"A historizmus aspektusai" az Akadémián

"A historizmus aspektusai" címmel a 19. század második felének német-magyar építészeti kapcsolatait szemléltető kiállítás nyílik szeptember 18-án a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában.

"A historizmus aspektusai" címmel a 19. század második felének német-magyar építészeti kapcsolatait szemléltető kiállítás nyílik szeptember 18-án a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) budapesti székházában (MTA Művészeti Gyűjtemény 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. III. em.).

"A 19. század építészetének meghatározó vonulata volt a historizmus, mely Európa több városának arculatát mind a mai napig meghatározza" - emeli ki az összegzés, amely szerint ezen belül is a közép-európai városok sok szempontból hasonló képet mutatnak.

"Ennek a 19. század második felére egyre egységesebbé váló városképnek a hátterében egy közössé váló építészeti nyelv állt - és ez a nyelv mindenekelőtt német volt. Az építés mesterei meghatározó módon jelentős német iskolákban, műhelyekben és mesterek mellett sajátították el a legmagasabb építészeti tudást" - hangsúlyozza az ismertető.

A kiállítás elsősorban Budapest példáján igyekszik bemutatni, hogy az akkori város ránk maradt részéből mi az, amelynek létrejöttében német forrást sejthetünk. A historizmus magyarországi megjelenése a Magyar Tudományos Akadémia épületének létrejöttével kezdődött, amely a berlini királyi építész, Friedrich August Stüler tervei szerint épült fel, és vált bizonyos értelemben a historizmus hazai "katalizátorává" - emeli ki a közlemény.

1/2

Az irányzat első pesti példái néhány évvel később az Andrássy, az akkori Sugár úton tűntek fel. A nagy német építész egyik első magyar tanítványa, Szkalnitzky Antal, utóbb a pesti politechnikum (a későbbi Műegyetem) tanára, építésvezető volt az Akadémia építésénél. Az ő tanítványai a magasabb képzés céljából szintén Berlint választották.

Berlin mellett a magyarországi építészetre Drezda, Karlsruhe, Stuttgart és Zürich elsősorban klasszikus formákat preferáló építészeti iskolái is hatást gyakoroltak. Ezeket az orientációkra igyekszik a kiállítás bemutatni "azzal a felvállalt szándékkal, hogy a közép-európai építészeti kapcsolatok kutatásához nyisson újabb utakat" - mutat rá a dokumentum.

Az október 15-ig látogatható kiállítás az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete és a Deutsches Kulturforum Östliches Europa (Német Kulturális Fórum Közép-Kelet-Európa) közös rendezésében valósul meg. A tárlathoz Historizmus-változatok címmel nemzetközi konferencia is kapcsolódik, amelyet október 4. és 6. között rendeznek az Akadémián.

forrás: Múlt-kor/MTI