átlátszóság – egyesítése egy és ugyanabban az építőanyagban lehetőséget teremt egy eddig még soha nem látott építészet születéséhez."
E tétel Morten Johansson svéd építész barátomtól származik, akit egy pályázatra készülvén kértem meg, hogy írjon valamit találmányomról, a fényáteresztő betonról. Az egyetlen mondatba sűrített tartalom bővebb kifejtése olvasható az alábbiakban.

A „beton" francia eredetű szó. Szótári jelentése szerint homok, kavics, cement és víz keverékéből készülő, nagyszilárdságú építőanyag. Egyes lexikonok mesterséges kőként értelmezik. Jelentését tovább bontva több embernek mérnöki létesítmények – hidak, erőművek, kohók – jutnak eszébe, míg mások sivár panel-lakótelepekre, töredezett felületű, gazos parkoló-placcokra asszociálnak. Az építészek többnyire Carlo Scarpára vagy Aarnom Ruusuvuorira gondolhatnak a „beton" szó hallatán. Az idők folyamán hozzátapadt komplex jelentéstartalom meghatványozza a beton átlátszóvá/áttetszővé tételének jelentőségét. Nem csak egy, a fényt önmagán átengedő, nagyszilárdságú építőanyag, áttetsző építőkő keletkezik, hanem egy magában eddig ismeretlen anyagi-, vizuális- és gondolati tartalombéli kontrasztot hordozó alkotóeszköz.

Eddig is született néhány megoldás arra, hogy fényt bocsássanak át a betonon. Az „ablak" után a legismertebb és a gyakorlatban is kipróbált módszer szerint a szerkezet teljes vastagságán átfutó, transzparens anyagból készült betétek viszik át a fényt a betonon. Ezek a betétek legtöbbször üvegből vagy műanyagból készült lapok, tömbök vagy egyéb profilok. Mivel azonban ezek a világító szemek egyenként viszonylag nagy felületűek, vizuálisan elválnak a befogadó anyagtól.

Megemlítendő – a problémát más oldalról megközelítőmegoldás – a Houstoni Egyetemen kutató Dr. Bill Price ötlete. Dr. Price, aki egykor Rem Koolhaas munkatársa volt, a „beton" szó szakmai jelentését (adalékanyag + kötőanyag) értelmezte újra: kavics és homok helyett üvegtörmeléket, cement és víz helyett áttetsző műanyag ragasztót alkalmaz a pár éve kezdődött kísérleteiben. A Price által „Átlátszó/áttetsző beton" névre keresztelt anyag a csak transzparens összetevők alkalmazása miatt értelemszerűen működik, ám kérdéses, hogy ez az „elvi beton" nem inkább egy érdekes műanyag-e, ha a bevezető sorok alapján indulunk ki.

Az általam kifejlesztett építőanyagban a fent említett első módszerhez hasonlóan a hagyományos összetevőkből álló betonon egy másik, transzparens anyag viszi át a fényt, ám az továbbra is beton marad összhatásában, megjelenésében.

Találmányom, a fényáteresztõ beton optikai üvegszálak és finom beton keveréke. Elõregyártva, építõblokkok formájában alkalmazható. Az optikai üvegszálak ezrei mátrixot alkotva, egymással párhuzamosan futnak minden egyes blokk két fõfelülete között. A szálak aránya az össztérfogathoz képest kicsi (5%), ezen felül kis méretük miatt azok teljesen elkeverednek a betonban, annak szerkezeti részévé válnak, mint egyfajta finom frakciójú adalékanyag. A blokkok felülete így továbbra is homogén betonként jelenik meg.

Az üvegszálak pontonként továbbítják a fényt a két oldal között. Párhuzamos elhelyezésük miatt az ilyen elemekbõl épített fal fényesebb felére esõ fényinformáció változatlanul jelenik meg a másik, sötétebb oldalon. Ennek talán a legérdekesebb formája az árnyékok éles körvonalakkal való kirajzolódása a fal ellentétes felén. Ezenkívül az átmenõ fény színe is változatlan marad.

Egy fényáteresztõ betonból épült fal elvben akár több méter vastag is lehet, mivel az optikai üvegszálak kb. 20 méteres hosszúságig szinte veszteség nélkül továbbítják a fényt, legyen az akár természetes, akár mesterséges. A blokkokból teherhordó szerkezetek is építhetõek, mivel a bekevert üvegszálak nem befolyásolják negatívan a beton közismerten nagy teherbíró képességét. A blokkok különbözõ nagyságban és hõszigetelt formában is gyárthatóak. Az ötlet születése óta több prototípus készült. Ezek közül kiemelkedõ jelentõségû az a legújabb, 60 elembõl álló, ember nagyságú faldarab, melyet elõször idén augusztusban, Stockholmban láthatott szélesebb közönség a Svéd Építészeti Múzeum kortárs építészeti kiállításán. Megemlítendõ, hogy a fal teljes egészében egy magyar kisvárosban, Csongrádon készült, barátok és helyi mesteremberek segítségével.

Az építõanyaggal kapcsolatos, Stockholmban folytatott kutatásaimmal párhuzamosan a fényáteresztõ betont már két építészeti pályázaton alkalmaztuk. Elõször egy Stockholm központjában lévõ köztér járható burkolataként próbáltuk ki (építészek: E. Giovannione, G. Hildén, L. Á., A. Lucca). A nappal közönséges betonlapként megjelenõ blokkok alá lámpatesteket helyeztek, s azok az alkony beálltával fényleni kezdtek. A terv koncepciója szerint esténként a tér súlypontja körül elterülõ, gyûrûzõ, hatalmas fényminta rajzolódott ki a járható felszínen.

A második pályázatban egy kis templomtér épült a betonkõbõl Stockholm egyik külvárosában (építészek: L. Á., A. Wilhelmson). A tervben egy kubus-szerû építményt javasoltunk, melynek mind a négy fala fényáteresztõ betonból épült. A külsõ, trafóházszerû megjelenés otthonra talál a svéd alvóváros ingerszegény központjában. A belsõ teret viszont könnyedebbé teszi az 50 cm vastag falakon átszûrõdõ fény. A környezõ fák állandóan mozgó árnyai megjelennek a belsõ falfelületeken, mintha azok nem is mesterséges kõbõl, hanem vékony rizspapírból lennének. A koncepcióval az építõanyagban rejlõ kontrasztot kívántuk kiélezni – a nehéz anyagon átszûrõdõ fény szimbolikus jelenése teszi templommá a brutális betonkubust. A pályázati mûhöz 1:33 arányú modell készült az anyag prototípusából, csak így lehetett valós képet kapni a belsõ fényviszonyokról, az anyag viselkedésérõl.

A fényáteresztõ-beton építõelem és annak gyártási metódusa 2002. májusában svéd szabadalmi oltalmat kapott. Jelenleg a nemzetközi szabadalmaztatás folyik. Reményeim szerint hamarosan felépülhet az elsõ tesztépület, mely talán egy l’art pour l’art szellemû kis pavilon lesz saját építõanyagának bemutatására. A gyártással kapcsolatos tárgyalások jelenleg folynak, várhatóan 2004-ben válik megvásárolhatóvá a fényáteresztõ beton.

 

Losonczi Áronokleveles építészmérnök, a csongrádi Open Puszi zenekar alapító tagja