A Károli Gáspár Református Egyetem új épületegyüttese – Bajusz Csaba és Hory Gergely terve

A Károli Gáspár Református Egyetem campusának tervezése során a pályaművet alakító megannyi szempont közül a meglévő fizikai és társadalmi környezet, valamint az új komplexum viszonyrendszerének meghatározása jelentette a tervezők számára a legfontosabb kihívást.

Alapvetések
A Károli Gáspár Református Egyetem campusának tervezése során a pályaművet alakító megannyi szempont közül a meglévő fizikai és társadalmi környezet, valamint az új komplexum viszonyrendszerének meghatározása jelentette számunkra a legfontosabb kihívást. A folyamat alatt ezen szempont mentén hoztuk meg a legfontosabb tervezési döntéseket.

Az épület és környezete közötti kapcsolat vizsgálatakor a következő tényezőket emeltük ki: 

• A Markusovszky tér mint városi közpark jelentőségének erősítése: szándékunk volt a park jelenlegi értékeinek megtartása, használati élményének javítása a városlakók számára, valamint a meglévő, de elhanyagolt téri adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználása. Célunk, hogy a fejlesztéssel járó megnövekedett beépítés hatására a park ne veszítsen jelentőségéből, hanem éppen ellenkezőleg továbbra is a Köztelek utca ‒ Kinizsi utca ‒ Üllői út ‒ Ráday utca által határolt tömb elsődleges identitásmeghatározó eleme maradjon.
  Az Üllői út zöldítése: a park jelenlétének előtérbe helyezése határozta meg számunkra a fejlesztés Üllői úttal kialakítandó viszonyát is. Az Üllői út felől közelítve jelenleg a park látványa határozza meg a tömb karakterét. Az Üllői út épületekkel határolt térfalának felszakadását itt nem hiányként, "beépítendő foghíjként", hanem értékes adottságként értelmeztük.
• Az épület társadalmi jelentésének kifejezésre juttatása a telepítéssel és építészeti formálással: fontosnak tartottuk meghatározni a tervezett kampusz jelentőségét a közvetlen környezetének viszonyában: a környéken jelen vannak hagyományos belvárosi bérházak, valamint kiemelt jelentőségű középületek, mint a SOTE tömbje az Üllői út túloldalán, valamint az Iparművészeti Múzeum. Utóbbi épületek nem idomulnak a lakóházak zártsorú rendjéhez, hanem telepítésükkel egyedi helyzeteket teremtenek. A Károli campus társadalmi jelentősége a SOTE-hez és az Iparművészeti Múzeumhoz mérhető: ezért a beépítés kialakításánál is fontos szempont, hogy érvényesüljön az új épület kiemelt szerepe.
• A meglévő, egykori dohánygyári raktárépület minél nagyobb fokú újrahasznosítása. Szándékunk volt a meglévő épület minél nagyobb részének megőrzése és eredeti téri adottságainak kihasználása. Ezáltal a környezettudatosság szempontjait úgy akartuk érvényesíteni, hogy közben a meglévő építészeti értékeket is érzékelhetővé tesszük.

Területalakítási, elhelyezési és építészeti koncepció
A területalakítás legfontosabb szempontja a Markusovszky tér használati értékének fejlesztése volt. Ennek része a tér benapozottságának javítása: a Kinizsi utcai telekre, a parktól a Kinizsi utca irányába lépcsőzetesen emelkedő épülettömböt terveztünk. A lépcsőzetes tömeg legmagasabb pontja a Kinizsi utcával párhuzamos megmaradó épületszárny párkánymagasságához illeszkedik, legalacsonyabb része pedig mindössze egy szint magasságú. Ezen egy szint magas épületrész kerül közvetlen kapcsolatba a Markusovszky térrel. Ennek következményeképpen a Markusovszky tér belső részére jelentősen több természetes fény jut a jelenlegi állapotnál: a négy szint+ tetőtér magasságú keresztszárnyak szinte minden napszakban árnyékot vetnek a parkra. A keresztszárnyak bontásával és az új tömegrész megépítésével több fény jut el a park belső részére, ami lehetőséget ad a parkosítás fejlesztésére és a park használhatóságának javítására.

A lépcsőzetes tömeg célja továbbá az épület és a park viszonyának alakítása: a Kinizsi utcai telek park felőli határára nem akartunk három-négy szint magas épülettömböt építeni, mert egy ilyen magas homlokzat ‒ a park benapozottságának rontásán túl ‒ azt eredményezné, hogy a parkot magát szűkösnek, sötétnek érzékelné az ember.   

Az Üllői úti telekre építendő épületrész esetében egy hat szint magas épülettömegnek sincs káros hatása a parkra nézve, hiszen a tájolás miatt az nem árnyékolja be a park belső részét.

Az építészeti formálással és telepítéssel olyan beavatkozást akartunk létrehozni, ami egységes megjelenést közvetít, és azt az érzést kelti, hogy az épület "szabadon áll egy parkban".  Az egységes megjelenést az egységes anyaghasználaton túl az egységes szerkesztési renddel akartuk elérni. A szabadon állóság érzését pedig azzal akartuk létrehozni, hogy ahol erre lehetőség adódik, ott hozzunk létre szabad-, lehetőleg zöld területet az épület körül.

Alapvető szándékunk volt, hogy a tervezéssel érintett tömb karakterét a fejlesztés után is a park jelenléte határozza meg. Ezt a szándékot úgy akartuk szolgálni az épület tömeg- és homlokzatformálásával, hogy az átláthatóság eszközét alkalmazzuk.  A Kinizsi utcai megmaradó épülettömb volt kocsibehajtóján keresztül vizuális akadály nélkül átlátunk a parkba, valamint az Üllői úti új épületszárny transzparens homlokzatain keresztül is láthatóvá válik a park intenzív növényvilága. Mindezt egyszerűséget közvetítő építészeti gesztusokkal és anyaghasználattal akartuk elérni.

Kapcsolódás a városi szövethez és a szomszédos Markusovszky térhez
A tervezéssel érintett tömböt mind a négy oldalról a megnyitások jellemzik:

• a Ráday utca felől a huszadik század első harmadában kiépült Biblia köz hoz létre közvetlen kapcsolatot a Markusovszky térrel;
• a Kinizsi utca felől szintén az előző század első évtizedeinek fejlesztései nyomán a tömb jelentős megnyitása valósult meg: a Kinizsi utca 20. szám alatti épületnek a Kinizsi utcára merőleges homlokzata is van, ami ma a térre néz. A kétezres évek elején elbontott mozi épület (egykori Kultiplex) telke is a park részét képezi, tovább szélesítve a tömb Kinizsi utcai megnyitását.

A tömb Köztelek utcai térfalát a huszadik század elejéig az egykori dohánygyár épületének tömege határozta meg. A második világháború után keletkezett térképeken már nincs nyoma a dohánygyár épületének, a helyén viszont megjelenik az Úttörő tér, ami később a Markusovszky tér nevet kapta. 1945 óta tehát a tömb Köztelek utcai és Üllői úti oldalát a park jelenléte határozza meg.

Az Üllői úti oldalon, a Kinizsi utca sarkán áll két zártsorúan épített gangos társasház, melyek még a tizenkilencedik században épültek, amikor a tömb a dohánygyár tömegének jelenlétével még a környező tömbökhöz hasonlóan zárt volt. A második világháború vége óta viszont a tömb nyitott, és a park jelenléte meghatározó elemmé vált. Sokáig az egész Markusovszky tér egy helyrajzi számon szerepelt, először a kétezres évek elején történt térrehabilitáció utáni térképeken jelenik meg a tervezéssel érintett telek. Ezen telek helyzete ambivalens: egyfelől folytatja a történeti épületek telekosztását, de nem ér el a tömb széléig. A kiszabályozott telek és a Köztelek utca között a Markusovszky tér kinyúlik Üllői útig. Ennek következménye, hogy az Üllői út felé egységes épített térfal a jelenlegi területviszonyok mellett nem jöhet létre. Felmerül a kérdés, hogy a tervezéssel érintett telken mi indokolja a zártsorúan maradt beépítésrész folytatását?

A tömb oldalhatárainak rövid elemzésére azért volt szükség, hogy rámutassunk a tömb megnyitásainak jelentőségére, illetve, hogy megkérdőjelezzük az Üllői úti telekszabályozás által sugallt zártsorú beépítés létjogosultságát.  

A tömb környezetében található középületek beépítési jellegzetességeit is érdemes megvizsgálni, hiszen az új campus épület is funkcióját és társadalmi jelentőségét tekintve ezen épületekhez áll közel, nem pedig a szomszédos lakóházakhoz.

A SOTE tömbje, valamint az Iparművészeti Múzeum is az utcafronttól hátrébb húzva épültek meg, előkertet létrehozva a homlokzati felületek és a járda között. Ezzel a gesztussal a szabadon állóság és az épületek kiemelt helyzete érvényesül.  Mindezek miatt az új épületet az utcafronttól hátrébb helyeztük el, aminek következtében a park "körülöleli" az új épületet. A szabadon állóságot, valamint a lakóépületek rendjéből kiemelt karaktert szolgálja a telepítés azon gesztusa, hogy az Üllői úti homlokzat az épület többi részének koordináta-rendszeréhez alkalmazkodik.

Közlekedési rendszer
Az új campus-épületbe gyalogosan összesen öt ponton lehet bejutni: a főbejárat a Kinizsi utcai telek Markusovszky tér felőli oldalán található. Innen közelíthető meg a központi aula.

Az épületnek további gyalogos bejárata található a Markusovszky térnek a Köztelek utca és Üllői út sarkához közel eső részén. Innen közelíthető meg az egyetemi könyvesbolt is. A Markusovszky térnek ezen része jelenleg kapcsolódó funkciók híján jelentősen elhanyagolt képet mutat. A könyvesbolt és az épületbejárat új aktivitásokat generál a területen, annak szerepe a parkon belül új értelmet kap.

További gyalogos bejárat található a Kinizsi utcai telken elhelyezett épületrész utcára merőleges homlokzatán. Innen a sportkomplexum előcsarnokába érük, így a sport- és egyéb rendezvények az épület többi részének használata nélkül is megtarthatók.  Utóbbi két bejárat közelében alakítjuk ki a kiírásban előírt számú felszíni kerékpártárolót.

A Kinizsi utcáról szintén gyalogosan a megmaradó raktárépület kocsibehajtóján keresztül is be lehet jutni a központi aulatérbe. Szintén a Kinizsi utcai homlokzaton kialakítunk egy lejáratot a -1. szinten kialakított hallgatói klubhelyiséghez.

Gépjárművel az Üllői útról lehet megközelíteni a mélygarázs szintjeit. Ugyanezen a ponton alakítjuk ki a kijáratot is. Szintén ezen a gépjármű behajtón lehet teherautóval is eljutni a Kinizsi utcai telken kialakított sportpályához: a -2. szinten kialakított rakodózónában lehet feltölteni az étterem konyháját is, illetve a szeméttárolókat is itt alakítjuk ki.

Az Üllői úti épületrész alatt négy szint mélygarázs épül, a Kinizsi utcai épületrész alatt a -4. szinten alakítunk ki további parkolóterületet. A két épületrész felszín alatti szintjei között biztosított az átjárhatóság gépjárművel is.

A Kinizsi utcai épületrész park felé eső egy szint magas épületegység tetején tetőteraszt alakítunk ki, melyre közvetlenül egy külső lépcsőn keresztül a parkból is fel lehet jutni. A tetőterasz így a park részévé válik, ami terveink szerint megszabott üzemelési feltételek mellett nyilvánosan megközelíthetővé tehető, így a kerület lakosai és a park további használói is közelebb kerülhetnek az épülethez. Az ide vezető külső lépcső közterületen helyezkedik el, ezért annak megépítése a beruházó és az önkormányzat együttműködésével valósítható meg. A zöld tetőteraszról kártyás belépővel be lehet jutni az épületbe. Szintén a teraszról indul egy további külső lépcső, ami felvezet a 3. szint előadókhoz kapcsolódó teraszára. Erre a szintre csak az épület regisztrált használói léphetnek be kártyával.

A terület zöldfelületi rendszere
 Az Üllői úti telken kialakított épületrész előtt a park folytatásaként létrehozunk egy nyilvánosan megközelíthető előkertet, melynek alapterülete 230m2. Mivel ez alatt nincsenek parkolószintek, ezért megőrizhetők a területen meglévő fák, valamint terveink szerint újakat is ültetünk. A Kinizsi utcai szárnyban az említett első emeleti tetőteraszon alakítunk ki zöldtetőt összesen 265m2 alapterületen. Ezt a területet a terasz járószintjétől 50cm-re elemeljük, ezért elég vastag termőréteget lehet kialakítani nagyobb cserjék számára is.  Az így létrehozott magaságyás peremén pedig a parkra néző ülőfelületeket alakítunk ki. A teraszról új nézőpontból lehet megtapasztalni a Markusovszky tér több mint 15m magas fáinak lombkoronáit. Ezen fák nagy része jelenleg a parkban kialakított kutyafuttató területén vannak: a kutyafuttatót áthelyezzük a park köztelek utcai oldalára (lásd helyszínrajz). Alternatívaként javasoljuk a kutyafuttató áthelyezését a kerület egy másik parkjába, például a Nehru partra a park és a villamos sínek közötti jelenleg nagyrészt kihasználatlan sávba.  A Markusovszky téri jelenlegi kutyafuttató helyén pedig füvesített pihenőpark kialakítását javasoljuk, ami fontos találkozópontja lehet a lakosságnak és az egyetemi polgárságnak.

Funkcionális rendszer
A két telekre épülő két épületrész a belső térben összekapcsolódik. A Kinizsi utcai telek északnyugati homlokzatán elhelyezett főbejáraton belépve a központi aulába érünk, ahol egy reprezentatív lépcső biztosít összeköttetést az épület szintjei között. Az aulából látható, és könnyen elérhető az Üllői úti szárnyban kialakított zárt lápcsőház és liftcsoport, valamint a Kinizsi utcai telken kialakított zárt közlekedőmag. Az aulából feltárul az épület közlekedési rendszere, mely a Kinizsi utcai telken az utcával párhuzamosan, a megmaradó épület park felé néző homlokzata előtti sávban helyezkedik el. Ezen közlekedő sáv fölött, annak teljes hosszában kialakítunk egy üvegezett bevilágító felületet a tetősíkon. Ez a sáv, valamint az új épületrész homlokzati nyílásai biztosítják a közlekedők számára a természetes megvilágítást. Erre a sávra merőlegesen kialakítunk egy másik közlekedő rendszert, ami az Üllői úti szárnnyal biztosít közvetlen kapcsolatot. Ezen közlekedő is teljes hosszában természetes megvilágítást és kilátást kap a Markusovszky térre. A két közlekedő sáv metszéspontjában alakítjuk ki a Kinizsi utcai szárnyban a zárt közlekedőmagot egy új lépcsőházzal és liftcsoporttal. Ezáltal könnyen átlátható és egyszerű közlekedési rendszert hozunk létre, melyről feltárhatók az épület különböző terei: a Kinizsi utcai új építésű tömbben helyeztük el a nagy fesztávú tartószerkezeteket igényló funkcionális egységeket: az aulát, a nagyelőadókat és a sporttermet.

Az Üllői úti szárny pillérvázának támaszközeit úgy határoztuk meg, hogy a kisebb előadók és szemináriumi termek egyszerűen és flexibilisen kialakíthatók legyenek. Az újrahasznosított Kinizsi utcai épületben alakítottuk ki az oktatói helyiségeket és egyéb adminisztrációs irodákat, vagyis azokat a tereket, melyek a legkisebb méretű helyiségeket igénylik, hiszen az itteni 440cm-es pillérköz ezeket a funkciókat képes hatékonyan kiszolgálni.

Az étkező, büfé, tanácsterem és egyéb közös használatú területek a földszinten az aulához kapcsolódóan helyezkednek el, valamint az aulából lelátás biztosított a sportpályára, aminek padlószintje a -2. szinten van.

A központi aulatérhez kapcsolódóan galéria tereket alakítunk ki az 1. szinten, ahol tanulásra alkalmas területek jönnek létre. Hasonló zónákat hozunk létre az újrahasznosított épületszárny aulára néző közlekedő sávjában is, valamint az Üllői úti szárny Markusovszky térre néző oldalán is. Ezek a szabad területek egyszerre szolgálják a közösségi és egyéni munkát, de rendezvények alkalmazásával a közönség nézőtereiként vagy kiállítások helyszíneiként is hasznosíthatók.

A megmaradó Kinizsi utcai épület 3. szintjén alakítjuk ki a könyvtárat, ahol lehetőség szerint megőrizzük és láthatóvá tesszük a fa szerkezetű fedélszéket, ami nagy belmagasságot, és az új tetősíkablakok révén természetes fényt biztosít az olvasó tereknek. Szintén ezen a szinten alakítjuk ki a kápolnát, ahol a látszó fedélszék légterével megnövelt belmagasság megfelelő tágasságot biztosít a közösségi hitéleti események számára.

A sportkomplexumnak külön bejárata van a Markusovszky tér Kinizsi utcához közel eső területen, de az előcsarnok a központi aulából is megközelíthető, ami  különböző rendezvények  esetén előnyt biztosít. A sportterem padlószintjével azonos szinten található az étterem konyhája, és a sporttér rakodóbejáratán keresztül közvetlen catering kapcsolat biztosítható.

Építészeti formálás
A campus újonnan épült Kinizsi utcai részének tömegalakítására a teraszosság vagy lépcsőzetesség jellemző. A megmaradó Kinizsi utcai épülettől az új tartószerkezet távolságot tart, az összeköttetést az említett bevilágító sáv biztosítja. Ennek következményeként az újrahasznosított épület északnyugati homlokzata érintetlen marad, és belső homlokzattá válik. A megmaradó épület Kinizsi utcai homlokzatának nyílásait az épület eredeti tervei szerint helyreállítjuk.

Mind az Üllői úti telekre épülő épületrész, mind pedig a Kinizsi utcai telkekre tervezett új tömeg vasbeton pillérvázas tartószerkezettel épül: a Kinizsi utcai részen csarnoképületeknél megszokott előregyártott, nagy fesztávú tartókat használunk, míg az Üllői úti tömbnél 750cm-es raszterben kiosztott vasbeton vázat alkalmazunk.

Az új épületrészek homlokzatain fehérre szinterezett acél függönyfalbordákból képzett struktúrát alakítunk ki. A függönyfal víztiszta, korszerű hőszigetelő üvegezéssel készül. A függönyfali üvegfelületek előtt fehér színű, lehúzható textil árnyékolókat telepítünk, melyeket automatika vezérel. A nagyelőadók külső határolófelületei hőszigetelő falpanelekből készülnek, melyekre savmaratott üveg homlokzatburkolat kerül a már említett függönyfalkazetták használatával. Ezzel a rendszerrel egységes homlokzati struktúrát alakítunk ki, amely képes a különböző belső téri igényekhez alkalmazkodni.

Bajusz Csaba, Hory Gergely