| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

A Magyar Mérnöki Kamara Választmányának közleménye

1/1

Hirdetés
?>
1/1

A Magyar Mérnöki Kamara Választmányának közleménye
Közélet, hírek

A Magyar Mérnöki Kamara Választmányának közleménye

2011.11.29. 09:29

Az uniós társfinanszírozású projektekben szerepet vállalt mérnökvállalkozások jelentős részénél a kintlévőségeik az éves árbevételük 40-50 %-át is meghaladják. A legnagyobb adós maga a közszféra, nem ritkák az aláírt teljesítésű, másfél-két éve ki nem fizetett számlák. A Magyar Mérnöki Kamara felkéri a Kormányt, hogy haladéktalanul intézkedjen arról, hogy az európai uniós projekteknél megbízásokat teljesítő vállalkozások felé a tartozások kiegyenlítésre kerüljenek.

Válságos időket él a hazai mérnöktársadalom. A hazai műszaki szakemberek alkotómunkája, a mérnöki tervezés és szakértői tevékenység rendkívül gyorsan, folyamatosan és jelentősen leértékelődött. Napjainkra már a mérnökcégek működése is veszélybe került, az alkalmazott mérnököket az elbocsátás, a vállalkozókat a tönkremenetel fenyegeti. Mind több mikro- és kisvállalkozó mérnök adja fel korábban jövedelmező, egzisztenciáját és elismerést jelentő praxisát, hivatását, vagy vállal külföldön munkát. Szakembereink tömeges kivándorlása, vagy hazai mérnökirodáink külföldi tulajdonba kerülése és tevékenységük lassú elsorvasztása pótolhatatlan veszteségeket okoz Magyarországnak.

 

1/1


 

Az uniós társfinanszírozású projektekben szerepet vállalt mérnökvállalkozások jelentős részénél a kintlévőségeik az éves árbevételük 40-50 %-át is meghaladják. A legnagyobb adós maga a közszféra, nem ritkák az aláírt teljesítésű, másfél-két éve ki nem fizetett számlák. A mérnök társadalom sürgős intézkedésre vár annak elkerülésére, hogy e cégek az állam tartozása miatt menjenek csődbe, vagy szoruljanak arra, hogy egyre dráguló bankhitelekből fedezzék alkalmazottaik bérét, rezsiköltségeiket, vagy a mérnöki munka elengedhetetlen kellékeit, a szoftvereket és a műszaki szabványokat. Ezek azok a jól felépített, sok évtizedes szakmakultúrával rendelkező mérnökvállalkozások, szakterületeket integráló mérnök műhelyek, melyek a hazai beruházásokat képesek kiválóan megtervezni, műszakilag előkészíteni, ellenőrizni és lebonyolítani.

A piacon lévő megrendelések egy szűk körhöz jutnak csak el, ahol pedig verseny van, ott lefelé menő árspirálba hajszolják az életbemaradásukért küszködő mérnököket. Már régen nem arról szól mindez, hogy a verseny költséghatékonyan működő, jól szervezett cégeket juttatna megérdemelten munkához. Éppen ellenkezőleg elindult egy negatív kiválasztódási folyamat. A jelenlegi hazai közeg nem biztosítja a megfelelő kereteket az értékteremtő szolgáltatásokhoz.

A Magyar Mérnöki Kamara felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy a magyar gazdaságban jelentős hozzáadott értéket képviselő, a nemzetgazdaságban fontos szerepet játszó mérnökség nélkül nem lehet kibontakozásról vagy országépítésről beszélni. Értjük, hogy a legfőbb ország-program most a költségvetési egyensúly megteremtésére és az államadósság kezelésére irányul, de ehhez erős gazdaság is kell. Jól működő gazdaság azonban beruházások, erős és versenyképes műszaki értelmiség nélkül nem létezik. Az ország javát szolgáló beruházásokhoz pedig jó tervek, és tisztességesen megfizetett magyar mérnökök kellenek.

A Magyar Mérnöki Kamara felkéri a Kormányt, hogy haladéktalanul intézkedjen arról, hogy az európai uniós projekteknél megbízásokat teljesítő vállalkozások felé a tartozások kiegyenlítésre kerüljenek. Elvárjuk továbbá, hogy a rendelkezésre álló uniós források felhasználásához, a beruházások tervezéséhez nagyszámban kezdődjenek meg a projektek mindenki számára elérhető és részvételt biztosító tervezési pályázati kiírásai. Ennek szolgálatába kell állítani különösen az új Közbeszerzési törvényt, a díjszabást, a szabványok elérhetőségét javító intézkedéseket, a szoftverek kedvezményes megvásárlásának támogatását, és a munkát adó mérnöki mikro- és kisvállalkozások és tevékenységük megbecsülését, a politika minden szintjén. A Magyar Mérnöki Kamara partner ezeknek a változtatásoknak az elindításában és végrehajtásában.


Barsiné Pataky Etelka
elnök, Magyar Mérnök Kamara
 

Vélemények (3)
Hartmann György Sándor
2011.11.29.
20:52

Úgy látom, hogy az utolsó bekezdésben foglaltak éppen a Mérnöki Kamara által hírdetett nagy győzelemének mondanak ellent, amely szerint "sikerült elérni, hogy a szolgáltatások (ami egyben a becsült a tervezési díj) nyílt felhívásra kötelezett értéhatárát felemelték 25 millió forintra". Mert igazán ezzel tüntek el a piacról a feladatok, most elég csak azt mondani, hozz két magasabb ajánlatot (ezt minden önkormányzat megátszhatta, mert ezért már érdemes egy jól, rosszul összecsapont engedélyezési tervet elkészeni - az EVÁ-soknak meg pláne!), vagy a másik kettő ne adjon be ajánlatot. Hogy nem a levegőbe beszélek éppen egy, a napokban megjelent vizsgálat eredménye is igazolja, a közbeszerzési eljárások több mint felében egyetlen ajánlatadó volt! Ryheértékét

Pákozdi Imre
2011.11.29.
22:00

@Hartmann György Sándor: Nagyon tanulságos, amit Hartmann úr írt. Az, hogy a piac legcédább szereplője az állam, régi ügy, és elemi módon felháborító. Talán ide tartozik, hogy néhány évvel ezelőtt segítettem egy döntően pályázatokból finanszírozott kutatást. A három pályázat adminisztratív menedzselése elvitte a cégvezetés energiájának 30%-át. Az állami kifizetések 8 - 12 hónapot késtek, az állami elszámoltató intézmény kedvelt technikája volt a beadott elszámolások elvesztése. Akkor levontam a tanulságot (mint oly sokan mások): csak már kész, meglévő eredmény "kutatására" szabad pályázni, és csak akkor, ha a pénz, amit majd kapunk az államtól, voltaképpen nem kell. Bocsánat, ha ezzel a nem közvetlenül építészeti vonatkozású dologgal fárasztom az olvasókat, de talán tényleg fontos. Hogy miért? Mert Magyarországon legalább évente másfélezer milliárd forintot csesz el a költségvetés kutatási-fejlesztési pályázatokra, miközben a pályázók - abszolút logikusan - a fenti peremfeltételekkel veszik ezt igénybe. Tiszta pénzkidobás az egész, ennél még az intézmény-finanszírozási K+F is jobb volt.

rojan
2011.11.29.
14:26

Roth János Mint az építészkamara tagja, a BÉK volt alelnöke, szeretnék csatlakozni a mérnökség Közleményéhez. Nagyon várom, hogy a Magyar Építészkamara Elnöksége is fogalmazza meg a hasonló észrevételeit. Sajnálatos, hogy ismereteim szerint a BÉK nem a nyilt pályázati rendszer, hanem az árversenybe torkoló közbeszerzési pályázatok mellett áll ki.Ez a készülő tervpályázati rendelet a fiatal építészek ( egyben mérnök kollégáik ) teljes ellehetetlenülését, kiszolgáltatottságát fogja megerősíteni, nem pedig azoknak a kreatív értékeknek a megtalálását, melyekre a mai helyzetben igazán szükség lenne.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.