| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

A horvát nemzeti pavilon - ez történt Velencében

1/0
Hirdetés
1/0
Nézőpontok/Vélemény

A horvát nemzeti pavilon - ez történt Velencében

2014.12.01. 15:13

A 14. Velencei Építészeti Biennálé Rem Koolhaas kurátor által meghatározott „absorbing modernity" (modernizmus befogadása) témát a nemzeti pavilonok közül kevés tudta a horvátékéhoz hasonló szinten átgondolni, feldolgozni és bemutatni. Klaniczay János beszámolója a Velencei Biennáléról szóló cikksorozat részeként.

FITTING
ABST
RACTIO
N

A modern stílusban Koolhaas, és számos ország pavilonja a nemzeti építészeti karakterek megszűnésének folyamatát látják. A horvát pavilon ennek ellentmondva a 20. sz. modern építészetét a saját stílusuk kibontakozásának véli, mivel évszázadokig az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként nyilvánulhattak csak meg.

A kis területű országra a történeti stílusok korában is jellemző volt a formák egyszerűsítése, az építészeti absztrakció gyakorlása, így a modernizmus minimalisztikus jellege nem idegennek hatott, inkább a tradíciók folytatásának tűnt. A 20. sz. építészete Koolhaas szerint, és a legtöbb vonatkozó szakirodalom alapján is az addigi tradíciók radikális elhagyása volt, szakítás a múlttal, ezért is különleges, hogy a horvát pavilon a történelmi kontinuitás kontextusába helyezi el 100 év építészetét. A modern stílus egyik legjellemzőbb eleme, az absztrakció az ő esetükben a történelmi hagyományok folytatását tudta elősegíteni. Az elmúlt század politikai viszonylatban korántsem mondható nyugodtnak, folytonosnak, kimértnek. Horvátország politikai helyzete számos hirtelen változáson esett át, éppen ezért volt fontos szerepe a nemzeti identitás megőrzésének az építészeten keresztül. A politikai rendszerek instabilitása, folyamatos változása közepette az építészet biztosította a kontinuitást, a biztos alapokat.

Ha folytonosságról beszélünk, akkor nehezen lehet értelmezni a modernizmusnak egy adott, pontosan meghatározott kezdési dátumát. A horvátok esetében ez mégsem okozott nehézséget. 1914-ben, az első világháború kezdetével elkezdett felbomlani az Osztrák-Magyar Monarchia, mely több nemzetet foglalt magába, és sok esetben nyomta el saját stílusukat, hagyományaikat. 2014-ben viszont Horvátország elkezdi egy teljesen más jellegű unióban történő tevékenységét, mely szintén különböző kultúrákat tömörít (Horvátország 2013. július 1-én csatlakozott az EU-ba), de a nemzeti identitás kezelése jóval barátságosabb. Ezáltal a horvát pavilon e két esemény között kibontakozott szuverén nemzeti építészetét mutatta be a biennálén, a horvát építészet kevesek által ismert frappáns válaszait az egész világot meghatározó modern stílusra.

A kiállítás nyolc tematika szerint tekinti végig a modernizmus során történő absztrakció folyamatát, bemutatva az évszázadnyi fejlődést. A horvát építészet válaszainak rendszerezésére kialakított témák mindegyikére egy-egy tanulmány koncentrál, bemutatva a problémakört. Az egyes tematikák 100 év építészeti örökségének folyamatát reprezentatív, kiragadott példákkal mutatják be a kezdetektől a mai kortárs megnyilvánulásokig. A témák a modernizmus főbb, általában problémaként kommunikált területeivel foglalkoznak.

A Poetic Reduction – Latent Rhetoric (Költői redukció – Rejtett retorika)
az egyszerűsítés, absztrahálás történeti kontextusba helyezésével foglalkozik, a formai redukálás horvát megjelenéseivel, az elmúlt száz év modern épületeiből hozva példákat. A Sublimating the Regional – Meeting the International (Szublimálni a regionálist – Találkozni a nemzetközivel) c. tanulmány a nemzetközi stílus hatásait vizsgálja a regionális építészetre, és vica versa. A természetbe ágyazódás problematikáját tárja fel az Engaging the Landscape – Interacting with Nature (Harcba lépni a tájjal – Kölcsönhatásban a természettel) c. rész, a különböző horvát válaszokból merítve. A történeti városok építészetében sokszor ejtett sebet a modern épületek megjelenése, de a történelmi kontinuitás fenntartására az új stílussal is jól lehetett reagálni. A történeti városszövetekben megjelenő interpolációkkal foglalkozik a Modernizing Infills – Reinforcing the City (Foghíjak modernizálása – Megerősíteni a várost) c. munka, mely mindenféle városi beavatkozásra hoz példát a 20. sz.-ból, a történelmen átívelő harmóniákra felhívva a figyelmet. A modern építészet egyik jellemző témája a szociális terek kérdése volt, amire a Generating the Social – Implanting Public Space (A szociális megteremtése – Közterek létrehozása) c. kutatás fókuszál. A modernizmus építészethez kapcsolódó művészi megnyilvánulásait, művészcsoportok (EXAT 51, Zemlja) munkáit gyűjti össze az Artistic Alignments – Emancipating Modernity (Művészi nyomvonalak – A modernizmus emancipálása). Az ismétlés, a ritmus, az algoritmusok által vezérelt tervezés a modernizmus során még nagyobb teret nyert. Ezekből a „megfagyott algoritmusokból" szemezget az Open Systems – Frozen Algorithms (Nyitott rendszerek – Megfagyott algoritmusok), bemutatva homlokzatritmusokat, árnyékolókat, előregyártott elemeket. Végül pedig az 20. sz. kísérletező világát mutatják be az Enacting Experiment – Extending Scopes (Kísérletek elrendelése – Kitágítani a látókört) c. tanulmányban.

Az előző felsorolás alapján óriási kiállítást lehetne elképzelni, de a horvát pavilon kurátorai jól szervezett, átlátható, logikusan bemutatott, és kifejezetten kompakt teret alkottak, ahol az említett nyolc téma kellő mélységben megismerhető. Egy-egy téma feldolgozásához tartozik egy rövid általános ismertető szöveg a sorok egyik oldalán és egy összegző tabló a túloldalon. A témák időben lineáris módon vannak prezentálva. Minden adott kategóriához tartozik 8 példa a témához kapcsolódóan. A példákhoz tartozik fénykép, archív tervrajzok, leírás, de legjellemzőbb a témánként azonos kialakítású koncepciómakettek sora, mely összhangba hozza egy-egy téma kiragadott példáit.

A kiállítás az Arsenaléban foglal helyet, nem túl tágas területre beszorítva, az embernek mégsincs bezártság érzése. A biennálét látogatók haladási irányára merőlegesen kialakított 4X2 sor a látogatókat megállásra ösztönzi és „behívja" a kiállításra. A pavilon térbeli felosztása nagyban könnyíti a kiállítás átláthatóságát, a nyolc téma és a nyolc forma egyfajta mátrixot alkotnak. A sorokat bármely oldalról kezdve logikusan végig lehet nézni. A pavilon egyben installáció is, melyben a koncepciót erősítve egy térrácsban sétál a látogató. A fehérre festett fémcsövek rendszerében vízszintesen elhelyezett neoncsövek az egész kiállítás lényegét is szimbolikusan erősítik: a nyolc téma, és azok időbeni fejlődése egy óriási komplex összefüggésrendszert alkotnak.

Bár díjban nem részesült, a horvát pavilon az egyik legjobban sikerült kiállítás volt az idei Biennálén. A Koolhaas által felvetett, sokaknak nehézséget okozó, nagyon komplex kérdéskörre a horvátok válasza volt az egyik legteljesebb. A modernizmus igen komplex hagyatékát egy tiszta, logikus installációban sikerült bemutatni, a kérdéskör legfontosabb témáit egytől-egyig érintve. Ellentétben számos nemzeti pavilonnal a horvátoknak sikerült élniük a lehetőséggel egy ilyen magaslabdánál.

Klaniczay János


A horvát csapat:

Zrinka Barišic Marenic, Melita Cavlovic, Igor Ekštajn, Nataša Jakšic, Mojca Smode Cvitanovic, Marina Smokvina, Karin Šerman

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.