A legújabbaktól az ismeretlenig – Öt különleges budapesti park

Az egykori város szélén, a mai Zuglóban 1895-re épült, Meinig Artúr tervei alapján a Park Klub neobarokk épülete, későbbi úri kaszinó, mai nevén Stefánia palota. Hatalmas saját parkját a második világháború előtt még mesterséges tóval, vízeséssel és cseppkőbarlanggal is díszített, pompás kert alkotta.

A háborús helyreállítások után a palota kertjét is újragondolták, Schnitzler Erika tervei alapján egy valamivel szerényebb, de modern park jött létre, az akkor már a néphadsereg művelődési házaként működő épület körül.

Az egykori kaszinóhoz csatlakozó új épületszárny Kiss Albert és Zádori Attila tervei alapján 1979-re készült el; teraszos kialakítása részben az egykor a helyén állt dombot, és az elveszett parki területet igyekszik pótolni, megidézni.

A honvédség számára fenntartott terület 2000-ben megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt. Ma már nyitvatartási időben bárki használhatja a könyvtárat, az éttermet, és bejárhatja a parkot, ami rendszeresen változó szabadtéri képzőművészeti kiállításoknak is helyet ad.

A 7. kerület belső területén elhelyezkedő egykori zsidónegyed egykor a város lepusztult szeglete volt, és ha nem szól közbe a világháború, ma talán egy szellős beépítésű, modern lakótelep lenne a helyén. Egyik nagy, és jórészt üres területén 2019-ben egyedülálló közpark létesült.  

A Dob utcáról nyíló terület utcai oldalán egy kertészet működik, míg a hátsó homlokzatok mögött, a tucatnyi telket érintve kanyargó területen végignézve nehéz elhinni, hogy a főváros nagykörúton belüli, egyik legsűrűbben beépített területén járunk.

A parkból különleges, új oldalát mutatja a Gerstenberger Ágoston és Arvé Károly által tervezett, 101 éves art deco transzformátorállomás is. Az épület főként a jóval zártabb Kazinci utcai homlokzatáról, és a falai közt működő egykori Elektrotechnikai múzeumról, majd Radnóti Tesla Laborról lehet ismert.

Az átadása után egy ideig még Belvárosi pihenőparkként működő területet később a gyermekregényeiről ismert Janikovszky Éváról nevezték el. Műveinek idézetei, és az általuk inspirált festmények egyaránt megtalálhatók a parkban.

Újlipótváros Lehel térhez közeli része a város zöldterületekben egyik igazán szűkölködő területe. Itt, a Thurzó utca – Visegrádi utca – Ipoly utca – Hegedűs Gyula utca által határolt területen, egy autóparkoló helyén készült el 2023-ra a Thurzó-park.

A kevés fával rendelkező, de méretes tűzfalakkal határolt területet az Objekt Tájépítész Iroda szakemberei mérték fel, és készítették el az új park terveit. A koncepció a területet több különböző funkciójú részre, mikroterekre osztotta, megtartva a terület átláthatóságát.

A megközelítőleg egy szabványos focipálya területén, a meglévők mellé még 77 fát, köztük különleges tulipánfát, szamóca- és liliomfát is ültettek, több ezer kisebb cserje mellett. Az egyedi utcabútorok főként a terület szélén sorakoznak.

A bútorok mellett rajzfal, és különféle utcabútorok, fülkék mellett egy akadálymentes mosdó és pelenkázó helyiség is épült.

A Rózsadomb Margit-híd felé eső, délkeleti nyúlványán bő száz éve alakították ki a Mecset utca ma is látható, kis emelkedésű nyomvonalát. Hét kanyarjának egy több mint hatszáz méter hosszú, egységes építészeti arculatú támfalrendszer ad keretet, amit sétaútnak is beillő járdák is behálóznak.

A domb nyúlványának központi, apró fennsíkján, az új Mecset utca, és az évszázados Margit utca között kapott helyet a mai Margit-park. A Nagykörúttól alig száz méterre, de annál magasabban, kissé félreeső helyen kialakult, mára kissé megkopott állagú területet szinte csak a helybéliek ismerik.

A Kálvin tér és a Ferenciek tere közötti üres telek 2022-re változott nagyot, 32 beállós autóparkolóból egy többfunkciós park született.

A park mintegy 50 x 25 méteres területe ehhez a funkcióhoz szinte értelmezhetetlenül kicsinek tűnt, de a tervező Város-Teampannon iroda szakemberei jól megoldották a feladatot, sőt, még a szomszédos óvoda szabadtéri tornapályájának is jutott hely, vasbeton lábakra emelve.

A park különleges látványossága az egykori Pest városfalának egyik legnagyobb, egyben látható darabja, ami mindkét végén megközelíthető kilátóként funkcionál.