Fenntarthatóság
A lakosság 24 százaléka tervez takarékossági fejlesztést
2013.03.13. 10:30
Magyarországon a lakosság 24 százaléka tervez energiahatékonysági fejlesztést, akiknek több mint fele szigetelést, mely így a legnépszerűbb tervezett energiahatékonysági beruházásnak számít.
A felújítók 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vágna bele a korszerűsítésbe, s átlagosan 30%-os rezsicsökkentésre számítanak. Ugyanakkor a lakosság 82%-a nem találkozott még energetikai tanúsítvánnyal és 73% egyáltalán nem is tervezi annak elkészíttetését a felújításhoz – derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív, lakossági kutatásának eredményeiből, melyet a szakmai szervezet a március 6-i Energiahatékonysági Világnap alkalmából publikált.
Energiahatékonysági világnap: lakossági kutatás
Világszerte március 6-án ünneplik az Energiahatékonysági Világnapot, melynek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az energiatakarékosságra, környezettudatosságra és a fenntarthatóság fontosságára. A szakmai gyökerekkel rendelkező, civil kezdeményezésű világnap alkalmából Magyarországon az Energiaklub ismertette legfrissebb kutatásának eredményeit.
1/8
A kutatás bemutatásának sajtótájékoztatója
A kutatás bemutatásának sajtótájékoztatója
A kutatás célja az volt, hogy megismerjék a lakosság energiahatékonysági attitűdjét, bemutassák az energiahatékonysági fejlesztések iránti lakossági igényeket, harmadrészt pedig hogy felmérjék, mit tud a lakosság a tavaly január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítványról.
A lakosság negyede tervez energiahatékonysági fejlesztést
Az Energiaklub országos kutatása alapján a magyar lakosság negyede (24%) tervezi, hogy 3 éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15% pedig már 1 éven belül meg is teszi ezt a lépést.
A felújítást tervezők 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele az energiahatékonysági beruházásba, míg 35%-uk szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt. A beruházást végzők legalább 10, átlagosan 30%-os rezsicsökkenésre számítanak. Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76% a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze 7% számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79%-ban önerőből finanszírozták, 18% vett fel banki hitelt, 2% használt fel lakástakarék-pénztárt.
3/8
A kutatás bemutatásának sajtótájékoztatója
A kutatás bemutatásának sajtótájékoztatója
„A Kutatólabor segítségével végzett vizsgálat során világossá vált, hogy a magyar ingatlantulajdonosok jól ismeri az energetikai fejlesztések hatékonyságát, nyitottak a beruházások irányába, ám sokan nem veszik igénybe azt a szakértelmet, ami egy jól irányzott energiahatékonysági beruházáshoz szükséges" - mondta Ámon Ada, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ igazgatója. „Az eredmények alapján ugyanis a beruházást tervezők közel fele (47%) szakemberek helyett az interneten tájékozódik vagy rokonoktól, ismerősöktől kér tanácsot (24%) s mindössze 15% fordult szakmai tanácsért" – tette hozzá a szakértő.
Legnépszerűbb a szigetelés
A felújítást tervezők több mint fele szigetelni szándékozik, negyed részük a nyílászárok cseréjét és újabb negyed részük a fűtés, energiaellátás felújítását vagy ezek kombinációit tervezi.
„A felmérés szerint a szigetelés az egyik legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás, aminek több oka is van. A lakosság szempontjából egyrészt nagyon vonzó, hogy a szigetelés, megfelelő kivitelezéssel, önmagában is 30%-kal csökkenti az energiafogyasztást, így 2-4 év alatt is megtérülhet. Ez a beruházás hosszútávú megoldást jelent a lakossági problémákra, mert 10% helyett 20-30%-kal csökkenti a rezsiköltséget, emellett pedig növeli az ingatlan értékét" – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.
Energiahatékonysági jellemzői mellett a szigetelés gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysága miatt is célszerű beruházás. Az Energiaklub szakértői számítása szerint, egy 5 éves, 33%-os intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forintos beruházás mellett sok szempontból kedvezne a gazdaságnak. A befektetés már a 2. év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, s közvetlenül, valamint a megtakarított energiaköltség más iparágakban történő elköltésén keresztül, több tízezer munkahelyet teremtene.
4/8
Kanyuk László marketingvezető Knauf Insulation Kft.
Kanyuk László marketingvezető Knauf Insulation Kft.
Egyedülálló kezdeményezés: Elindul Magyarország első referenciaház programja
Az Energiahatékonysági Világnap alkalmából, a Knauf Insulation meghirdeti Magyarország első, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító programját.
„Az összehasonlító vizsgálat során egyedi mérők felszerelésével folyamatosan figyelemmel kísérjük az energiafogyasztás, és így a havi számlák közti különbséget" – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője. „Célunk felmutatni, hogy az épületek energiahatékonysági fejlesztésénél a tervezett és a valós megtakarítás értéke szakszerű és pontosan megvalósuló kivitelezéssel érhető el" – tette hozzá a szakember.
Az összehasonlítás módszertani támogatója a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a méréseket és azok szakmai hitelesítést a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke végzi.
06:22
Tetszik ez a 24%. Ugyanis hazánkban kb. a lakosság 24%-a rendelkezik bármiféle megtakarítással. A többiek, a 76 százalékunk, hónapról-hónapra él.
09:19
@Pákozdi Imre: És kormányuk pedig jól alátesz ezeknek a fejlesztéseknek a rezsicsökkentési programjával.
Mert eddig is cca. 8-9 év kellett ahhoz hogy megtérüljün a többletberuházás értéke, most pedig ez az idő, majd a hodba fog kerülni.
Természetesen nem más lapra tartozik az, hogy a fenntarható fejlődés érdekében mindent el kell követni az épületek energiafelhasználásának a csökkentésére, de ez az út nem biztos, hogy a jó irány! Gondolom mint annyi mendent, ezt sem számolta végég senki! (Mert ezek a fejlsztések eddig is, csak az úri passzió kategóriájába tartoztak.)
14:24
@Hartmann György Sándor: Evidencia, de úgy tűnik le kell írni: a rezsicsökkentést az energiahatékonyság növelésével lehet és kell elérni. Akár 80-90 % megtakarítási potenciál is rejlik az elavult épületeinkben. A felmérést egyébként hol lehet megtekinteni?
18:42
@Lazzlo: Jó lenne, csak úgy kicsit nehéz. Ha ui. a racionalizálni akaró 24% fele meg is teszi, az is csupán 12%. (Többen biztosan nem, hiszen az emberek alig negyedének van bármiféle, például takarékossági beruházásra költhető megtakarítása.) A rezsicsökkentés viszont mindenkit pozitívan érint - kivéve a szolgáltatókat. Akikért aggódjon a jó német anyukájuk.
20:14
@Pákozdi Imre: Kedves Imre!
Ha nem szóltál volna, bölcsebb maradtál volna. Mert: o nem lehet eltekinteni a megtérülés számításoktól (valójában ez lenne az igazi – a gazdasági –érdek),
OV és pártunk elvetette azt, hogy a 2020-ra vállalt energetikai szigorításokat fokozatosan vezessék be, azaz már a közeli években szigorítsanak a követelményrendszeren, mert ezt MEGSZORTÁSként értékelik „azemeberek”! Ennek az a következménye, hogy 2020ig, sorra épülhetnek olyan épületek, amelyek 2020 után energetikai szempontból semmit sem érnek! (Hogy szemléltessem, fiam egy 2006-ban épült épületben vásárolt lakást (az építéskor azzal hülyítették a jónépet, hogy ez aztán igazán energiatakarékos épület.) Ez az épület már a mai követelményeknek sem felel meg! (arról nem is beszélve, hogy ha egy épületben csak szigetelnek és ablakot cserélnek, mint állat, és nem biztos, hogy megoldják az épület problémáit (és ez adja a költségek döntő hányadát!), mert ebben az esetben jönnek ki csak valójában a hőhidak, és penészesdik az épület! (Direkt megnéztem a Schüco honlapját, de ott sem találtam olyan csomópontot, amelynek minden részletre számomra megnyugtató megoldást adna! (Tehát tervezők vigyázat.) És egyszer csak elérkezik a 2020 és nézünk, mint a moziba!
Egy épület energiahatékonyságát nagyban meghatározza: telek elhelyezkedése,
a telek tájolása, (nem kevésbé az utcafront helyzete)
a épület tömegképzése,
a határoló szerkezetek (kialakítása, ezek arányai, stb.)
a gépészeti rendszerei ….
Ezek legalább annyit nyomnak a latba, mint maga a rétegrendi követelmények betartása. És akkor ismét egy tanmese. A fiam már hetek óta küszködik egy 70-es években épült iroda épület energia hatékonnyá tételén (mert most éppen 100 % a támogatás intenzitása), de az Istennek sem tudja kimutatni, hogy elérhető az 50 %-os energia megtakarítás! (És még ha sikerülne is 2020-ban ez az épület is a pocsék kategóriájába fog belekerülni.) Mert ugye az EPS rajongók fennen hirdetik, hogy ha becsomagolják akkor meg lesz az 50 % megtakarítás, lásd a napokban e honlapon is megjelent PR népbutítást. (Ahelyett, hogy tanult kollegám, Huszti úr intelmeit meghallgatnák. És tudod (hiszen te is mérnök embernek érzed magad) - nézd csak végig, hogy a ténylegesen szakmai anyagoknak mennyi az olvasottsága, mennyi a hozzászólások száma, de lehet, hogy sokat akarok és ez nem fér bele a lap brendjébe! -, a szakmai dolgoknál nem lehet picsogni.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezt az energiahatékonysági számítást, valójában egy családi házra találták ki, ott talán megfelelnek az ebben előírtak.És hogy árnyaljam a képet ismét egy példa a jogszabályokat alkotókra. Jött a parancs, a tervellenőröket ki kell vágni a rendszerből (mint azt a bizonyos macskát …..), és a kiszolgáló megtették. De senki sem olvasta végig, hogy ez mit is okoz, most a kivágott paragrafusra visszahivatkoznak máshol, pedig az január 1-től nincs! (így például hiába hatalmazták fel az épületfelügyeletet a szervizkönyvek vezetésének ellenőrzésére, január ót nincs arra előírás, hogy mikor kötelező a szervizkönyv vezetése. (Arról nem is beszélve, hogy maga ez a foglom egy épületet figyelembe véve teljesen fars, mert minded ház más, mást és mást kellene tartalmazni az ebbe beletartozó dolgoknak - és jöttek is többen hozzánk, hogy adjuk már nekik szervizkönyvet, mert több üzemeltető azt gondolta, hogy ezt csak úgy le lehet elemi a polcról.
De it a legújabb gyöngyszem. Egy folyamatba lévő törvénymódosítás ki fogja mondani, hogy „(lb) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az építményeképítészeti-műszaki [tervezési tevékenység ellátása] tervezése során [kötelezően elvégzendő] végezhető feladatok körét, valamint az [belföldi székhelyű tervező által kötelezően elvégzendő feladatok] építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható [legalacsonyabb és legmagasabb díjakat] tervezési díj tartalmát rendeletben állapítsa meg .”
Hát ha ezt a kormány meg fogja tudni határozni akkor megemelem előtte a nem létező kalapom!
Egyébként javasolom olvasásra: http://www.vg.hu/vallalatok/energia/radikalis-beavatkozas-nelkul-finanszirozhatatlanna-valik-a-lakasok-futese-399969Ennyit röviden a véleményem szerinti populista beszólásokra!
Ryhe
Az utóbbi időben (hál’ Istennek elég sok dolgom volt – s még vehetem azt a bizonyosat, hogy van munkám) és nem volt időm mindenre reagálni, bár többször felkaptam az agyvizem, úgy hogy Imre lehet, hogy igazságtalannak ítélsz meg, hogy minden dühömet rád öntöttem ki, vedd úgy, hogy ebből csak egy része vonatkozik rád. (Vagy van még egy másik lehetőség is, kijelentkezni és felhagyni a lap látogatásával.)
21:01
@Hartmann György Sándor: Kedves György,
én nem érzem magam mérnöknek, hanem az vagyok. De ha éppen közgazdász vónék, akkor is világosan látnám, hogy amennyiben 10%-kal kevesebbe kerül a rezsi néhány eleme, akkor több pénz marad a polgárnál - akár a takarékossági beruházásokra is. Persze, lehet ezt ragozni, hogy akkor kisebb a kényszerű nyomás a lakókon az energiatakarékossági célú felújításokra, meg hogy akkor kisebb a profit a szolgáltatóknál, amiből, ugyebár, ő maga ruházhatna be energiatakarékosan. Lehet továbbá azt is saccolgatni, hogy mi volt a szándéka Orbán Viktornak és hogy erre mit válaszolna Gyurcsány Ferenc, ha szóhoz jutna, meg hogy ennek függvényében mit lép az EON és ezt hogy kommentálja majd a Jobbik... Az effajta képzelgések minősítésére - engedelmével - Dér Jánost, sajnos már elhunyt tanáromat (BME Fizika Tanszék) idézem, aki egyszer, egy túlságosan nyakatekert gondolatmenetemet kommentálva azt mondta: kolléga úr, a természetben a dolgok ritkán változnak egymás hatodik deriváltja szerint.
08:22
@Pákozdi Imre: Most nincs időm frissíteni, a passzív (lakó)házon való rágódáskor írtam, de a tendencia ugyanez ma is.(A volumenében legnagyobb részt képviselő lakóházépítést vizsgálva.)
A KSH adatai szerint 12 655 db lakás épült 2011-ben , 39 %-al kevesebb mint 2010-ben. Ez a tendencia 5 éve tart. Az ország munkaképes lakosainak fele rendelkezik munkahellyel.APEH statisztika szerint 4,5 millió fő adóbevallást készítő közül a minimálbéren lévők aránya 1/3-ra tehető.A lakásépítési hitellehetőségek a kínálat és a vállalás oldaláról is rendkívüli módon beszűkültek. Magyarország lakosainak száma 9 960 000 fő.( 2011 november )Magyarországon 3,7 millióan élnek a létminimum alatt. (KSH 2011 évi adat). Na erre kéne az “energiatudatos fejlesztés” gombot varrni ! Jelentős állami ráfordítások nélkül nem látszik megoldás, ráadásul ez a fent leírt, sokszor álságos ”javítás” mindössze, masszív műanyagos megoldásokkal. A lyukas télikabát esete.A jelek szerint nem mozdul meg az állam (az okokat kár elemeznünk,attól a lényeg nem változik), 2019 nagyon távolinak tűnik(?!) avagy mindent az utolsó percben jól-rosszul, ahogy szoktuk….
De az is biztos,hogy az energiatudatos épület létrehozásának felelősségét egyedül a tervező építészek nyakába varrni nem a megoldás irányába hat és félrevezető.