Nézőpontok/Tanulmány

A látványtervek csodás világa - miért lesz a kristálypalotából raktárépület?

1/1

?>
1/1

A látványtervek csodás világa - miért lesz a kristálypalotából raktárépület?
Nézőpontok/Tanulmány

A látványtervek csodás világa - miért lesz a kristálypalotából raktárépület?

2017.03.02. 14:15

Cikkinfó

Szerzők:
Varga Csilla
Móré Levente

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Vélemények:
2

Az elmúlt időszakban többször is felmerült a látványtervek és az elkészült épületek közötti különbség kérdése. Erre keressük mi is a választ, éppen ezért egy minikérdőivvel több vezető építészirodát is felkerestünk, hogy megtudhassuk, milyen szempontok vezérlik az építészeket a látványtervek kidolgozásakor és mekkora jelentőséget tulajdonítanak neki. A kitöltők fáradozásait ezúton is hálásan köszönjük.

Látványos látványtervek

Első körben arra voltunk kíváncsiak, a válaszadók mennyire tartják fontosnak a látványtervek megvalósíthatóságát, milyen további szempontokat tartanak még lényegesnek, illetve házon belül vagy külön erre specializálódott céggel készíttetik-e a képeket. Az elsöprő többség kifejezetten fontosnak tartja a leadott látványtervek megvalósíthatóságát, egy másik kérdésből viszont kiderült, még ennél is lényegesebb számukra, hogy ezek figyelemfelkeltőek (13), impozánsak (5) és kidolgozottak (5) legyenek – ennél a kérdésnél már csak ketten jelölték a megépíthetőséget is a két legfontosabb szempont között. A képek elkészítését illetően közel fele-fele arány jött ki, ám ekkora mintán nem rajzolódott ki kapcsolat a látványtervekkel kapcsolatos egyes preferenciák és aközött, hogy specialistákra bízzák-e az építészek a feladatot.

A válaszadók nagyjából fele különbséget tesz a tervpályázatra beadott vagy megrendelő részére készült tervek, illetve látványtervek között. Ők a pályázatok esetében nagyobb kreatív szabadságot élnek meg, és az építészeti koncepcióra, a szakmaiságra helyezik a hangsúlyt, míg a megrendelők számára készülő látványterveknél az üzleti szempontok kerülnek előtérbe, és inkább a részletes, valósághű ábrázolást tartják szükségesnek.

"A tervpályázati anyag az építészeti koncepciót domborítja ki, ami szükségszerűen jár bizonyos szintű, a hangsúlyokat kidomborító <<elrajzolással>>, alkalmasint túlzással. Megrendelők (értsd: többnyire önhibájukon kívül vizuálisan alulképzett laikusok) számára a minél valósághűbb vizualizáció a cél."

A megvalósíthatósághoz kapcsolódóan az is kiderült, hogy lényeges, de nem első számú szempont az épületek gazdaságos megépíthetősége. Akiknek fontos volt, hogy a látványterveik megvalósítható épületeket mutassanak, azok többnyire a gazdaságosságra is hangsúlyt fektettek. A megkérdezett építészek nagy része egyetértett abban, hogy egy olyan szabályozás, amely a tervpályázatoknál megszabná a gazdaságos megépíthetőséget, nem változtatna az építészeti minőségen.

Kristálypalotából raktárépület

A megvalósult épületekig vezető út során gyakran fordul elő, hogy nem csak részletek, de az eredeti építészeti koncepció is átalakul - ennek feltételezhető okait kérdeztük az építészektől. Voltak, akik a valóságtól elrugaszkodott, a megrendelőt kényszerűségből lenyűgözni igyekvő terveket emelték ki:

"Sajnos jelenleg a látványtervek túlzott súllyal esnek latba a tervezők és a győztes koncepciók kiválasztásakor, ennek felismerése egyre irreálisabb, bombasztikusabb, parciálisabb, súlytalanabb és inkoherensebb építészeti víziók megfogalmazására serkenti a tervezőket. […] A téves értékek alapján kiválasztott építészeti víziók szükségszerűen torzulnak a megvalósítás folyamatában."

"Általános megrendelői igény a látványtervekkel kapcsolatban, hogy meggyőzőek, magukkal ragadóak legyenek, hiszen ezeket a megrendelő is felhasználja pénzügyi támogatás, előzetes hozzájárulások megszerzése céljából. Azonban miután a megvalósításhoz szükséges összes hozzájárulás megvan, egészen más szempontok kezdik vezérelni a megrendelőt." 

A megengedőbbek úgy ítélték meg, a látványterv csak az építészeti gondolat kivetítése, és természetes, hogy egy terv nagy utat tesz meg a végeredményig. A látványterveket is ennek tükrében érdemes értelmezni, és nem szükséges ragaszkodni az eredeti elképzelésekhez:

"Az élet nem a látványterv idejére rögzített pillanat, hanem folyamatosan változó, eleven, lüktető valóság. Egy tervet ezernyi behatás ér, a tervező feladata, hogy karmesterként döntéseket hozzon - a terv érik és a valóságba emelés hosszú útján szabadon hagyja, hogy kiforrjon a mű. […] Képzeljük el, mennyi idő alatt készül el egy koncepcionális látványterv és mennyi idő alatt a végső épület - időben akár harmincszoros a különbség. Hogyan gondolja azt bárki is, hogy a kettő között nem történik semmi? Pont az történik, amit tervezésnek hívnak. Reagálni kell millió ideológiai, műszaki és gazdasági kérdésre."

"A továbbdolgozás minden esetben elmélyíti a tervet. A pályázat csak egy fikció - mankónak jó, de a konkrét igények megismerésével ritka, ha nem változik."

"A látványterv az építészeti gondolat - ahogy a nevében is benne van - látványos megjelenítése, de a meghatározó ebben szövegösszefüggésben az építészeti gondolat. Sajnos, egy kiindulásnál megfogalmazott és kiemelkedően jó koncepció hatalmas utat tesz meg a megvalósulásig. Eközben a megrendelő, a hatóság és a kivitelezői szempontok is eltéríthetik erről az útról, sokszor butaság, értetlenség, gyávaság és kulturálatlanság miatt."

A legtöbben azonban úgy tartják, a drasztikus változások mögött egyszerűen a finanszírozási problémák állnak.

Ki tehet róla, ki tehet ellene?

A témához kapcsolódóan firtattuk az építész felelősségét is az átalakulásokban. A kitöltők nagy számban látták abban az építész szerepét, hogy képesnek kell lennie mérni a kompromisszumokat, figyelembe kell vennie a megépítés korlátait - többen ezt átgondolt tervek készítésének szükségességével írták le. Az építész felelőssége egyensúlyt tartani a befolyásoló körülmények és az eredeti terv között, de az etikus tervezés hiánya is elvezethet ilyen helyzetekhez.

Volt, aki szerint a pályázatok zsűrijének vállát nyomja a felelősség, hiszen a zsűritagokat a laikusok azért kérik fel, hogy ők képviseljék a szakmát, így az ő felelősségük a legnagyobb abban, mit engednek a megépülésig eljutni. "Ebbe a gondolatmenetbe tartozik az is, ha a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeken túlmutató - bár szerkezetileg akár megvalósítható – tervet választanak ki, hiszen a végeredmény ebben az esetben is ugyanaz: a győztes építészeti koncepciót csak nyomokban (vagy úgy sem) tartalmazó épület." - teszi még hozzá a válaszadó.

Akadt olyan kitöltő is, aki szerint az építésznek semmilyen felelőssége nincs abban, hogy a terv átalakul, hiszen az kizárólag pénzügyi döntések eredménye. Az is felmerült, hogy szükség van megépíthetetlen, "fantaszta" tervekre, kereteket átlépő koncepciókra is, hiszen ezek által irányíthatja az építész a figyelmet egy-egy problémára, és döntő szerepük van az építészet fejlődése szempontjából – azonban ezekre találták ki a megvétel kategóriát.

Az eredmények tükrében elmondható, hogy a látványtervek és a kész épület közötti különbség két fő oka a megrendelők anyagi lehetőségének vagy áldozatkészségének szűkösségében, illetve az építészek által nem eléggé átgondolt tervek készítésében keresendők, amiket a tervek fejlődése során jelentősen át kell alakítani. Arra vonatkozóan, hogy egy látványtervben mik a legfontosabb szempontok, a válaszadók a figyelemfelkeltő, a kidolgozott és az impozáns kifejezéseket emelték ki, ami arra utal, hogy a terveket sokan szánják úgy, mint aminek konkrét megvalósíthatósága és gazdaságossága egy későbbi fázisban érdemel nagyobb figyelmet. "A látványterveket mindig a célközönség szemszögéből készítjük." – állítja többekkel együtt egyik kitöltőnk, így a figyelemfelkeltés jelentősége nagy valószínűséggel keresendő tehát abban, hogy a látványtervet a laikus szemlélő számára készítik azért, hogy a tervrajzokat érzékletesen mutathassák be, segítsék azok megértését. Ezekkel válik lehetségessé, hogy bárki, aki érdeklődik a terv iránt, a környezetébe illesztve láthassa a majdani épületet.


Móré Levente, Varga Csilla

 

Vélemények (2)
Mljet
2017.04.20.
09:23

A városligeti látványtervek rejtélyeiről

Egyperces előzetes a készülő Ligetmúzeum c. dokumentumfilmből. Németh Ádám (ligetlatvany.hu) a látványtervekről.

https://www.youtube.com/watch?v=ImGUSRgAlBo

 

kezdoepitesz
2017.03.02.
20:48

A fentieket olvasva egyből a Ligetbe tervezett új Nemzeti Galéria ívelt tetői jutnak az eszembe. Elsőre milyen légiesek voltak, nem? Most meg felvastagodtak, szinte már RONDÁK lettek. Kinek a felelőssége ez ha nem KIZÁRÓLAG az építészé?! Vagy tán nem tanult statikát egyik Pritzker-díjas első helyezett tervező sem; s nem tudja, hogy egy födém 10-20m-es fesztávolságra nem lehet 20cm vtg?!

Nem tudok másra gondolni, mint a KÖZ tudatos, politikailag manipulált megtévesztésére.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk