A kecskeméti Városi Mozi újjáélesztése - bemutatjuk Nagy Gábor diplomatervét

Diplomatervében Nagy Gábor az egykori kecskeméti Városi Moziból többféle módon használható kulturális központot varázsolt. A helyreállított neoklasszicista épületbe és mellé tervezett fekete dobozok biztosítják a szükséges plusz funkciókat, amelyekkel élővé és jól használhatóvá válhat az együttes, továbbá a bővítés megoldást kínál a ház városszerkezeti helyzetének rendezésére is.

Diplomám témájául Kecskemét egyik jelentős műemléki épületét, a régi Városi Mozit választottam. Az épület 1914-ben épült mozgófénykép-színházként (vagyis „mozi"-ként). Tervezője Mende Valér, a kor elismert építésze. Az eltelt közel száz év alatt több átalakításon esett át, végül az 1990-es évek végén bezárt, azóta üresen áll. A város ezidáig nem tudta hasznosítani, állapota egyre romlik. A program a Mozi revitalizációja-bővítése és új funkcióval való ellátása, amely az épület értékeinek megőrzése mellett a mai igényeknek eleget téve újítja meg a műemléket.

 

 

Helyszín, telepítés
A Városi Mozi Kecskemét történeti tengelyének, a Rákóczi útnak egy különleges épülete. Egyediségét többek között az adja, hogy az utca többi épületével szemben nem az útra néz, hanem a mellette fekvő üresen hagyott tömb felé fordul, így az utca vonalával párhuzamosan áll. Az épület így egy aszimmetrikus városi szituáció határára esik – ennek ellenére a tervező elképzelése egy akkori értékrendnek megfelelő, szimmetrikus épület volt. Ez az egymásnak ellentmondó két tényező az épület működésére és sorsának későbbi alakulására is rányomta bélyegét. A mozi ma egy oldalsávval egészül ki a Rákóczi út felőli hosszhomlokzatán, amely kiegészítő funkciókat foglal magában. Továbbá az eredeti koncepció szerinti tiszta épülettömeg és belső tér helyett a mai állapotot elaprózott belső helyiségek, és a főtömegre rátapadó oldalszárnyak jellemzik.

 

 

Egy kis mozitörténet
Az épület klasszicizáló stílusa annak tudható be, hogy az ekkoriban megjelenő és hódító útjára induló filmet, mint műfajt a színházak társadalma nem volt hajlandó elismerni, a „természet leutánozásának" titulálva azt. A műfaj ennek ellenére hamar nagy népszerűségre tett szert a városi közönség köreiben – így egyes újonnan épülő mozik a színházakkal vetekedő reprezentatív stílusban épültek, ezzel vívták ki maguknak művészeti ágként való elismerésüket. Ez a stílus a filmtörténet későbbi hullámaiban elcsitult, és a moziépítészetnek egy önálló vonala bontakozott ki.

 

 

A mozizás első korszakáról így írnak a témával kapcsolatos tanulmányok:
„Kinn a ligetben egy fabódé, benn a városban egy ideiglenesen üresen maradt bolthelyiség, ez volt a mozi. Gyalulatlan deszkapadok, szorosan egymás mellett... maszatos becsalogató ember a mozi ajtóban, aki rekedtre ordítozott hangon hívja fel a közönség figyelmét ... néhány kiadatlan bolthelységben bekenik az ablakokat fekete festékkel, aranybetűkkel ráírják: színház; néhány olcsó széket és egy vetítőkészüléket vesznek, azután angazsálnak egy zongorást és bevásárolnak egy pár filmet." (Fabó Beáta: Moziépítészet és a város) Látható, hogy az ebben a korban épült első mozik közt – amelyek többnyire csak a belvárosi kávézókban kialakított vetítőhelyiségeket jelentették – a kecskeméti mozi önálló épületével, és sajátos klasszicizáló stílusával a filmezés első korszakának emlékét őrzi magában.

A koncepció
A koncepció kialakítása során az egyik fontos cél a régi moziépület eredeti formájának, térstruktúrájának életre keltése, valamint a városi szituációban való furcsa elhelyezkedésének orvoslása volt. Ez elsősorban a hozzátoldott, szedett-vedett bővítések, átépítések elbontását és a bővítés módjának újragondolását jelentette. A bontások mérlegelése során a műemléki értékű főtömeg és ennek belső terének megőrzése volt mértékadó; a bővítés módjának elgondolása során pedig ezen épülettest működésének segítése, kiszolgálása volt a cél. Az új, hozzátoldott épülettest egyrészt a meglévő épület köztéri kapcsolatának hiányosságait kívánja pótolni, másrészt a nagyméretű moziterem jelenlegi, egysíkú működési sémája helyett alternatív használati módokat javasol és nyújt rájuk lehetőséget. Mindezek mellett fontos szempontnak tartottam a meglévő műemlék épület és a hozzátoldott bővítés hierarchikus rendjét.

 

 

Az épület bezárásának oka az volt, hogy az eredeti, egyetlen 800 férőhelyes termet magába foglaló mozi nem tud eleget tenni a mai kor igényeinek. Ezért a koncepció kialakításának másik lényeges része volt egy korszerű funkció keresése. A filmtörténeti értékek miatt fontosnak tartottam, hogy az épület részben megőrizze eredeti rendeltetését, és a meglévő épülettest filmtörténeti szimbólumként éljen tovább. Emellett ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az épület minél színesebb programokat tudjon kínálni, ezáltal a mai kor igényei mellett is fenntarthatóvá, és élhetővé váljon. Mivel a film, mint műfaj szorosan kapcsolódik a kultúra, szórakozás témájához, úgy gondoltam, hogy az eredetileg is kulturális helyszínként működő épület alkalmas lehet arra, hogy a mai művelődés és szórakozás igényeihez idomulva egy multifunkcionális kulturális központként éljen tovább.

 

 

Ez a funkció egyúttal a Rákóczi út szerepének megerősödését is segítené. Az egykor jelentős városi tengely mára elvesztette szerepét, és a Városi Mozihoz hasonlóan felújításra szorul. Kecskemét főtér-együttese sajnos ma mind gazdasági, mind kulturális értelemben főszerepet élvez, így a Rákóczi úton álló üzletek kiüresedtek, csakúgy, mint maga a sétány. A város hosszú távú céljai közé tartozik a Rákóczi út kulturális szerepének újjáélesztése, amelynek a Mozi korszerű kultúrfunkcióval való ellátása fontos elemét képezheti. A sajátos városi szituációban lévő moziépület és környezete rendezésének jelentős eleme az előtte álló terület szabadtéri színpadként való hasznosítása, amely egyben az új kulturális funkció részeként működhetne. Másrészt a Mozi épületének furcsa beépítésére reagálva, és ahhoz viszonyulva teremt az összhangot az épület és környezete közt, mind városképi, mind funkcionális értelemben.

Az épület belső terei
A belső terek kialakításánál a célom az volt, hogy a lehető legtöbbféle módon tudjon működni az épület. Emiatt tágas, egybenyitható belső terek – termek – és ezek közti kiszolgáló pontok – pultok – kerültek elhelyezésre. A termek berendezései – illetve az eredeti nagyterem esetében a padló is – mobilis jellegűek, átépíthetőek, így szezonális módon, változatos eseményeknek tudnak helyet adni. Az eredeti nagyterem mellett az új épülettestben egy kisterem került kialakításra. A két terem, mozgatható falai által együttes működésre is képes: nagyobb rendezvények esetén együtt, kisebb események esetén külön, akár egymással egy időben üzemelhetnek. A nagyterem padlója síkpadló-, előre lejtő-, illetve középre lejtő módon is kialakítható, így a teremben előadás, kiállítás, koncert, illetve vetítés is tartható.

 

 

A Rákóczi út felőli új épülettest az alsó szinten egy új bejáratot ad az együttesnek. Ez az új bejárat alternatív megközelítési lehetőséget jelent, köztéri kapcsolatot biztosít, és mindezekkel együtt a multifunkcionalitást segíti. Az eredeti épülettest timpanonos főbejárata mögött egy nagyobb előcsarnok került kialakításra, amelyben egy szimbolikus jellegű befüggesztett „vetítődoboz" kap helyet. A doboz technikai helyiségként működik a nagyteremhez kapcsolódóan, de emellett egy szimbólum értékű, filmmúzeumi jelleget ad az eredeti épülettest előcsarnokának.

 

 

Építészeti kialakítás
A régi és új épülettest összhangjának megteremtésénél fontosnak tartottam a régi épület főszerepét. A kiegészítő új épület léptékében és formálásában a régihez idomul, mind városi léptékben, mind a belső terek összehangolásában. Az új test a régi épület hiányosságait pótló, annak működését segítő, mai megformálású és anyaghasználatú kiegészítő eleme az együttesnek, amely mellett a régi épülettömeg szimbolikus értékűvé érik, de emellett a bővítéssel kiegészülve új élettel telik meg. Anyaghasználatában és tömegformálásban is a kontrasztra épít az együttes, ahol a történeti értékek és a mai igények összekapcsolása jelenik meg. 

 

 

---

Kecskeméti Városi Mozi revitalizációja - Diplomaterv, BME Urbanisztikai Tanszék

tervező: Nagy Gábor
konzulensek:
építészet: Bach Péter
tartószerkezet: Erdélyi Tamás
épületszerkezetek: Dobszay Gergely
építéskivitelezés: Lepel Adrienn
épületgépészet: Gyurcsovics Lajos, Szabó Gergely

tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 1648 m²