A LEVER Architecture terve alapján egészülhet ki a Portlandi Művészeti Múzeum

Korábban bemutattuk a több mint 100 résztvevő közül kiválasztott négy, részletesen kidolgozott döntős tervet. Most eldőlt, hogy az intézmény a nemzetközi sztárépítészek helyett a kevésbé ismert, amerikai LEVER Architecture tervét választotta a 140 éves múzeum bővítésére. A beruházás során a múzeum méretei csaknem megduplázódhatnak.

A nemzetközi tervpályázat júniusban indult, sok oldalt bevonva, hosszú folyamat után sikerült végül győztest hirdetni. A beérkezett pályaművekből négy döntőbe jutott pályázó került kiválasztásra: Adjaye Associates, MVRDV, LEVER Architecture, valamint a Toshiko Mori Architect, Johnston Marklee és Preston Scott Cohen által közösen vezetett csapat.

Augusztusban a döntőbe jutott irodák feladata volt, hogy hivatalosan is papírra vessék  elképzeléseiket. Ehhez segítségül meghívást is kaptak helyszíni látogatásokra. A négy különböző tervet novemberben mutatták be, majd egy nyilvános véleményezési időszak után a zsűri a LEVER csapatát hozta ki győztesnek.

A 100 millió dolláros projekt a múzeum rekord látogatottsága, a változatos gyűjteménye és a közösség visszajelzései alapján jöhet létre. A tervpályázat irányelvei szerint a pályázóknak elsősorban a befogadás szempontjait kellett figyelembe venniük.

"Szerencsések voltunk, hogy olyan feladatra válaszolhattunk, amely a múzeumot olyan módon vizsgálja, amely a közösséget helyezi előtérbe, és megfordítja azt a narratívát, ahogyan hagyományosan gondolkodunk a múzeumokról. Az eredeti feladat, amire a megoldást kerestük, ez volt: hogyan hozhatnánk létre egy olyan múzeumot, amely mindenki számára a művészetről szól?" – mesélte Thomas Robinson, a LEVER Architecture társalapítója az AN-nek.

A győztes csapat széles szakmai együttműködés keretében állt össze, melyben a koncepció kidolgozásakor kiemelt szerepet kapott Chris Newell, aki a wabanaki őslakos hagyományokról konzultált az építészekkel. Chris Newell Maineről a "hajnal földjeként" beszél, az építészek ezen gondolat mentén jutottak el egy fából készült kiegészítési javaslathoz, amelynek tetővonalíve tökéletesen igazodik a nap helyzetéhez a nyári napforduló idején. A téli napforduló idején a nap a Free Street és a Spring Street felé néző homlokzaton is átsugárzik, így a fény a Congress Square-en és a Pei Cobb Freed által tervezett Payson Building új kivágott boltívén keresztül jut be a múzeumkomplexumba.

A LEVER terve azon kívül, hogy 60.000 négyzetméterrel bővíti a múzeumot, egységesíteni fogja a campus területét is, amely négy különböző építészeti stílusban épült, jelenleg kaotikus hangulat jellemez. Robinson a múzeum jelenlegi alapterületét alkotó épületeket "szigeteknek" nevezte, és csapatával olyan tervet dolgozott ki, amely arra törekszik, hogy kapcsolódási pontokat alakítson ki az új, fából készült kiegészítő épület és a meglévő épületek között. A város felé a  múzeumot a meglévő Payson épületen át a Congress Square felé vezető új boltív nyitja meg egy szoborkerten keresztül.

Bár a LEVER terve nyilvános véleményezésen és zsűrizésen esett át, a kivitelezési folyamat során még sokat változhat a terv. Ezek között szerepelnek a fenntarthatósági megfontolások és a meglévő épületekbe való beavatkozás mértéke. A LEVER, amelynek irodái az oregoni Portlandben és Los Angelesben találhatók, erős portfólióval rendelkezik olyan projektekből, amelyekben regionális építőanyagokat alkalmaznak. A cég a PMA számára Maine államon belül szeretne faanyagot és terrakottát beszerezni.

Robinson megjegyezte, hogy "északkeleten hihetetlenül nagy lendületet vett a regionális beszerzés. Úgy gondolom, hogy ez az épület katalizátora lehet ennek a folyamatnak".

Az épületben elhelyezett nagyméretű üvegburkolatok lehetővé teszik a látogatók számára, hogy betekintést nyerjenek a stúdiókba és a közösségi galériákba, a tetőterasz pedig helyet biztosít rendezvények megtartására, művészeti installációk kiállítására vagy az elterülő nyugodt táj megfigyelésére.

Forrás: Archpaper
 

Szerk.: Borenich Levente