A kicsi szép – XXS építészet, Nagybajom

A válság, a pénzszűke, a helyszűke általánosságban véve is felértékelte a kis épületeket, kis objektumokat, mert igény mindig van - új épületre is. Az építész fantáziáját a kicsi program, ami rafinált megoldásokat igényel, olykor jobban megmozgatja, mint egy irodakomplexum. És közben persze szükség is van a munkára. A két igény találkozási pontjai a NART Architects XXS projektjei: tárolók, pavilonok, játszóházak; az ország különböző pontjain gombamód kinövő apróságok. Mizsei Anett írása.

A közösségi ház

Kovács Csaba és Madarasi-Papp Rita 2009-ben tervezte meg a „Csányi Alapítvány a gyermekekért" részére a nagybajomi közösségi házat. Több faluból számos hátrányos helyzetű gyerek iskolán kívüli és hétvégi oktatására alkalmas épület tervezése volt a feladatuk. Fő funkcióként közösségi terek, játéktér, három foglalkoztató volt a kiindulópont, s az ezekhez szükséges kiszolgáló, üzemeltetői helyiségek. Az újonnan parcellázott, addig beépítetlen terület szabad formálást tett lehetővé.

A megrendelővel közös programalkotás után két markáns, nyeregtetős tömböt helyeztek el a telken. A kert felé a három, mobilfalakkal összenyitható tanterem nyílik: az informatikai labor, a dráma- és  a nyelvórák terei. Az utcaoldali, kisebb területű szárnyban a teakonyha, iroda, az emeleten pedig egy vendégszoba zuhanyzóval, s a második vendégszoba helyén spontán módon kialakult kuckó található. Utóbbi a mentorok és kis pártfogoltjaik számára a ház egyik kedvenc pontja, ahova behúzódva - a szigorúan vett oktatás utáni nevelésre,  pontosabban - kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség. A két tömböt összekötő lapos tetős közösségi tér és az előtte kialakuló szélvédett terasz egyszerre játék-, és rendezvénytér, illetve szülői váró.

A tömegformálás érdekessége, hogy bár az udvari szárny a nagyobb alapterületű, az utcait érezzük súlyosabbnak. Ennek oka, hogy a folytatásában fedett, oldalról fa fallal védett teraszt - szükség esetén gépkocsi beállót - helyeztek el. Ez egyben afféle kapu is, amin áthaladva a gyerekek megérkezhetnek, hogy a következő pár óra csak róluk szóljon. Az építész nagy szabadságot kapott, s ebből következően az épületen az alkotás öröme érhető tetten. Saját magunk fegyelmezése a legnehezebb feladat. Itt a tervező szigorú volt önmagához, a kitűzött cél és az alapelvek érvényesülése érdekében.

XXS építészet -> kerti szemszámtároló

2012-ben az alapítvány ismét megkereste Kovács Csabát. A ház használata során merült fel annak igénye, hogy a kertet a gyerekekkel együtt megműveljék, és ne csak jelképesen elvetett magvak csírázzanak és hajtsanak ki, hanem mindezt a gyakorlatban is átélhessék a kisebbek és a nagyobbak egyaránt. Ez azonban több kerti szerszámmal, eszközzel, és több sárral is jár - minderre pedig a házban elhelyezett raktárhelyiség kevésnek bizonyult.

A kerti szerszámtároló ritka feladat egy budapesti építésziroda asztalán, s a tervezők  - Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron - szokatlan lelkiismeretességgel és lelkesedéssel látott a feladatnak. Jóformán nulla forintos költségvetésből kellett odaillő, ízléses, tartós, biztonságos melléképületet emelni. Mint a mondat végén a pontot, úgy helyezték el a kis objektumot a kert végében, messzire eltartva a főépülettől.

A kis ház (nyugodtan hívhatjuk így, formája és a tervezői hozzáállás jogán is) arányai, tetőhajlásszöge, gerincének vonala tökéletesen ismétli a nagy házakét. Fa oldalfalai a gépkocsi beállónál már alkalmazott szerkezethez hasonlóak: oszlopok és vízszintes deszkák áttört, de az időjárás ellen a szükséges mértékben védelmet nyújtó rendszeréből áll össze az épület. Diszkrét odabiccentés ez az egykori parasztudvarok kukoricagóréi felé. A tartószerkezetet sem bízták a véletlenre: háromcsuklós tartóként működő merev fa keretek alkotják a vázat, melyeket maga a burok köt össze. A tetőfedésnél két réteg burkolatot alkalmaztak, így a külső, lejtésirányú deszkázat, s az alá helyezett alumínium U-profilok tökéletes vízelvezetést biztosítanak.

Száz építész között talán ha egy vagy kettő van olyan, aki addig küzd, amíg a tároló - deszkákból összerótt - ajtaja zárt állapotban úgy bele nem simul a falburkolatba, hogy jóformán nem is látszik. Ide pont kettő ilyen tervező is esett. Megcsinálták. A kis, kompakt forma, a burkolat résein átsütő fény, az igényes részletmegoldások emelik ki az építményt száz meg száz társa közül.

Mizsei Anett

A Csányi Alapítvány első közösségi házának építészeti koncepciója

A Csányi Alapítvány elsőként épített közösségi házának tervezése során arra törekedtünk, hogy takarékosan bánva az erőforrásokkal, a legegyszerűbb építészeti eszközök használatával, a falusias környezetbe - diszpozíciójában, arányaiban és anyaghasználatában is - illeszkedő épületet tervezzünk, amely kifejezi az Alapítvány szellemiségét, és közel áll a gyerekek szívéhez.

Célkitűzésünk volt, hogy az összetett funkcionális követelményeket jól átlátható és kombinálható, emberi léptékű terekkel oldjuk, meg. Ezt a célt szolgálják a legfontosabb terek egybenyitását szolgáló akusztikai mobil falak is. Az épület terei egyaránt lehetőséget nyújtanak a nyílt és átlátható közösségi események befogadására, és az intimitást igénylő kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozások megvalósulására. A tiszta, és barátságos közeg, valamint a differenciált térhasználat lehetősége remélhetőleg jó háttértámogatást nyújt majd az Alapítvány munkatársai, és védencei számára egyaránt, sőt talán a tágabb helyi közösség számára is.

Az épület építészeti megformálásában határozott célunk volt a helyi építészeti tradíció, és a mai, korszerű építészet szintézisének keresése.

Az épületre elmondható, hogy nincs közvetlen előképe, nem követ közvetlenül mintákat. Ez érthető, ha belegondolunk, hogy az Alapítvány olyan speciális, hosszú távú célokat szeretne megvalósítani, amelyeket egyedi funkcionális megoldásokkal kell szolgálni. Ez az épület az első Közösségi Ház, melyet az Alapítvány a saját céljai, és igényei szerint építtetett. A gyerekekkel való együttlét és közös munkálkodás fogja megmutatni, hogy az építészeti programból mit kell megtartani, és mit kell módosítani a Csányi Alapítvány későbbi Közösségi Házainál.

Az épület tervezésénél az is fontos szempont volt, hogy a gazdaságos üzemeltetés feltételeit megteremtsük. Ez a megfontolás kiterjedt az egyszerű, könnyen karbantartható épületszerkezeti kialakításra, a környezet - és energiatudatosság józan alkalmazására, az időtálló megoldások választására. Kiemelt figyelmet fordítottunk a jó fényviszonyok kialakítására, a jó hőszigetelésre, az üvegfelületek árnyékolására, a korszerű fűtési-hűtési rendszer kiépítésére. A talajszondás hőszivattyúra épülő, alacsony-hőmérsékletű, padlófűtéssel, valamint mennyezethűtő-fűtő rendszerrel kombinált épületgépészeti megoldás a hosszú távú gazdaságos működést szolgálja.

Fontos elem az épületet körülvevő kert - melyet még nagyrészt a jövőben kell kialakítani -, hogy Ház és Kert szimbiózisával létrejöhessen az Alapítvány igazi közösségteremtő otthona.

Kovács Csaba
vezető tervező

Csányi Alapítvány első közösségi háza
vezető tervező: Kovács Csaba
tervezés éve: 2009
kivitelezés éve: 2009-2010
bruttó szintterület: 266 m²
generáltervező: Art Front Építész, Belsőépítész Műterem Kft.
építész társtervező: Madarasi-Papp Rita
Szakági tervezők:
statikus tervező: Puskás Balázs
épületgépész tervező: Temesvári László, Nagy Attila
elektromos tervező: Rajkai Ferenc
építtető/megbízó/fejlesztő: Csányi Alapítvány a Gyermekekért
generálkivitelező: Veszprémber Zrt.