| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

A FUGÁ-ban adták át a Budapest Építészeti Nívódíjakat

1/17

Budapest Építészeti Nívódíj ünnepség a FUGÁ-ban

Budapest Építészeti Nívódíj ünnepség a FUGÁ-ban

Kruppa Gábor átveszi a díjat Beleznay Évától

Újpalotai templom, építész Kruppa Gábor

Vikár András (balra) és Kruppa Gábor

Marosi Miklós átveszi a díjat Demszky Gábortól

Soho Hotel, építész Marosi Miklós, belsőépítész Schinagl Gábor

Iman Shah (balra) és Schinagl Gábor átveszi a díjat

SZÁMALK, építész Dobai János

Tardos Tibor, Dobai János és Kenessey Andrásné

Kocsány János, Vikár András és Lukács István átveszi az oklevelet

M épület, Graphisoft Park, építész Lukács István és Vikár András

Vikár András

Nagy Csaba oklevelet vesz át

Nagy Csaba

Richter uszoda, építész Nagy Csaba

?>
Budapest Építészeti Nívódíj ünnepség a FUGÁ-ban
?>
Budapest Építészeti Nívódíj ünnepség a FUGÁ-ban
?>
Kruppa Gábor átveszi a díjat Beleznay Évától
?>
Újpalotai templom, építész Kruppa Gábor
?>
Vikár András (balra) és Kruppa Gábor
?>
Marosi Miklós átveszi a díjat Demszky Gábortól
?>
Soho Hotel, építész Marosi Miklós, belsőépítész Schinagl Gábor
?>
Iman Shah (balra) és Schinagl Gábor átveszi a díjat
?>
SZÁMALK, építész Dobai János
?>
Tardos Tibor, Dobai János és Kenessey Andrásné
?>
Kocsány János, Vikár András és Lukács István átveszi az oklevelet
?>
M épület, Graphisoft Park, építész Lukács István és Vikár András
?>
Vikár András
?>
Nagy Csaba oklevelet vesz át
?>
Nagy Csaba
?>
Richter uszoda, építész Nagy Csaba
?>
1/17

Budapest Építészeti Nívódíj ünnepség a FUGÁ-ban

Budapest Építészeti Nívódíj ünnepség a FUGÁ-ban

Kruppa Gábor átveszi a díjat Beleznay Évától

Újpalotai templom, építész Kruppa Gábor

Vikár András (balra) és Kruppa Gábor

Marosi Miklós átveszi a díjat Demszky Gábortól

Soho Hotel, építész Marosi Miklós, belsőépítész Schinagl Gábor

Iman Shah (balra) és Schinagl Gábor átveszi a díjat

SZÁMALK, építész Dobai János

Tardos Tibor, Dobai János és Kenessey Andrásné

Kocsány János, Vikár András és Lukács István átveszi az oklevelet

M épület, Graphisoft Park, építész Lukács István és Vikár András

Vikár András

Nagy Csaba oklevelet vesz át

Nagy Csaba

Richter uszoda, építész Nagy Csaba

A FUGÁ-ban adták át a Budapest Építészeti Nívódíjakat
Közélet, hírek

A FUGÁ-ban adták át a Budapest Építészeti Nívódíjakat

2009.12.04. 06:53

Díjazásban részesült a Soho Hotel, a SZÁMALK, az újpalotai templom, a Graphisoft Park M épülete, a Révész utcai rendelő, a Pannónia Általános Iskola és a Richter Uszoda.

A főpolgármester, Demszky Gábor és a megbízott főépítész – úgyis mint a zsűri elnöke –, Beleznay Éva adták át a FUGÁ-ban rendezett ünnepségen Budapest 2009. évi Építészeti Nívódíjait. Demszky Gábor köszöntőjében kifejezte örömét azért, hogy a nagyszámú jelölt és a díjat elnyert alkotások színvonala egyértelműen mutatja a főváros építészeti gazdagodását. Elismeréssel szólt arról is, hogy a FUGÁ-ban a díjak átadásával egyidőben kiállítást nyithatnak meg valamennyi díjra benyújtott alkotásról, melyekről kiadvány is megjelent. A korábbi években, a főpolgármesteri hivatal irodája tanácstermében sokkal kevésbé sikerült ünnepet varázsolni az átadási ceremóniából. A főpolgármester beszédében megemlékezett a közelmúltban elhunyt jeles építészről, Reimholz Péterről, aki nem csak jelentős alkotásaival járult hozzá Budapest építészeti összképéhez, de mint "bíráló" is – főképp a Fővárosi Tervtanácsban végzett munkájával – komoly szerepet játszott a magyar főváros építészeti arculatának alakításában.

A díjátadásra megjelent füzet bevezetőjében Beleznay Éva többek között így ír: "Szerencsés év volt ez, amikor az indulók között több ritkán előforduló művet is bírálhatott a bizottság. A templomon, mint közösségi épületek egy különleges típusán kívül szerepelt még könyvtár, oktatási-innovációs központ, iskolabővítés, orvosi rendelő, sportlétesítmény, park, vagy éppen műemléki homlokzat felújítása. Örömünkre szolgált, a jelentkezők nagy száma mellett, hogy a pályaművek között nagy arányban volt építészeti minőségében színvonalas, kiemelkedő munka. Különösen bíztató, hogy a közberuházások értékes, jó minőségű alkotásokkal képviseltették magukat.
Sajnálatos azonban, hogy a lakóház kategóriában a bírálóbizottság nem tudott díjat kiadni, mert nem érezte a benyújtott pályaműveket a jövőre nézve iránymutatónak. A tervek tükrözik azt a kedvezőtlen tényt, hogx a fővárosban az új fejlesztések intenzitása túlzott, hiányoznak azok a beruházói szándékok, amelyek a minőségi lakásépítészet elengedhetetlen feltételei: a lakóterek megfelelő aránya, átszellőztetettsége és természetes bevilágítása."

A huszonnégy beérkezett pályázatból a zsűri a következőket jutalmazta:

 

Budapest Építészeti Nívódíj érmet nyert

 

SOHO Hotel (1074 Budapest, Dohány u. 64.)

Kategória: műemlék-helyreállítás és rehabilitáció

Felelős építész tervező: Marosi Miklós / KÖZTI Zrt.
Tulajdonos: Iman Shah / Soho Hotel Kft.

A Dohány utca e foghíjbeépítése a Belső-Erzsébetváros világörökségi védőzónájába esik. A hotel a negyed arculatveszítésének válságos időszakában épült. A terv és a megvalósítás azonban reményt keltő. Pedig rendkívül nehéz adottságok jellemezik a telket: szűk, alig 9.0 m telekszélesség, bő 50 m mélység. A szomszéd eklektikus épület oldalfolyosós gangja 3 m-re van a telekhatártól. Az építtető egy szállodalánc „boutique" típusú koncepcióját hozta (ez kb. 2000 óta egyre sikeresebb üzleti forma). A boutique hotel lényege: repülővel 3-4 napra érkező, árfekvésben középkategóriás vendégköre beéri 16-18m2-es szobaméretekkel, de elvárja ezek (és a közös terek) legfrissebb design szerinti bútorozását, felszerelését. És elsősorban hálás a belvárosi, gyalogosan is mindenhez közeli szálláslehetőségért.

A szűk telken az építész bravúrral két belsőudvarra szervezte a hotel két függőleges fogatolt szekcióját. Két sor szoba a lobby fölötti udvarra, egy-egy az utcára és a hátsó udvarra néz. A szekciók csak a földszinten kapcsolódnak egymáshoz, a reggeliző-térhez és a lobbyhoz, recepcióhoz. A földszinten az utcára nyílik még a garázslift, amely egy mélyszintet szolgál ki, ahol egy fordítókorong segítségével 10 gépkocsi fér el. Ez elég a jól megfogott hotel-koncepcióhoz. Nem akarták elbontani a szomszéd házat, és telekegyesítéssel garázslehajtóvá alakítani – amint az a környéken szokás. A hátsó fronton későbbiekben valósul meg egy konferenciaterem is, mert ennek zöldtetőzete is figyelembe vehető lesz az új szabályozók szerint.

Az épület utcai frontja 3 tengelyes, klinkertéglával burkolt (ez az utca 20. századi épületein visszatérő elem). A logó kortárs alkalmazott-grafikája nemcsak a homlokzat cégérén, de a legkisebb belső használati eszközökön is visszatér. A projekt keretében a szomszéd eklektikus/neoreneszánsz ház homlokzatát, kő-függőfolyosóját és nyílászáróit is felújították. Azoktól a lakóktól, akik ennek ellenére elégedetlenek voltak, a szálloda megvásárolta a lakásaikat és azokat bravúros-szerves megoldással apartmanként saját üzemmenetéhez kapcsolta, így a negatív fejleményekből előnyt kovácsolt; az építész segítségével plusz szolgáltatást tud kínálni. A városképi illeszkedésen túl a funkcióban is dicséretes kísérletet láthatunk: turizmus-ipart általában jellemző pazarló, gyakran talmi módon túlméretezett, túlinstallált hotel-architektúra helyett egy, a rejtett dimenziókat átértelmező, szinte családias modell próbája a szálló. A kísérletet az egy évvel ezelőtti nyitás óta eltelt időben átlagos 75%-os foglaltság visszaigazolja.

Összegzésként az épület illeszkedését, kortárs arculatát, bravúrosan számított és szerkesztett épület- és funkciószervező megoldásait, visszafogott, mégis céltudatos magatartását az egész negyed befektetői köre számára kitűnő építészeti példaként állítva, Budapest Építészeti Nívódíjra érdemes.

 

SZÁMALK Központ (Budapest, XI. Mérnök utca 39.)

Kategória: közhasználatú vagy közösségi célú intézmény, és iroda-, szállás jellegű, kereskedelmi és vendéglátó épület

Felelős építész tervező: Dobai János DLA / Dobai Építésziroda Kft.
Tulajdonos: Kenessey Andrásné / Számalk-Holding Vagyonkezelő Zrt.
Kivitelező: Tóth Csaba / METO-Építő Zrt.

A sajátos kelenföldi, lakótelepi környezetben új elemként áll a SZÁMALK új székháza, mely egyben oktatási épület, a Gábor Dénes Főiskola működik benne. A hely: Mérnök utca – érdekes elnevezés, de nem valószínű, hogy belejátszott volna a ház racionalitásába. Az épület telepítése egyszerű, és helyénvaló, tömegalakítása érthető és messzemenően elfogadható. Következetesen megszerkesztett, szigorú ház, mely büszkén vállalja önmagát – ami nem jelent kitűnni vágyást, minden másnak az ignorálását. sokkal inkább jól megfontolt érzékenységet. A lebontott Mérnök utcai iskola helyén megépült új épület gondosan megtervezett, részleteiben kidolgozott és színvonalasan megvalósított alkotás a panel meg csúszózsalus "közel-történeti" tájban. Van persze rajta valami, ami kissé szokatlan: a megrendelő elvárása volt, hogy tégla burkolja az épületet. Az építész, Dobai János meglepő megoldást választott. Szabályos mintázat, sötét alapon fehér foltok – mint valami régi, szinte ősi minta sajátos, mai ízű megidézése.

A világos és sötét – fehér, szürke, fekete – belül is meghatározója az épületnek, amihez még adódik az átlátszó, csillogó üveg, például a mívesen kiszerkesztett lépcsők mellvédjeinél. Világos alaprajzi struktúra, öt sávra bontott hosszanti elrendezés. A Mérnök utcai fronton vannak az irodák, a hátsó fronton a tantermek, és e kettőt két folyosói sáv, valamint a középső kiszolgáló–közlekedő traktus köti össze. Sajátos megoldás a véghomlokzatokon az igen keskeny dohányzó loggiák létesítése.
Ami kiváló: az arányai, a belső térelrendezés, az épületmagas aula, az említett dohányzóteraszok, a belsőépítészeti részletek. Dobai János már korábban is dolgozott a megbízónak, így egy belsőépítészeti részletet, a régi SZÁMALK épület általa korábban tervezett, és felszámolt nagy előadójának falburkolatát Tardos Tibor belsőépítésszel közösen most áttelepítették az új épületbe. Igen dicséretes elhatározás. Eredeti a folyosók pepita megjelenése a fehér falakkal, fekete ülőfülkékkel, amit a lebegő, teljesen áttekinthető lépcsők csak jobban láthatóvá tesznek. Szembetűnő, és vitatható a színek szinte teljes hiánya. Csak az aula egyik falán pár függőleges, lassú átmenetben villódzó kékes-lilás fénycsík, meg az előadó átmentett faburkolata hoz némi színt. Egyébként minden fehér-fekete vagy szürke, ami főleg azok számára, akik itt dolgoznak, tanítanak, tanulnak, esetleg túl szigorú.

Az épület „összerakottságával", hibátlan szerkesztettségével, és megvalósításával, innovatív építészeti és belsőépítészeti megoldásaival 2009-ben Budapest Építészeti Nívódíját érdemelte ki az iroda, szállás, kereskedelmi és vendéglátási épületek kategóriában.

 

Római katolikus Plébániatemplom, Újpalota (Budapest, XV. Pattogós u. 1.)

Kategória: közhasználatú vagy közösségi célú intézmény

Felelős építész tervező: Kruppa Gábor / KIMA Studio Kft.
Tulajdonos: Varjú Imre / Esztergom-Budapest Főegyházmegye
Kivitelező: Holman Attila / Confector Kft.

Újpalota egy az ország több száz lakótelepe közül, ahová a Kádár-rendszer tiltása miatt 1989 előtt nem épülhettek templomok. Elfordulni, bezárkózni vagy inkább a panelek felé nyitni? Egy ma építendő templom esetében ez a valódi, építészeti kérdés. Kruppa Gábor új katolikus temploma elegánsan köztes megoldást választ: határozott jel, ami nyitottságot és elkülönülést egyszerre képes mutatni. Az egyensúlyozás – ez tűnik fel leginkább ebben az épületben. Ahogy fő tömbje egy középkori itáliai templomhoz hasonlóan zömök és zárt, tornya ugyanakkor nyitottan stilizált és lebegő, felidézi a jeles modern hazai harangtornyot, a városmajori templomét. Harangja mégsem látszik, azokat lejjebb a fal rejti. A kereszt az eredeti tervektől eltérően került a legtetejére. És közelebbről az a látszólag zárt test is sokféle képet mutat: északi oldalán hosszú, keskeny ablakok, a dél-keletin óriási fénynyílás – a ferencvárosi malom bontott téglája puritán mintákat ad ki; miközben a hátsó toronyfalba diszkréten beépült egy repülő angyal is.

Nem nő túl a környező fák lombmagasságán, összekötőként mégis egyszerre tart arányt az innenső családi házakkal és a másik oldal kilencemeletes paneljeivel. A markáns főhajóhoz lapos és anyagában eltérő szárny kapcsolódik a tengelybe helyezett főbejárattal és a parókiával – de rögtön tovább is vezet a süllyesztett belsőudvarhoz és az onnan nyíló közösségi helyiségekhez. Belül az építész egyrészt a hagyományos, hosszanti – mondhatnám konzervatívan hagyományos elrendezést választotta - karzat, padsorok, velük szemben a szentély-, másrészt kissé aszimmetrikus teret alkotott. A fény elsősorban jobbról, felülről érkezik, és érdekes az ehhez igazított, szabálytalan szentélyfal.

Az ízig-vérig mai templom a malom sárgás-rózsaszínes bontott téglájával és mészkő burkolataival archaikussá teszi az együttest; valami ősiséget és halhatatlanságot sugároz; tele van idézetekkel; mint a fentebb említett tömeg és torony, valamint a templom alatt elhelyezett urnatemető előteréül szolgáló kis kápolna, mely a román kori magyar altemplomokat idézi; a kőfalakkal körülvett udvar a fügefákkal, mely az olasz kisvárosok városi terének hangulatát képes visszahozni a lakótelepi környezetben. Az építész egy korábbi nyilatkozata szerint ma a templom talán az egyetlen olyan épülettípus, amelynél az ember biztos lehet benne, hogy nem 10-15 évre építik. Egy lerobbant lakótelep közepén, ahol a sok-sok talmi, romlandó és romló anyag is a gyors mulandóságot igazolja, egy valódi anyagokból, téglából, mészkőből épült templom ezt (is) üzeni.

 

Budapest Építészeti Nívódíj elismerő oklevelet nyert

 

GRAPHISOFT PARK „M" épület (1031 Budapest, Záhony u. 7.)

Kategória: iroda-, szállás jellegű, kereskedelmi és vendéglátó épület

Felelős építész tervező: Vikár András, Lukács István / Lukács és Vikár Építészstudió Kft.
Tulajdonos: Kocsány János / Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő Kft.
Kivitelező: Stein Gyula / Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő Kft.

Az utóbbi évtized talán legsikeresebb ingatlanfejlesztési területe Budapesten a Graphisoft Park; nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő színvonalú. A Duna-parti fejlesztés olyan példája, ahol a hagyományos ipari építészet és a kortárs építészet találkozásával egy új minőség jön létre. Ez az építészeti közeg kötelez, s ennek a kötelezettségnek a Lukács István és Vikár András által tervezett Microsoft épületegyüttes teljes mértékben megfelel. Az épületek sora a park elmúlt 12 éves történetét tükrözi, és egyúttal az irodaépületekkel szemben támasztott elvárások, igények alakulását is mutatja. A park első épületei - mintegy felütésként - kellemes léptéket, elegáns viselkedést határoztak meg.

Az „ M" épület a Graphisoft park épületláncának utolsó eleme, záró épülettömege. A megrendelő Microsoft rendkívül kötött alaprajzi elvárásai mellett olyan arányos épülettömeget illesztettek a villa-szerű beépítés lezárásaképpen, amely mérete ellenére tagoltságával reflektál a környező épületek léptékére. Egyrészt követi az elődök által mutatott magatartást; másrészt egyes rétegeiben, részleteiben el is tér azoktól. Belesimul, és kitűnik. A kisebb, osztott irodatereknek helyet adó, tagoltabb korábbi házakkal szemben az új épületben összefüggő, nagy irodaterekre volt igény. A ház a területen uralkodó lépték szétrombolása, feszítése nélkül teljesíti ezt: a terület egyensúlyban marad.

A lépték megőrzése, a ház tagoltsága több rétegből áll: elsőként az épület két fő egységre bontott; az egységeket könnyed híd köti össze. Mindkét épületrész többszintes aulatérből indul, és a középső közlekedő- és kiszolgálósávra szervezett irodaterekből áll. A kétoldali irodaterek közötti bevilágító udvarok egy újabb réteget jelentenek: világossá, könnyedebbé teszik a belső teret, az épületen belül izgalmas átlátásokat biztosítanak; míg a külső megjelenésben további egységekre bontják a két épületet. A ház mint egymás mellett álló, több kisebb tömeg együttese jelenik meg, melyek a középső sávra mint gerincre vannak felfűzve. Az irodaterek tömegei a telekhatár, parkolók felé egy síkban; míg az udvar, azaz az elsődleges tér felé egymástól eltérő síkokban helyezkednek el, finom eszközzel tovább tagolva az épületet.

A belesimulás és kitűnés kettősségét a homlokzati anyaghasználat is önmagában hordozza: hasonlóan a korábbi épületekhez szintén tégla, azonban nem azok vörös színárnyalatú tégláját folytatja automatikusan. Keményebb hangulatú, barnásszürke árnyalatú megjelenése a terület ipari, nyers jellegéből csempész vissza valamit a mába; egyúttal a gázgyári tornyok közelségét is érzékelteti. Ezen nyers, vágott, egymás mellé sorolt téglakubusokat a kevés számú, nagyméretű nyílásokban megjelenő osztások és színes üvegbetétek, valamint az épület közvetlen környezetét jelentő zöld-, és vízfelületek oldják. A belső terek világa a külső színek következetes folytatása, így informális üzenetet is hordoz; a több helyen már közhelyszerű tetőteraszok itt valóban élnek, izgalmas rálátásokat rejtve a Duna és a környező ipari területek felé. Anyaghasználata egységes, egyenletes minőségű, összhangban van a megrendelő magas elvárási követelményével.

A ház valahol az ipari és az irodaépület határán mozog, egyensúlyoz. Nyers, egyszerű eszközöket használ precízen, kifinomultan. Teszi mindezt úgy, hogy a park területén egyensúlyt tart; és nemhogy csorbítja, hanem gazdagítja azt. A park valóban parkká válik, mert az autókat az épület alatti mélygarázs rejti el, így a kert teljes területén zöldfelület lehet. Az irodapark méltó - a mai irodaépülettel szembeni igények maradéktalan teljesítése melletti - befejezése, lezárása elismerést érdemel.


Révész utcai rendelő (Budapest, XIII. Révész u. 10-12.)

Kategória: közhasználatú vagy közösségi célú intézmény

Felelős építész tervező: Nagy Csaba / ARCHI-KON Kft.
Tulajdonos: Rusznák Róbert / Angyalföld-Újlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Zrt.

A rendelőintézet Vizafogó déli részén, a Révész és a Pannónia utcák sarkán fekszik, magas panelépületekkel körülvéve. A meglévő házirendelőket, gyógyszertárat és védőnői szolgálatot bővítette az önkormányzat ügyeletekkel teljes átépítés keretében. Az alaprajzi szervezés dicséretesen tiszta: a felülvilágított várótermek középre kerültek, míg az így természetes fényhez és szellőzéshez jutó többi fő és mellékfunkció az épület peremére. Tiszta és jól szervezett az alaprajz, jó a tagolás, megoldottak a funkcionális kapcsolatok, a megközelítés. A benyúló udvarok látszólag keskenyek, de mivel a rendelőknél a belátás gátlása egyébként is kötelező, átlátás, zavaró belátás nem alakulhat ki.

Az E alaprajzot a tetőszinten kanyargó meandervonallá alakította az építész – kár, hogy ennek igazolására a pályázók nem nyújtottak be felülnézeti fotót, pedig a környező épületekből a tetőre, mint ötödik homlokzatra rálátás nyílik, ahogyan ezt a pályázatban hangsúlyozzák is. Feltehetően a zöldtető valóban szép és érdekes rajzolatú, és ezzel a lakótelep egészének vizuális komfortját is javítja. Az épület homlokzatburkolata mai, modern rajzolatú, kár, hogy a kialakuló hullámosság tanúsága szerint a kompaktlemez vastagsága nem megfelelő, és talán a fautánzat helyett bátrabb, az anyagszerűséget jobban tükröző színezet is választható lett volna. Talán a kivitelezési hibákat el lehetett volna kerülni, ha az eredeti elgondolás szerinti ragasztott kivitelben készül. Ezzel együtt is dicsérendő a burkolat játékossága, bútorszerű melegsége, valamint az alaprajz – homlokzat – burkolatosztás egysége.
Rendkívül jó kezdeményezés, hogy a másutt sokszor ízléstelenségbe hajló gyermekváró-díszítésre itt iparművészt (Nagy Diána) kértek fel, aki kiváló minőségben, az épülethez hasonló magas művészi igénnyel oldotta meg a feladatot.

Összességében a rendelő épülete nagy gondossággal és tehetséggel tervezett, igen magas színvonalú építészeti alkotás, amely a szűkebb és tágabb közösségnek is értéket teremtett. 

 

 

Pannónia Általános Iskola rekonstrukció (Budapest, XIII. Tutaj u. 9-11.)

Kategória: közhasználatú vagy közösségi célú intézmény, műemlék-helyreállítás és rehabilitáció

Felelős építész tervező: Nagy Csaba / ARCHI-KON Kft.
Tulajdonos: Rusznák Róbert / Angyalföld-Újlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Zrt.

Az iskolát 1910-11-ben tervezte-építette Schulek János, akinek addig többnyire kivitelezői munkái voltak. A klasszikus, több bejáratos (fiú, lány, stb.) iskolaépület oldalfolyosóival az udvarra, osztálytermeivel három utcára néz. Terei olyan nagyvonalúan tágasak, hogy most, a 100 évfordulón el tudja látni annak a „Kék iskolának" a diákjait is, ahol a tanulók a felújítás és bővítés alatt egy évig vendégeskedtek. A „Kék iskolát" most elbontják, s a döntés, hogy melyik iskola maradjon meg, nem csak a régebbi épület helyi védettségéből következik, hanem a régi Trefort-program iskolamodelljének nagyvonalúságából adódó funkcionális értékek, a jól megépítettség okán is.

A felújításban olyan nyílászáró cserét valósítottak meg, amelynek műanyagablakai a régi faszerkezetű osztásait követik – egy rétegben – az értékvédelemmel egyeztetve. A lépcsőházak kovácsoltvas korlátját eredeti állapotukban őrizték meg. Az osztályok, a folyosótér fehér festést kapott, szaktantermek, a könyvtár, a díszterem színes kivitelűek. A két utóbbi termet a régi kisméretű tornatermek helyén tervezték meg. A folyosókon a felújítás alatt megtalálták a két háború között az akkori rajztanárok vezetésével a diákok által festett magyar történeti festészet klasszikus darabjainak falkép-változatát, amelyekből többet most egyféle „heimat" gesztussal, a régi iskola helytörténeti értékeinek mentése jegyében restauráltak. Ugyanakkor az iskola öko-iskolaként definiálja magát, programjuk szerint tanítják a városlakó ember (gyerek) ez irányú tudnivalóit.

A felújítás mellett a Hegedűs Gyula utcai iskolaudvar területén egy teljesen új épületben két szinten, egy-egy, egyenként is versenyméretű tormatermet építettek. A tervezők a felsőhöz kisebb tribünt is terveztek. A tetőn játszóudvart alakítottak ki. A tanítási időn kívül külső használók külön érkeztetésére egy faburkolatú rámpa beiktatásával nyitják meg az utcáról e szárny önálló lépcsőházát. Ez a faburkolat a tömeg és a homlokzat után a „harmadik, idegen elem" a régi és új architektúra ellenpontozó koncepciójában. Önmagában az előbbi kettő elfogadható városképet eredményez, a divatos nyílás-sliccek ugyanúgy korunk emblematikus emlékévé válhatnak, mint ahogyan az egykori iskola a maga korát, 1911-et architektúraként máig jellemzi. Az új szárny elé zöldarchitektúrát terveznek, ez egy „negyedik kompozíciós elem" is lehet, de jótékonyan el is fedheti a lebegőnek szánt architektúra vacakra sikerült „fa-lábazatát", bár egyelőre a növényzet nem nőtte be a hálót.

A felújítás körültekintően gondos, alapos munka, a bővítés építészeti összképe - a fenti harmadik idegen kompozíciós elem miatt - inkább csak jó. A beruházói hozzáállás, és a tervezői, kivitelezői gondosság dicséretre méltó.

 

Richter Uszoda rekonstrukció (Budapest, X. Diósgyőri út 17-23.)

Kategória: egyéb, környezet-, és arculatformáló innovatív alkotás

Felelős építész tervező: Nagy Csaba / ARCHI-KON Kft.
Tulajdonos: K. Szabó Miklós / Richter Gedeon Nyrt.
Kivitelező: Csaba Antal / GÉV Huniber Kft.

Klasszikus városi hulladéknegyed az a terület, ahol a Richter dolgozói uszodája található. A Gyömrői út eklatáns képviselője a korrodált budapesti urbanisztikának, a belőle nyíló Diósgyőr utca pedig a hordalékterületek rettenetét mutatja. A stalkeres hangulatban elszürkült vakolatok nem az idő patinájáról, hanem szegénységről és elhanyagoltságról árulkodnak. E lyukas, enyhén kaotikus, ezer helyen feslett szövet közepén markáns egységként jelentkezik a Richter Gedeon hr-politikájának építészeti együttese: az Óvoda, a Szerkezetkutatási Laboratórium, a tornaterem és az utóbbihoz csatolt új uszodaépület.

Az uszoda rendkívül erős, egyéni építészeti intenció eredménye. Mivel nincs kontextus, nincs helyszín, a műépítészet ezen a furcsa környéken rendkívül erős formaakaratok ideájaként jelentkezik. Egy ennyire roncsolt területen a ház tükör, amiben az éppen aktuális építészeti kunstwollenek ideái jelentkeznek. Ez a fadoboz a rendkívül markáns kortársságával együtt időhöz kötött. Ezt az időt az alkotók saját órái ketyegik. Noha a hazai architektúra nem jutott még el arra a szintre, hogy a Richter Uszodában felvonultatott nyelvet ösztönszinten is beszélje, az ARCHI-KON jelenleg a kortárs magyar építészeti trend egyik ellenpontját képviseli.

Ez doboz két tengelyre, a homlokzati síkokra helyezett nedves és száraz folyosókra szervezett. E két folyosó közé szorulnak szigetszerűen a gépészet és az öltözők, e két folyosó oldódik azután a medencetérbe. A burkolat egy tárgyat, leginkább egy bútort idéz, a nyílások nem nyílások, hanem felületek, a ház a felnyíló üvegfelületei okán egy park közepére képzeli magát. A dobozszerkesztés nem akadálya a középületes gesztusoknak, a lépték és a funkció nem befolyásolja azt, ahogy a tervezők a hoch architektur keretei közé pozícionálják a házat. A doboz elemi erővel feszülne a tájba – ha lenne táj; az úszók a lábazati ablaksávon át a zöldbe is tempózhatnának, ha lenne zöld. Vízmetaforaként jelentkező gyepfelület jelenti a ház egyetlen valós térbeli kontextusát.

A dobozképzés voluntarizmusa azonban megtörik a meglévő gépészeti blokknál. Mivel ez az adottságként jelentkező gépészeti tömb magasabb volt, mint az elképzelt új tömeg, a tervezők nem az integrálás, hanem a melléillesztés mellett döntöttek. E döntés következtében a falburkolat itt felszakad, és ezzel a ház eredeti elve, a tárgyszerűséget kereső építészeti idea is sérül.

Remekül egyensúlyoz a ház a különböző felületekkel; a vízzel, a gyeppel, az üveggel és a fával. Ezt a felületiséget hangsúlyozzák a homlokzattól elszakított „L" alakú fatartók is, melyek a medence és a külső, imaginárius park között egy remek térréteget hoznak létre. A ház legnagyobb erénye és a vele kapcsolatos kritikai mozzanat tehát ugyanarról a tőről fakad. Szerencsés az a gesztus, ahogy az építészek a fűbe helyezik ezt a fabútort, szerencsétlen ugyanakkor az a relatív ügyetlenség, amivel nem képes a koncepciójába illeszteni a már meglévő gépészetet.

A fentiektől függetlenül: a ház az építészeti viselkedése, az általa képviselt architektúra alapján a kortárs budapesti építészet legkiemelkedőbb példái közé tartozik, mindenképpen dicséretet érdemel.

 

Vélemények (1)
kritikus
2009.12.15.
09:17

Többségében tökéletesen egyet értek a díjakkal. Gratulálok, szép tervek.

De a számalk???1970-ben sem! Hogy kaphat egy feldönött Kádár-kaptár díjat

2009-ben?

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.