Nézőpontok/Vélemény

A KÖH megszüntetése helyett erős örökségvédelmi központra van szükség

1/1

Hirdetés
?>
1/1

A KÖH megszüntetése helyett erős örökségvédelmi központra van szükség
Nézőpontok/Vélemény

A KÖH megszüntetése helyett erős örökségvédelmi központra van szükség

2012.09.10. 07:52

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetésének szándéka lényegében az állami örökségvédelem felszámolását jelenti, ami alkalmas a magyar nemzeti kormány őszinteségének a  kétségbevonására; megvalósítása hosszú időre kompromittálná a magyar kulturális demokrácia ügyét. "Csak Ceauşescu szüntetett meg Európában műemléki hivatalt." - A Budapest Világörökségéért Alapítvány állásfoglalása.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetésének szándéka lényegében az állami örökségvédelem felszámolását jelenti, ami alkalmas a magyar nemzeti kormány őszinteségének a  kétségbevonására; megvalósítása hosszú időre kompromittálná a magyar kulturális demokrácia ügyét. A hír ellentétes az alaptörvénnyel, amely kimondja: "a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége", a Világörökség Egyezménnyel, amely előírja hazai örökség-igazgatási és tudományos szervezetek fenntartását és működtetését, valamint megsérti valamennyi e tárgyban született hazai törvényt és rendeletet.

A műemlékek szakszerűtlen felhasználása legfőbb értékük, történeti hitelességük elvesztését okozza, ezzel kulturális értelemben megsemmisülnek.

Az alaptörvényben rögzített elv a kulturális örökség hosszútávú fönnmaradása közérdekének a műemléktulajdonosok magánérdeke elé helyezését jelenti. Ugyanígy alapvető nemzeti kulturális érdekünk a földben lévő emlékek feltárása a nagyberuházások során való végleges elfedésük előtt. A műemlékügy és a régészet hosszútávú közérdekének a napi  gazdasági érdekekkel való szembenállása nem oldható fel a örökségvédelmi hivatal megszüntetésével, hanem (Dávid Ferenc gondolatának idézését folytatva) a konfliktusok éppen egy erős intézmény jó működtetésével kezelhetők és megfelelő állami eszközökkel csillapíthatók.

A döntés az OPNI (Lipótmezei pszichiátriai központ) korábbi kormány általi, nagy botrányt és visszafordíthatatlan szakmai-társadalmi veszteséget kiváltott szétveréséhez hasonlít.

A műemlékek szakszerűtlen felhasználása legfőbb értékük, történeti hitelességük elvesztését okozza, ezzel kulturális értelemben megsemmisülnek. Az állam csak jól intézményesített műemlékügyön keresztül tudja az örökség fenntartásának nemzeti érdekét érvényesíteni, ami minden európai országban a műemlékvédelem erős bástyájaként egy központi tudományos, igazgatási és felügyeleti intézményt jelent, amelynek szoros a kapcsolata az oktatással, tervezéssel, kivitelezéssel és a beruházással egyaránt.  

Ahogy ez hazánkban is volt 1872, az állami örökségvédelmi intézmény létrehozása óta folyamatosan, aminek 140. évfordulóját éppen idén ünnepeljük. A KÖH felszámolásával évtizedek alatt megtanulható tudás szóródna szét, válna semmivé.

Csak Ceauşescu szüntetett meg Európában műemléki hivatalt.

A Budapest Világörökségéért Alapítvány javasolja a kormánynak a megszüntetés elhamarkodott tervének visszavonását és a meglévő jogszabályi alapokon egy megerősített, működőképes, komplex örökségvédelmi bázisintézmény létrehozását.

Budapest Világörökségéért Alapítvány

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk