Nézőpontok/Vélemény

A környezetszennyezéstől és a túlnépesedéstől tartanak a magyar városlakók

1/7

Forrás: Futureal

?>
Forrás: Futureal
?>
Forrás: Futureal
?>
Forrás: Futureal
?>
Forrás: Futureal
?>
Forrás: Futureal
?>
Forrás: Futureal
?>
Forrás: Futureal
1/7

Forrás: Futureal

A környezetszennyezéstől és a túlnépesedéstől tartanak a magyar városlakók
Nézőpontok/Vélemény

A környezetszennyezéstől és a túlnépesedéstől tartanak a magyar városlakók

2017.11.24. 09:10

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Futureal

Vélemények:
1

A magyar városlakók a környezetszennyezést, a túlnépesedést, valamint az élelmiszer-, illetve az energiahiányt tartják a legnagyobb kihívásnak a jövő metropoliszai számára. Budapest viszont 30 éven belül válhat okos várossá – derül ki a Futureal-csoport és a TEDxDanubia által közösen szervezett rendezvényen végzett felmérésből.

Fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy olyan nagyvárosokban élünk majd, ahol a gazdagok és a szegények lakhelyei élesen elkülönülnek – véli a "Városok jövője, a jövő városai" című rendezvényen megkérdezett közel 100 építőipari, informatikai, kereskedelmi területen dolgozó szakemberek és diákok közel fele. A megkérdezettek harmada azonban bízik benne, hogy néhány évtized múlva fenntartható, környezetbarát és okos városokban él majd az emberiség. A válaszadók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy komoly változásokra lehet számítani az urbánus életmódban. A jövő városai előtt álló legnagyobb kihívásként a válaszadók 21 százaléka a túlnépesedést, 24 százaléka a környezetvédelmet, 27 százaléka pedig az alapvető igények kielégítését – így az élelmezést, az energia- és a vízellátást – nevezte meg, 17 százalékuk azonban a környezetvédelem kapcsán is komoly fenntartásokat fogalmazott meg.

A jövő metropoliszai által megoldandó feladatok között a résztvevők a közlekedés nehézségeit, a zsúfoltságot, a zöld területek hiányát, illetve a légszennyezést említették a legnagyobb arányban. Minden tizedik válaszadó az okos megoldásokban, a zöld technológiákban, illetve a zöldterületek növelésében látja a városok élhetőbbé válásának kulcsát, de 20 százalék a közlekedést is a mainál hatékonyabb formában képzelné el. A válaszadók harmada szerint Budapest a következő 50 évben biztosan nem válik okos várossá, a többség azonban úgy véli, erre 30 éven belül már van lehetőség.

"A világ lakossága 2050-re 10 milliárd főre emelkedhet, az előrejelzések szerint addigra globálisan a lakosság 70 százaléka él majd városokban. Mindez azt jelenti, hogy 2050-re annyi ember él majd metropoliszokban, amennyi ma a teljes Föld lakossága. A legfontosabb kérdés e települések fejlődése kapcsán, hogy az emberiség képes-e harmóniában élni a Földdel, megérti-e a városai működését, azt, hogy mi a szerepe ezekben. A város él és változik, itt a változás az állandó – jó példa erre a budapesti Corvin-negyed területe, ahol 15 éve egy "operációra" volt szükség, hogy a rossz életkörülmények következtében egy új "bőrszövet" létrehozásával fejleszthetővé váljon a negyed." –mondta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze.

A válaszadó résztvevők szerint a ma városainak legvonzóbb elemei az átfogó szolgáltatások, a szórakozási és kulturális lehetőségek széles köre, valamint a munkalehetőségek, illetve ennek megfelelően a városok, városrészek újjáéledésének legfőbb eszközeiként a közösségi, zöld terek és a modern infrastruktúra kialakítását, az okos megoldások bevezetését és az épületállomány modernizálását jelölték meg.

"Európa lakosságának 75 százaléka városlakó: míg 1975-ben világszerte három város lépte túl a tízmilliós lakosságszámot, addigra ma már 31 ilyen település található. A városok azonban rengeteg energiát használnak, teret vesz el a természettől. Erre jelent megoldást a városrészek átgondolt rehabilitációja, amely nem igényel új területet a városok terjeszkedésében." – hangsúlyozta Mayer Róbert kontextusteremtő, ingatlan-befektető és vállalkozó.

"A város egy olyan emberi létforma, településforma, amelyik az alapfunkciókat – élelmiszer-, víz-, energiaellátás, hulladékkezelés – kiszervezte, hogy a hat funkcióra koncentrálhasson: az iparra, a kereskedelemre, a pénzügyekre, oktatásra, tudományra, művészetekre. A stratégia azonban olyan sikeres lett, hogy ha nem változtatunk, elpusztíthatjuk magunkat – ma már a világ erőforrásainak 80 százalékát a városok használják fel. A megoldást a zárt, körforgásos rendszert alkotó városok, illetve ezek együttműködése jelenti, visszahozva ezeket a funkciókat a városokba." – tette hozzá Kenyeres István kreatív ökológus, biotechnológus.

Koniorczyk Borbála, a Hosszúlépés. Járunk? alapítója szerint a városlakók azért költöznek a metropoliszokba, mert lehetőségeket keresnek, a gyakorlatban azonban a munkahely és a lakóhely között ingázva, észre sem veszik a település szépségeit és a benne rejlő lehetőségeket.

Egy-egy város arculatát a kutatásban választ adók 39 százaléka szerint az építészeti megoldások mellett a városlakók, illetve a közösségi és zöld terek határozzák meg leginkább.

A közép-európai régió egyik vezető ingatlanfejlesztő és befektető cégcsoportja, a Futureal a TEDxDanubiával együttműködésben valósította meg az iparágban egyedülálló szalonsorozatát.  A hazai ingatlanfejlesztők közül elsőként a cégcsoport a partnerei, valamint meghatározó véleményvezérek és gondolkodók bevonásával egy olyan interaktív fórumot hozott létre, amelynek célja, hogy összekapcsolja a Corvin-negyed innovatív elméit, elősegítse a tudásmegosztást, valamint felhívja a figyelmet a sétány környezetében folyó tudományos kutatómunkára. A környéken található a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem informatikai kara és a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete. A szalonsorozat nagysikerű első rendezvénye betekintést adott a nagyszámú résztvevőknek, miként változtatja meg életmódunkat, valamint személyes és üzleti kapcsolatainkat a körülöttünk zajló technológiai forradalom.

Futureal

 

 

Vélemények (1)
alfoldi2011
2017.12.15.
12:40

Végre egy cikk, mely rámutat a mai város legfőbb gondjaira. Én a cikkben felsoroltak mellé odatenném még természetesen a városi közlekedést is!

Nem lenne szabad kihagyni a városlakó biztonságérzete fontosságát, illetve ennek hiányát, a félelmet.

Vártam, hogy mi lesz a fogadtatása. Nem nehéz összefoglalni: a csönd.

Nyilvánvaló az, hogy egy város a benne élő sokféle ember sokféle érdeke miatt rengeteg gonddal küzd.

Jó lenne azonban ezeket a helyükön, azaz a jelentőségüknek, a súlyuknak megfelelően kezelni, azokról végre a fontosságuknak megfelelően beszélni. Az arányvesztések talán így válnak nyilvánvalóvá.

 

 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk