A holisztikus látásmód elsősorban a miénk, építészeké – Gunther Zsolt beszélgetése Bo Boje Larsen-nel

Egy igazi szakmai csemege, jó kérdések, jó válaszok: műhelytitkok a nyolcvan fős, világhírű dán 3XN építészirodáról, ahol az építészeti kutatás-fejlesztés és innováció kulcsfontosságú szerepet játszik. Bo Boje Larsen-nel, az iroda egyik vezetőjével Gunther Zsolt beszélgetett.

Gunther Zsolt: Feltűnő volt számomra, milyen eredményesen szerepelnek külföldi és hazai pályázatokon.

Bo Boje Larsen: Munkáink nagy részét pályázatokon nyerjük. Ezért komoly hangsúlyt fektetünk a pályázatok előkészítésére. A program vizsgálatával egy 3-4 fős team foglalkozik, utána egy nagyobb körben merítjük meg az előjött gondolatokat, ahová a terv szempontjából fontos szakértőket is meghívunk. Az analízis során arra törekszünk, hogy megértsük azt is, ami a program mögött van, vagyis azt, amit a program áttéttelesen sugall.

GZs: A 3XN sokféle épületet tervez.

BBL: Nem akarunk sem a kórháztervezés, sem egyéb más specialistáivá válni. Mégis vannak olyan téri tanulságok és megoldások, melyek egyik tervből könnyen átvihetők egy másikba. Ezek azok a fontos pontok, melyek a folytonosságot biztosítják épületeink között. Az épületek funkciója kevésbé fontos ebből a szempontból. Az Orestadi gimnáziumban megjelenő lelépcsőző belső tér többször előtűnik  tervezési munkáink során. A szokatlan megoldás - a terek nyitottsága - a gyerekek agresszivitását visszaszorította. Az iskolai rongálás is jóval a szokásos szint alatt marad. Mikor elkezdtünk kutakodni az okok után, a gyerekek véleménye alapján arra jutottunk, úgy érzik magukat, mintha otthon lennének. Az otthonát pedig senki sem teszi szándékosan tönkre!

 

 

GZs: Vannak  olyan megoldások, melyeket az irodában újrahasznosítanak?

BBL: Nagyon sok kutatómunkát végzünk a klimatikus szempontból kedvező megoldások kifejlesztésére. Ezek a megoldások (pl. homlokzat a Horten ügyvédiroda számára tervezett épületünk esetében) megjelennek további munkáinkban is. Talán a homlokzatképzés és –építés területén szerzett tapasztalatok a legfontosabbak. Middlefart-i banképületünk homlokzati megoldásait, annak tanulságait továbbra is fejlesztjük. Több tetővilágító, loggia- és lépcsőmegoldás köszön vissza újabb terveinkben.

GZs: Mivel sikerül „eladniuk" a szokatlan formájú épületeket?

BBL: A tervezési programot a belső térben fejtjük ki, tehát magát az épületet belülről fejlesztjük kifelé, az épület formája, külseje a belső terek végiggondolásának eredménye. Senki nem ellenkezik egy építészeti forma láttán, ha az olyan téri és funkcionális kapcsolatokkal rendelkezik, mely a használó számára ideális. A formák végiggondolásánál nem hanyagolható el a környezet klimatikus vizsgálata. Néhány épületünkben a szél iránya és ereje, a tájolás a meghatározó a végső épületforma kialakításakor. Ezek újfent olyan szempontok, melyekkel nehéz szubjektív alapon vitatkozni. A tetszik - nem tetszik alapállást felülírja a jó-rossz sokkal kézzelfoghatóbb és objektíven megítélhető ellentétpárja.

 

 

GZs: Hogyan valósul meg az energiatudatos tervezés munkáikban?

BBL: Az energiatudatos tervezés ürügy arra, hogy új építészeti megoldásokra jussunk. A környezet klimatikus vizsgálata, szélfolyosók figyelembevétele, az ideális tájolás segítséget nyújtanak szokatlan építészeti formák kifejlesztésében. Abu-Dhabiban nyertünk egy stadionpályázatot, ahol a szélirány és –erő határozta meg a burkoló koncentrikus árnyékoló elemek helyzetét. A formát nem mi, hanem a természetes adottságok generálták. Az egy más kérdés, hogy igyekszünk az alapképlet módosításával egyedi architektúrát produkálni.

Az energiatudatos tervezést szélesen értelmezzük: megpróbálunk a legapróbb részletekre is odafigyelni. Az előregyártást fontosnak tartjuk, hiszen egy üzemben könnyebben és gyorsabban lehet összeszerelni a homlokzati panelokat. A Bella Sky szállodában – bármennyire is képtelennek tűnik – csupán hat különféle elem van, amellyel a teljes homlokzatot lefedtük. És ezt nem egy számítógépes program kalkulálta, hanem egy hús-vér építész találta ki. Az emberi tényező nagyon fontos munkáink során.

 

 

Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az építés folyamatának. Egy apró példa: megpróbáljuk csökkenteni a homlokzati elemek súlyát azért, hogy azok beemeléséhez kisebb teljesítményű darukat használjanak, melyek kevesebb energiát fogyasztanak. És így hamarabb be tudjuk zárni az épületet a hidegben. Egyszer kiszámítottuk, mennyi energiát használnak el az épület kifűtésére építése közben. Riasztó számok jöttek ki...

GZs: Nem lesz ettől túl könnyű az épület? Nem kell félni a túlzott nyári felmelegedéstől?

BBL: Mi a hőtehetetlenséget okozó tömeget az épület belsejében koncentráljuk, mely lehet egyrészt a teherhordó szerkezet, de lehetnek teljesen újszerű anyagok, mint a préselt gipszkartonból készült fal, melynek pórusaiban ráadásul egy 20C° fokon megszilárduló anyag van. Ez az anyag, amikor zseléssé válik ezen a hőfokon, további hőt von el a környezetéből, tehát az épület hőellenállása megnő. Hasonló anyagokkal saját kutatóműhelyünkben is kísérletezünk (mutat fel a galériában található kisebb helyiségre, ahová egy nagyon keskeny lépcső vezet. A műhely a lenti rendezettség szöges ellentéte: poros klaviatúrák, anyagminták szanaszét, jegyzetek, modellkezdemények mindenhol).

 

 

GZs: Milyen jellegű kísérletek folynak itt?

BBL: Nagyon fontosnak tartjuk a kísérleti terek, kisebb részletek térbeli modellezését. Ez a munka is itt zajlik. Számítógépes programokat is fejlesztünk, melyek segítséget nyújtanak néhány speciális építészeti probléma megoldásában. A cél az, hogy a szakértő mérnökök egy részét ki tudjuk váltani egy-egy szélcsatorna, bonyolultabb homlokzat energetikai vizsgálatánál. Anyagokkal nem kísérletezünk, hiszen ez nem egy laboratórium. Viszont a cégek által fejlesztett termékeket itt rakjuk össze, itt fésüljük eggyé, teszteljük őket. Nem csak műszaki szempontokat veszünk figyelembe, hanem nagyon széles spektrumban dolgozunk. Ezért alkalmazunk antropológust is munkatársként. Hiszem, hogy ez a fajta holisztikus látásmód elsősorban a miénk, építészeké.

GZs: A természetes fény elementáris erővel jelenik meg épületeikben.

BBL: A mi életünkben a természet nagyon fontos szerepet játszik – akár közvetlenül, akár közvetve. És benne a fény kiemelt fontosságú. Képzeljen el egy erdőt, melyben sűrűbb, hidegebb, gyengébb fényű részek és ritkásabb, melegebb, erősebb fényű tisztások váltogatják egymást. A fák, a bokrok különböző magasságban állítják meg a napsugarakat. A lombos és a tűlevelű erdő megint másképp engedi át a fényt. Amint látjuk, a fény a természetben körülöttünk nagyon sokféle állapotú, és mi, skandinávok erre nagyon érzékenyek vagyunk. Ezt a dinamikát kívánjuk épületeinkben is visszaadni. Nem csak a fény mennyisége, hanem időbeli változékonysága, sokrétűsége is fontos szempont a tervezéskor.

GZs: Melyek voltak a legjelentősebb épületek, irányok, melyek meghatározták az iroda előrehaladási irányát?

BBL: Irodánkban mindig felbukkan egy-egy számunkra „ikonikus" épület, melynek megoldásai évek hosszú során referenciapontot jelentenek a tervezés során. Az orestadi iskola belső tere például, mely lelépcsőző, felfelé nyitott terek együtteséből nagyon bonyolult belső geometriát eredményezett, egy ilyen épületté vált. Mindig is kihívást jelentettek számunkra az egyszerű geometriai formákból összerakható bonyolult rendszerek. A következő ilyen ház a Horten ügyvédi iroda számára készült épület, amely egy nagyon kifinomult homlokzati rendszerrel hozza be kívülről a fényt, ugyanakkor az ablakok északi irányban történő kimozdításával az árnyékolást is megoldja. Az előző példákon látszik, hogy számunkra különböző okok miatt lesznek fontosak az egyes épületek. Mivel ennyit foglalkozunk a geometriával, nem véletlen, hogy a kutatómunkánk egy részét már a parametrikus tervezés alkotja.

Koppenhága, 2011. szeptember 1.

Gunther Zsolt

Kapcsolódó oldalak:
3XN