Közélet, hírek

Kulturális örökség (vagy) turisztikai fejlesztés? Elindulhat a Makovecz tervezte Hagymatikum bővítése

1/8

Bővítési terv áttekintő látványterv 2019. – Forrás: MAKONA Kft.

?>
Bővítési terv áttekintő látványterv  2019. – Forrás: MAKONA Kft.
?>
Makovecz Imre eredeti látványterve 2007. – Forrás: MAKONA Kft.
?>
A bővítés látványterve – Forrás: Facebook / Lázár János hivatalos oldala
?>
A bővítés látványterve – Forrás: Facebook / Lázár János hivatalos oldala
?>
A bővítés látványterve – Forrás: Facebook / Lázár János hivatalos oldala
?>
A bővítés látványterve – Forrás: Facebook / Lázár János hivatalos oldala
?>
A bővítés látványterve – Forrás: Facebook / Lázár János hivatalos oldala
?>
A bővítés látványterve – Forrás: Facebook / Lázár János hivatalos oldala
1/8

Bővítési terv áttekintő látványterv 2019. – Forrás: MAKONA Kft.

Kulturális örökség (vagy) turisztikai fejlesztés? Elindulhat a Makovecz tervezte Hagymatikum bővítése
Közélet, hírek

Kulturális örökség (vagy) turisztikai fejlesztés? Elindulhat a Makovecz tervezte Hagymatikum bővítése

2021.02.26. 16:12

A Makovecz Imre által tervezett makói Hagymatikum városi gyógy- és termál fürdő 2012-es átadása óta rendszeresen előtérbe került az épületegyüttes bővítésének kérdése. Több módosítás és váratlan akadály után most viszont úgy tűnik, megvalósulhat a fejlesztés. Felmerülhet a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben turisztikai, gazdasági szempontból valóban indokolt a fürdő bővítése vagy inkább Makovecz Imre szellemi örökségének tisztelete hívta életre a projektet? Az Építészfórum megkeresésére a bővítés terveinek elkészítésével megbízott MAKONA Kft. nyilatkozott a hosszú évek óta húzódó projekt részleteiről.

A magyar organikus építészet mestereként ismert Makovecz Imre DLA Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész nevéhez fűződik a makói Hagymatikum városi gyógy- és termál fürdő, amely a tervező utolsó nagyobb szabású projektje volt. A makói fürdő szokatlan formavilágú tetőszerkezetével, mely a valamikori Pannontenger mélyéből feltörő hévíz épületléptékű megjelenítése, egyedülálló külső és belső tereivel az organikus építészet egyik magyarországi remekműveként van számontartva.

A Makovecz Imre munkáját jellemző egyedi, ám sok esetben megosztó stílusjegyek és az elv, miszerint „az épület fala a földből nő ki a teteje pedig az égből ereszkedik alá" a Hagymatikumot is meghatározzák. Így méltó helyet foglal el Makovecz megvalósult épületterveinek listáján, amelyen többek között olyan épületek szerepelnek, mint a sárospataki művelődési ház, a Sevilla-i világkiállítási pavilon, a paksi Szentlélek Templom, a makói „Hagymaház", az egri Bitskey Aladár Uszoda vagy éppen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, közelmúltban megüresedett piliscsabai kampusza, amelyről külön írás is született az Úgy maradt... sorozatunk részeként.

A 2012-ben átadott Hagymatikum élményfürdővel, kültéri termálmedencével, wellness- és gyógyászati részleggel, kiterjedt szaunavilággal, külön gyermekek számára kialakított területtel, étteremmel, szépészeti és természetgyógyászati részleggel várja vendégeit megnyitása óta.

Még 2013 áprilisában jelentette be a makói–hódmezővásárhelyi térséget a parlamentben képviselő Lázár János egy makói vállalkozói fórumon, hogy bővítik a Hagymatikum épületegyüttesét. Elmondta, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít Makovecz Imre építészeti örökségére, ezért a jelenleginél nagyobbra megálmodott fürdő részben az eredeti tervek szerinti fejlesztésére várhatóan biztosítanak majd forrást.

A bővítés ezt követően több évet csúszott, majd 2017-ben megszületett a kormánydöntés a beruházás támogatásáról. Egy évvel később új határozatra volt szükség, mivel az eredeti beruházást két részre bontották: az önkormányzati forrásból megvalósuló fürdő bővítés, valamint az állami sportuszoda kialakítása. A terület fejlesztésének tervét pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség közreműködésével megvalósuló szállodaépítéssel egészítették ki.

A bővítés látványterve – Forrás: Facebook / Lázár János hivatalos oldala
4/8
A bővítés látványterve – Forrás: Facebook / Lázár János hivatalos oldala

A Délmagyar korábbi írása szerint 2020 januárban a fürdő bővítésére a korábbi év őszén kiírt közbeszerzési eljárás ajánlattételi időszaka lezárult. A koronavírus-járvány miatt azonban 2020 tavaszán, mint minden nagy állami beruházásé, a Hagymatikum költségvetése is átmenetileg egy központi vésztartalékalapba került, ezért a projekt indulását ismét el kellett halasztani.

Hosszú idő után Lázár János a térség országgyűlési képviselője törte meg a csendet február 24-én, amikor egy Facebook bejegyzésben közölte a megújuló Hagymatikum látványterveit. Úgy fogalmazott: „Íme a makói fürdő új látványterve! A Makovecz-fürdő továbbfejlesztése utolsó szakaszába érkezett. Megvan a kivitelező. Már csak pénz kell. Az a dolgom, hogy a makóiaknak több mint 9 milliárdot szerezzek. Ezen fogok dolgozni!"

A részletekkel kapcsolatban az Építészfórum a Makói Önkormányzatot kereste, akik a bővítés tervezésével megbízott MAKONA Kft-hez irányítottak minket. Szente-Vargáné Gerencsér Judit Ybl-díjas építész, a projekt felelős tervezője, aki végig kísérte a több éves folyamatot így fogalmazott:

„2016-ban kezdődött egy vázlattervvel a munka, majd több módosítás után 2017. végén tudtuk beadni az engedélyezési tervet. 2018. év végén készült el a kiviteli terv, amelyet még 2019-ben több utómunka is követett. Végül 2019. nyarán zártuk a módosított kiviteli tervet és ősszel elindulhatott az első kivitelezői közbeszerzési forduló, amely eredménytelenül zárult, viszont arra alkalmas volt, hogy egy reális képet kapjunk a munka piaci volumene kapcsán. A 2016-ban készült tervezési program mostanra kicsit kibővült és a nemrég lezárult közbeszerzés olyan terv alapján indult, amely a 2008-as eredeti elképzelésben is szerepelt. A koncepcióban most az eredeti fürdőcsarnokon kívül egy csúszdatorony csúszdákkal és egy nyári öltöző, napozó terasszal szerepel, amely látható a közölt látványterveken is. Az eredeti terveket kiegészítettük Makovecz Imre képzelt szellemi világát megidéző látványelemekkel is, ehhez a művészi munkához felkértük Vanyúr István szobrászművészt és Horgas Péter látványtervezőt.

Bővítési terv áttekintő látványterv  2019. – Forrás: MAKONA Kft.
1/8
Bővítési terv áttekintő látványterv 2019. – Forrás: MAKONA Kft.

Felmerülhet a kérdés, hogy ebben az esetben a fejlesztés ötletét inkább csak Makovecz Imre örökségének tisztelete és az eredeti, bővebb tervekhez való igazodás hívta életre vagy olyan nagy az igény a fürdő szolgáltatásaira, hogy turisztikai szempontból is indokolttá vált a bővítés. A MAKONA Kft. munkatársa Rüll Tamás építész válaszában elmondta, hogy a 2007-ben készült átfogó terveken a fürdőhöz kapcsolódó családi élményzóna és ételudvar is szerepelt, amik a 2012-ig megvalósult változatba forráshiány miatt nem kerülhettek be. 

„Amikor 2013-tól a bővítés tervezési programját írták, a korábban elmaradt építéseket is számba vették, de természetesen a használatból (a nyári strand, a meglévő tanuszoda és a fürdő együttes használatából) adódó tapasztalatokat is. A bővítésre, nem csak örökségvédelemi szempontból, a mű egészének tiszteletben tartása miatt kerül sor, hanem, turisztikai szempontok alapján, gazdasági szükségszerűségből is. A fürdő kínálatából jelenleg hiányoznak a kamasz gyermekek játékos kedvének szóló terek és élményelemek. Ezt a hiányt is hivatott pótolni az eredeti terven szereplő kisebb fürdőcsarnok megépítése, és több kiegészítő elem."

Makovecz Imre eredeti látványterve 2007. – Forrás: MAKONA Kft.
2/8
Makovecz Imre eredeti látványterve 2007. – Forrás: MAKONA Kft.

Az eddigi információk alapján a közbeszerzés eredményesen lezárult, így több év után a szerződéskötéseket követően kezdődhet a kivitelezés és elkészülhet a Makovecz által is elképzelt teljes, kibővített Hagymatikum fürdő.

Vélemények (1)
koxi
2021.02.27.
21:33

Koxi Nem biztos,hogy erőltetni kellene ezt az ^organikus^ szellemű bővítést. Talán őszintébb és gazdaságosabb lehetne ,akár kissé távolabbi helyszínen, egy kortárs megoldással elhelyezni a szükséges újabb funkciókat. A bemutatott látványtervek alapján úgy tűnik,az új épületrészek nem igazán erősítik az eredeti Makovecz-alkotást.Sőt...

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk