A Fonyódi Piac metamorfózisa

2015-ben a Fonyódi Önkormányzat pályázatot írt ki a piac megújítására. A kiírás nem határozott meg túl sok szempontot, rábízta az építészre a jövőkép kialakítását. A pályázat megnyerését követően – némi szünet közbeiktatásával – elkezdődött a munka, melynek során a pályázati javaslatból először jóváhagyási, majd engedélyezési, végül kiviteli terveket készített Sztranyák Gergely és csapata. 

Az átalakítás lényege, hogy a meglévő csarnok megtartásával, de az alatta található rosszul működő meglévő pavilon elbontásával, helyette új, másképp elrendezett pavilon épületek építésével a mai igényeket kiszolgáló eladótér jöjjön létre. A gyalogos forgalom és az autós forgalom keveredésének kiküszöbölésére egy hosszú térfal pavilonra tettem javaslatot, mely szétválasztotta a két használatot egymástól. A csarnok hosszanti oldalával párhuzamos hosszú épület - szemben az addig zárt csarnokkal – összekötötte a piac területének mélyebb részeit az utcával. Az árufeltöltés levált a gyalogos forgalmi területekről. A hosszú épület a benne található funkciók szerint tagolódik és igazodik a helyszín adottságaihoz. A közterülettel párhuzamosan az árusító nyílások kerültek, a köztes fedett-nyitott terekbe bicikli tárolók, vizesblokk bejáratok, általános funkciója az eső és a nap elleni védelem. A terrakotta felület a piachoz köthető szimbólumokkal lett beszőve, melyet Bubreg Balázs pécsi grafikus tervezett. A grafikai koncepció lényege a mintás abrosz - mely elengedhetetlen kelléke a vásároknak - kiterjesztése a falra.

Részletek a 2016-ban leadott pályamunka műleírásából

Kialakult állapot

A kialakult kereskedői - vásárlói használat heterogén, változó minőségű épített környezetben zajlik. A vásárcsarnokhoz kapcsolódó tervezési terület mélyebben fekvő része a megközelítési pontoktól, parkolóktól rejtve marad, használaton kívüli időszakban parlagon hever. A vásár északi - északkeleti sarkában 4 közúti csatlakozás is található, melyek forgalma nincs elválasztva a piac használatától. Környezetesztétikai szempontból nem túl előnyös, hogy a szomszédos telkek háttérvilága nyújtja a díszletet a piac számára.

Célok

• a két parkoló között fekvő terület kedvezőbb feltárása, a városi szövet részévé alakítása,
• vásári napokon kívüli hasznosítás lehetőségének megteremtése,
• magas minőségű épített környezet létrehozása,
• Fonyódhoz köthető, emblematikus, a fenntarthatóság jegyében született önálló identitású épület létrehozása.
• meglévő vásárcsarnok újrahasznosítása.

Piac használat

A fonyódi vásártér jellemzője a hosszúkás, utcaszerű szerveződés. Működését tekintve mondhatni olyan, mint egy korzó, melyről helyenként tematikus oldalágak nyílnak. Ennek tükrében a koncepció lényege, hogy a vásárlói közlekedés egy fő, kiszélesített csapásra szerveződjön. Fontos szempont, hogy a vásárlói út lehetőleg ne keveredjen a közúttal és ne kerüljön alárendelt helyzetbe. Az iskola és a csarnok közötti közút nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Ebből következik, hogy reprezentatív, megfelelő keresztmetszetű feltárás csak a csarnokon keresztül jöhet létre, így az alárendelt feltöltés útja szétválik a fölérendelt vásárlói úttól.

A zárt csarnok problematikája

Amennyiben elfogadjuk a piac használat logikáját és az út a csarnokon keresztül halad – növelve az egyenrangúságot az árusítók között és kerülve az alárendelt vásárlói útszakaszokat-, akkor a zárt, adott esetben hőszigetelt csarnok bejárata komoly ellenállást jelenthet az emberfolyam áramlásában. A torlódások feloldását a télen is nyitott bejáratok jelenthetik. Ez esetben értelmetlenné válik a vásárcsarnok termikus burkát kiterjeszteni az acél csarnok síkjára. Épületfizikai szempontból ésszerűbb a termikus burkot a belső kiszolgáló pavilonokra redukálni. Ennek hozama az épületfenntartási költségek jelentős csökkenésében is mérhető. A zárt csarnok mesterséges szellőztetése, fűtése, - esetleges hűtése a nyári túlmelegedés ellen - komoly anyagi terheket róhatnak a településre, ellenben a nyitott, átszellőztetett, árnyékolt csarnokkal, belső zárt-nyitott pavilonokkal.

A csarnok mint kapu

A zárt - nem átlátható csarnok - végérvényesen leválaszthatja a belső területeket a Szivárvány utcáról. Javaslatunkban a csarnok nem végpont, hanem egy lehetőség a két érkezési pont összekötésére. Ezt a következőképpen tervezem megvalósítani: a csarnok belső elemeit - aljzatát és oldalfalát - kiterjesztem a csarnok mögötti területre és egy „L" alakú -térfalszerű - épületet hozok létre. Ezzel a geometriai beavatkozással számos problémát oldok meg. Kirekesztem a feltöltés alárendelt útját a fölérendelt vásárlói útvonalból, térfalat hozok létre a heterogén szomszédos telkek háttérvilága és a nem előnyös közútcsatlakozások felé. Nem utolsó sorban bekötöm a csarnokon keresztül a Szivárvány utca világát a telek mélyebben fekvő részeibe, létrehozva egy kiterjesztett közteret. E köztér igény esetén rendezvény térként is tud működni a kialakított infrastruktúra révén (vizesblokk és vendéglátás).

A Blaha Lujza utcai feltárást új kapuépülettel jelölöm meg, melynek geometriája nyit a fasorral szegélyezett vásárutcára és egyben - nem csak szimbolikus értelemben - kapuként szolgál a ruhapiac irányába. A két feltárási irány közös halmaza - egyben vizuális összekötése - a közösség szolgálatába állított, parkosított és toronyszerű elemekkel kialakított játszótér a délnyugati sarokban. Vásári időszakok esetén egy magas minőségű játszótér jelentős érv a családos emberek számára a huzamosabb időtöltés mellett, azon túli időszakban nyílt közterületként rendelkezésre áll a város használói számára. Az infrastruktúra (vizesblokk, vendéglátás) vásári időszakon túli nyitvatartásának lehetősége erősíti a terület szervesülését a városi szövetbe.

Geometria

Az épületgeometria egyrészről a használat és a közvetlen környezet következménye, másrészről egy erős atmoszféra - helyi identitás - kialakításának igényéből következett. A 10. ábrán Cserna Sándor által tervezett, a leírások szerint a Nápolyi-öböl hangulatát idéző, lapostetős, egyszerű geometriájú mediterrán hangulatú villa látható 1940-ből. Bár építészettörténeti szempontból nem meghatározó épületről beszélünk, figyelmen kívül mégsem hagyható az épületet övező erős atmoszféra, mely már 75 éve a fonyódi identitás része. Ez adja a kiindulópontot az új csarnok identitásának meghatározásához.

Ugyancsak a Nápolyi-öbölben található Adalberto Libera olasz építész által tervezett villa, a Casa Malaparte 1937-ből, mely a modern építészet helyre, tradicionális építésre érzékenyen reflektáló ágát képviseli. Az épület atmoszféráját a tájhoz, fényhez való viszonya és feszes, tárgyszerű geometriája adja. Ezeket az építészeti minőségeket kerestem a fonyódi piac épített elemeiben.

A térfal-szerű épület elválasztja a reprezentatív útvonalat (vásárlás) az alárendelt útvonaltól (feltöltés, kiszolgálás). A különböző funkciók integrálása a tömegbe azonban további árnyalást tesz szükségessé. A folytonos tömegből divizív eljárással (geometriai kivonással, felosztással) fedett, esővédett, de nyitott kültereket hozok létre. A kivonás helyét terrakotta színű felületkezeléssel felerősítem. Ezekbe a zónákba kerültek a kerékpár tárolók, a vizesblokkok bejáratai, de ily módon válik külön a vendéglátó sor a vásárcsarnok pavilonjaitól. A lapostetők konzoljai közötti sliccek felülvilágítóként szolgálnak a mély bevágások számára, fokozva a terek fénnyel átszőtt atmoszféráját. Végeredményben eltérő geometriájú „T" alakú pavilonok sorozata jön létre egy közel folytonos tető alatt, mely finoman jeleníti meg az egységes, összetartozó tömeget (térfalat). Az „L" alakú beépítés kirekeszti a kevésbé esztétikus északi és keleti irányokat. A tér a déli, magas fákkal szegélyezett terület, illetve a Sipos-hegy felé nyit.

Individuális pavilon kialakítás

Egy előre meghatározott raszteren belül különböző minőségű és méretű terek hozhatók létre. A homlokzat jelentős százaléka nyitott, hogy a belső tartalom -az áru- a legnagyobb felületen lépjen kapcsolatba a vásárlóval. 2 típus különböztethető meg. Az egyik a fronton közvetlenül a vásárcsarnok terébe kiszolgáló, míg a másik a visszahúzott pulttal, esetleg alternatív bútorzattal nyílászárón keresztül feltárható. Elrendezésük a helyi igényekre egyedileg alakítható, változások esetén a homlokzat csorbítása nélkül átszervezhető. Különböző méretű és mennyiségű raktárak kialakíthatóak. Az üzlethelyiségek használaton kívüli időszakban biztonsági redőnnyel lezárhatóak.

Sztranyák Gergely

Többek között a Fonyódi Piac is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.