Közélet, hírek

A Finta Stúdió három vezető építészének véleménye a Bécsi utcai Foster terv kapcsán

2010.08.19. 19:34

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Szabó Tamás János, Mezei Gábor, Guczogi György

Vélemények:
11

Az alábbiakban olvashatják a Finta Stúdió három vezető építészének - Szabó Tamás János, Guczogi György, Mezei Gábor - véleményét a Bécsi úti Foster terv kapcsán kialakult helyzetről. Az írás két részből áll, az első rész a helyzet morális értékelését célozza, a második az elhangzott és itt-ott felhasznált híreket szembesíti a tényekkel.

Az alábbiakban olvashatják a Finta Stúdió három vezető építészének - Szabó Tamás János, Guczogi György, Mezei Gábor - véleményét a Bécsi úti Foster terv kapcsán kialakult helyzetről. Az írás két részből áll, az első rész a helyzet morális értékelését célozza, a második az elhangzott és itt-ott felhasznált híreket szembesíti a tényekkel.


I. rész - Morális kérdések

Cirkuszt és kenyeret a Népnek - persze a kenyeret inkább ki-ki magának teszi el – avagy gondolatok a belvárosba tervezett nagyberuházás által felszínre hozott érzelmek kapcsán

Azt is mondhatnánk, semmi meglepő nem történt. Hír érkezett, a hírre éhes nép pedig boldogan fogyaszt. Rendben van. Pláne most, hogy uborkaszezon van: augusztus, amikor mindenki szabadságát tölti, illetve teljes az építőipari recesszió, amikor is nincsenek látványos beruházások, legfeljebb egy-egy mutatóban. Így a heves híréhség és a zabálósra vett fogyasztás a bulvársajtó morfológiája szerint még inkább rendben van. Szóval fogyaszt a blogger, a rádiós személyiség, az egykori főépítész, örökségvédők, ilyen – olyan érdekvédők. Ez is rendben van. Azaz csak volna.

Mert ez nem bulvársajtó, mert itt "szakemberek" szólalnak meg, ráadásul mindegyik előrágja a falatokat, aztán többé-kevésbe saját szája íze szerint tálalja az étket. Ez már nincs rendben. A saját magára valamit is adó, pl. saját nevén bejelentkező kommentelő gyanakszik, visszakérdez, a többség viszont már névtelenül gyalázkodik. Jól jön a kész klisé, lehet valakit utálni megint (belegondolt bármelyikük hogy tulajdonképpen miért is?). Oda lehet írni, hogy „dögöljön meg", oda lehet írni, hogy „le kell lökni a Taigetos"-ról. Így aztán már nagyon nincs itt rendben semmi. Mert amíg egy-egy önmaga által "szakértőnek" felkent blogger pongyolaság miatt olyan butaságot ír, hogy a Tervtanács elvi engedélyt (!) adott a Foster tervre, azt (talán) meg lehet bocsátani. Az már inkább sajnálatra méltó, amikor ez a blogger saját bejegyzését kommenteli, meglehetősen gőgös, elfogult módon. Tájékozatlan, tudatlan, ráadásul erősen tendált az amúgy tények nélküli cikke. Nem baj - önmagát minősíti(k).

De amikor egy országos szervezet, jelesül a Magyar Építész Kamara Elnöksége nincs tisztában feladatával, nincs tisztában azzal, hogy mi hangzott el az inkriminált zsűrin, amikor nincs tisztában azzal, hogy a visszahívás önmagában nonszensz egy 2008-ban négy évre kinevezett zsűritag esetében (a tervtanácsról szóló 252/2006 kormányrendelet pontosan megadja a visszahívási lehetőségeket), pláne hogy a "visszahívandó" tagot nem ő jelölte, nem ő nevezte ki – nos akkor még nagyobb a baj. Mert nem ismeri a törvényt, mert azt üzeni, hogy aki nem jól szavaz, azt megbünteti (persze csak aki neki nem tetszik, mert ugye az nyílvánvaló, hogy a három bűnbakon kívül volt még igen szavazó, egy zsűritag pedig legalábbis érdekes módon azóta egy cikk hasábjain apostola a NEM-nek…), és mert üzen a populizmusra vevőknek: ide nézzetek, ezt merem én tenni. De mit is tett?

Megrágalmazott nagy nyilvánosság előtt három köztiszteletben álló embert. Megfenyegette őket, mert volt magánvéleményük. Megfenyegette az amúgy nem a Kamara, hanem minisztériumi felügyelet alá tartozó független Központi Tervtanácsot. "Megfeledkezett" a képviseleti demokrácia alapelveiről. Üzent, hogy mostantól mi a rend. Vagy legalábbis szerinte milyen új rendnek kéne következni. Ez pedig a Kamarai Elnökség gondolatrendőrsége lenne. Az ilyen vagy olyan írott sajtó nyomására a Kamarai Elnökség nem azzal állt elő, amivel kellett volna: hogy a Tervtanács független, tagjai nagy tiszteletben álló, szakmájukat kiválóan gyakorló, önálló véleménnyel rendelkező építészek, akik a delegáló (!) szervezet felé nem tartoznak beszámolási kötelezettséggel, hogy az adott tervtanácsi vélemény mindössze szükséges kelléke egy közigazgatási eljárásnak, s nem eredménye. Azaz: a Tervtanács ajánlást fogalmaz meg. Támogat vagy elvet, támogatása esetén az átdolgozáshoz irányt szab.

Dr. Finta József magnóról visszakereshető (csak úgy, mint azt tette Eltér István Kálmán Ernő véleményváltoztatása alkalmából) nyitó véleménye pedig éppen azt vetette fel, hogy a tervet többek között a műemléki szempontok alapján meg kell fontolni az engedélyezésre benyújtás előtt. Vagy hogy a sajtóban most visszaköszönő ellenérveket éppen Finta fogalmazta meg a Tervtanácson! Azaz: szabad-e 5 ház helyén egyetlen építészeti gesztussal élni, szabad-e régi értéket újért lebontani, hogyan értékelendő a tetők felett lebegő új városi szövet, és kérte egy valóban Foster minőségű terv megjelenését… Rá kellett volna mutatni, hogy az elvi engedélyezési eljárás itt éppen csak elkezdődik: a következő lépés lesz hatósági körben annak vizsgálata, hogy megfelel-e a terv a szabályozási elemeknek vagy sem. A válasz elég kézenfekvő. Szóval, ha a fentieket világossá tette volna a Kamara T. Elnöksége, akkor tiszta vizet öntött volna a pohárba, elejét vette volna a hisztériának. De nem ezt tette. A populizmust választotta a tagok védelme helyett. Odadobott három embert, akik közül egynek gyalázása ma (is) nagyon trendi. A Kamara beállt a sorba, ezzel a magatartással a lényegét, a tagok érdekképviseletét tagadta meg. Valamiért ez állt érdekében…

Sokan írtak sokfélét, volt, aki tényszerűen szembesített egy zsűritagot a pálfordulására: vette a fáradtságot, és amit mondani akart, azt tényekkel támasztotta alá. Lehet szeretni vagy nem szeretni érte, de a tényszerűsége tagadhatatlan. És a többiek? Felszínes hírek, átvett elmélkedések alapján elektronikus „hasábokon" (el)ítélnek, rágalmaznak, hóhért kiáltanak, fröcsögnek, és elítélik azt is, aki a tisztesség és függetlenség nevében kiáll három kollégáért. Tisztelet a sajnos nagyon kevés kivételnek.

Tisztelt bloggerek, kommentelők, ilyen-olyan érdekvédők, szak- és nem szakújságírók, zsűritagok, kamarai Elnökség! Érdemes elgondolkodni a fentieken! A saját érdekükben – a színvonalasabb tájékoztatás érdekében – a minőségi kommentelés érdekében: összességében mindannyiunk érdekében.

Mezei Gábor
építész, Finta Stúdió



II. rész - Tények

Zeppelin a Belváros felett – a tények tükrében.

„Mi egy nagyon szép vallomást várunk magától, Pelikán elvtárs!
Elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet!"

Bence beelőzött, ami az erkölcsi részét illeti, nézzük a tárgyi részét.

A Magyar Építész Kamara visszahívta az igennel szavazó tagjait. Pontosabban az igennel szavazó tagok egy részét. Egész pontosan azt a három tagot, akit 2001-ben BB elnöksége alatt delegáltak a Tervtanácsba. Hogy miért ennyit és miért őket, az még sejthető (három fiú, három alma, menjen Finta! - bocs), az indoklás azonban elgondolkodtató.

Eltér István „torkánál ragadta meg a kérdést ", amikor leírta mit képvisel az építész a tervtanácsban: vállaltan(!) saját szakmai véleményét. Nem többet, de kevesebbet sem. Ez a vélemény persze vitatható, akár hibás is lehet. Csak átírható nem lehet. A többi döbbent, szomorú csend.

A Kamara a (szelektív) visszahívást így indokolja: „Az elkészült szakvélemények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Tervtanács nem vizsgálta az örökségvédelemmel összefüggő kérdéseket és az azt figyelmen kívül hagyó ingatlanfejlesztés kockázatait. Ugyancsak nem vizsgálta a városrendezési környezetet, tévesen értelmezte a szabályozásban szereplő „építészet hangsúly" képzésére lehetőséget adó mérlegelési feltételeket."

No, most ugyanez korrekten így hangzik: „A zsűri ülése után egy hónappal (2010. 07.29.-városépítészeti, illetve 2010.07.30. - műemléki) elkészült szakvélemények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Tervtanács nem vizsgálta az örökségvédelemmel összefüggő kérdéseket és az azt figyelmen kívül hagyó ingatlanfejlesztés kockázatait. "Én nem akarok gyanúsítgatni, Virág elvtárs, de nem jött egy kicsit későn ez a tűzoltóparancsnok?"

No de vajon valóban így van e? Vagy esetleg jövőbe látó (körültekintő?) módon a tevtanácsi állásfoglalásban (vajh’ ki olvasta végig?) szerepelnek ezek a pontok – alapjában kérdőjelezve meg a Kamara eljárását? Nos, vettem a fáradtságot és elolvastam őket: úgy tűnik, kamarai tagként egyedüliként (?). Vizsgálódásaimat lásd alább.

"Én ideológiailag nem vagyok elég képzett." De mintha a Tervtanács figyelembe vette volna az ülés után egy hónappal(!) elkészült szakvéleményeket, állásfoglalásai a későbbi szakvéleményekkel szinkronban vannak. Bár ezzel a mondatommal már átléptem arra a térfélre, amit kerülni szeretnék. Véleményt magyarázok, értelmezek. Pedig a kérdés most az, hogy etikus, korrekt, jogos-e a Kamara döntése.

Most nem az a kérdés, hogy vajon a Belvárosban van-e helye ilyen léptékű beruházásnak. Nem az a kérdés, hogy miközben a magyar építész irodák a túlélésért küzdenek, ilyen léptékű beruházást miért nem hazai tervezők visznek (évek óta azt hallom, hogy a magyar építészet középszerű és mint a falat kenyér, úgy kellenek nekünk a külföldi sztárépítészek. Hol vannak most ezek a hangok?). Még csak az sem kérdés, hogy ugyan miért nem X hanem Y tervezi az épületet.

A kérdés az, mi végre delegál tagokat a Kamara a tervtanácsokba? Saját szakmai véleményüket képviselik – melyet szakmai előéletük hitelesít – vagy központi direktívákat képviselnek? "Ezen lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink
igazságához?!"


A kérdés az, hogy ha egy döntés körül vihar kerekedik, vajon milyen százalékban kell a tagokat pellengérre állítani? Hogyan választják ki a tagok közül azt a 25-30 százalékot, akikkel majd "példa lesz statuálva"? Elegendő-e, ha a kiválasztott delegált kinevezésekor az elnök neve „B"-vel kezdődik, esetleg kössük évhez is: most a
2001-es tagokon a sor, ne tolakodjunk szaktársak, mindenkire sor kerül!

A kérdés az, hogy elegendő-e a visszahívás, vagy legyen tagság felfüggesztés, kiűzetés, autodafé etc.

Pelikán József: Mennyit kapok?
Pelikán lánya: Hát az attól függ, mert lehet, hogy csak pénzbírság, de lehet, hogy a legsúlyosabb, hát szóval halál. Tetszik tudni az a kérdés, hogy apukával példát akarnak-e statuálni.
Pelikán József: Micsoda? Halál?
Pelikán lánya: A statuálás a lényeg, mert aszerint kapja apuka a büntetést.
Pelikán József: Szép dolog. Mit mondott még az ügyvéd?
Pelikán lánya: Azt mondta, hogy majd ne tessék csodálkozni, ha ő a tárgyaláson igen súlyos büntetést kér.
Pelikán József: Kicsoda? A védőügyvéd?
Pelikán lánya: Igen, mert ha apuka kulák volna, azokból most sok van, de mert apuka párttag, ő meg párton kívüli, hát szóval szocialista jog, meg minden.
Pelikán József: Mi van a szocialista joggal? Gondolkozz csak!
Pelikán lánya: Hát a statuálás a lényeg. És hogy ne tessék idegeskedni.


Azt hiszem, ideje lenne végre felszállni arra a villamosra. Vagy legalább felébredni.

Szabó Tamás János DLA, építész
Finta és Társai Építész Stúdió vezető tervezője


Település tervezői tagozat véleménye, ajánlásai – 2010.07.29.
illetve tervtanácsi megállapítások – 2010.07.30. :


ÖSSZEFOGLALVA:
Üdvözlendő a Fejlesztő azon szándéka, hogy a területen további fejlesztésekkel gyarapítani kívánja a város hírnevét. Elismerendő és értékelendő a Fő utcával párhuzamosan eddig végzett közterületi megújítás és épület-felújítás megvalósítása, melyek alapvetően követendő például kell szolgáljanak. A Fejlesztő már bizonyította elkötelezettségét a város, a minőség, az értékteremtés iránt.

Kötelességünk azonban felhívni a figyelmét, hogy az eleganciára való törekvés mellett a hely szellemének megőrzéséből, a kultúrtörténeti adottságainak figyelembevételével, a megfelelő mértéktartásból nagyobb erény kovácsolható, mint a látványosnak ígérkező, de hamar avulttá váló építészeti attrakció megvalósításából. Ez nem bátorság, ez tisztelet kérdése. Az újszerű, a korszerű nem feltétlenül azonos a magasságba való törekvéssel olyan városi helyszínen, ahol az nem oda való.

"A Belváros nagyobb élhetőségét megcélzó, egyetlen építészeti gesztussal megformált, két fél-háztömbnyi területen létesülő épület a visszaadott tetőszinti közterülettel és attraktív felépítménnyel példa nélkül álló építészeti lehetőség a Belváros városszövetében."

"A Tervtanács egyik fontos döntése, hogy megítélje, vajon szabad-e a régi értéket az újért lebontani. A Tervtanács ezért hiányolja a jelenlegi állapot építészeti, értékvédelmi bemutatását, ezt pótolni kéri. [...] A Tervtanács a Gulyás Zoltán-féle ház bontását tartja a legaggályosabbnak. Kéri, hogy az új épület legalább annak szellemiségét őrizze meg. [...] A Tervtanács a terv továbbfejlesztése során a Bécsi utcai homlokzatnak a környezetre finomabban reagáló tagolását, a földszint minél nagyobb átjárhatóságának biztosítását javasolja."



AJÁNLÁS


A javasolt tervezési programot - léptéke miatt -, városépítészeti koncepciót

1. össze kell hangolni, össze kell illeszteni a hagyományos történeti Belváros

  • építészeti karakterével,
  • telekszerkezetével,
  • beépítésével,
  • a környezet épületeinek egyedi értékeivel és együttesével.


2. meg kell feleltetni

  • az országos érvényű előírásoknak,
  • a fővárosi építési előírásoknak (BVKSZ, egyéb
  • településrendezési eszközök),
  • a kerületi építési előírásoknak (BL-VSZ),
  • az üzemeltetői követelményeknek (közlekedés, közmű stb.).

 

Javasoljuk, hogy a tervezés további menetében nagyobb szakmai nyilvánosság előtt kerüljenek megvitatásra a tervi elképzelések, a lehetséges irányok. Az együttgondolkodás erényét és erejét használjuk fel e fontos városi helyszín megfelelő, elfogadható, befogadható és a közérdeknek is megfelelő értékteremtő tervének elkészítésében.

"A terv továbbfejlesztésénél ajánlott megvizsgálni a déli irodaudvarra rányúló szivarvég viszonyát az alsó udvarhoz és a különböző látványokat. Esti fényben a szállodaszobák kivilágítása széthulló, nem ad egygesztusú fényt a felépítménynek. Tervtanács javasolja a Bécsi utcai homlokzatnak a budapesti eklektikára jellemző tagolását, felosztását - nem erőltetett módon - és javasolja, hogy ne legyen monochrom a homlokzat."

"A Tervtanács a közterületről való gépkocsi feltárást jogilag aggályosnak tartja."

Részletek a Település tervezői tagozat alátámasztó munkarészéből (kiemelés tőlem: SzT):

  • városszerkezet

Történeti kialakulás szempontjából a városfal a Deák Ferenc utcától délre eső teleksor határán haladt, tehát itt a két tömb összekötése eleve városszerkezeti ellentmondással terhelt, de ez elsősorban várostörténeti kérdés és városfilozófiai szintű válasz is adható rá. Ennek ellenére ezt a történeti rétegződések tagadásának is fel lehet fogni, ebből fakadóan nem tartjuk mindenképpen támogatandónak, de ez egy hosszabb elvi szintű fejtegetést igényelne.

  • telekstruktúra

Nem tartjuk szerencsésnek – ugyanakkor megfelelő építészeti érzékkel való kezelés mellett nem kell feltétlenül kifogásolni – hogy több telek egyszerre válik egy közös projekt részévé. A tervezők rögzítik, hogy az épületek kialakítása most inkább illusztratív és nem lényegi, tehát ettől még kedvező kialakítású eredmény is születhet. Itt nem kiáltanánk feltétlenül ortodox telekhatár megjelenítésért, viszont a megfelelő tagolás feltétlenül elvárható.

Műemlékvédelmi és restaurátori tagozat véleménye, ajánlások – 2010.07.29. illetve tervtanácsi megállapítások – 2010.07.30.:

E beruházás ellenérvei a következők: Kíméletlenül torzítja a pesti Duna part panorámáját a budai oldal magaslatairól, Gellérthegy, Várhegy és a távolabbi hegykoszorú kilátópontjairól nézve. Ez önmagában elégséges a fővárost a világörökség rangjától való megfosztására. Ez egyben gazdasági veszteséggel jár, amint ezt Ausztriában, Németországban tüstént felismerték.

"A tervezési helyszín mindenképpen kitüntetett szerepű. A hangsúlyképzés bemutatott formája a vízszintesen elhúzódó, elegáns forma kiemelésével új jelképpé válhat. A kiemelkedő vízszintes jel eddig nem volt jellemző a pesti oldal sziluettjére, tornyok, magastetők, kupolák a megszokottak. A terv továbbfejlesztésénél ajánlott megvizsgálni a déli irodaudvarra rányúló szivarvég viszonyát az alsó udvarhoz és a különböző látványokat. Esti fényben a szállodaszobák kivilágítása széthulló, nem ad egygesztusú fényt a felépítménynek"


A Bécsi utcai térfal tervezett átépítése a pesti Belváros karakterét, identitását és történetének kontinuitását semmisítené meg.

"A Tervtanács javasolja a Bécsi utcai homlokzatnak a budapesti eklektikára jellemző tagolását, felosztását - nem erőltetett módon - és javasolja, hogy ne legyen monochrom a homlokzat."

Nem hanyagolhatók el e program közlekedési, munkahelyi és közönségforgalmi, valamint áruszállítási igényéivel járó terhelések, amit akkor, amikor a közlekedéspolitika a belvárosi forgalom könnyítéséért, ritkításáért küzd, nem szólva a jelenleg is lehetetlen parkolásról. A tervezett javaslat közlekedési szempontból egyenértékű mint a "jobbra hajts" vezetési forgalomban a teherautóknak a "balra hajts-ot" előírni.

"A Tervtanács a közterületről való gépkocsi feltárást jogilag aggályosnak tartja."

Különös hogy a világörökség védőzónájában, műemléki jelentőségű területen az erőteljes funkciók tervezésénél nem történt meg az épületek műemléki értékvizsgálata a kívánt funkcióváltás összeegyeztetése az örökségvédelmi feltételekkel, kötelezettségekkel. Ezen a területen csak olyan változtatás/funkcióváltás / beavatkozás fogadható el, mely megőriz minden építészeti, építészet- és kultúrtörténeti értéket. Hangsúlyozni kell, hogy az V. kerület 2002 óta teljes egészében világörökségi terület.

"A Tervtanács egyik fontos döntése, hogy megítélje, vajon szabad-e a régi értéket az újért lebontani. A Tervtanács ezért hiányolja a jelenlegi állapot építészeti, értékvédelmi bemutatását, ezt pótolni kéri."


Szabó Tamás János
DLA építész - Finta Stúdió

 

Vélemények (11)
skg2
2010.10.14.
15:51

…Mindez már 1969-ben kezdődött, amint azt Finta József könyvének idézetei mutatják.

 

Finta József műhelye – Mundus kiadó, 1997

 

1.                              14A              Eredeti terv-elképzeléseimet (amelyekkel … a munkát elnyertem) az amerikai partner … egy másodperc alatt söpörte le az asztalról. (1966-69, Intercontinental) A ház … lemerevedett és … megnőtt. FJ

2.                                    A léptékváltás … létjogosultságában ma is hiszek (talán megvalósult méreteiben kevésbé). FJ

3.                              14B              Túl korán jött ez a nagy ház… FJ

4.                              16B              építészeti gondolatokat stupid módon meg nem értő amerikai építész, akit az építtető erőszakolt ránk (Kempinski) FJ

5.                              22A              A beruházók … szorgalmazták a … Duna-part … léptékét … robbantó … nagyságot, hogy minél többen fizessenek… Ettől a panoráma (máshonnan nézve) esetleg kevésbé élvezhetővé válik. KGY

6.                              25C              Finta kétségbeesetten küzdött a beruházó által követelt emeletszám ellen, amely erőszakot tett a pesti Duna-par léptékén. … A … kormányzat (életkérdés volt a várt valuta) közbelépett, és Finta engedett. … profi építésszé vált. … egyenes út nyílt …  épületek hosszú sorához … KGY

7.                              26C              kritika…: épületeik kirekesztik … Budapest népét …  … ellenséges erődök Budapesten … a várost lakhatatlanná teszik …

8.                              57A              … a pályázaton nyertes épület … két szinttel alacsonyabb koncepcióját egy pillanat alatt eltörölte az amerikai partner … FJ

9.                              57B              Az, hogy az Intercontinental vagy a Forum és utánuk a Hyatt is két emelettel magasabb, mint amit ma meggyőződéssel csinálnánk, ez nyilvánvaló. FJ (megj.: 25 m-ről 30-ra emelték a megépíthető párkánymagasságot)

10.                            57C              … léptékét eleve meghatározták… nem vitatkozhattam …

11.                            68A              Az újabb léptékváltást (8-10 emeletest házak) … már csak az egész Belváros lebontásával … lehet … HE, 1967

12.                            68B              … egykori Pest tornyai disszonáns elemekké törpülnének. HE, 1967

13.                            69C              … városkép problémák … minden szobát a Dunára …

14.                            70A              … kupolás kolosszus … az eredeti – bírált – terven nem volt … GP, 1967

15.                            94C              az osztrákok a homlokzat esetében ragaszkodtak az előregyártáshoz FJ (Novotel)

16.                            100A            … eltérő színezéssel lehetett volna javítani …

17.                            101B            értelmében: … a városképi kiemelt helyekre nem valók a három csillagos szállodaláncok … (Novotel, Penta)

18.                            141C            … a fürdőszoba szinte használhatatlanná vált (Novotel standard miatt); egyetlen mozdulattal a Pente szállodáját is elrontották; a szállodák dülleszkedőek, léptékükben vitathatók …

19.                            143B            a szálloda és az irodaház … a legkeményebb telekspekuláció…

20.                            143B            400 szoba alatt nem jönnek Budapestre

21.                            146A parancsra tettem …  más kezében sem lesz jobb

22.                            148A A Taverna végtelenül mohó telekspekuláció eredménye.

23.                            154A            egy nap alatt kellett átterveznem (Taverna); elmaradt a közepe (a híd); széthullt … értelmetlenné vált … divatelem lett a homlokzati dudor

24.                            155A            Az utolsó pillanatban … a beruházó … lekényszerítette … hogy több bérelhető irodafelületet nyerjen … elzárta a hátsó kapcsolatot, amelyre eredetileg ráépítettem a házat.; az irodákat tökéletesen lesötétíti; ők négyzetméterben gondolkodnak… (József A. utcai irodaház)

25.                            190B luxusgettó (pesti szállodasor)… a város gyengeségének címere … közösségibb funkció helyett

26.                            245A A három szintes növekményt (Nemzeti Bank főpárkányához képest) üveg kubussal próbáltam …  (Szabadság tér)

27.                            250A A legfelső párkánnyal … olyan szintig jutottam, hogy már nem volt tartalékom, attikát tehát nem tudtam csinálni; gépészet … klimatizált épület óriási problémája… ellenőrizhetetlenül burjánzik (tetőn) (Szabadság tér, 17+37 méter, 50000 négyzetméter)

28.                            184C            A magyar építészet … mindig józan volt. (budai hegyvidéki házakról, 1986) … ezek a házak csúnyák, nem illenek a tájba, … tetőépítményeikkel átrázzák a hatóságokat.

29.                            302A            A XIX század végének … építészetét is túlterhelték telekspekulációk, … piszkos manipulációk; …. pusztítást betetőzte … a magánosítás

30.                            302C … kirekesztetten nézni a brutális erővel … gazdasági fellendülésre … hivatkozva … spekulatív energiák által mozgatva … tőlünk függetlenül … formálja át … saját múltunkat.; a tőke … perelhetetlen érvelésű terrorja (FJ 1997)

31.                            303B            Minden egyes alkalommal letesztelnek (a külföldi megbízók). …ezt túl kell élni…

32.                            303C            Blau úr: „Finta úr, maga az én pénzemen ne kontaktáljon!” (védett városképpel, Alpár Ignác építészetével) … sokszor megalázó …; (nyugati építésznek nem mernék, mondani, hogy:) „vigye ezt a homlokzatot a francba”… A nyugati befektető alapvetően sznob. ….akkor már arra gondoltam, hogy kiszállok

33.                            304A            …azt kell megtanulni, ki ezeknek a Leninje …

34.                            304C            hagyományos beépítés … házak utcáról nyílnak… kirakatok … Ahol ez nincs, ott … elnéptelenedik … televízióznak … kivonulnak a városból. … egy olyan világot vágyunk … Magyarországon … mindent meghatározóvá tesz a pénz. … építész szíve szerint közösségi terek … oda ma bankok kerülnek … lesznek-e olyan érzelmi forradalmak …

 

Az OKTOGON 2010/7-es számából:

1.           Jó, hogy az újság az ellenvéleményeket is bemutatja. (vázlatos jegyzet)

a.          A vélemények és érvek zeppelin-ellenes része:

·       egyedülállóan egységes városszövet AG

·       érzéketlen építészet; magyar Overdose is lenne; nem volt előzetes info; külvárosban a helye BI

·       agresszív BDÁ

·       katasztrófa; gigantikus pláza; kulturális agymosás; gigahangsúlyok=kizsigerelés; otthonosabb fővárost; jogszabályi környezet az országépítés akadálya”; építészet szakma nem jövedelmez, nincs rehgeneráció DJ

·       lakáshiány; a Fashion Street a jó példa NT

·       csak befektetői szempont lett bemutatva; óriási kockázat KE

·       erőszakos zenészek NB

·       sétáljanak Budapesten, hogy ízlésesebb… ZG

·       ne valósuljon meg… értékőrző fejlődés kell… közérdeket sért… elpusztít… akcióterületet minél messzebbre. FA

·       a fejlesztést a közszféra irányítsa... elszívó hatás. MZs

b.          A támogatók (kb.):

·       teremtő energiák a terv körül AV

·       legalább történik valami FS

·       KA, VB, BB, GP (sípszó)

·       koszos házakat építeni; elődeink nem vigyáztak rájuk… JL

·       alig van jó magyar középület; ikon … Budapestet újrapozicionálja a versenyben PG

·       jó magyar építész nem jelentkezne PGy

·       értetlenül állok  a szakma egy részének hisztije előtt … én sem tudom még … mekkora léptékű CsZ

·       nem kell félnünk … nem képviselnek … értéket; lepusztultan állnak FZ

·       átrajzolná a Belvárost … landmark épület … ha olyan értékesek, miért hagyták őket … LÁ

·       protest szavazat a puha semmi nyugalmával szemben FJ (sajnos eddig nem a semmi történt, lásd Finta könyv)

c.          vegyes

·       SGy mellette, de magyar tervezőt hiányol

·       ZHJ mellette, de „sajnos rövidem került a jegyzőkönyvbe a kritika”

2.           A tervező „partnere” szerint (megjegyzéseimmel):

a.          88A: stádium: ez egy törékeny bébi-ötlet; meg lehet vétózni (v.ö. CsP, be is fejezem)

b.          nem muszáj boldognak lenni (Budapestnek)

c.          időtlen műremekként szeretnénk megalkotni (De vajon a lebontandó házak tervezői mit akartak? A város is műremeket akarna)

d.          az építész a régi épületek védőügyvédje

e.          azért működik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal…

f.             a meglévő épületek nem képesek a megbízó által vázolt funkciót kiszolgálni (főleg négyzetméterben!)

3.           Bojár Iván András (támogató) (megjegyzéseimmel)

a.          az építészekről és másokról

·       felhördülés … zsivaj … (az ellenzőkről)

·       a hazai tervező csekély baksisért aláír (általánosságban, külföldi tervezőnek)

·       lehengerlő referencia (a külföldi tervező választása folytán továbbra sem lesz magyar referencia, ez ismerős az építőipari pályázatkiírásokból)

·       67B: mai magyar építész szerepe csak a térmaximalizálás (és a Zeppelin az mi?)

·       ribilliót generál

·       fel kellene nőni

·       változást félelemmel elvető (volt elég tapasztalat)

·       hazaódalog… (gondolom jó szándékú, nem megfizetett tüntetőről van szó)

b.          megszoktuk…

c.          Hilton, MTI

d.          lám csak, hatalmas érték… (a régi házakról)

e.          hazai tervező nemigen versenyez külföldön

f.            nincs tudásverseny (a Zeppelinnél biztos nem volt)

4.           Csipak Péter, beruházó

a.          itt lehetett 1/1 tulajdonú házakat venni, így újat építeni (helyszínválasztás oka ez, nem a szakmai kijelölés? lsd. kerületi főépítész CsZ)

b.          Lafayette áruházméret hiányzik Budapesten (Az nem sok régi ház összevonása épp?; kinek hiányzik?)

c.          e mögött az ingatlanfejlesztés mögött sokkal több van, mint ahogy azt az ellenzői gondolják (mi?)

d.          meg kell tanítani az embereket, hogy szabadon lehet újat csinálni (lehessen szabadon mást is: szabadon megőrizni értékeinket, egészséges élelmet adni-venni, otthon szülni, tüntetni stb.)

e.          Budapest (külföldi városoknál) jobb adottságait ki kell használjuk

f.            Amit egyszer elkezdtem, azt be is fejezem, és ebből nem vagyok hajlandó engedni; öt évet az életemből… (v.ö. tervező és kerületi főépítész, demokrácia, népszavazás, kormányzat stb)

5.           Mellesleg: Többször is előkerül a téma, miszerint képtelenség, hogy egy nagykövetség (értetlen őrökkel) kisajátít a város szívében egy utcát. (S. Behling, ZHJ)

 

Pár észrevétel

 

A régi házak bontása mellett szóló visszatérő érv azok elhanyagoltsága. Mi kellett volna (és kell ma!) ahhoz, hogy azok ma ragyogjanak, éljenek?

1.           Az új építés helyett a felújítást, átépítést támogató törvények.

a.          Főleg az újlakásépítés támogatás tette reménytelenné a régi házak esélyeit, és terelte a beépítést a zöldterületekre, tovább rontva a város lakhatóságát, növelve az önkormányzati korrupciót.

b.          Az ellehetetlenítő szabályozás (társasházi törvény stb.) terel most is az egyben megoldható dolgok felé. (Sok lakó helyett egy polgármester „meggyőzése”.)

2.           Az ingatlan spekuláció megakadályozása.

a.          Az átépítésnél a szintterület-növelés tiltása, különleges esetben a többlet terület eladási árával + 20 év bérleti árával adóztatva. Szinte minden bontás oka az, hogy az adott telekre kétszer (pincével 3*) annyi eladható négyzetméter kerülhessen.

b.          A megvásárolt terület, ingatlan továbbadására évi 10% nyereség fölött 99,9% adó. (Utólag is kivethető lenne, például Balettintézet…)

c.          A zöldterületek védelme. Átminősítés esetén a várható nyereségnek megfelelő környezetvédelmi adó.

d.          A volt gyárterületek védelme. Hasznosítás csak önkormányzati, közösségi célú, zöld-szabadidős, kulturális célra, 15% beépítéssel.

3.           Városi kereskedelem, kézművesség támogatása, kis piacok. A közlekedés szervezése (a boltok megközelíthetetlensége) és a kereskedelmi szabályozás megölte a városi kereskedelmet, ugyanakkor növelve a forgalmat, időveszteséget, kapcsolatok kiüresedését, termelők és vásárlók kiszolgáltatottságát.

 

A Zeppelin ház árából hány háztömböt lehetne teljesen felújítani? (Az nem ellenérv, hogy a pénz csak előbbire jön „be”. Az a tőke is feltehetően valamely nép pénzéből van (ingatlanügy, bankügy stb.), és utólag biztos a budapesti vásárlók és adózók fizetik meg. Visszatérő érv a lepusztultság. Persze ez jó annak, aki vásárolni akar, vagy bevált mód műemlék megsemmisítésére.

 

Az ingatlan-nyerészkedés lényege a többség/környezet kákára történő beépítés növelés. Példái: Parkból lakótelep, vízi élőhelyből áruház, családi házak közé társasház, társasházak közé nagy forgalmú iroda, a régi szomszédságnál árnyékolóbb, zajosabb, szennyezőbb, forgalmasabb épület, és végül szép városi szövetben könnyen feltűnővé tervezhető „sztár” épület.

 

Az „ingatlanfejlesztés” teljesen hiteltelen már.

1.           Példa

a.          A Vörösmarty tér bemutatott látványtervén a főérvként kezelt, „közterület növelő” homlokzaton sétáló emberek. (Az új épület cseppet sem jobb a réginél, csak óriási környezetszennyező pénzkidobás történt.)

b.          Kecskemét, Malom bevásárlóközpont: rombolással, zűrös engedéllyel;

c.          Most is feltűnő ellentmondás van a „csak egy vázlatterv, ötlet” és az „elvi engedély, mindenképp megépül” megfogalmazások között.

 

Természetesen egy egészséges társadalomban-rendszerben ezen emberek (a tőke) energiái is jó irányban alkotnának. A rossz szabályozás „kényszeríti” ma őket (is). A jószándékú befektetőknek is sokkal jobb a korrekt átlátható (közcélú) szabályozás. (Közmunkatanács) Akkor a pénz, megélhetés mellett jó hírük, megbecsültségük is lesz.

 

A felújítást támogató rendszer előnyei:

1.           Közösségek és (építészeti) értékek megóvása (lelki tényező is).

2.           Szakmunkások becsülete, kisebb munkanélküliség, magyar termékek.

 

Az új építést (rombolást) támogató rendszer kedvezményezettjei:

3.           Ingatlan spekulánsok.

4.           Bankok.

5.           Beruházó építési csoportok, szállodaláncok.

6.           Építőanyag gyártók és nagykereskedők, főleg külföldi anyaggal, tőkével.

7.           Hulladékkereskedők (lerakók).

 

 

Sámsondi Kiss Gergely

építészmérnök

 

 

Budapest, 2010. október 13.

petrusferenc
2010.09.09.
08:06

1.Szerintem nincs abban semmi kivetnivaló, ha a Kamara visszahívja a tervtanácsból egyes tagjait.

2.Szerintem ha valakinek biztosan helye van a tervtanácsban, az Finta József. A másik két kollégáról ezt nem állítanám

3.Szerintem nincsen abban semmi kivetnivaló, ha a tervtanács egy koncepciót fentartásokkal, de támogat.

4. felhívnám tisztelt bírálók figyelmét egy "térkép" nevű, igen érdekes találmányra, melynek ma már légifotókkal kiegészített változata is könnyen elérhető. Én is tettem egy kalandos kirándulást ebben a világban, és meglepődve tapasztaltam, hogy hasonló léptékű beépítés finoman szólva nem egyedi ezen a környéken. A Kempinski kb ekkora épület, a Dorottya palota sokkal nagyobb, a Városháza pedig igazi monstrum, mégsem zavar senkit. Senki nem tartja a városszövettől idegennek.

5.egy költői kérdés: Ha öt telket külön-külön építünk be, akkor kevesebb lesz a környezeti terhelés, mintha egyben? 

Szerintem nem.

szerintem. 

racsostarto
2010.08.23.
13:34

Magyarról magyarra.

"ellenérveket éppen Finta fogalmazta meg a Tervtanácson! Azaz: szabad-e 5 ház helyén egyetlen építészeti gesztussal élni, szabad-e régi értéket újért lebontani, hogyan értékelendő a tetők felett lebegő új városi szövet"

A kérdést feltette és a végén meg is válaszolta: IGEN szabad (szavazott).

"kérte egy valóban Foster minőségű terv megjelenését…"

Az űlésen egy rossz minőségű tervet látott? Akkor miért szavazott Igennel?

"az elvi engedélyezési eljárás itt éppen csak elkezdődik: a következő lépés lesz hatósági körben annak vizsgálata, hogy megfelel-e a terv a szabályozási elemeknek vagy sem. A válasz elég kézenfekvő." 

A kézenfekvő válasz, hogy NEM FELEL MEG? Akkor miért szavazott igennel? Miért próbáljuk tolni a felelősséget az építéshatóságra. Az meg vissza fogja tolni? azzal, hogy már a tervtanács is támogatta... Tehát a szabályzatnak a végén meg fog felelni...(Olvastuk a kerület nyilatkozatát: a tervtanács a szakmai vélemény, a kerületnek nincs joga felülbírálni...)

"minisztériumi felügyelet alá tartozó független Központi Tervtanácsot"

hm... ez minimum egy paradoxon...

"a Magyar Építész Kamara Elnöksége ... nincs tisztában azzal, hogy a visszahívás önmagában nonszensz egy 2008-ban négy évre kinevezett zsűritag esetében ... nem ismeri a törvény"

Ezt kár volt felemlegetni. Kicsit furcsa ilyen egyoldalúan venni elő jogszabályt, de ennek van is alapja. Ezt a MÉK csak egyféleképpen tudja áthidalni... de ezt én nem mondom ki... az is ott van valahol leírva...

racsostarto
2010.08.23.
07:17

elszámolás Isten felé?

"a Tervtanács független, tagjai nagy tiszteletben álló, szakmájukat kiválóan gyakorló, önálló véleménnyel rendelkező építészek, akik a delegáló (!) szervezet felé nem tartoznak beszámolási kötelezettséggel"

Miért ki felé van elszámolás a szakmai szabályokkal, etikus működéssel kapcsolatban? Az akadémia felé? vagy a többi nagy tiszteletű önálló építész felé? A delegáló: a SZAKMAI kamara az a pórnép szervezete? elnézést... ezt nem tudtuk. Eddig azt hittük a szakma gyakorlás kerete, aminek kötelező tagsága minden építészmérnök szakmai működés feltétele.

Van egy rossz hírem, a delegálás nem is függ össze ezzel...

 

egy-fo-epitesz
2010.08.22.
15:26

Építész etikai felelősségéről ízlelgetem az idézeteket, kommentálás, ragozás nélkül.

Nem függ össze a Bécsi utca üggyel. Az esetleges áthallások csak a véletlen művei. A gyűjteménnyel a jó szándék vezérel, hogy minden szakmai szereplő időnként frissítse szabály ismeretét. Különösen az elejére és a 10. címre hívnám fel a figyelmet.

 I. rész - Építész és etika

Építész etika felelőssége hogy- az épített értékeket védje,- a hivatás tekintélyét ne csorbítsa, hanem elősegítse,- a társadalmi (köz) érdeket védje és képviselje,- a (szakmai) (jog)szabályokat megtartsa.

Az idézetek a MÉK etikai szabályzatból vannak:

„A jelen szabályzat meghatározza azokat a magatartási normákat, amelyek vétkes (szándékos, vagy gondatlan) megszegése etikai-fegyelmi eljárást von maga után, valamint azokat az elvárásokat, amelyek az építészi hivatásba vetett közbizalom őrzése érdekében minden építésztől elvárható. Ezen elvárások megsértése etikai-fegyelmi eljárást vonhat maga után.Az építésznek a hivatásához tartozó természetes felelőssége, hogy szakmai tevékenysége során az építész - az épített és a természeti világ minősége es harmóniája érdekében - magas szintű szaktudását következetes elvszerűséggel, a társadalmi érdek szem előtt tartásával képviselje.A hivatástudatra épülő, etikus tevékenység a jogi környezet szabályainak betartásán túlmenően hozzájárul az egyéni es a társadalmi lét minőségének javításához. A gondatlan, szándékos, a szabályokat figyelmen kívül hagyó tevékenység károsít, rombol, így etikai vétségnek minősül.Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az építészeti, illetve mérnöki tevékenységre VONATKOZÓ jogszabályok, szakmai szabályok, illetve kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi.Az etikai-fegyelmi szabályok betartása minden kamarai tagra megkülönböztetés nélkül kötelezi, függetlenül attól, hogy az építési folyamatban, hatósági eljárásban, törvényhozásban, gazdasági-, vagy közéletben milyen szerepet tölt be, vagy funkciót vállal.”

Érdemes „ügyeket” utólag is átgondolni, mert az utólagos megbánás, vagy felismerés alapján nem szándékos, hanem „csak” gondatlanság marad. Feltételezve, hogy annak oka „csak” (jog)szabályok (vagy szabályzatok) nem ismerete és/vagy adathiány miatt történt az „ügy”.„Szándékosság: Szándékosan követi el az etikai-fegyelmi vétséget, aki magatartásának következményeit előre látja, kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.Gondatlanság: Gondatlanságból követi el a cselekményt, aki magatartásának lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztja.”

„4. cím: 4.5. Vissza kell utasítania a szakszerűtlen, jogszerűtlen vagy előírásokba ütköző megoldásokra irányuló igényeket. Amennyiben a megbízó vagy a munkáltató ragaszkodik ez irányú utasításaihoz, úgy vissza kell lépni a feladattól, és egyoldalúan meg kell szüntetni a jogviszonyt.”

„10. cím 10.4. A kamarai tag hatósági vagy más döntéshozó szervezet, önkormányzat tagjaként, előkészítőként, előterjesztőként, közreműködőként ill. döntéshozóként nem vehet részt olyan határozatok meghozatalában, nem tehet olyan intézkedéseket ill. engedményeket, amelyek a vonatkozó törvényeknek, előírásoknak, szabályoknak, helyi rendeleteknek ill. szakmai igényeknek nem felelnek meg.

A „tervek” tervezőire vonatkozóan.„5.cím 5.3 Személyes előnyökért nem tehet a VONATKOZÓ jogszabályoktól es előírásoktól eltérő, vagy szakmailag kifogásolható engedményt a megbízója részére még abban az esetben sem, ha a kétoldalú megállapodás harmadik személy érdekeit közvetlenül nem sérti.”

„9. cím Szakmai érdek – építtetői érdek. 9. A szakma általános érdekeinek és értékrendjének és az építtető sajátos érdekeinek ütközése esetén abból kell kiindulni, hogy a választott megoldás alkalmasságáért a tervező a felelős. A megbízó vélt vagy valós érdekeit nem szabad a szakma általános elvárásaiban, szabályokban előírásokban megfogalmazott érdekek elé helyezni. Az építész nem alkalmazhat szakszerűtlen vagy jogszerűtlen megoldást még akkor sem, ha a megrendelő erre kifejezetten kéri, vagy utasítja.”

Esetleges következmények.„13. cím. 13.2 Etikai-fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag, aki: a) a kamara tagsággal vállalt, vagy jogszabály által rárótt kamarai kötelezettséget nem teljesíti, vagy felróható módon teljesíti;b) eljárásával, nyilvánosság előtt tett nyilatkozataival, magatartásával a kamara, illetve az építészek tekintélyét vagy az építészet rangját sérti, lejáratja;c) a MÉK érvényes szabályzatainak bármelyikét megsérti…”

„15.1 A szakmai es etikai – fegyelmi vétség eseten kiszabható büntetések:a) figyelmeztetés;b) pénzbírság…c) a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás;d) a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztése;e) a kamarából történő kizárás.”

„16. cím A büntetések kiszabásának szempontjai16.1 Az etikai-fegyelmi vizsgálat során vizsgálni kell, hogy a panasz szándékos vagy gondatlan cselekmény következménye.16.2 … Halmazati büntetésként, a halmazatban lévő cselekmények közül, a legsúlyosabb cselekményre kiszabható büntetés mértékénél egy fokozattal súlyosabb büntetést kell kiszabni.d) Az etikai-fegyelmi vétség elterjedtségével arányban legyen. Az eljárás alapjául szolgáló cselekmény gyakoriságának növekedését, elterjedtségét a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként kell figyelembe venni.e) … Súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a panaszolt a cselekmény elkövetését tagadta, illetve nem ismerte el…16.3 Minősített etikai-fegyelmi vétség esetében a kiszabható büntetés mértéke a határozott idejű felfüggesztésnél kisebb nem lehet.E rendelkezés alkalmazása szempontjából minősített etikai-fegyelmi vétségnek minősül különösen:- a bizonyítottan szándékos, vagy rosszhiszemű cselekmény…- a kárt okozó cselekmény,- olyan terv aláírása, amelyet nem az aláíró tervező készített (strómankodás)…”

 II. rész - Terv és jog

Terv és jog (szabályok). Megeshet, hogy –talán- …

A helyi építési szabályzatnak (KSZT, KVSZ, BVKSZ) nem felel meg – esetleg, mert –talán- a tervezett szintterületi mutató meghaladja az általuk megengedett értéket.

(Korábbi kommentekből nem pontosan idézve.) A terv sérti a BVKSZ magasházra vonatkozó előírásait (8.§ és 15.sz. melléklet). A melléklet szerint a belváros „kiemelten védett övezet”.„Magasház: az a magasépület, melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30,0 m-t meghaladja, de melynek építménymagassága nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 m-t.”„8.§ e) A kiemelten védett övezetben magasépület nem létesíthető. A városképi illeszkedés követelményeinek betartásával az épület legmagasabb pontja 30,0 méternél nem lehet magasabb…”

Az OTÉK-ot is sértheti (a közterület felé „kilógni” és fölé építve telkeket összekötni…).„31.§ (2) Az egyes építési övezetekben, illetőleg övezetekben a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.”

„35. § (9) Építési határvonalon kívülre eső épületrészt (pl. erkélyt):a) a legalább 5,0 m-es előkertméret, b) a telek közterületi homlokvonalára helyezett zártsorú beépítési módú épületeken a közterület fölé - a 39. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a legalább 18 m szélességgel szabályozott út esetében szabad létesíteni. (10) A kiugró épületrész hossza legfeljebb az adott teljes épület homlokzathosszának 4/5-e, legnagyobb szélessége (kiugrása) legfeljebb 1,0 m lehet. Az épületkiugrás a szomszédos telek határától legalább a kiugrás másfélszeresének megfelelő, de legalább 1,0 m távolságra lehet.”

„40. § (3) Az építmények alapja vagy terepszint alatti része a közterület alá 0,50 m-en túl csak a helyi építési szabályzat szerint nyúlhat be.”

„42. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - a (10) bekezdés szerinti jogszabály hiányában - legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani.”

„50. § (2) b)méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,f) építmény elhelyezési módja, építménymagassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését”

A köv. előírás miatt a szomszéd felé nem nézhetne homlokzat, mert akkor az nem lesz zártsorúan beépíthető (csak ha telepítési távolságot hagynak), azaz a szomszéd építési joga „csökkenne”.„36.§ (3) Ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll - az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon.” Továbbá felmerülhet a szomszédépületek „túloldali” belsőudvarainak az „összenézése” a telekhatár mentén tervezett új (léghajó) homlokzattal."36. § (1) Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:(a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,(b) sem a (4) bekezdés szerinti tűztávolságnál.(2) A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású, vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani.”

B-LVSZ (Belváros-Lipótváros városrendezési és építési szabályozási terve 29/2004. (Vi.04.) B-LÖ számú rendeletből.

Csak érdekességként (megjegyzem olyan jogot oszt a tervtanácsnak, ami alkotmányellenes, de ez nem téma most).„7.§ (8) Új épület közterületi homlokzatának teljes felületét üveghomlokzatként kialakítani nem lehet. Az össze-függő üvegfalas felületképzés csak az illetékes építészeti tervtanács egyetértő állásfoglalása esetén haladhatja meg a homlokzat felületének 50 %-át.”

A Vörösmarty tér 5. sz. épület „hátsó homlokzata a közös telekhatárra néz, amely a Bécsi utca 10.-nek oldalhatára.„28.§ (1) A kerület közigazgatási területén a zártsorú beépítés szabályai szerint lehet épületet elhelyezni.

32.§ (5) b) ha a beépítendő telekre a hátsó vagy oldalsó telekhatár felőli szomszédos épület homlokzata rátekint – a légudvari homlokzat kivételével - , akkor a (6)-(7) bekezdés szerinti előírásokat kell figyelembe venni [1. ábra b1, b2, c1, c2],(6) A hátulsó -távolság legkisebb mérete keretes beépítés esetén, illetőleg ha a hátsó szomszédos épület homlokzata – a légudvar kivételével - a beépítendő telekre néz és a szabályozási terv másként nem ren-delkezik:a) 40,0 m, vagy annál nagyobb telekmélység esetén a hátsó telekhatár felé néző tényleges építmény-magasság értéke, de minimum 16,0 m,b) 30,0 m vagy annál nagyobb telekmélység esetén legalább 16,0 m,c) 28,0 m és 30,0 m közötti telekmélység esetén legalább 14,0 m,d) 26,0 m és 28,0 m telekmélység esetén legalább 12,0 m, ha a hátsó szomszédos telkek meglévő épü-leteinek homlokzati síkjától mért, legalább 16,0 m-es épületek közötti távolság biztosított,e) 24,0 m és 26,0 m telekmélység esetén legalább 10,0 m, ha a hátsó szomszédos telkek meglévő épü-leteinek homlokzati síkjától mért, legalább 16,0 m-es épületek közötti távolság biztosított,f) 20,0 m és 24,0 m közötti telekmélység esetén legalább 8,0 m, ha a hátsó szomszédos telkek meglévő épületeinek homlokzati síkjától mért, legalább 12,0 m-es épületek közötti távolság biztosított,g) 20,0 m illetve annál kisebb telekmélységű telek esetén 6,0 m, ha a hátsó szomszédos telkek meglé-vő épületeinek homlokzati síkjától mért, legalább 12,0 m-es épületek közötti távolság biztosított.

„34.§ (4) A VK-V övezet területén közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén – az átadott terület arányában - az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke legfeljebb 0,5-tel növelhető az övezeti előírások figyelembevételével, az (1) bekezdésben meghatározott szerződésben rögzítve.”

„A parkolóhely létesítési kötelezettség helyi szabályozása (20/2003 (VI.19.) B-LÖ számú rendelet

"39.§ (3) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül - a parkolóházak kivételével -a) pinceszinti mélygarázsban, vagyb) önálló terepszint alatti építménybenkell biztosítani.”

„47.§ VK-V övezet szintterületi mutatója: 6,0 * jelen rendelet 34.§-ban meghatározott feltételhez kötött engedmény esetén. Az épület legnagyobb megengedett építménymagassága: 25 m, vagy 28 m (38. § szerinti illeszkedési szabály alapján).”

„38.§ Az építménymagasság és csatlakozó homlokzatmagasság meghatározása, az illeszkedés szabályai(2) A csatlakozó homlokzatmagasság értéke a szomszédos épület csatlakozásától vízszintesen mért, a homlokzat szélességének 1/5-ét jelentő, de legalább 3,0 m szélességű homlokzati sáv magassági értékét je-lenti. A csatlakozó homlokzatmagasság számításánál az attika elemek magasságát is figyelembe kell venni.(3) Két meglévő, közel azonos csatlakozó homlokzatmagasságú épület közötti épület csatlakozó homlok-zatmagassága a magasabb szomszédos épületnél legfeljebb 0,8 m-rel lehet nagyobb a 3. számú melléklet építménymagassági értékének figyelembevételével.(8) Amennyiben a kialakult állapot szerinti szomszédos épület csatlakozó homlokzatmagassága nagyobb, mint az építési övezetben meghatározott 25,0 m, akkor az építménymagasság értéke legfeljebb az övezetben meghatározott engedmény mértékéig (28,0 m) növelhető, de – jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet nagyobb, mint a magasabb szomszédos épület csatlakozó homlokzatmagassági értéke. Ez esetben a 3. számú mellékletben meghatározott magasság figyelmen kívül hagyandó. Az építménymagasság értékét - ha jelen rendelet a telekre vonatkozóan külön nem rendelkezik - előzetes tisztázás céljából elvi építési engedélyben kell meghatározni az érintett tömb teljes hosszát bemutató utcakép alapján.”

III. rész - Zsűri működése

A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet.

„4. § (3) A titkár c) vizsgálja, hogy a benyújtott tervdokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, d) szükség esetén a hiánypótlásra szólítja fel a tervdokumentáció benyújtóját”

„A tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok 11. §  (3) Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációnak a külön jogszabály szerint építési engedélyhez vagy elvi építési engedélyhez kötött, és a 9. § (2) és (4), valamint a 10. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott építmények építési engedélyezési vagy építési elvi engedélyezési tervdokumentációjából az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:a) műszaki leírás,b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,c) az eltérő szintek alaprajza,d) metszetek, a megértéshez szükséges mértékben,e) valamennyi homlokzat,f) utcakép, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,g) a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett telekre vonatkozó kivonata.”

"A tervtanácsi eljárás rendje 12. § (4) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek a tervtanács titkára 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót. A hiánypótlás ideje nem számít bele véleményezési határidőbe."

Ki volt ez?„13. § (2) A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni: a) a központi és a területi tervtanácsok esetén az országos építész kamarát képviselő tagot”

„A tervdokumentáció minősítésének szempontjai 15. § (2) Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-ea) az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség, ezen belül különösen:aa) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés),ab) a tervezési program szerinti rendeltetés és a használhatóság,ac) az esztétikus megjelenés (tömegalakítás, színezés, anyaghasználat),ad) településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e, továbbá hogyan felel meg a rálátás és látványvédelem követelményének,b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.”

IV. rész - Magyar közigazgatás

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény„Nyelvhasználat 9. § (1) A Magyar Köztársaságban a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar.”

racsostarto
2010.08.22.
15:32

@egy-fo-epitesz: Ez mind igaz lenne ha nem Magyarorszagon lennénk és nem RONGÁL Antal érdekeit képviselnék...

Uhrin Imre
2010.08.21.
14:43



CIRKUSZ ÉS KENYÉR

Kedves Mezei Gábor!

Stílusosan egy rejtőzködő véleményt mondanék. De ezt már itt sokszor kitárgyaltuk.

„Cirkuszt és kenyeret”. Az Önök nézőpontjából az…

A mi -„nép”- szempontunkból (építészesen békaperspektívából) demokráciának látszik, amikor elmondják sokan a VÉLEMÉNYÜKET.

„Hír érkezett, a hírre éhes nép pedig boldogan fogyaszt”

A családi ház telken épülő bódé kis közügy, a zeppelin, ami nyilvánvalóan szakmai szabályokat és jogot is sért, az NAGY KÖZÜGY. És mi a nép, elkezdünk a körülöttünk lévő világgal aktívan foglalkozni… Köszönjük, hogy a végén megengedi, hogy a közügyeink híreit figyelhetjük, sőt még akár véleményt is mondhatunk. Köszönet.

Bocsásson meg! A kommentelői név nélkül felsorolt BVKSZ, OTÉK, stb jogsértések miért is „gyengébb érvek”? És egy névvel: elfogult, érzelmi alapú írás az mennyivel jobb?

A MÉK az miért is rágalmazna? Szerintem a máshol (akár névvel) ellátott hosszú, igényes kommentekben idézett etikai és más JOGSÉRTÉSEKET már felsoroltuk. Igen is a minimum, hogy „visszahívja”. A MÉK által jelölt tagok esetén a jelölés visszavonása is lehetséges. De MINDEN KAMARAI TAGra vonatkoznak azok a fránya szabályok. Lehetne úgy is, hogy a szabálysértések hatására a tagok „ajánlják fel” visszavonulásukat, a MÉK pedig „érdemeik elismerése mellett elfogadja”. Azt gondolom, hogy egyelőre az etikai szabályzat nyilvánvaló megszegése ellenére, etikai ügyként nem kell kezelni (mondom: amíg „együttműködőek” a hibázó tagok).

Személyes véleményem, hogy a TÖBBI TERVTANÁCS TAG is (kivéve a nem építész Rádayt) kamarai tag, tehát a jelöléstől függetlenül, rájuk is ugyanez vonatkozna.

A jogsértésekkel szembe állítani, hogy „nagy tiszteletben álló, szakmájukat kiválóan gyakorló, önálló véleménnyel rendelkező építészek”, ÓRIÁSI CINIZMUS! Pont olyan, mint a parlamenti mentelmi jog.. A reflektorfényben állókra DUPLA SZIGORÚAN VONATKOZNAK A SZABÁLYOK (illetve azok megsértése esetén a szankciók), nem, hogy mentelmi jog… a korábbi tetteiket és „nagyságukat” senki nem vonta kétségbe, egyetlen etikátlan (szabálysértő cselekedetet minősített a kamara elnöke) a KONKRÉT TERVTANÁCSI TÉNYKEDÉSÜKET. Igen a „Tervtanács tagja függetlenek”, de nem a szabályoktól!

„Felszínes hírek, átvett elmélkedések alapján”. Elvileg annyit - mi a Nép is láttunk-, mint a tagok a zsűrin… Vagy volt szabályos tervtanácsi dokumentáció is? Mindenképp szabálysértés ez is, ha már szóba hozza, tessék utána nézni a terv tartalmának… Ha pedig nem tudunk róla, az megint probléma…

Cirkusz. Irreleváns, hogy Finta József milyen ellenérvek után szavazott IGEN-nel. Erre nézve az egész tervtanácsi állásfoglalás hasonló szellemű… PONT azért, hogy utána takarózni tudjanak. Csak negatív érveket soroltak… Ok, ok, de akkor miért igen a végeredmény. De egyébiránt mindegy az indoklás, az IGEN-t nem kéri számon senki. A (SZAKMAI) SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE a probléma.

Kenyér. Tudom, hogy Önnek rosszérzés a Finta iroda vezetőjén kezdeni az ETIKÁT számon kérni. Azt is tudom, hogy mindenki mindenhol mindent csinál… jogszabályokat nem betartva. De sajnos ehhez épp a tervtanácsok takarója nyújt segítséget…

Kedves Szabó Tamás János!

„mit képvisel az építész a tervtanácsban: vállaltan(!) saját szakmai véleményét. Nem többet, de kevesebbet sem”

Igaz, csak kevés, nem pontos. A szakmai szabályok, jogszabályok a keretei a dolognak. És nem mentség, hogy évek óta az a ritkább, hogy ezzel valaki foglalkozott. Az etikátlan, jogellenes magatartás attól, hogy elterjedtebb, nem nyert polgárjogot. Ezután következik csak a szabad vélemény.

Azt is tudom, hogy a szabályok betarthatalanok (főleg 2008-óta). De ezzel mi halandók (Nép) nap mint nap küzdünk. Vannak "egyesek", akiknek ez nem jelent problémát. Más, saját szabályok alapján játszanak, de az már egy másik játék. Az igazságérzetem azt diktálja, hogy mindenki játsza ugyanazt a játékot!

„nem az a kérdés, hogy vajon a Belvárosban van-e helye ilyen léptékű beruházásnak”

Hát azért nekünk, Nép-nek ez is egy pici kérdés… Ha leszögeztük fentebb, hogy JOGSÉRTÉS TÖRTÉNT a tagok működésekor, akkor utána igen is, hogy ez az alapkérdés. A beruházás is jogsértő, tehát teljességgel elképzelhetetlen. Tessék szólni Virág elvtársnak, hogy a jogszabályokat módosítsa előbb, mert addig JOGSÉRTŐ….

Aztán jön a nagy kérdés majd 1-2 év múlva, hogy az épített környezetbe elképzelhető-e a beruházás, de ez a fentiek tükrében fikció, mert jogsértések miatt eddig a kérdésekhez el sem jutunk…

„elegendő-e a visszahívás” Szerintem elég, de ha sokszor tetszik megkérdezni, akkor az a válaszom, hogy bizony erős esély van, hogy normális eljárásban (na ilyenek sincsenek ennyiben legalább egyetértek) megállhatna az etikai szabályok megsértése… a büntetést pedig ne vetítsük előre…

És lassan, mondom, hogy MINDENKI megértse:

A  S Z A B Á L Y O K   M I N D E K I R E   V O N A T K O Z N A K, A Z O K A T    B E   K E L L   T A R T A N I.

Még forradalom idején is. Az ETIKUS SZAKMAI működést pedig épp ideje lenne elkezdeni.

üdvözlettel: a Nép gyermeke

Megj: A tanú-ból én más idézeteket hoztam volna, de nem akarom nyújtani (ugye a tervtanácsi űlés a magyar narancs ügyre emlékeztetett inkább..). Majd jövő héten közkívánatra utólag csatolomJ

racsostarto
2010.08.21.
08:27

ISTENI SZÍNJÁTÉK .....

marianna
2010.08.21.
05:26

Megelőzött véleményével EMA, mármint ami a kollegiális lojalitást illeti. Hozzáteszem, valószínűleg mesterről és tanítványokról, valamint jó barátokról is szó lehet.

Az a bajom ezzel a cinikus hangnemmel, hogy félő, személyeskedésbe fognak torkolni így a hozzászólások. Szerintem korábban a többség kínosan ügyelt arra, hogy ne név szerint személyeket támadjon, hanem  magát a tervezett beruházást, mint a belvárostól meglehetősen  idegen elképzelést  utasítsa el. Határozott hangnemben, ezt nem vitatom, de talán ez érthető is.

Közben az ingatlanfejlesztő mosolyogva hátradől kényelmes foteljében, és páholyból szemléli a kicsinyesen marakodó, illetve bizonyos mértékben összezárni látszó építész elitet.

Na, ez az igazi kis magyar abszurd... 

EMA
2010.08.20.
20:41

Nincs abban semmi hiba, hogy három ember megvédeni igyekszik a munkaadóját, de attól még nem lesz feltétlenül igazuk...

Én, mint nem építész, csak városgazdász, újságíró és mindenekelőtt budapesti lakos kikérem magamnak, hogy bármely nagytekintélyű építész megvonja jogomat a véleménnyilvánításra és arra, hogy társadalmi összefogással megakadályozni igyekezzek egy ostoba döntést ebben a városban!

Egyébként, szimplán, egyéni véleményem, hogy Finta építész úr néhány művétől is megmenthette volna a várost egy egészséges társadalmi összefogás, ha lett volna. 

 

halottember
2010.08.20.
13:11

Rendkívül hasznos, ködösítés-ellenes hozzászólás, köszönet érte!

+1 fölvetés még:

Az Illusztrisok levelei, idézetei inkább öngólként hatnak: 

"A Tervtanács a közterületről való gépkocsi feltárást jogilag aggályosnak tartja."

  "A Tervtanács egyik fontos döntése, hogy megítélje, vajon szabad-e a régi értéket az újért lebontani. A Tervtanács ezért hiányolja a jelenlegi állapot építészeti, értékvédelmi bemutatását, ezt pótolni kéri."

...

Akkor tehát végül is MIRE (ÉS MI ALAPJÁN?) MONDTAK IGEN-T?

A fentiek szerint nem az lett volna a logikus/etikus -a megbízóval szemben is- ha NEM-et  mondanak, információhiányra hivatkozva?

Vagy a "pótolni kell" kifejezés arra utal, hogy csatolni kell még egy igazoló  kamudokumentációt "lepapírozásul"?

Egyébként, ha már kútúralitázsnál tartunk, akkor az orwelli "egyenlők közötti egynlőbbek" fölemlegetése lenne még idevágó...

A három illusztris Főmunkatárs levele persze nyilván nem célzott meg semmiféle "tisztázást", inkább afféle lojalitás-deklaráció, amit NAGY F nyilván jó szemmel néz, ami ilyen ínséges időkben nem egy utolsó dolog... :)     

 

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk