Nézőpontok/Tanulmány

A kultúrpolitika és a Múzeum Negyed nemzetközi és hazai összefüggéseiről

2014.06.10. 13:58

Cikkinfó

Szerzők:
Mélyi József

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
2

Dosszié:

Mélyi József, művészettörténész előadásának írásos összefoglalóját adjuk közre, mely elhangzott a MUT szervezésében lezajlott, Vár-Város-Városliget nevet viselő urbanisztikai fórumon, a FUGA Budapesti Építészeti Központban.

Számos, múzeumi kérdéseket középpontba állító kritikus tanulmány és cikk született az elmúlt két év során a Múzeumi Negyedről, de párbeszéd nem alakult ki a kormány és az érintett szervezetek, szakértők között.

Lezajlott úgy egy elhelyezési ötletpályázat, hogy nem volt átfogó elemzés a projekt lehetséges hatásairól, a múzeumi rendszer átalakulásáról, vagy a várható turisztikai változásokról. Nem volt, és még mindig nincs tehát valódi, demokratikus nyilvánossága a projektnek, ezért a Múzeumi Negyed keletkezésének tényleges okaira is csak következtetni lehet.

A Múzeumi Negyed létrehozásnak igénye több okra vezethető vissza. Legfontosabb oka a Budai Vár kiürítésének, kormányzati, és reprezentációs célokra történő újrahasznosításának politikai szándéka. A második érv a múzeumok ingatlanproblémája. Hiszen a Múzeumi Negyedbe tervezett valamennyi múzeum, különféle módokon ugyan, de jelenleg elhelyezésének problémájával küzd. A harmadik indok a nagyberuházásokkal élénkített gazdaság unortodox elképzeléséhez kötődik, ahol a stadion, a művészet palotája, vagy adott esetben a múzeumkomplexum nemcsak egy politikai korszak monumentális emlékműve lehet, hanem az adott terület münchhauseni felemelkedésének reménybeli záloga is. Az indokok közös jellemzője, hogy alapvetően politikai jellegűek, nem társadalmi igényekre adnak választ.

A világ egyes részein találhatunk hasonló múzeumi negyedeket, olyan országok, városok is vannak, amelyek ma is folytatják hasonló együttesek építését (például Abu Dhabiban, vagy Kína több városában), a múzeumi boom időszaka Európa nyugati részében azonban már elmúlt. Budapesten az európai múzeumi trend ellenében nagyszabású beruházások felé tartunk.

A jelen gondjaiból kiindulva ma Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Japánban sok helyen, sokan foglalkoznak a múzeumok jövőjével. Egyre több tanulmány, kutatás veti fel a kérdést: milyenek lesznek a múzeumok 30-40-50 év múlva? A virtuális- és vegyes valóságok korában milyen technika lesz majd nélkülözhetetlen? A pontos másolatok és szimulációk világában vajon felértékelődik-e az eredetiség, vagy éppen teljesen elveszti értelmét? Ha valaki ma a világon új múzeumi rendszerek kiépítésébe fog, óhatatlanul is ezekbe és ehhez hasonló kérdésekbe ütközik. De nem Magyarországon.

Ha a jövőt csak találgatni lehet is, Budapest múzeumi szerkezete a Múzeumi Negyed kialakításával mindenképpen átalakul. Az eddigi kiegyensúlyozott, szétszórt struktúrát, amelyben ott volt az óbudai és a várbeli múzeumi negyed csírája is, egy koncentrált és valószínűleg intézményesen is centralizált rendszer váltja fel, annak ellenére, hogy a szakemberek már évekkel ezelőtt megfogalmazták, hogy ennek az ellentéte lenne kívánatos. A magyar múzeumok jelenében a Múzeumi Negyed mégis egyfajta lehetőséget rejteget: valószínűleg létezniük kell a projekten belül egymásba dobozolt, kisebb volumenű B- és C-terveknek. Adott esetben ezek egyes elemei valóban felhasználhatók lehetnek a magyar múzeumi rendszer elengedhetetlen, teljes átgondolásának, megújításának részeként. Az A-terv szerint nincs értelme Múzeumi Negyedet építeni, mert annak nincs jövője.

Mélyi József, művészettörténész előadásának összefoglalóját közétette, és rendelkezésünkre bocsátotta a progresszivtajekoztatas.hu csapata

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2014.06.11.
05:27

Ez az elhangzott előadás csontváza. Ami azért sajnálatos, mert szerintem Mélyi úr előadása volt a legjobb: kiemelkedő jelentőségűnek tartottam a nagyvilágban található különféle múzeumnegyedek kritikai ismertetését, annak bizonyítását, hogy ezeknek semmi közük a parkbeépítéssel odaerőszakolt városligeti épületegyütteshez. Értékesek voltak a hazai múzeumügy mai állásáról mondottak is... 

kristof.kelecsenyi
2014.06.11.
09:39

@Pákozdi Imre: A cikkben elérhető Mélyi József előadásának felvétele, abban nem csak a csontváz, de a teljes hús-vér okfejtés is elérhető.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk