Épülettervek/Hallgatói terv

A hármas egység játéka - iskolabővítés Pilisszántón

1/9

iskolabővítés Pilisszántón - tervező: Balogh Imola

?>
iskolabővítés Pilisszántón - tervező: Balogh Imola
?>
iskolabővítés Pilisszántón - tervező: Balogh Imola
?>
iskolabővítés Pilisszántón - tervező: Balogh Imola
?>
iskolabővítés Pilisszántón - tervező: Balogh Imola
?>
műhelyház - tervező: Balogh Imola
?>
műhelyház - tervező: Balogh Imola
?>
drámaház - tervező: Balogh Imola
?>
drámaház - tervező: Balogh Imola
?>
megfigyelőház - tervező: Balogh Imola
1/9

iskolabővítés Pilisszántón - tervező: Balogh Imola

A hármas egység játéka - iskolabővítés Pilisszántón
Épülettervek/Hallgatói terv

A hármas egység játéka - iskolabővítés Pilisszántón

2017.08.29. 10:48
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Pilisszántó

Cég, szervezet:
MOME Építészeti Intézet

Építészek, alkotók:
Balogh Imola

Iskolabővítés Pilisszántón, diplomamunka

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építész tervező: Balogh Imola
építész konzulens: Marián Balázs
építész opponens: Zetényi Zsófia

MÉD:

Hogyan egészíti ki egymást a hagyományos és az alternatív pedagógia? Milyen eszközökkel tehető különlegessé egy iskola? Balogh Imola diplomamunkájában elveti az egyszerű oktatási épületek koncepcióját és a pilisszántói iskola melletti elvadult telekre három, derivált értékként megjelenő házat tervezett. 

Mestermunkámban egy már meglévő iskolaépület mellé helyezett, kiegészítő épületeket terveztem. Mivel a jelenleg álló iskola az aktuális oktatási problémákkal küzdő hagyományos vidéki intézmény Pilisszántón, az új, kiegészítő épületek alternatív oktatási lehetőségeket nyújtnak a jelenlegi funkciók mellé. Három új funkcióval bővítettem a már meglévőket, e funkciók három épület köré csoportosulnak. Az első, a gyakorlati oktatást megcélzó műhelyház, a második a manapság háttérbe szorult, fejlődési szempontból azonban fontos humán tárgyakhoz köthető drámaház, végül a környezetismeret, környezetvédelem alapkérdéseinek megismeréséhez segítséget nyújtó kilátóház. A három funkció három olyan témakört jár körül, amelyet a hazai oktatási rendszerben inkább az alternatív pedagógia kezel kiemelt fontosságúként. A gyakorlati, szakmai oktatás, a humán tárgyak, s kifejezetten a drámapedagógia, valamint a természettel való tudatos foglalkozás külön-külön épületekben valósulna meg. Az új egységek szerepe e funkciók párhuzamba állítása a jelenlegi iskolaépületével, így az alternatív és az intézményes pedagógia kontrasztja egyúttal egymás kiegészítőivé is válhat.


iskolabővítés Pilisszántón - tervező: Balogh Imola
1/9
iskolabővítés Pilisszántón - tervező: Balogh Imola




A pilisszántói tervezési telken az utcafronton áll a mellékfolyosós, kétszintes iskolaépület, amelyet patak választ el a telek további részétől. A patak hosszan, keskeny sávban fut föl a telek meredek lejtőjére, jelen állapotában elvadult, sűrű növényzet fedi. A tervek szerint erre a meredek területre telepítettem a három, új funkciót hordozó egységeket.

A hármasság az épületek lejtős terephez való viszonyulásban is fölfedezhető: a legalul elhelyezkedő műhelyház a földbe süllyed, a drámaház ráfekszik a terep lejtésére, míg a megfigyelőház elemelkedik attól. A terephez való viszonyulás az épületek használati szándékát tükrözi: a műhelyház előtt nagy, vízszintes, fedett-nyitott teret alakítottam ki, amelyben a gyakorlati, szakmunkát igénylő feladatokat akár szabad területen is lehet végezni. A második épület, drámaház lépcsőztetett terepe jó lehetőséget teremt a játéktér, a nézőtér kialakításához, akárcsak egy ókori vagy egy mai színháztérben, amelyben a szintemelkedés egyúttal a játéktér változatosságához is hozzájárul. A legmagasabban álló megfigyelőház vadabb környezetének és jobb kilátási lehetőségének köszönhetően alkalmas a természet megfigyelésére, elhelyezkedésével és funkciójával is elemelkedve a másik két épülettől.


iskolabővítés Pilisszántón - tervező: Balogh Imola
2/9
iskolabővítés Pilisszántón - tervező: Balogh Imola




Ahogy a lejtőn felfelé haladunk, látjuk, hogy a három épület egymás fölött helyezkedik el, hármas egységüket egy lépcsőzött közlekedő köti össze - mindez a telek határán végig futó kőfalnál helyezkedik el. Ezután bozótos, fás kertrész következik, amely lezárásaként a telek másik határát jelző sűrű sövénykerítést terveztem. A horizontális szintezettség mellett a vertikális osztás is látszik: vagyis a kőfal, a közlekedő-, az épületek -, a kertrész és a bozótos hosszanti sávjai más szemszögből is értelmezhetővé teszik a tervet. A vad kert hosszanti sávhoz vonásával az alternatív és az intézményes kontraszt tovább erősödhet.

Pilisszántón általános építőanyag a mészkő, éppen ezért az építkezés során felszínre kerülő köveket hasznos anyaggá téve, fémkosárba helyezve épül meg a határoló kőfal; a házak lábazati burkolata szintén gabion. Az anyagfelhasználás ezáltal kapcsolódik a természetközeliség funkciójához is. Az épületek anyaghasználata azonos, mindhárom könnyű faszerkezetet kap a kőburkolatos alapra. Ám szerkezetüket tekintve különböznek: a legalsó, műhelyházként működő épület hagyományos faszerkezetű, félnyeregtetős, hatméteres osztással, míg a három épület közül középen elhelyezkedő drámaházon a faoszlopokra mérnöki fedélszék kerül a nagy, tagolatlan tér megteremtésének érdekében. A kilátóház két, egymástól hat méter távolságra lévő fa rácsostartóval nyúlik a levegőbe, fedése félnyeregtetős. A három tető hajlásszöge eltérő, ám mindhárom vagy a lejtéssel párhuzamos, vagy ahhoz képest fölfelé emelkedik. A műhelyház teteje (lejtéssel ellentétesen) fölfelé irányul, hogy a félig földalatti térbe elegendő fény jusson s tágas, magas, fedett-nyitott tér alakulhasson ki.


drámaház - tervező: Balogh Imola
7/9
drámaház - tervező: Balogh Imola




A drámaházra pillangótető kerül, a középső gerinc, amely a pillangótető alsó tengelye, a házat erősen meghatározó, egy méter magas, ragasztott fagerenda. Ez nézőtérre és előadótérre osztja a teret, ezzel is hozzájárulva a lépcsőzetességgel már megkezdett térbeli játékhoz. A kilátóház teteje a talajtól való elemelkedése miatt mindenképpen magasra kerül, ezért előnyösnek
tartottam a lejtővel párhuzamosan lejtett tetőt. Ez tette lehetővé azt a megoldást is, hogy a kilátást belülről nézve a szerkezet által keretezve lássuk, ezzel is érdekessé téve a külső-belső megfigyelési lehetőségeket.

Balogh Imola

A diplomamunka a MOME Építészeti Intézetében készült. 


Opponensi vélemény Balogh Imola Pilisszántóra tervezett iskolabővítés témájú diplomatervéhez

A diplomaterv bemutatása során nemcsak egy egyszerű, építészeti tervdokumentációba öntött gondolatmenetet ismerhettem meg, hanem egy ennél sokkal komplexebb, mátrixszerű viszonyrendszert. A rendszer (indokoltnak érzem így hívni a diplomatervet a továbbiakban) feltárulása, elemeinek, kapcsolatainak kibontakozása nehezen önthető szavakba. Minden mindennel összefügg, minden egyaránt és ugyanannyira fontos. A rendszer felfedezésre ösztönöz; bárhol, bármelyik aspektusból kezdjük felfejteni a nagy egészet, hozza magával az egymásból fakadó összes téri, szerkezeti és anyaghasználati megfontolást. Lehetetlen kihagyni bármit is.

Elismeréssel tartozom a diplomázónak, hogy a fentiek ellenére gördülékeny, részletes, de tömör módon ismertette velem a tervét. Komoly kihívás nagyközönség előtt ezt oly módon előadni, ahogyan azt egy klasszikus
prezentáció "egy ember elmondja – a közönség hallgatja" dramaturgiája megkívánja. A szóban forgó rendszer esetén az összefüggések felismeréséről, a feltérképezés élményéről érdemes inkább beszélni, mintsem arról, hogy mennyire érzékeny az építészeti beavatkozás, mennyire funkcionálisak az épületek és mennyire stabil a szerkezet (de ebben az esetben szakmailag is helytálló a diplomaterv).

Az alapfelvetés, vagyis a funkcióválasztás aktualitása vitathatatlan, a választott helyszín meglévő épülete és a telek adottságai is mind húzóerők a rendszer felállításában. Az alap, ahonnan kifejlődik az egész építészeti "mátrix", a gyermeki gondolkozás, az összefüggések keresése általi tanulás és megismerés. Imola vélhetőleg ezért sem ismertette a tervezés folyamatát, inkább csak dilemmákról beszélgettünk. A rendszer dilemmáit lehetne tervbeli bizonytalanságoknak nevezni, ám valójában arról van szó, hogy a dokumentálás még nem teljesen lezárult, kiforrott állapotban történt. Több helyen is felmerülnek kérdések, ám a jelenlegi léptékben ezeket egy hús-vér megrendelő, valamint szaktervezői gárda nélkül nehéz eldönteni. A drámaház előterében
érződik ilyen "vagy-vagy" mérlegelés, ahol egy üzemeltetési szempont segítene az amúgy rugalmas alaprendszer berendezési kérdésén. Egy másik dilemma, hogy a műhelyház kazánja el tudja-e látni mindhárom tematikus épületet fűtéssel és meleg vízzel, de a drámaház és a megfigyelőház is rendelkezik olyan építészeti
rugalmassággal, ami lehetővé teszi, hogy további gépészeti terek kerüljenek bele. Általánosságban elmondható, hogy a komplex rendszer ugyanúgy magában hordozza a megoldásokat, mint a problémákat. Ez a diplomaterv esetében is teljesül, látva többek között a fenti példákból.

A terv nagy értékének tartom, hogy hihetően adja át a tanulás, megismerés, felismerés alapélményét nemcsak a tartalom, hanem a dokumentáció szintjén is, még ha az helyenként műszaki értelemben hiányos is. Az összefüggések nyomon követhetőek csak a metszeteket nézve, de külön-külön az alaprajzokat, nézeteket vizsgálva is.

A poén abban rejlik, hogy ha egy egyszerű támfallal differenciáljuk a tervezési helyszín terepviszonyait, akkor a három új épület (többek között a tetőkön tetten érhetően) három derivált értékként jelenik meg. Három lekövetett verziója a terep függvényének, ahol a támfal, mint lineáris alapelem, az érintő.

Elfogadásra ajánlom a diplomabizottság figyelmébe a pilisszántói iskolabővítés tervét, a diplomázónak pedig gratulálok a munkájához.

Zétényi Zsófia

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk